Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-09 / 6. szám
FtfdTap JOBB PART 2004. január. 9., péntek ______3l Jo bb lesz-e az elődjénél az új pénzügyminiszter? Szerdán a kormányülésen a kabinet lemondatta László Csaba pénzügyminisztert. A szocialista pénzügyi politika jelenlegi mérlege szerint növekszik az államháztartás hiánya, növekszik az államadósság és jelentősek a lakossági megszorítások. Megkérdeztük a járókelőket, hogy mit gondolnak a pénzügyi tárca élén bekövetkezett változásról. Dávid (katona) Véleményem szerint egy hivatalban lévő pénzügyminiszter leváltásának komoly oka kell, hogy legyen. Bízom benne, hogy a döntést hozók mérlegelték László Csaba eddigi munkáját, az elért eredményeket, és ennek függvényében jutottak arra a következtetésre, hogy a pénzügyi tárcánál szükség van a személycserére. Laci (főiskolai hallgató) Ideje volt leváltani, és nagyon remélem, hogy ez majd csak előnyére fog válni az országnak és a magyar társadalomnak. Bízom benne, hogy az új pénzügyminiszter mq/d alacsonyabb adóterheket, és magasabb fizetéseket fog megcélozni az intézkedéseivel. Bár erre nagyon kicsi az esély, mert nagy az államháztartás hiánya. Angi (főiskolai hallgató) Sokan vannak, akik már sokkal korábban le akarták váltani a pénzügyminisztert. Már nagyon időszerű volt, hiszen nagyon sok ember van nehéz helyzetben az országban a pénzügyi tárca döntései miatt. Helyrehozni a dolgokat már nagyon nehéz lesz, mert úgyis mindent a kormány alakít. Ági (rádiós) Én úgy látom és gondolom, hogy a helyzet nem lesz jobb attól, hogy menesztették. Bárcsak ennyi kéne ahhoz, hogy jobb legyen. A forint értéke ugyanúgy fog romlani, mégis bízom benne, hogy az új miniszter majd változtatni fog elődjének a politikai stratégiáján. Persze nem biztos, hogy sokat tud majd tenni. A gazdasági miniszter haladékot kapott Egyes szocialista vezetők László Csaba mellett az SZDSZ-es Csillag István gazdasági miniszter távozását is szívesen vették volna - írja a Magyar Nemzet az általa meg nem nevezett MSZP-s politikusok állítása szerint. A menesztés ötletét azonban azért vetették el, mert nem kívánták meggyengíteni a koalíciós partnert az Európa parlamenti választások előtt. Az MSZP-s politikusok szerint nemcsak a pénzügyminiszter okolható a kialakult helyzetért, hanem a gazdasági miniszter is, ezért pedig felelősségre vonható. A menesztéssel kapcsolatos kormányzati bizonytalanságra utalhat az is, hogy a korábbi információk szerint Medgyessy Péter ultimátumot intézett Csillag Istvánhoz az M5-ös ügyében, hogy a sztráda rendezési tárgyalásait december 31-ig le kell zárni. Ezt a hírt egyébként maga Csillag István is a Gazdasági rádiónak adott egyik nyilatkozatában elismerte. László Csaba, pénzügyminiszter menesztésével egy időben a gazdasági szakminiszter haladékot kapott. Gál J. Zoltán kormányszóvivő mindeközben kedden azt mondta, hogy a gazdasági tárca vezetője január 31-ig kapott haladékot arra, hogy a tárgyalásokat lezárja az M5-ÖS autópálya üzemeltetési jogával rendelkező részvénytársasággal. A menesztést firtató kérdésre a kormányszóvivő elmondta, hogy Csillag István most maga szabta meg a határidőt. Ezzel kapcsolatban hozzátette, hogy a kormányfő és a gazdasági miniszter elkötelezettsége között semmi különbség nincs. Forrás: Magyar Nemzet online ÁK Tiltott, mégis vannak kilakoltatások Egy kormányrendelet szerint december 1-től március 1-ig az önkormányzatok nem lakoltathatják ki azokat az embereket, akik közüzemi tartozást halmoztak fel, mégis vannak a fővárosban kilakoltatások. Jogszabály védi azokat a családokat, amelyek önhibájukon kívül kerülnek szorult helyzetbe. A rendelet több kibúvót ad a ki- lakoltatási tilalom alól. Télen is ki lehet rakni otthonából bárkit, ha a kilakoltatást kérő - önkormányzat - a halasztás időtartamára a kötelezett elhelyezéséről gondoskodik. Akkor is joga van a kilakoltatásra, ha a kirakott emberek embertelen viszonyok közé kerülnek, mert a jogszabály nem határozza meg, hogy milyen körülmények között kell elhelyezni őket. A kila- koltatási tilalom nem vonatkozik az önkényes lakásfoglalókra sem, annak ellenére, hogy sok önkormányzati bérlakás áll üresen. A télen meghirdetett kila- koltatási moratórium ellenére előfordul, hogy az önkormányzatok utcára raknak embereket. Egy kormányrendelet szerint a téli hónapokban az önkényes lakásfoglalókat utcára lehet tenni. Nem csak őket fenyegeti a kilakoltatás, mert különböző indokokkal a közüzemi díjtartozást felhalmozók is az utcára kerülhetnek, pedig a törvény őket elvileg védi. A IX. kerületi Gyermekjóléti Szolgálat egyik munkatársa elmondta, az önkormányzatok nem mérlegelik egy-egy kilakoltatás előtt, hogy önkényes lakás- foglalókról vagy díjhátralékot felhalmozó lakókról van-e szó. A Dzsumbuj Help, segélyközpont vezetője, Szántó Katalin úgy vélte, hogy az önkormányzatok gyakran megkerülik a kila- koltatási tilalmat. Gyakori eset, hogy nem kilakoltatásnak nevezik az eljárást, hanem a vitatott státusú bérlakások tulajdonjogi rendezésének. Gyakori ok az is, hogy az önkormányzat azért kezdeményez eljárást, hogy üresek legyenek azok a lakások, amelyeknek üreseknek kellene lenniük. Ikvai-Szabó Imre, a Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottságának SZDSZ-es vezetője elmondta, hogy az önkormányzati bérlakások nem a főváros, hanem a kerületek kezében vannak. Forrás: origo.hu ÁK Orbán Viktor: Az államháztartási hiány mértékét az elmúlt 2-3 hónapban már mindenki ismerte Orbán Viktor a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke értetlenül fogadta a pénzügyminiszter távozásának hírét, ugyanis eddig éppen az ellenkezőjéről volt szó. Az államháztartási hiány mértékét az elmúlt 2-3 hónapban már mindenki ismerte - mondta a pártelnök újságíróknak szerdán a Fidesz Szentkirályi utcai székházában. „Értetlenül állok a dolog előtt, eddig ennek az ellenkezőjéről volt szó” - mondta a politikus újságíróknak szerdán a Fidesz Szentkirályi utcai székházában. „Ez nem egy új hír, ez nem egy ok” - szögezte le a politikus annak kapcsán, hogy Kovács László, az MSZP elnöke László Csaba távozását az államháztartási hiány mértékével indokolta. Orbán Viktor felhívta a figyelmet: az államháztartási hiány mértékét az elmúlt 2-3 hónapban már mindenki ismerte, ezért is furcsállja, hogy miért nem történt meg akkor ez a lépés, hiszen ennek korábban is tudatában volt a kormány és az egész ország. Arra a felvetésre, hogy László Csaba helyett Draskovics Tibort, a miniszter- elnök volt kabinetfőnökét nevezik ki pénzügyminiszternek, Orbán Viktor elmondta: nem kíván a kormány személyi kérdéseihez hozzászólni. Ugyanakkor azt szeretné, ha az új pénzügyminiszter képes lenne a gazdasági bizonytalanságnak véget vetni. Hozzátette: nem biztos, hogy a személyi változással megoldódnak a problémák. Sokkal fontosabb, hogy az országot érintő súlyos gondok rendeződjenek. Epress József MAGYARORSZÁG Kétmilliárd olimpiára - aranyat érő segítség? A Gyermek -, Ifjúsági és Sportminisztérium idén 1.9 milliárd forinttal támogatja az olimpiai felkészülést és részvételt - adta hírül a Magyarország.hu . Az első, ötszázmilliós részletről szóló állami kötelezettségvállalást Gyurcsány Ferenc miniszter kedden írta alá a sajtó képviselői előtt. A Magyar Olimpiai Bizottság tájékoztatása szerint a keretből 1,5 milliárd forint jut a felkészülés sportszakmai támogatására, 248 millió fedezi a részvétel költségeit. 100 millió pedig a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) működéséhez szükséges. Érdekesség, hogy előzetes becslések szerint 750 milliós keretből jutalmaznák a sikert elérő olimpikonokat. Összehasonlításképpen: Baumgartner Zsolt egymaga kapott 800 milliót, hogy elindulhasson a Forma 1-es mezőny egyik esélytelen autójában. Az aranyérem 10 millió forintot ér majd, ami meglehetősen alacsony nemzetközi ösz- szehasonlításban, így idén sem a meggazdagodás lehetősége hajtja majd legjobbjainkat a görög fővárosban a siker elérésére. Cigánysors Magyarországon - vállalkozni kell? „Létezik egy nagyon friss kutatási anyag, amely szerint 1990-ben a romák 32,8 százaléka volt létminimum alatt élő szegény ember. Ma, tizenöt évvel a rendszerváltás után közel 72 százalékos ez az arány, tehát 40 százaléknyi a romlás." - jelentette ki Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke a Magyar Rádióban. A szervezet vezetője szerint mindent el kell követni (kormányzati segítséggel), hogy a folyamat megforduljon, és a szegénység legalább visszaálljon a rendszerváltás idején mért szintre. Kolompár Orbán szerint a nagy fordulatra még a csatlakozás előtt -lenne szükség, uniós állampolgárként ugyanis sokkal nehezebb lesz a magyarországi cigányság talpraállítása. Az OCÖ elnöke úgy véli, nem elég végrehajtani a szegénytelepek felszámolásának programját, hanem olyan helyzetet kell teremteni, amiben a roma tulajdonosnak lesz miből fenntartania új otthonát. Ellenkező esetben az új otthonokból újra cigánytelep lehet. Mint mondta: „A lakhatási és a foglalkoztatási programok mindenféleképpen egyszerre kell, hogy beinduljanak." Az unióban Kolompár szerint egy kicsivel jobb lesz a romák azon rétegének, amely majd tud vállalkozni, az egyszerű roma állampolgárnak azonban az első években biztos, hogy nem jut ki a jóból. Románia az aradi várban akarja felállítani a Szabadság-szobrot Nincs egyetértés abban, hogy hova helyezik az aradi 13 vértanúnak és a szabadságharcnak emléket állító Szabadság-szobrot, noha többek között e célból ült tátgyalóasztalhoz egymással az RMDSZ és a román kormánypárt - írja a Magyar Rádió internetes honlapja. Markó Béla szerint a Szabadság-emlékművet március végéig fel lehetne állítani, s ebben Adrian Nastase miniszterelnök is egyetértett vele. Abban is megállapodtak a felek, hogy a Szabadság-szobor mellett helyet kap egy másik emlékmű, egy diadalív, amelyet valószínűleg a magyar és a román történelem alakjainak domborművei díszítenek majd. Az emlékművek helyszíne azonban továbbra is vitatéma. Az RMDSZ szerint az 1925-ben lebontott Szabadság-szobrot eredeti-helyére, a Tűzoltó térre kell visszahelyezni, de erre nem sok esély van a kormány hozzáállását látva. A legújabb furcsa bukaresti ötlet szerint az emlékműveket az aradi várban helyeznék el, a vár és környéke teljes átrendezésével (a terület jelenleg a katonaságé). A RMDSZ elutasította a javaslatot. Agrár Európa Csatlakozási Hitelprogram - váratlan pénzforrás? A kormányzat 2004 januárjában induló Agrár Európa Csatlakozási Hitelprogram keretében 100 milliárd forintos kedvezményes hitelkeretet állít fel a mezőgazdasági termelők, a különféle mező- gazdasági kezdeményezések, valamint a kis és közepes élelmiszer- ipari szervezetek uniós csatlakozásának elősegítésére - tudták meg a sajtó képviselői a szerdai kormányülést követő sajtótájékoztatón. A döntés értelmében a kisebb vállalkozások 2-350 millió, a nagyobbak 750 millió forintot kaphatnak a keretből, 5-10 évre. 5-6 százalékos kamat mellett. A hitelek felhasználhatók lesznek műszaki-technikai fejlesztések, birtokméretek növelése és az EU-csatlakozással kapcsolatos egyéb feltételek (környezetvédelmi, élelmiszerhigiéniai, stb.) teljesítése érdekében. Fidesz: „Nemzeti agrárkerekasztalt!” „Nemzeti agrárkerekasztal azonnali összehívását kezdeményezi az agrárium túlélését segítő válságkezelő program kidolgozása érdekében a Fidesz” - jelentette be szerdán Egerben Faludi Sándor, a Szövetség gazdatagozatának elnöke. A Heves megyei gazdakörök elnökeinek ösz- szejövetelén Faludi ismételten aláhúzta, hogy az agrárium az összeomlás szélén áll. A szerdai kormányülésen elhangzottakról szólva Faludi kijelentette, hogy a kormány által tervezett 100 milliárd forintos áthidaló hitelkeret terheit a költségvetésnek át kell vállalni a gazdáktól. A tavalyi aszálykár következményeként ugyanis a gazdáknak nincs pénzük vetőmagra, növényvédő szerekre, takarmányra. Az uniós csatlakozás pedig versenyhátrányt eredményez a magyar gazdák számára a piacon, ráadásul a kormány által megígért 30 százalékos kiegészítés nem szerepel a költségvetésben - tette hozzá a gazdatagozat elnöke. Faludi hangsúlyozta, hogy a kisebb gazdálkodók megromlott anyagi helyzetük miatt nem tudjáksz majd igénybe venni a kormány áthidaló hitelét. Összeállította; Kovács Árpád /
