Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-31 / 64. szám

Napilap az Ister-Granum Eurorégióból. Ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk A HÍD ÚJJÁÉPÍTVE: 2001. OKTÓBER 11. II. évfolyam, 64. szám 2004. március 31., szerda Árpád napja (Szt. Benjamin és Benő napja) Főszerkesztő-helyettes: Horváth Balázs • Szerkesztők: Bartal Tímea (régió), KoBer Péter (szlovákiai bel- és külpolitika), Nagy Balázs (sport), Váczy H. István (kultúra) • Munkatársak: Árpási Károly, Bukovks Krisztián, Czigier Mónika, Epres József, Gál Kata, Kiss Emese, Kovács Árpád, Muzday Ágnes • Művészeti vezető: Balage P. Szeder • Tervezőszerkesztő: Ágfeksi Loretta • Szerkesztőségi titkár: Jászberényeié Kárász Krisztina • Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Ftetafiók 233, telefon- +36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 500-750, e-mail: hidlapC«'esztergom.hu • Kiadja a Strigonium Rt., 2500 Esztergom. Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 • Felelős kiadó: Kphe Ferenc igazgató • Kiadói irodavezető: Horváth Gábor • Hirdetésfelvétel: Kiss Balázs, 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. Kéziratokat, fényképeket nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. • Terjeszti a Magyar Fbsta Rt. Rábahir Rt, Buvihír Rt., valamint az alternatív terjesztők. • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, a rikkancsoknál, valamint a szerkesztőségben. Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató. Szirén vagy sziréna? Szőr van a karburátorban, mondogatták a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövet­ségének hétfői ülésén a kor­mányfőnek, és nem kacsin­gattak, hanem sápadtak vol­tak. Medgyessy Péter megve­regette a munkásképviselők vállát, és azt felelte, érti a munkások baját - legendás felfogóképességének íme, újabb bizonyítéka -, tőle „nem idegen felfedezni a munkásságot, a kormánynak ez természetes közeg”. „Ezt nem árt elmondani” - tette hozzá „amikor innen-on- nan szirénhangokat lehet hal­lani”. Vagyis, hiába böködték az oldalát, hogy miniszterel­nök úr, Petikém, baj van, zár­nak befele a gyárak, mi lesz a munkahelyekkel, miből fog­juk fizetni a nem-emelt- gázárat, meg a fűtést sth, a kormány vezetője, csak azt mondogatta, gyerekek, ne csináljátok már, hogy a Zorbán füttyent, ti meg sza­ladtok, Lenin óta a szocialista oldal sajátja a munkásököl (meg az utcakő). S hozzáfűz­te azt is kapásból, minderre a kabinet tervet dolgoz ki - már hogy a gyárbezárásokra amit majd megfelelő módon kommunikál. A találkozáson zárószám­ként, zenés-táncos fináléként újra a „puniós közöslista” következett, ami már, valljuk be, kissé kórós, és már Sas Józsi meg a mikroszkópos brigád is rájött - így, a nyug­díj küszöbén -, hogy a siker­telen számokat nem kell erőltetni, vagy legalábbis a műsor elejére kell tenni. Szóval újra csak a kommu­nikáció következett, konkré­tum semmi, a lassacskán két hónap múlva bekövetkező európai parlamenti válasz­tás sarkallta, „ne keltsük a pánikot, emberek!” elsöpör­te a kenyérkereset problé­máit, ugyebár már a római­ak is megmondták (cirkusz és kenyér kell a népnek, ha az egyik szűkében van, rá kell erősíteni a másikra). Történik mindez olyan álla­potok közepette, amikor a jobb-szimpatizánsnak csak erőteljes háromnapos italo­zás után nevezhető Kazinc­barcikán aláírásokat gyűjte­nek a távhő-díjak ellen, merthogy a februári számla elérte a 16000 forintot, míg, mondjuk, Esztergomban „csak” 11000-et kellett fizetni. Ilyen helyzetben, azt hi­szem, nem szirénhangokról kéne beszélni (kommuni­kálni), hanem baljós sziré­nahangokról. Egy betű csu­pán a különbség, de a kettő egészen más, egészen más következményekkel. Vaist HU ISSN 1785-0592 04091 Magyarországra szállították Kulcsár Attilát- Magyarország ­Aktivizálódott a magyar Interpol iroda, az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága, továbbá a biztonságos továbbszállí­táshoz nélkülözhetetlen rendvédelmi dolgozók, többnyire a Készenléti Rendőrség kommandósai. A kora délután megtartott kihallgatással kapcsolatban Bánáti János, Kulcsár ügy­védje közölte, hogy véden­ce nem tett vallomást. Kulcsár azt közölte a nyomo­zókkal, hogy a „mai napon” nem kíván vallomást tenni. A ki­hallgatás abból állt, hogy a nyo­mozóhatóság írásban ismertette az öt oldal terjedelmű gyanút. Ebből Bánáti szerint arra lehet következtetni, hogy nagyon ösz- szetett ügyről van szó. A nyomo­zóhatóság tájékoztatása szerint a jogi elkövetési érték (a sikkasz­tással okozott kár) csaknem 10 milliárd forint. Az ügyvéd tájé­koztatta a sajtót arról, hogy az őrizetbe vételről szóló határoza­tot átadták Kulcsárnak, és rövid időn belül sor fog kerülni a bíró­ságon az előzetes letartóztatási indítvány elbírálására. Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója a ki­hallgatás után elmondta, hogy Kulcsár Attila egyelőre nem tett vallomást, de ez jelentősen nem hátráltatja a nyomozást. „Kulcsár Attila döntése nem meglepő a számunkra. A büntetőeljárási tör­vény biztosítja a terheltnek, hogy az eljárás bármely szakaszában megtagadja a vallomástételt” - mondta Garamvölgyi László. Az osztrák hatóságok által Magyarországnak kiadott volt brókert szállító rabkocsi fél tizen­egykor a hegyeshalmi határállo­másnál lépte át a magyar határt. A volt brókert nemzetközi elfo­gatóparancs alapján tavaly júli­us 17-én vették őrizetbe a bécsi Opera előtt azzal a váddal, hogy megközelítőleg 88 millió euró értékű összeget sikkasztott el a bank ügyfeleitől, és pénzmosás­sal, engedély nélküli banki tevé­kenységgel, valamint hamis do­kumentumok felhasználásával gyanúsították. A magyar ható­ságok ezek alapján kérték Kul­csár kiadását. Azóta osztrák ki­adatási őrizetben volt, miután nem tudta kifizetni a szabadláb­ra helyezéséhez megszabott 88 millió euró letéti díjat. A bécsi legfelsőbb tartományi bíróság tavaly november 11-én döntött úgy, hogy a magyar kiadatási kérelem két pontja - a sikkasz­tás és a hamis dokumentumok felhasználása - alapján Kulcsár Attila kiadható Magyarország­nak. Leopold Veigl, az osztrák bíróság határozatát ismertető bí­ró a pénzmosás vádjával kap­csolatban elmondta, hogy az osztrák büntetőjog szerint csak az számít pénzmosásnak, ha va­laki mások által bűncselekmény útján szerzett pénzt fektet be. Kulcsár Attila viszont az általa eltulajdonított összegeket hasz­nálta fel - tette hozzá. Magyará­zata szerint a jogosulatlan vagy nem engedélyezett banki szol­gáltatás nyújtása az osztrák bün­tető törvénykönyvben nincs jo­gilag szabályozva. ák Lapozó TELJES JOGÚ NATO-TAG LETT SZLOVÁKIA ..................2 oldal ÉL ETMENTŐ ADOMÁNY..................3. oldal NA GYBÖJTI SZOKÁSOK..................4. oldal SZ ÁMONKÉRT ÍGÉRETEK...............................5. oldal SZABÓ LŐRINC ÉS ESZTERGOM............i oldal ER ŐS A MEGYEI UTÁNPÓTLÁS............8. oldal Ba mbergben járt Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere- Ister-Granum Euroréaió ­Herbert Lauer főpolgár­mester meghívására vasár­nap Bambergben, Eszter­gom testvérvárosában tett látogatást Meggyes Tamás esztergomi polgármester. Bamberg, Esztergom bajor- országi testvérvárosa indul­ni kíván Európa Kulturális Fővárosa 2010 címért. Bamberg a hat testvérvárosa közül Esztergomot kérte föl a pá­lyázat patrónusának, és az ünnepi év programjainak közös megvaló­sításában, rendezőként, együttmű­ködő helyszínként, szervezőként is számítanak Szent István városára. A vasárnapi meghívás apropója az volt, hogy a pályázati dokumen­tumokat ezen a délelőttön a város- ka gótikus dómjától induló staféta vigye el a müncheni Bajor Tarto­mányi Kulturális Minisztériumig. A nyolcszáz bambergi polgár­ból, a város sportegyesületeinek, ifjúsági csoportjainak tagjaiból, cé­geinek és művelődési intézménye­inek munkatársaiból álló csapat levegőben, földön és vízen tette meg a 350 kilométeres utat. A csapatban együtt kerékpározó, fu­tó, lovagló, evező, ejtőernyőző bambergiek a város összefogását, a terv mindenki általi elfogadását, Bamberg egységes kiállását teste­sítették meg. Ezt az összefogást is köszöntötte Meggyes Tamás ab­ban a beszédben, amelyet a stafé­ta indulásakor mondott. Bamberg kulturális életének gazdagságával, történelmi múltjával és jelenével, egyre tágabb horizontok felé törő jövőjével hasonló szerepet tölt be szőkébb pátriájában, mint Eszter­gom, a magyar honalapítás köz­pontja, a politikai, kulturális érte­lemben európaivá vált Magyaror­szág első fővárosa a város körül kialakult eurorégióban, Magyaror­szágon és Európában - emelte ki beszédében Meggyes Tamás. Mind a cím elnyerése, mind a 2010-es eseménysorozat megszer­vezése olyan feladatnak ígérkezik, amelyet Bamberg és a bam­bergiek hagyományaikkal, kultu­rális örökségükkel, tehetségükkel, szorgalmukkal sikerrel valósíthat­nak meg. Európa Kulturális Fővá­rosaként Bamberg olyan művelő­déstörténeti, művészeti, történelmi értékeket, hagyományokat jelenít és mutat meg Európának, ame­lyeket Esztergom is képvisel több mint ezeregyszáz esztendeje. Bambergben megjelennek majd Szent István városának ezen érté­kei, és az azokat hordozó testvér- város, Esztergom is képviseltetve lesz az eseménysorozaton - tette hozzá az esztergomi polgármester. Esztergom terveiben is szerepel ehhez hasonló rendezvények szer­vezése, többek között az, hogy a városban tartott nagyobb fesztivá­lokat egyetlen nagy kulturális programsorozattá alakítsák. ák Uniós ügyekben a kormány helyett a parlamentnek kellene döntenie- Szlovákia ­Pavol Hrusovsky házel­nök azt akarja elérni, hogy az európai uniós tárgyalá­sok során a kormány tartsa magát a parlament dönté­seihez. Hrusovsky azt ajánl­ja a kormánynak, hogy az európai uniós választások miatt kiegészített alkot­mányba kerüljön bele ez a rendelkezés is. A parlament elnöke el akaija ke­rülni, hogy a kormánytagok ügyet se vessenek a parlament döntései­re, mint ahogy ezt Mikulás Dzurinda tette múlt héten Brüsz- szelben. „Mikulás Dzurinda a par­lamenti pártok többségének dön­tésével szemben lépett fel, amikor kinyilvánította, hogy Szlovákia kész feladni vétójogát” - emlékez­tetett Hrusovsky. Szerinte a minisz­terelnök nem tartotta tiszteletben a parlament határozatát az európai alkotmánnyal kapcsolatban A képviselők a parlament márci­usi ülésén nem fogadták el azt az alkotmánymódosítást, amely a kormányt kötelezte volna, hogy az uniós tárgyalások során vegye fi­gyelembe a parlament döntéseit is. A kormány most gyorsan elő akar készíteni egy újabb javaslatot, amelyben szabályozni akaija az európai parlamenti választásokat. A MKP egyetért Hrusovsky kez­deményezésével, és. azt állítja, hogy az alkotmányon még a csat­lakozás előtt kell változtatni. „Ezt a változtatást gyorsított eljárásban kellene elfogadnia a parlament­nek, hogy a szabályozás minél előbb megtörténjen. Ha Szlovákia az Európai Unió tagja lesz, min­denképpen pontosan meg kell ha­tározni a kormány kompetenciáját, persze szigorúan a parlament el­lenőrzésével a háttérben” - mond­ta Duka-Zólyomi ArpáB, az MKP elnökhelyettese. A Smer tárgyalni akar a javaslat­ról: „Mi támogatjuk az ilyen javas­latot. Mindenképpen szükséges, hogy a képviselők megvitassák ezt a kérdést, hiszen nagyon pontosan kell fogalmazni abban a rendelke­zésben, amely a parlament általi kormányellenőrzést határozza meg” - fejtette ki Monika Benová, a Smer alelnöke. A HZDS vizsgálóbizottságok fel­állítását tartja a legjobb megoldás­nak. „A koalíciónak az alkotmány módosításakor ellenzéki szavaza­tokra is szüksége van, ezért teljesí­tenie kell majd az ellenzék követe­léseit is” - közölte Sergej Kozlík, a párt parlamenti képviselője. Az SDKU a parlament szigorú fellépése ellen van. Azt akaija elér­ni, hogy Szlovákia csatlakozása után megalakuló európai ügyek bizottságának álláspontja csak ajánló jellegű legyen és eltérhessen a parlament álláspontjától. rSa „Végletek versenye” — Régió ­Az esztergomi Szabadidő- központban rendezték meg március 29-én a „Sohsem sorvad el az ének...” - Esztergom-Espoo Szavaló­verseny döntőjét. Az Esztergomi Magyar-Finn Baráti Kör Egyesület szervezé­sében megrendezésre kerülő programon kilenc esztergomi középiskolás vett részt. A ver­senyzőknek első körben egy mindenki számára kötelező verset kellett elmondania, majd ezt követően került sor a szabadon választott versek el­mondására. A szabadon vá­lasztott versek egyetlen kiköté­se az volt, hogy a költemény a finn nép-vagy műköltészet da­rabja legyen. A zsűri elnöke ezúttal is Horányi László színművész volt, a bizottság másik tagja Horváth Béla, a Vármúzeum igazgatója és egyben a baráti kör alelnöke, valamint az Esztergomi Klub­színpad vezetője, Bakai Ferenc volt, aki lapunk kérdésére el­mondta: „A végletek versenye volt! Az egészen halk, átütő ere­jű szavalattól, a nagy átéléssel előadott, szintén katarzist hozó, nagy intonálású, férfias vers­mondásig minden jellemző volt a kilenc fellépőre.” Bár a verseny eredménye már az este folyamán megszületett, majd csak április 3-án, szomba­ton hirdetik ki ünnepélyes kere­tek között a Városháza nagyter­mében, ahol a győztes ismét el­szavalhatja szabadon választott versét. Az eredményekről szóló beszámolónkat árpilis 6-i lapszá­munkban olvashatják. -esszá­Kedves Olvasók! A Hídlap tegnapi számában (II. évfolyam, 63. szám) a nyomda hibája miatt a harmadik és hatodik oldal megegyezett a szombati lapszáméval. A hibáért szíves elnézésüket kérjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom