Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-31 / 64. szám

JOBB PART 2004. március 31., szerda _____^ SZ DSZ 400 milliárd többletet jelent a Fidesz javaslata Megérkezett a liberális válasz Orbán Viktor hétvégén tett javaslataira. Az SZDSZ számításai szerint körülbelül 400 milliárd forintos, az adózókra lebontva átlagosan 100 ezer forintos adóemelést jelentenek a Fidesz által meghirdetett, a költségvetés módosítására irányuló petícióban foglaltak - ismertette röviden Kuncze Gábor pártelnök, és Csillag Ist­ván gazdasági miniszter keddi sajtótájékoztatójukon. Miért nem írja alá Medgyessy Péter a Nemzeti Petíciót? A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselő- csoportja meglepetéssel értesült arról, hogy Medgyessy Péter nem írja alá a Nemzeti Petíciót. Érthetetlen a kormányfő eluta­sítása az otthonteremtési támogatások visszaállítása ügyében, hiszen választási kampányában még a lakástámogatási rendszer további bővítését ígérte. Érthetetlen, hogy Medgyessy Péter miért nem támogatja a magyar munkahelyek védelméről szóló kezdeményezést, hiszen múlt pénteki politikai nyilatkozatában még nagy elszántsággal állt ki az ügy mellett. A Fidesz értetlenül áll Medgyessy Péter visszautasítása előtt a gyógyszerárak tartós csökkentését illetően is, hiszen a miniszter- elnök korábban még azt hangoztatta, hogy aki beteg az ne le­gyen szegényebb, aki pedig szegény az ne legyen betegebb, s en­nek biztosítása érdekében ingyenes gyógyszereket ígért. Érthetetlen továbbá, hogy a miniszterelnök miért nem tartja elfogadhatónak a magyar gazdák támogatását, hiszen 2002. szeptemberében kormánya, a parlamenti pártokkal közös nyilat­kozatot írt alá, amelyben a magyar gazdák versenyképességének erősítésére egyetértését és együttműködési készségét fejezte ki. Érthetetlen végül, hogy Medgyessy Péter miért nem támogat­ja a gáz- és energiaár éves szinten 5 százalékot meg nem haladó emelés mértékének garantálását, miközben a választási kampá­nyában még azt ígérte, hogy semmiféle emelés nem lesz. Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Frakcióelnökség A szabad demokraták azt ja­vasolják az ország népének, hogy ezt a petíciót senki ne írja alá, majd sietve leszögezte: aki támogatja a Fidesz kezdeménye­zését, az a saját adóemelését írja alá. Kuncze Gábor véleménye szerint a konzervatív oldalról ér­kező javaslatot kizárólag az adók emelésével, vagy új adófajták bevezetésével lehet végrehajta­ni. Mint ismeretes, a hétvégén lezajlott Fidesz szövetségi gyűlé­sen Orbán Viktor az általa elindí­tott Nemzeti Petíció nevű prog­ram támogatására kérte a vele egyetértőket. A Munka, Otthon, Biztonság címet viselő üzenet (a társadalom minden szegmensét megszólító) öt pontban foglalja össze az ellenzéki kezdeménye­zést. A fiatalok lakáshoz jutása érdekében állítsa vissza a kor­mány az otthonteremtési támo­gatás rendszerét. A bérből és fizetésből élők ér­dekében állítsa le a kormány a privatizációt, védje meg a ma­gyar munkahelyeket, és támo­gassa a magyar vállalkozókat. A nyugdíjasok érdekében tartó­san csökkentse a gyógyszerek árát, és állítsa le a kórházprivatizációt. A magyar gazdák támogatása érdekében módosítsa a költség- vetést, valamint a gáz- és ener­giaár-emelés ne jelentsen elvi­selhetetlen terhet a családok számára. Az éves gáz- és ener­giaár-emelés mértéke az 5%-ot ne haladja meg. Orbán Viktor 1 millió aláírást elégségesnek tar­tana kéréseik teljesítéséhez. Kuncze leszögezte, hogy az SZDSZ adóstopot hirdet, és arra kéri a pártokat, hogy ne támo­gassanak semmilyen, az adók növelésére irányuló javaslatot. A szabad demokrata pártelnök te- átrális mozdulattal egészített ki, egy papairmasé táblán lévő fel­iratot (Orbán Viktor, 2002-es el- híresült kampánymondata): „Mindenki hozzon magával még... 100 000 forintot”. Epress József Életmentő adomány A szerencsésebbe csak a népszerű kórházsorozatok­ból ismeri azt a kifejezést, hogy defibrillátor. Sajnos azonban a szívinfarktus nem válogat, és soha nem lehet tudni, mikor lesz szük­ség egy ilyen életmentő ké­szülékre. A tegnapi napon azzal, hogy az Országos Mentőszolgálat 40 darab félautomata defibrillátort vehetett át két nagy cégtől, a mentősök eredményeseb­ben vehetik fel a harcot az infarktus rémével. Az Országos Mentőszolgálat negyven darab félautomata defibrillátort vehetett át annak az akciónak a záróakkordja­ként, amelyet a Procter és Gamble nemzetközi nagyválla­lat és a legnagyobb magyar bolthálózat, a Coop közösen szervezett 2003-ban. A kezde­ményezés mellé állt az Egész­ségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium is, amely fontos­nak tartja a nagyvállatok bevo­nását a civil szféra támogatásá­ba, valamint sürgeti a cégek társadalmi szerepvállalását. A jótékonysági kampány 2003. április 1-től szeptember 30-ig tartott, amely időszak alatt a Coop boltokban bármely, az akcióban résztvevő PG-termék vásárlása esetén minden egyes termék árából 10 Ft-ot az Orszá­gos Mentőszolgálat megyei ala­pítványai javára ajánlottak fel. A kampány során összegyűlt pénz­összegből a vállaltok az ország minden megyéjében a mentő- szolgálat számára legalább egy, az újraélesztéshez szükséges ké­szüléket (félautomata defibrillá­tort) adományoztak. A kampány sikere abban is megmutatkozik, hogy a tervezett 20 defibrillátor helyett 40 készüléket vehetett át a mentőszolgálat. Az egészségügyi miniszter rá­mutatott, hogy kézzelfogható bizo­nyítékai vannak annak, hogy a magánszféra támogatja a nép­egészségügyi programot, majd hozzátette: abban bíznak, hogy ennek a példának lesznek követői. Mint kiderült, a szakminiszté­rium arra törekszik, hogy min­den forgalmas közterületen - például hivatalokban, repülőte­reken - legyenek életmentő ké­szülékek, mivel a szívinfarktus az egyik leggyakoribb halálok egyike Magyarországon. Kökény Mihály hangsúlyozta: a tárca ingatlanértékesítési programjának tervezett tízmilli- árd forintos bevételéből négy- milliárd forintot szánnak arra, hogy biztonságosabbá és kor­szerűbbé tegyék az OMSZ mű­ködését és felszereltségét. Ta­kács Zoltán, az OMSZ főigazga- ! tója elmondta: a szolgálat azt szeretné, ha 650, defibrillátorral felszerelt gépkocsival láthatná majd el feladatát. A Coop és a Procter és Gamble adományá­ból az eddigi 80 félautomata új­raélesztő készülék mellé további 40-et tudtak vásárolni, így ösz- szesen már 160 ilyen gép van az országban. A defibrillátorokból az ország összes megyéjébe jut­tatnak majd, de a lefedettség még így sem lesz teljes. Epress József Menekülő gyógyszergyár? Ismét működőképes az ORTT A gyógyszerár-támogatá­sok nemrég bejelentett ti­zenöt százalékos csökkenése miatt a brit GlaxoSmithKline azt fontolgatja, hogy kivonja befektetéseit Magyarország­ról - olvasható a Financial Timesban. A brit üzleti lap szerint a Glaxo rossz néven vette, hogy a magyar hatóságok nem konzul­táltak vele a gyógyszerár-támo­gatások csökkentéséről. David Redfernt, a Glaxo közép-euró­pai igazgatója szerint a cég átér­tékelheti magyarországi befek­tetéseit és beruházásait, ha a kormány nem vizsgálja felül az ügyben hozott döntését. Hazai gyógyszeripari illetékesek azzal vádolják a magyar kormányt, hogy ennek az ágazatnak a ro­vására akarja csökkenteni a nagyarányú államháztartási hi­ányt. A deficit csökkentésére irányuló átfogóbb megszorítá­sok részeként a kormány a ta­valyi 252 milliárdról az idén 240 milliárd forintra csökkenti a gyógyszerárak támogatására felhasználható keretet. Az Inno­vatív Gyógyszergyártók Ma­gyarországi Szövetsége szerint 300 milliárd forintos támoga­tásra lenne szükség. Magyarországon egyre több gyógyszert írnak fel, a növekedés a drágább termékek körében ér­zékelhető. Az utóbbi két évben 50 százalékkal emelkedtek a gyógyszertámogatás költségei. Kökény Mihály egészségügyi mi­niszter részben a gyógyszer­gyártókat teszi felelőssé. Szerinte a marketingre és reklámra fordí-' tott kiadások azzal a következ­ménnyel jártak, hogy az orvosok gyakrabban írnak fel drága gyógyszereket olyankor is, amikor az olcsóbb változat is megfelelne - írta a Financial Times. ák Hétfőn megválasztotta a parlament az Országos Rádió és Televízió Testület elnökét és tagjait, így ismét működő­képessé vált a testület. Az új elnök Kovács György lett, akit 196 igen, 127 tartózko­dás és egy ellenszavazattal választottak meg. A testület tagjává választották Ladvánszky Györgyöt (MSZP), Szalai Annamáriát (Fidesz), Wéber Jánost (MDF) és Tímár Jánost (SZDSZ) négyéves idő­tartamra. A médiahatóság új, 51 éves elnöke legsürgetőbb feladatként az elmaradt támo­gatások kiutalását és a közszol­gálati médiumok közalapítványi kuratóriumi tagjainak kisorsolá­sával kapcsolatos feladatok megoldását tarja. Ezen kívül az elkövetkezendő négy év legfon­tosabb teendőjének a rádiózás­ról és televíziózásról szóló tör­vény korszerűsítését és a mé­diafinanszírozás rendszerének megoldását nevezte. A média- törvénynek „ráncfelvarráson” kell átesnie - mondta Kovács György, hozzátette, hogy ehhez azonban előbb be kell gyűjteni az uniós tapasztalatokat. A je­lenleg készülő koncepciókról azt mondta, egyikben sem látja igazán az „átütő erőt”. Észre­vétlen hatóságot ígért azon mű­sorszolgáltatók számára, akik betartják a szabályokat. Képle­tes hasonlattal élve megjegyezte, hogy azok viszont, akik „város­ban 120-szal hajtanak” súlyos és hatékony szankciókra számíthat­nak. A finanszírozás rendszerét átgondolandónak nevezte, hangsúlyozva a kiszámíthatósá­got és a stabilitást, valamint a szükséges garanciák beépítését. Az új elnök fontosnak tartja, hogy a testület „a közmegegye­zés talaján” működjön. ml MAGYARORSZÁG Bayer Zsolt pert indít Románia ellen - egyedül egy állam ellen Radikális lépésre szánta el magát Bayer Zsolt publicista a román állam részéről személyét érő sorozatos támadások miatt. A legen­dás Sajtóklub alapembere (aki jelenleg péntekenként a Hír TV-n vezet műsort) bepereli a román államot, amiért közvetve, veszélyes bűnözőnek minősítették a román hatóságok. A végső lépést loan Rus belügyminiszter nehezen minősíthető (rasszista színezetű) ki­jelentései váltották ki. Iliescu kormányának tagja a minap államti­tokká minősítette az újságíró kitiltásának okát, csak annyit közöl­ve a nyilvánossággal: Románia megtagadhatja a belépést, ha gya­nú merül fel, hogy a határnál jelentkező személy nemzetközi bű­nöző csoportok tagja, vagy bármilyen módon terrorista cselekede­teket követ el vagy készít elő. A per hallatán azonnal olvasói fórum nyílt a hirtv.net-en. Az első reagálók közül vannak, akik a Trianon óta tapasztalható magyarellenesség miatt félnek a jogi procedúra végkimenetelétől, mondván: a hágai bíróság szándékosan Bayer ellen ítél majd. Mások úgy vélik: Bayer bátor és példamutató lépé­se mindenképpen történelmi és diplomáciatörténeti jelentőségű. Ugyanis egyszerű állampolgárként azt tette meg, amit az állam ne­vében eljáró Külügyminisztérium az ő esetében elmulasztott. Ne­vezetesen egy külföldi állammal szemben egyénileg élt a jogos ön­védelem és a diplomáciában szokásos viszonosság jogával. (forrás: hirtv.net) Amerikai támaszpontok Erdélyben - jenkik a Hargitán Hétfői bukaresti híradások tanúsága szerint hamarosan katonai támaszpontokat létesít Erdélyben és a román tengerpart közelében az Egyesült Államok. Bár hivatalos részről cáfolták, hogy a támasz­pontok létrehozásával és elhelyezésével kapcsolatos román döntés már megszületett volna, az eddig sem volt titok, hogy Románia szí­vesen vállalkozna amerikai katonai támaszpontok befogadására. Az erdélyi amerikai tábor a Kolozsvártól 40, Marosvásárhelytől pe­dig 60 kilométerre fekvő Aranyosgyéresen épülne a hírek szerint, ami a székely tömbmagyar területek közvetlen szomszédságát je­lenti. (A másik támaszpont a jelenleg is amerikaiak által használt konstancai kikötőváros mellett, egy katonai repülőtéren létesülne.) A Romániába bevonuló amerikai katonák száma állítólag a körül­mények alakulásától is függ, optimista vélemények szerint azon­ban semmiképpen sem fogja meghaladni a 3-10 ezer főt. A nem­zetközi terrorfenyegetettség miatt a magyarságot is közvetlenül érintő hírt állítólag Douglas Feith, az Egyesült Államok védelmimi- niszter-helyettese jelenti majd be hivatalosan, a néhány hét múlva esedékes bukaresti látogatásakor. (forrás: gondoh.hu) Pénzbírságot kaptak a Szabadság téri tüntetők Rendzavarás szabálysértése miatt a bíróság pénzbírsággal sújtott négy férfit azok közül, akik a budapesti Szabadság téri szovjet em­lékműnél demonstráltak szombaton. A Pesti Központi Kerületi Bí­róság nyolcvanezer, ötvenezer, harmincezer, illetve húszezer forint kifizetésére kötelezte a gyorsított eljárással elítélt tüntetőket. A meglepően gyors ítélet ellen hárman fellebbeztek. Egyikőjük ügy­védje a tárgyalás során kijelentette: külföldön megszokott, de Ma­gyarországon sem példátlan, hogy aktivisták tiltakozásul odalán­colják magukat valamihez. Az érvelés nem hatotta meg túlságosan az ülést vezető bírót, akinek indoklása szerint az adott helyzetben, tehát szombat délelőtt elsősorban a jelentős turistaforgalom miatt kihívóan közösségellenes, riadalom és megbotránkozás keltésére volt alkalmas a hét férfi cselekménye. A bíró külön kiemelte az el­követők összehangolt cselekedetét (egyébként a kerítés átmászásá­nál tovább nem jutottak akciójukban), valamint a közelmúlt terror- cselekményei miatt kialakult állítólagos terrorfenyegetettséget, me­lyeket súlyosbító körülménynek értékelt. (forrás.- stana.hu) Bajba juthat a tervezett Wass Albert-szobor A választási kényszerből olykor magyarellenes döntéseket hozó román államon is túltenni látszik a fővárosi közgyűlés szobor-ügy­ben. A történelem szokatlan újraírásával Teleki Pált (igaz, „enyhe” felsőbb nyomásra) zsidóüldözőnek beállító, így emlékművének fel­állítását megtagadó grémium legújabb döntésével Wass Albert szob­rának kezdeményezésére mondott átmenetileg nemet, így az írófe­jedelemnek egyelőre nem lesz szobra a Vérmezőn. A (néhány évti­zede amúgy is a román nemzeti színekkel ékeskedő) főváros kultu­rális bizottsága történész szakértőkből álló csoport felállítását kéri a főpolgármestertől, s ennek szakvéleménye nyomán dönt majd arról, engedélyezi-e az erdélyi író szobrának felállítását. Közismert, hogy Wass Albertet 1946-ban a kolozsvári román népbíróság halálra ítél­te pogromra való állítólagos felbujtásért. A magyar Igazságügyi Mi­nisztérium a bizottságnak küldött szakvéleményében kifejti: a szobor „messzemenően érintheti" a magyar-román kapcsolatokat. A tárca ezért (a Külügyminisztériummal egyetemben) szakértőbizottság vizs­gálódását javasolta. Kell is az óvatosság: ha Iliescuék megsértődnek, ugyan kivel fog a magyar kormány koccintani december elsején Er­dély elcsatolásának ünnepére a Kempinskiben? Kovács Árpád

Next

/
Oldalképek
Tartalom