Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-01-09 / 6. szám

FtfdTap JOBB PART 2004. január. 9., péntek ______3l Jo bb lesz-e az elődjénél az új pénzügyminiszter? Szerdán a kormányülésen a kabinet lemondatta László Csaba pénzügyminisztert. A szocialista pénzügyi politika je­lenlegi mérlege szerint növekszik az államháztartás hiánya, növekszik az államadósság és jelentősek a lakossági meg­szorítások. Megkérdeztük a járókelőket, hogy mit gondolnak a pénzügyi tárca élén bekövetkezett változásról. Dávid (katona) Véleményem szerint egy hivatalban lévő pénzügyminiszter leváltásának komoly oka kell, hogy legyen. Bízom benne, hogy a döntést hozók mérlegel­ték László Csaba eddigi munkáját, az elért eredményeket, és ennek függvé­nyében jutottak arra a következtetésre, hogy a pénzügyi tárcánál szükség van a személycserére. Laci (főiskolai hallgató) Ideje volt leváltani, és nagyon remé­lem, hogy ez majd csak előnyére fog válni az országnak és a magyar társada­lomnak. Bízom benne, hogy az új pénz­ügyminiszter mq/d alacsonyabb adóter­heket, és magasabb fizetéseket fog megcélozni az intézkedéseivel. Bár erre nagyon kicsi az esély, mert nagy az ál­lamháztartás hiánya. Angi (főiskolai hallgató) Sokan vannak, akik már sokkal ko­rábban le akarták váltani a pénzügymi­nisztert. Már nagyon időszerű volt, hi­szen nagyon sok ember van nehéz helyzetben az országban a pénzügyi tárca döntései miatt. Helyrehozni a dolgokat már nagyon nehéz lesz, mert úgyis mindent a kormány alakít. Ági (rádiós) Én úgy látom és gondolom, hogy a helyzet nem lesz jobb attól, hogy me­nesztették. Bárcsak ennyi kéne ahhoz, hogy jobb legyen. A forint értéke ugyanúgy fog romlani, mégis bízom benne, hogy az új miniszter majd vál­toztatni fog elődjének a politikai straté­giáján. Persze nem biztos, hogy sokat tud majd tenni. A gazdasági miniszter haladékot kapott Egyes szocialista vezetők László Csaba mellett az SZDSZ-es Csillag István gaz­dasági miniszter távozását is szívesen vették volna - írja a Magyar Nemzet az általa meg nem nevezett MSZP-s politikusok állítása szerint. A menesztés ötletét azonban azért vetették el, mert nem kí­vánták meggyengíteni a koalíci­ós partnert az Európa parla­menti választások előtt. Az MSZP-s politikusok szerint nem­csak a pénzügyminiszter okolha­tó a kialakult helyzetért, hanem a gazdasági miniszter is, ezért pedig felelősségre vonható. A menesztéssel kapcsolatos kormányzati bizonytalanságra utalhat az is, hogy a korábbi in­formációk szerint Medgyessy Pé­ter ultimátumot intézett Csillag Istvánhoz az M5-ös ügyében, hogy a sztráda rendezési tárgya­lásait december 31-ig le kell zár­ni. Ezt a hírt egyébként maga Csillag István is a Gazdasági rá­diónak adott egyik nyilatkozatá­ban elismerte. László Csaba, pénzügyminiszter menesztésével egy időben a gazdasági szakmi­niszter haladékot kapott. Gál J. Zoltán kormányszóvivő mind­eközben kedden azt mondta, hogy a gazdasági tárca vezetője január 31-ig kapott haladékot ar­ra, hogy a tárgyalásokat lezárja az M5-ÖS autópálya üzemeltetési jogával rendelkező részvénytár­sasággal. A menesztést firtató kérdésre a kormányszóvivő el­mondta, hogy Csillag István most maga szabta meg a határ­időt. Ezzel kapcsolatban hozzá­tette, hogy a kormányfő és a gaz­dasági miniszter elkötelezettsége között semmi különbség nincs. Forrás: Magyar Nemzet online ÁK Tiltott, mégis vannak kilakoltatások Egy kormányrendelet sze­rint december 1-től március 1-ig az önkormányzatok nem lakoltathatják ki azokat az embereket, akik közüze­mi tartozást halmoztak fel, mégis vannak a fővárosban kilakoltatások. Jogszabály védi azokat a csa­ládokat, amelyek önhibájukon kívül kerülnek szorult helyzetbe. A rendelet több kibúvót ad a ki- lakoltatási tilalom alól. Télen is ki lehet rakni otthonából bárkit, ha a kilakoltatást kérő - önkor­mányzat - a halasztás időtar­tamára a kötelezett elhelyezésé­ről gondoskodik. Akkor is joga van a kilakoltatásra, ha a kira­kott emberek embertelen viszo­nyok közé kerülnek, mert a jog­szabály nem határozza meg, hogy milyen körülmények kö­zött kell elhelyezni őket. A kila- koltatási tilalom nem vonatkozik az önkényes lakásfoglalókra sem, annak ellenére, hogy sok önkormányzati bérlakás áll üre­sen. A télen meghirdetett kila- koltatási moratórium ellenére előfordul, hogy az önkormány­zatok utcára raknak embereket. Egy kormányrendelet szerint a téli hónapokban az önkényes lakásfoglalókat utcára lehet ten­ni. Nem csak őket fenyegeti a kilakoltatás, mert különböző in­dokokkal a közüzemi díjtarto­zást felhalmozók is az utcára ke­rülhetnek, pedig a törvény őket elvileg védi. A IX. kerületi Gyermekjóléti Szolgálat egyik munkatársa el­mondta, az önkormányzatok nem mérlegelik egy-egy kilakol­tatás előtt, hogy önkényes lakás- foglalókról vagy díjhátralékot felhalmozó lakókról van-e szó. A Dzsumbuj Help, segélyköz­pont vezetője, Szántó Katalin úgy vélte, hogy az önkormány­zatok gyakran megkerülik a kila- koltatási tilalmat. Gyakori eset, hogy nem kilakoltatásnak neve­zik az eljárást, hanem a vitatott státusú bérlakások tulajdonjogi rendezésének. Gyakori ok az is, hogy az önkormányzat azért kezdeményez eljárást, hogy üre­sek legyenek azok a lakások, amelyeknek üreseknek kellene lenniük. Ikvai-Szabó Imre, a Fő­városi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottságának SZDSZ-es vezetője elmondta, hogy az önkormányzati bérlaká­sok nem a főváros, hanem a ke­rületek kezében vannak. Forrás: origo.hu ÁK Orbán Viktor: Az államháztartási hiány mértékét az elmúlt 2-3 hónapban már mindenki ismerte Orbán Viktor a Fidesz - Ma­gyar Polgári Szövetség elnö­ke értetlenül fogadta a pénz­ügyminiszter távozásának hí­rét, ugyanis eddig éppen az ellenkezőjéről volt szó. Az államháztartási hiány mértékét az elmúlt 2-3 hónap­ban már mindenki ismerte - mondta a pártelnök újságírók­nak szerdán a Fidesz Szentkirá­lyi utcai székházában. „Értetlenül állok a dolog előtt, eddig ennek az ellenkezőjéről volt szó” - mondta a politikus újságíróknak szerdán a Fidesz Szentkirályi utcai székházában. „Ez nem egy új hír, ez nem egy ok” - szögezte le a politikus annak kapcsán, hogy Kovács László, az MSZP elnöke László Csaba távozását az államház­tartási hiány mértékével indo­kolta. Orbán Viktor felhívta a figyelmet: az államháztartási hiány mértékét az elmúlt 2-3 hónapban már mindenki is­merte, ezért is furcsállja, hogy miért nem történt meg akkor ez a lépés, hiszen ennek korábban is tudatában volt a kormány és az egész ország. Arra a felvetés­re, hogy László Csaba helyett Draskovics Tibort, a miniszter- elnök volt kabinetfőnökét ne­vezik ki pénzügyminiszternek, Orbán Viktor elmondta: nem kíván a kormány személyi kér­déseihez hozzászólni. Ugyan­akkor azt szeretné, ha az új pénzügyminiszter képes lenne a gazdasági bizonytalanságnak véget vetni. Hozzátette: nem biztos, hogy a személyi válto­zással megoldódnak a problé­mák. Sokkal fontosabb, hogy az országot érintő súlyos gon­dok rendeződjenek. Epress József MAGYARORSZÁG Kétmilliárd olimpiára - aranyat érő segítség? A Gyermek -, Ifjúsági és Sportminisztérium idén 1.9 milliárd fo­rinttal támogatja az olimpiai felkészülést és részvételt - adta hírül a Magyarország.hu . Az első, ötszázmilliós részletről szóló állami köte­lezettségvállalást Gyurcsány Ferenc miniszter kedden írta alá a saj­tó képviselői előtt. A Magyar Olimpiai Bizottság tájékoztatása sze­rint a keretből 1,5 milliárd forint jut a felkészülés sportszakmai tá­mogatására, 248 millió fedezi a részvétel költségeit. 100 millió pe­dig a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) működéséhez szükséges. Érdekesség, hogy előzetes becslések szerint 750 milliós keretből ju­talmaznák a sikert elérő olimpikonokat. Összehasonlításképpen: Baumgartner Zsolt egymaga kapott 800 milliót, hogy elindulhasson a Forma 1-es mezőny egyik esélytelen autójában. Az aranyérem 10 millió forintot ér majd, ami meglehetősen alacsony nemzetközi ösz- szehasonlításban, így idén sem a meggazdagodás lehetősége hajtja majd legjobbjainkat a görög fővárosban a siker elérésére. Cigánysors Magyarországon - vállalkozni kell? „Létezik egy nagyon friss kutatási anyag, amely szerint 1990-ben a romák 32,8 százaléka volt létminimum alatt élő szegény ember. Ma, tizenöt évvel a rendszerváltás után közel 72 százalékos ez az arány, tehát 40 százaléknyi a romlás." - jelentette ki Kolompár Or­bán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke a Magyar Rádióban. A szervezet vezetője szerint mindent el kell követni (kormányzati se­gítséggel), hogy a folyamat megforduljon, és a szegénység legalább visszaálljon a rendszerváltás idején mért szintre. Kolompár Orbán szerint a nagy fordulatra még a csatlakozás előtt -lenne szükség, uni­ós állampolgárként ugyanis sokkal nehezebb lesz a magyarországi cigányság talpraállítása. Az OCÖ elnöke úgy véli, nem elég végre­hajtani a szegénytelepek felszámolásának programját, hanem olyan helyzetet kell teremteni, amiben a roma tulajdonosnak lesz miből fenntartania új otthonát. Ellenkező esetben az új otthonokból újra ci­gánytelep lehet. Mint mondta: „A lakhatási és a foglalkoztatási prog­ramok mindenféleképpen egyszerre kell, hogy beinduljanak." Az unióban Kolompár szerint egy kicsivel jobb lesz a romák azon rétegének, amely majd tud vállalkozni, az egyszerű roma állampol­gárnak azonban az első években biztos, hogy nem jut ki a jóból. Románia az aradi várban akarja felállítani a Szabadság-szobrot Nincs egyetértés abban, hogy hova helyezik az aradi 13 vértanú­nak és a szabadságharcnak emléket állító Szabadság-szobrot, no­ha többek között e célból ült tátgyalóasztalhoz egymással az RMDSZ és a román kormánypárt - írja a Magyar Rádió internetes honlapja. Markó Béla szerint a Szabadság-emlékművet március végéig fel lehetne állítani, s ebben Adrian Nastase miniszterelnök is egyetértett vele. Abban is megállapodtak a felek, hogy a Szabad­ság-szobor mellett helyet kap egy másik emlékmű, egy diadalív, amelyet valószínűleg a magyar és a román történelem alakjainak domborművei díszítenek majd. Az emlékművek helyszíne azonban továbbra is vitatéma. Az RMDSZ szerint az 1925-ben lebontott Sza­badság-szobrot eredeti-helyére, a Tűzoltó térre kell visszahelyezni, de erre nem sok esély van a kormány hozzáállását látva. A leg­újabb furcsa bukaresti ötlet szerint az emlékműveket az aradi vár­ban helyeznék el, a vár és környéke teljes átrendezésével (a terü­let jelenleg a katonaságé). A RMDSZ elutasította a javaslatot. Agrár Európa Csatlakozási Hitelprogram - váratlan pénzforrás? A kormányzat 2004 januárjában induló Agrár Európa Csatlako­zási Hitelprogram keretében 100 milliárd forintos kedvezményes hitelkeretet állít fel a mezőgazdasági termelők, a különféle mező- gazdasági kezdeményezések, valamint a kis és közepes élelmiszer- ipari szervezetek uniós csatlakozásának elősegítésére - tudták meg a sajtó képviselői a szerdai kormányülést követő sajtótájékoztatón. A döntés értelmében a kisebb vállalkozások 2-350 millió, a na­gyobbak 750 millió forintot kaphatnak a keretből, 5-10 évre. 5-6 százalékos kamat mellett. A hitelek felhasználhatók lesznek műsza­ki-technikai fejlesztések, birtokméretek növelése és az EU-csat­lakozással kapcsolatos egyéb feltételek (környezetvédelmi, élelmi­szerhigiéniai, stb.) teljesítése érdekében. Fidesz: „Nemzeti agrárkerekasztalt!” „Nemzeti agrárkerekasztal azonnali összehívását kezdeményezi az agrárium túlélését segítő válságkezelő program kidolgozása érdekében a Fidesz” - jelentette be szerdán Egerben Faludi Sándor, a Szövetség gazdatagozatának elnöke. A Heves megyei gazdakörök elnökeinek ösz- szejövetelén Faludi ismételten aláhúzta, hogy az agrárium az összeom­lás szélén áll. A szerdai kormányülésen elhangzottakról szólva Faludi ki­jelentette, hogy a kormány által tervezett 100 milliárd forintos áthidaló hitelkeret terheit a költségvetésnek át kell vállalni a gazdáktól. A tavalyi aszálykár következményeként ugyanis a gazdáknak nincs pénzük vető­magra, növényvédő szerekre, takarmányra. Az uniós csatlakozás pedig versenyhátrányt eredményez a magyar gazdák számára a piacon, rá­adásul a kormány által megígért 30 százalékos kiegészítés nem szerepel a költségvetésben - tette hozzá a gazdatagozat elnöke. Faludi hangsúlyozta, hogy a kisebb gazdálkodók megromlott anyagi helyzetük miatt nem tudjáksz majd igénybe venni a kor­mány áthidaló hitelét. Összeállította; Kovács Árpád /

Next

/
Oldalképek
Tartalom