Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-07 / 4. szám
Hírlap az Ister-Granum Eurorégióból ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk II. évfolyam, 4. szám 2004. január 7., Szerda Attila, Ramóna (Szí. Bálint és Szt. Rajmund napja) A HÍD ÚJJÁÉPÍTVE: 2001. OKTÓBER 11. Főszerkesztő-helyettes: Horváth Balázs • Szerkesztők: Kofler Péter (szlovákiai bel- és külpolitika), Bartal Tímea (régió), • Főmunkatársak: Oravetz Ferenc (szlovák hírek). Nagy Balás (sport), Váczy H. István (kultúra) • Munkatársak: Árpási Károly, Bukovics Krisztián, Epre» József, Gál Kata, Magyar Eszter, Muzslay Ágnes • Művészeti vezető: Balage P. Szeder • Tervezőszerkesztő: Ágfalvi Loretta • Szerkesztőségi titkár: Jászberényiné Kárász Krisztina • Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom. Rostafiók 233l. telefon: +36 (33) 500-750. telefax: +36 (33) 500-750, e-mail: hidlapKfresztergom.hu • Kiadja a Strigonium Rt., 2500 Esztergom. Deák Ferenc utca 4.. telefon: +36 (33) 510-040 • Felelős kiadó: Kipice Ferenc igazgató • Hirdetésfelvétel: Steindl Balázs, 2500 Esztergom. Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. • Terjeszti a Magyar Fbsta Rt., Rábahír Rt, Buvihír Rt., valamint az alternatív terjesztők. • Előfizethető a hírtapkézbesftóknél a postán, a rikkancsoknál, valamint a szerkesztőségben Előfizetési dip egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft.. 2901 Komárom, Igmándi út L (Fbstafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató Hóhányó Megszokhattuk volna már - nem is értem hőzöngésem okát (érted?!, haragszom) -, hogy ősz beköszöntekor a magyarországi hó-eltakarí- tók fővezére ftéltábornok) olyanokat mond, hogy oda nekik az Antarktisz teljes készletét, akkor is ők nyernek, nincs akadály. Aztán mikor az első országos hó lehull, azonnal kiderül, hogy de van, de van. Amikor vasárnap-hétfőn például nagy országos átlagban egy-két centiméter csapadék esett (nevezzük hónak), rögvest megbénultunk. (Eszaknyu- gat-Magyarország nem ér, ott a nyugati import hó elárasztott mindent, e mögött a sógorok ármánykodása sejthető, akik alpesi tájakra akarnak bámulni a fogorvosi rendelő ablakából, félrefordított fejjel, nyálzó szájjal.) Pesten például beállt a for^ galom, és egy félnapos ott tartózkodás alatt elhanyagolható mennyiségű konkrétan nulla - takarítógéppel volt szerencsénk találkozni. Az alföldi nagyvárost, Szegedet is befödte a hó, záporozott vagy egy centiméter, és viszlát közlekedés, viszlát normális élet, jöjjenek a honvédek meg a posztszovjet kétéltűek. Le kellene már szoknunk a félrebeszélésről - átvitt értelemben a hóhányásról -, nyersebben fogalmazva a hazudozásról. Be kellene tudni vallani, nem vagyunk egy lappfajta, és nem tudunk felkészülni a télre, mert, mondjuk, nincs elég gép, és nincs elég pénz. Őszintén kiállva a kamerák elé nyíltan a választópolgárok szemébe kell tekinteni: tulajdonképpen alkalmatlanok vagyunk a feladatra, de valahogy így alakult, hogy nekünk kell megbirkózni vele. szeretünk benneteket nagyon, és nem akarunk senkit sem szívatni, de minden segítséget készséggel fogadunk, betemetjük a hómarta árkokat, minden magyar szórja egyként a sót és ragadjon hóekét, soha többé nem osonunk a közraktárba, hogy szívlapátokkal sunnyogjunk haza, hanem ha közösen eltakarítjuk az akadályokat, kézen fogva gyalogolunk az Unióba, és jó lesz nekünk. Mindenkinek. Huncut aki. a politikára gondol! Ya/st HU ISSN 1785-0592 04007 Nő a tanulmányi ösztöndíjra jogosultak köre- Szlovákia A parlament által tavaly elfogadott jogszabály szerint 2004 szeptemberétől a különböző felsőoktatási intézményekben a szlovákiai diákok évente 3500 és 21000 korona közötti tandíjat lesznek kénytelenek fizetni. Az intézmények mellett működő kollégiumokban pedig havonta mintegy ezer koronával drágul a lakbér. E két költségnövelő tényt figyelembe véve egy átlagdiák havi kiadásai 56(1 százalékkal, a jelenlegi 5500 koronáról körülbelül 8600 koronára emelkednek. Tekintettel a tömeg- közlekedés legalább tízszázalékos drágulására az előző évekhez képest a diákok az utazásra is többet fognak költeni. A tandíjat az illetékes felsőoktatási intézmény vezetése hivatott megállapítani és ez a tandíj az egy diákra eső összköltség öt és harminc százaléka között lesz. Évismétlés esetén viszont a tandíj elérheti az egy diákra eső összköltség 50 százalékát is. A kollégisták hozzávetőleg kétezer korona körüli havi lakbérre számíthatnak. A lakbér emelkedéséből befolyt összeget részben ösztöndíjak kifizetésére szeretnék fordítani. A kormány az elképzelések szerint évente összesen 500 millió korona összegű ösztöndíj kifizetésével számol, amelyből a jelenlegi gyakorlathoz képest jóval többen részesülnének. Martin Frone oktatásügyi miniszter szerint amíg jelenleg a diákság hét százaléka, a jogszabály életbe lépése után hozzávetőleg 30 százaléka tarthat igényt állami ösztöndíjra. Emellett az ösztöndíj összege is nagyobb lesz, mint amit eddig folyósítottak. A kormány részben ezzel próbálja kiegyenlíteni a diákokat terhelő költségnövekedést. A diákvezetők értelemszerűen kevésnek tartják a költségnövekedést kiegészítő kormányintézkedést. 2004-ben megszűnik a kollégiumok állami támogatása is. A diákszállók eddig 300-450 korona támogatást kaptak ágyanként. Ezentúl a kollégiumi alkalmazottak fizetését sem az oktatási tárca keretéből fogják megoldani. (Folytatás a 2. oldalon) Borúlátó a magyar lakosság A Közgáz - Fogyasztói Bizalom Index decemberben 145,7 százalékra, a szeptemberi felméréshez képest 9,2 százalékponttal esett vissza - közölte legutóbbi felmérése alapján az egyetem marketing tanszéke. A megkérdezettek mindössze 40 százaléka bízik abban, hogy 5 év múlva jobb lesz a gazdasági helyzet a jelenleginél. A pesszimisták aránya 23 százalék.- Magyarország A lakosság már tavaly is folyamatosan anyagi helyzetének visszaesését érzékelte, azonban a jövő évre még nagyobb mértékű romlást vár. A válaszadók jelentős része úgy véli, hogy 2004-ben rosszabb anyagi körülmények között fog élni, mint 2003-ban. A pesszimista vélemények növekedését a kormány gazdasági szigorítása és az áremelkedések is elősegítették. Az ország középtávú, 5 éves gazdasági helyzetét illetően szintén növekedett a pesszimista vélemények aránya. A felmérés szerint egyedül a válaszadók életkora befolyásolja a véleményeket. A 18-29 éves korosztály optimistább a jövő évi anyagi lehetőségeit illetően. Az ország gazdasági-pénzügyi helyzetének romlását várja a válaszadók 53 százaléka, és csupán a megkérdezettek 17 százaléka bízik a kedvező változásban. A megkérdezettek mindössze 40 százaléka bízik abban, hogy 5 év múlva jobb lesz a gazdasági helyzet a jelenleginél. A pesszimisták aránya 23 százalék. Az 5 éves gazdasági helyzet megítélését meghatározzák az EU-csatlakozással kapcsolatos várakozások. A lakosság jelentősebb része, 46 százaléka a csatlakozás pozitív hatásaiban bízik, míg 13 százalékuk pesszimista az EU gazdasági helyzetre gyakorolt hatását illetően. A válaszadók 10 százaléka attól tart, hogy életszínvonala 2008-ra csökkeni fog. A diplomások vélik a legnagyobb arányban, 24 százalékban úgy, hogy 2008-ban már kedvezőbb lesz az ország gazdasági helyzete. A pesszimista gazdasági hangulattal összhangban a tényleges vásárlási szándékkal rendelkezők aránya csökkent. gk Pihenés a téli szezonban Komárom-Esztergom megyében nincsenek nagy, téli üdülőközpontok. Az idegenforgalom a napfényes hónapok elmúltával a nyári turizmusnak csak töredéke. A magas színvonalú szolgáltatások és a falusi turizmus hagyományos programjai segítik a téli holtszezon átvészelését a régió kirándulóhelyein élő vállalkozókat. A téli szezonban elsősorban Komárom, Tata és az újonnan feléledt várgesztesi üdülőcentrum vonzza a turistákat. Ez utóbbiban 120 üdülőház áll, s ezek felében télen is folyamatosan van vendég. Az ilyenkor itt pihenők többsége magyar, de Hollandiából is sokan utaznak ide öt-tíz napos téli vakációra a fedett medencés élményfürdő, a fitness- és wellnes-cent- rumok és a Vértesben húzódó lo- vastúra-útvonalak kedvéért. A megyében télen is turistákat vonzó településnek számít Komárom, részben a sok műemlék és történelmi nevezetesség miatt, részben pedig az egész évben nyitva tartó termálfürdő okán. A várossal sajátos együttműködést épített ki a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok, illetve a hozzá tartozó hotel. Az utóbbiban megszálló vendégek állandó programként vehetik igénybe a termálfürdő és ménesbirtok szolgáltatásait. Tata, a vizek városa, a hideg idő bekö- szöntével téli álomra szenderül, kivéve az Öreg-tó partját, amelyet több millió vadlúd lep el télvíz idején. Az Európában egyedülálló, a város közepén található madártelelőhely sok érdeklődőt vonz. Veszprém megyében még a Komárom-esztergomi- akhoz képest is előbbre léptek. A bakonyi panziók, vendégházak többségét télen is ki lehet adni. Szilveszterkor például minden esztendőben helyhiány van a vendégfogadó-helyeken. Télvíz idején a látogatók nem igényelnek turistacsalogató programokat, viszont különösen kedvelik azokat a házakat, ahol a tulajdonos tájjellegű ételekkel várja a vendégeket. A Balaton-felvidé- ken és a legnagyobb tavunk partján többnyire a nyári szezonra koncentrálnak a vendéglátó- helyek. Csak csoportokat fogad télen a Club Aliga, amely többnyire konferenciák, továbbképzések és céges tréningek helyszíneként szolgál szezonon kívül. Népszerűnek bizonyult az ősszel megnyílt új pápai termálfürdő, különösen a kisgyermekes családok körében, annak ellenére is, hogy szálloda egyelőre nem tartozik hozzá. Fejér megye turisztikailag legfontosabb területe, a Velencei-tó térsége télen gyakorlatilag elnéptelenedik, pedig a tó még ekkor is kínál kikapcsolódási, sportolási lehetőséget. Megfelelő jégviszonyok mellett a víztükör sok helyen ideális a jégvrtor- lázók számára. A tó körül nyilvántartott vendégfogadóhelyek elsöprő többsége csak a nyári főszezonban üzemel. Az egyik kivétel az agárdi termálfürdő, amelyet most bővítenék, hogy további gyógyturisztikai szolgáltatásokkal vonzzanak ide újabb látogatókat. A falusi turizmus központja a megyében Csákvár, Martonvásár és Pákozd. Telente ugyan megcsappan a vendégjárás errefelé is, azonban a jó bor, a nevezetes disznóvágási szertartások, az erdei kirándulások, valamint a lovaglás és a vadászat télen is némi bevételhez juttatják a vállalkozókat. gk Lapozó ÚJ KÓRHÁZ ÉPÜL ZÓLYOMBAN .......2. oldal TŐ KEINJEKCIÓ A GAZDASÁGNAK. ...3. oldal IPOLYTÖLGYES...4. oldal SZAKRÁLIS EMLEKEK A RÉGIÓBÓL.......5. oldal VA NDÁL T0URIST..6. oldal NAPI BULVÁR......7. oldal 50 0 MILLIÓ FORINT AZ OLIMPIÁRA....& oldal Ad ott és kapott a Suzuki A Magyar Suzuki Rt. modellje, a Suzuki Ignis formatervezési különdíjat kapott Olaszországban, „A világ legszebb autója 2003-ban” elnevezésű világversenyen. Az 1993-ban alapított díjról minden évben egy művészekből, építészekből és műkritikusokból álló nemzetközi zsűri dönt. 2003. november elején gyűltek össze az illetékesek a milánói Sforza kastélyban, hogy a 2003-ban piacra került 50 modell közül, több kategóriában kiválasszák a legszebbet. A fődijakon kívül a zsűri négy modellnek, köztük a Suzki Ignisnek különdíjat szavazott meg újszerű és praktikus formatervéért, nagyra értékelve az Ignis kialakítását, amely kiválóan ötvözi egy városi és családi autó, egyben terpjáró jellemzőit. Az Ignis díját 2004. március 5-én. a Milánói Triennálén adják át. A Suzuki Motor Corporation, élén Osamu Suzuki elnök-vezérigazgatóval támogatja a Pacific Flora 2004 elnevezésű kiállítást, amelynek témája: Virágok, növények, víz: új életstílus kialakítása. A kiállítás alapgondolata, hogy a 21. században másképp tekintsünk környezetünkre, fejlett technikánk legyen harmóniában a természettel. Osamu Suzuki, aki a Shizuoka Nemzetközi Kertészeti Kiállítás Szövetségének is elnöke, támogatásával kíván hozzájárulni a nemzetközi megmozdulás sikeréhez. A kiállítás 2004. április 8. és október 11. között Hamamatsuban kerül megrendezésre. Sem
