Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-01-02 / 1. szám

frídlap RÉGIÓ 2004. január. 2, péntek Megvalósul egy magyar álma Sok mindent bemutattunk tavaly nap képe címmel. Környezetünk érdekességeiből válogattunk, né­ha humorosat, néha szomorú dol­gokat bemutatva. A 2004-es év el­ső képén Esztergom egyik kis ut­cájának oromzatán lévő híres sze­mélyiség fejszobra látható. A Kos- suth-év volt tavalyelőtt hazánk­ban, hiszen 200. születésnapját ünnepeltük. Kitartása, cselekede­tei méltán helyezték el a magyar történelem legnagyobbjai közé. Ma egy egységes Európa küszö­bén állunk. Az utolsó pillanatait éljük az Európán kívüli életnek. Az. amiről Kossuth Lajos élete vé­géig gondolkodott, a népek, nem­zetek, etnikumok szabad együtt­élésének kérdése megoldódni lát­szik. Nehéz hónapok, évek várnak a magyarra, szlovákra, de ha mi is úgy akarjuk, akkor mindenképpen jó esztendő köszönt ránk. Ha vala­miben képes hinni az ember, azt képes is megvalósítani. Kép és szöveg: akaree A sertéstartás változó jogszabályai az EU-ban Az Európai Unióhoz tör­ténő csatlakozás rengeteg változást okoz majd a hazai jogrendszerben. Többünket igen érzékenyen érintő té­ma az Uniónak a sertéstar­tásra és vágásra vonatkozó jogszabályai (pláne ilyen­kor, amikor a spájz tele van a karácsony előtti disznóvá­gás mennyei termékeivel). Olvasóink számára állítot­tunk össze egy rövid kivo­natot a jövőre életbelépő, a témát érintő legfontosabb változásokról. A sertés élettere A malac és disznó trágár, pejora­tív jelentésű kifejezések, ezért a jö­vőben az állatok ezen fajához tarto­zókat közös gyűjtőnéven sertés­nek, netán házi sertésnek kötelező szólítani. Amennyiben származását és/vagy végzettségét jelző tituluso­kat, illetve teljes nevét használni szeretné, ebbéli elhatározását elfo­gadni és támogatni kötelező a vele egy háztartásban élőknek (értsd: állattartó vagy gazda). A családhoz tartozó sertés számára a hozzátar­tozónak kötelessége az európai normáknak megfelelő életteret biz­tosítani. A sertés számára kialakított lakótérnek a következő paraméte­reknek kell megfelelnie: a sertésre jutó hasznos négyzetméternek meg kell egyeznie a többi család­tagra jutó élettér legalább a duplá­jával, lévén, hogy a sertések moz­gásigénye bizonyítottan nagyobb, mint a disznóké (értsd: gazda és többi családtag). A belső tér kiala­kításakor figyeljünk arra, hogy tágas, levegős, egylégterű helyi­ségeket építsünk. A padlót csú­szásgátló járólapokkal kötelező burkolni, a falakat lehetőleg tölgyből, esetleg ébenből készült lambériával borítsuk. A sertés örökbefogadása A sertések otthon történő fo­gantatása (régebben disznóneve­lés) az EU-ban tilos. A sertések az Unión belül csak az illetékes ható­ságok által kiállított örökbefoga­dási tanúsítvány révén kerülhet­nek az őket igénylő családokhoz. Az örökbefogadás pályázat útján történik, amelynek elbírálásával az e céllal felállított hivatal foglal­kozik. A hivatal jogosult eldönte­ni, hogy a pályázatban szereplő adatok alapján megtörténhet-e az örökbeadás, illetve fogadás. A pályázatban az igénylőnek igazol­nia kell származását, megfelelő végzettségét, továbbá csatolnia kell erkölcsi bizonyítványát, jogo­sítványát, adó- és számlaszámát. Kötelező számot tennie hitvallá­sáról, a vallási hovatartozás ellen­őrzése nélkül kiadott örökbefoga­dási engedély az EU idevonatko­zó előírásai szerint ugyanis nem kóser. A pályázatot az igénylőnek anyanyelvén, továbbá németül, angolul, olaszul és még legalább egy, ezekkel nem egyező, uniós tagország nyelvén kötelező be­nyújtania. A sertés gondozása A sertés szakszerű, minden igényét kielégítő kiszolgálását a fentebb említett hivatalok folya­matosan ellenőrizik. A sertésnek - igény szerint - joga van ragasz­kodnia ugyanahhoz a táphoz, mint amit a disznók (értsd: gaz­da és családtagok) fogyaszta­nak. Ez nem zárja ki a sertés azon jogát sem, hogy amennyi­ben számára a családtagok által fogyasztott táplálék nem megfe­lelő, akkor saját (legalább kétfaj­ta) napi menüből választhat. A családtagoknak (értsd: disznók) alanyi jogon biztosítani kell a sertések számára a szórakozás­hoz, a szólásszabadsághoz, a gyülekezéshez és szakszerveze­tek létrehozásához való jogot. A sertés halála A disznóvágás barbár gyakor­lata a jövőben a Büntető Tör­vénykönyv hatályos paragrafu­sai alapján büntetendő. A bün­tetés mértékéről az EU a csatla­kozás után dönt, de egyes szak­értők szerint az igazán moslék disznók (értsd: nagyon rossz gazda) akár tízéves börtönbün­tetésre is ítélhetőek. A sertések legyilkolása tilos, a sertések éle­te a jövőben természetes halá­lukig tart. A sertés belső szerve­inek a halál után történő fel- használásához a sertés előzetes írásbeli hozzájárulása és az ille­tékes hatóságok írásos engedé­lye szükségeltetik. A sertés halá­lának a napján a disznók (értsd: gazda és családtagok) minden évben kötelesek megemlékezést tartani. Ezeken a napokon tilos a kolbász, szalonna stb. fogyasztá­sa, malac viccek mesélése, vala­mint Orwell Állatfarmjának tanul­mányozása. A sertéstartásról szó­ló egyéb jogszabályokat - és még sok egyéb disznóságot - megta­lálják a marhák (értsd: politiku­sok) által jövőre kiadandó jog­gyűjteményben. BUEKü! -bk­Önmagunkért Gál Kata írása Új év - új élet! Micsoda közhely, de valamiért igaz. Sokan azt hiszik, hogy ilyenkor, mármint szilveszterkor, meg kell fogadni, hogy ezt és ezt a szokásunkat megváltoztatjuk, hogy majd jövőre másképpen csinálunk, teszünk dolgokat. Persze, I lehet így is. De ha csak ekkor döbbenünk rá, hogy valami j nem jó, és változtatnunk kellene rajta, halott a dolog. Ha tisztában vagyunk hibáinkkal, min változtat a tény, ha szil­veszterkor megfogadjuk, hogy... A dolog, Kedves Olvasó, ak­kor működik jól, ha miután magunkba néztünk, és nem tet­szett, amit láttunk, függetlenül a naptártól, változtatunk raj­ta. A legtöbben egész életünkben keressük önmagunkat. Bol­dog ember, aki tisztában van személyiségével, adottságaival, a világgal és azzal, hogy mi dolga van ezen a földön. Nem baj, ha nem vagyunk megelégedve, ha nem értjük a dolgok lényegét.\A baj, ha meg sem próbálunk törekedni a jóra, ha belenyugszunk sorsunkba. Önmagánk megtalálásához rögös út vezet, bátorság kell, hogy elinduljunk rajta. De, ha máskor nem, legalább az év utolsó napján nézzünk tükörbe, és ne le­gyünk megelégedve soha. Törekedjünk minden tettünkkel és gondolatunkkal a jóra, hogy egyszer talán, éltünk végén, az­zá az emberré váljunk, aki gyerekként szerettünk volna len­ni. Mindezekkel ellentétben álljon most itt Friedrich Nietz­sche néhány gondolata: „Mindaz, amit önmagunkról tudunk és emlékezetünkben őrzünk, az életünk boldogsága szem­pontjából nem is olyan lényeges, mint hinnénk. Eljön a nap, amikor ránk zúdul mindaz, amit mások tudnak (vagy tudni vélnek) rólunk - és akkor jövünk rá, hogy ez a fontosabb. Az ember saját rossz lelkiismeretével jobban boldogul, mint rossz hírnevével.” Ezen is érdemes elgondolkodni! Új esélyek a dorogi romáknak Cigány származásúaknak számítógép-kezelői tanfolyamot szervezett a dorogi Cigány Kisebbségi Önkormányzat. A most befejeződött tanfolyamon harmincegy 25 és 40 év közötti fiatal sajátította el a számítógép kezelésének fortélyait. A tanulók az új képesítés megszerzésével, nagyobb eséllyel kereshetnek munka­helyet maguknak, illetve a már meglévő munkahelyeiken is hasznosíthatják az elsajátított ismereteket. akaree Helyi adók Nyergesújfalun Emelkednek az önkormányzati lakások és helyiségek bérleti díjai január elsejétől Nyergesújfalun. Az összkomfortos lakáso­kért havonta négyzetméterenként 115, a komfortos otthonokért 80 forintot kell fizetni. Lakbérleti jogonként 2400 forint lesz a magánszemélyek éves kommunális adója. Az építményadó évente négyzetméterenként 500 forint lesz. Az önkormányzati területen álló garázsok éves díja 1650 forint lesz. 980 forintot kell majd fizetni a közterületen lévő hirdető-berendezésért és a benyúló üzlethomlokzatért is. gk A dorogi önkormányzat továbbra is segít Továbbra is segíti a nevelési-oktatási intézmények munkáját a dorogi önkormányzat. Komárom-Esztergom Megye Közoktatá­sáért Közalapítvány eddig 1 millió 260 ezer forint támogatásban részesült. Az oktatási, közművelődési, sport-, külkapcsolatok és kisebbségi ügyek bizottsága javaslatára a dorogi képviselőtestü­let úgy'határozott, jövőre a város további 250 ezer forinttal tá- mocfátja az alapítvány munkáját. gk A márianosztrai börtön történetéről „Ne csak őrizd, gyűlöld is!” (folytatás az 1. oldalról) Az első főnöknő Wágner Pau­la volt, aki 21 nővérrel vette át az intézményt. Az elítéltek száma 323 volt, és zárdaszerű intéz­ményt szerveztek számukra. Fel­ismerték, hogy az elítéltek foglal­koztatása enyhíti a bezártság sze­mélyiségromboló hatását. Közel 200 holdas mintagazdaságot hoztak létre, amely egyszersmind kivételezett státuszt is szerzett a márianosztrai börtönnek. Az I. világháború időszaka olyan bűncselekményeket termelt ki magából, mint például a kém­kedés. Márianosztrán is megjelen­tek elítéltek kisebb jelentőségű kémkedés miatt. A 20. század ele­jén megnőtt a női bűnözés ará­nya, ekkor szigorított dologházat is Illusztráció nyitottak. A két világháború közti időszak nevezetesebb politikai el­ítéltjei között volt Berzeviczi Gizel­la, Vámos Ilonka, Rákosi Hajnal. A II. világháború során Márianosztra is a frontvonalba ke­rült. 1944. december 20-án a szovjet csapatok elérték a falut, és behatoltak a börtönbe is. Az igaz­gató főnöknőt utasították, hogy egy órán belül adja ki az elítéltek értékeit, és engedje szabadon őket. Összesen 274 elítéltet enged­tek szabadon. A kiürült épületet a szovjet egységek használták kü­lönböző célokra a háború végéig. A háborús sérülések helyre- hozatala 1946-ban megtörtént, és újra megérkeztek az elítéltek. Ekkor már az apácákat felszólí­tották, hogy lépjenek állami szolgálatba. Az államosítás 1949. május 4-én történt meg, és ezt követően új korszak vette kezdetét a börtön életében. 1950-ben a fegyházat férfi fog- yatartottak őrzésére átvette az AVH, és megkezdődtek az átalakí­tási munkák. A női elítélteket Sá­toraljaújhelyre és Kalocsára szállí­tották. Megszűnt a női börtön, fel­számolták a kertet, fáit kivágták, a biztonságot megerősítették. Szö­gesdrótkerítéssel vették körül, őr­tornyokat építettek, fényszórókat szereltek fel. Az 1956-os forrada­lom és szabadságharc bukása után, a megtorlás idején a politikai elitből sokan itt raboskodtak: Göncz Árpád, Bibó István, Háy Gyula, Déry Tibor, a színészek kö­zül Mensáros László, Darvas Iván. Az elítéltek között más, ún. osz­tályellenes kategóriák is megtalál­hatóak voltak. Az 1956-os forrada­lomért a szovjet mintára épített Kádár-rendszer példátlan bosszút állt. Bevezették a statáriumot, és a halálbüntetés kiszabhatóságának korhatárát 16 évre szállították le. E törvény alapján ítélte halálra a fia­talkorú Mansfeld Pétert. A 12 nap szabadságért (október 23-tól no­vember 4-ig) több mint 15000 embert ítéltek börtönbüntetésre, több százat kivégeztek. Kétszázezer ember menekült ki az országból. A „rendszerváltozást” követő­en, 1990-ben a pálos rend be­nyújtotta igényét az igazságügy­miniszterhez, hogy az állam ad­ja a rendnek a kolostort. 1991. december 23-án az egy­házi és állami vezetők jelenlé­tében az akkori igazságügy-mi­niszter és a pálos rend magyar­országi rendfőnöke ünnepélyes keretek közt aláírta az átadási okmányt, amely szerint a rend megkapta a börtönépületnek a templom falával határos részét. Sajnos az egyház végül is nem tudta birtokba venni a te­rületet, ezért 1997-ben vissza­adta a börtönnek. Izrael Fodor Zsuzsanna Illusztráció

Next

/
Oldalképek
Tartalom