Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-13 / 52. szám

2004, március 13., szombat 5 / / RÉGIÓ Párkány őrzi 1848 emlékét A kommunista rezsimek bukása, Csehszlovákia szétszakadása, a maradék Magyarországot Felvidékkel összekötő Mária Valéria híd megépülése egy-egy lépcsőfok abban a folyamatban, amelynek végeredményeképpen ma már sza­badon ünnepelhetnek a párkányi magyarok. Nyíltan megvallhatják hovatartozásukat, megkoszorúzhatják a Kossuth- szobrot, fölvonulhatnak a város főutcáján. A magyar szív március 15-én a Duna mindkét partján egyszerre dobban. (nyugdíjas) A legszebb magyar ünnep előestéjén át szeretnék men­ni Esztergomba misére. Idős vagyok már a fölvonuláshoz, de a tévében megnézem a rendezvényeket. Szeretett Magyarországommal a híd megépülése óta tudunk iga­zán együtt örülni az ünne­pen. Régen nem volt szabad nyíltan vállalni a magyarsá­got. Büszke vagyok a magyar igazolványomra. Gusztáv (lakatos-hegesztő) Gyerekkorom óta megtartjuk a március 15-i ünnepet, ak­kor még csak Iskolán belül. Atrocitás sosem ért. A ma­gyarok legnagyobb ünnepén idén is a párkányi felvonulá­son veszünk részt. Minden év­ben eljövünk a megemléke­zésre, koszorúzásra. Sőt, a szervezésben, a programok lebonyolításában is tevékeny­kedem, hiszen tagja vagyok a Csemadoknak. Katalin (laboráns) Egy éve vagyok a Csemadok Párkányi Alapszervezetének vezetőségi tagja. A kulturális események szervezésével, le­bonyolításával bíztak meg. A mostani ünnepen nagyon szín­vonalas műsort láthatnak a párkányiak vasárnap a Kultúr- házban. Az énekkar Kossuth- nótákat ad majd elő, fellép a Varjos zenekar és forradalmi verseket szavalnak majd. Zsanett (vállalkozó) Vasárnap az Ady Endre Alapis­kolában, a Kossuth-mellszo- bomál kezdődik a megemléke­zés. A kislányom föllép az énekkarral, régóta készül erre. Ott leszek a koszorúzásnál és a gyertyás felvonuláson is. Utána a Kultúrházba megyünk meg­nézni a zenés folklórműsort. Kisfiamnak március 15-én van a névnapja, így kétszeresen fontos ez a nap. A kis herceg - kicsiknek, nagyoknak Legjobb rendező, legjobb főszereplő, legjobb epizódsze­replő. Nemcsak a Komárom-Esztergom megyei Színjátszó Fesztiválon taroltak, hanem a Szabadidőközpontban is, március 11-én este hatkor. Annak ellenére, hogy a gyere­kek nagy része - koruknál fogva - még nem érett meg ar­ra, hogy közönség legyen, a színjátszók mindent elkövet­tek, hogy a figyelem ne lankadjon, még akkor sem, ha szabályosan meg kellett küzdeniük a zsivajjal. A mesélőt alakító Kovács Imré­re a darab legösszetettebb munká­ja várt. 0 kezdte, ő vezette, és ő zárta a darabot. Szerepe minden esetben a kívülálló figurája volt, de hogy mégis hibátlanul illeszke­dett az egészbe, bizonyítja, hogy remekül helytállt ebben a feladat­ban, jóllehet, rajta látszott legin­kább, hogy nagyon zavaija a kö­zönség felől érkező zaj; egy-két he­lyen úgy tűnt, mintha egy idegen tévedt volna fel a színpadra, és ép­pen megpróbálná kimagyarázni magát. Munkája egészét azonban pontosan kiszámított hangsúlyok és gesztusok jellemezték. Elek Csillát látva az első, ami szembetűnik az embernek, hogy ez a lány gyönyörűen beszél. A tár­sulat legkiválóbb orgánuma, leg­ösztönösebb „beszélője”. Lejött, hogy szereti a darabot és a szere­pét. Mindenkit partnernek tekin­tett, mindenkire odafigyelt, min­dent, ami a színpdon történt, pro­fin lereagált. Erre nagy szükség volt, hiszen amíg Kovács Imre fel­adata a keretben tartás, övé a vé- gigvezetés volt, ami nagy koncent­rációt igényelt. Energiája nem mindig volt a maximumon, ötletei és remek improvizációs képessége azonban mindvégig ellensúlyozták ezt. Csilla nyerte el a fesztivál leg­jobb főszereplőjének járó dijat. Ha az ember kölyke olyan zsigerből igazságtalan és tisz­tességtelen helyzetben találja magát, hogy kritikát kell írnia, talán senkire nézve sem bántó, ha megjegyzem, a következő szereplő a kedvencem volt. Be­lépője oly mértékig volt varázs­latos, hogy színrelépésekor csendesedett el először és utol­jára a közönség. Váradi Anett a Rózsa szerepében egészen egy­szerűen gyönyörű. Kívül-belül. Annak ellenére, hogy ő kapta a legnehezebb szerepet, ami - a figura egyéniségéből adódóan - akár modorossá vagy unal­massá is válhatott volna, Váradi Anett játékában bűbá­jos és igéző Rózsa vált belőle. Anett megdöbbentően profi színész és ragyogó tehetség. A Király és az Üzletember megformálója Graczár Mihály volt, az ország egyik legkivá­lóbb komikusa. És ez nem túl­zás. A csapatban neki van a legjobb érzéke ahhoz, hogy kommunikáljon a közönséggel. Graczár úgy tud vicces lenni (folyamatosan!), hogy egyszer sem tűnik ripacsnak. Mindig elemében van, mondatai és gesztusai minden esetben át­gondoltak és odavalók, játéka összpontosított és végtelenül karakteres. Nem véletlen, hogy a Színjátszó Fesztiválon ő kap­ta meg a legjobb epizódszerep­lőnek járó díjat. Fintor Gábor leginkább a Földrajztudós szerepében brillí­rozott az este egyik legszórakoz- tatóbb szegmensét nyújtva. Játé­kát folyamatos nevetés kísérte, ami pedig köztudottan felér a színházi világ legnagyobb elis­merésével, a nyíltszíni tapssal. A Hiú szerepe már sokkal mélyebb és átgondoltabb játékot igényelt volna tőle, s ő ezt - ha nem is ak­kora elánnal, mint a tudós szere­pét, - teljesítette. A közönség za­jában és figyelmetlenségében azonban ez a szerep úgy veszett el, akár egy meggajdult kispolskí a Balatonba. Sajnáljuk. Mind­emellett Gábor volt a megkapó jelmezek tervezője. Láthatóan nagy figyelmet fordított Exupéry illusztrációira, a ruhák és kosztü­mök ötletesek és szépek voltak. A darab kulcsfiguráit az élénk és életvidám Kerekes Erika ala­kítja, meglepően nagy visszafo­gottsággal. Tény, hogy Kígyó­ként jobban remekelt, mint róka­bőrben. Az indiszponált közhan­gulat rá is hatással volt, s ezért a világirodalom egyik leggyönyö­rűbb mondata teljesen súlytala­nul hullott a nézőkre. (Egyébként merőben érthetetlen, miért kel­lett a Rókát egy nem odaillő és végtelenül otromba álarccal el­csúfítani. Már ránézésre is nagy kihívás lehetett benne bármilyen szerepet eljátszani). Kniezl Rebeka aranyos, pon­tos és fegyelmezett játéka azt bi­zonyította, hogy a kislány más rangos közegben is messzeme­nően megállná a helyét, habár őt, szerepéből kifolyólag igen keveset láttuk a színen. Bakai Ferenc nagyon rövid színpadi megjelenéseire egyetlen szó illik: profi. Szívesen néztük volna még. Legnagyobb meg­döbbenésemre nem jött ki meg­hajolni, holott bizton számíthatott volna a közönség szeretetére. Csücsök mindemellett a rendező­je is volt a színdarabnak. Rendkí­vüli tehetsége van ahhoz, hogy „lássa” a színpadot. Fantasztikus megoldás volt, hogy a nézőteret bevonta a játéktérbe. Színészeit pontosan és ügyesen instruálta, elegendő szabadságot hagyva ne­kik. Nekünk pedig egy feledhetet­len estét, amiért hálás köszönet. Személyes megjegyzésként még csak annyit, hogy valaha e sorok szerzője is tagja volt a Klubszínpadnak. Azonban a szél akkor máshova sodorta, és még egy rendes búcsúra sem telt tőle. És most szégyelli magát. És mé­lyen megbánta. Szaiay Fontosak a közlekedési fejlesztések (folytatás az 1. oldalról) Míg a 10-es út új nyomvonalá­nak kiépítése nemsokára megkez­dődik a magyar oldalon, és a Do­rogot elkerülő, már a Duna-parüg ívelő 117-es út biztosíthatja a maj­dani folyami átkelő alapját. Folyamatban van a szállítási igények felmérése, elemzése, az átkelő tervezéséhez szükséges hatástanulmány már a szakem­berek rendelkezésére áll. A bizottság egy regionális légi- forgalmi központként üzemelő, bel- és külföldről érkező gépek fogadására alkalmas repülőtér létesítésének vizsgálatát is java­solja, illetve szorgalmazzák, hogy a fejlesztési tervek elkészítése so­rán ne csak a jelenleg létező, ha­nem a húsz-harminc évre előre jelezhető majdani igényeket te­kintsék követelménynek. Ezt követően a bizottság tag­jai különböző ipari fejlesztési tervekről tájékoztatták egy­mást, ezekkel kapcsolatban elemezték a rendelkezésre álló erőforrásokat, és megosztották néhány, a régió kisebb térsé­geit vagy egyes települését érintő közlekedési fejlesztés megvalósulásával kapcsolatos tapasztalataikat. ák Színes programok Párkányban A párkányi Szabadidő- központnak - mivel Dél- Szlovákiában ezen a héten élvezhették a diákok a tava­szi szünidőt - három na­gyobb rendezvényt is sike­rült megvalósítania. Március 6-13. között sítábort szerveztek 49 gyermek részvéte­lével Liptószentmiklósra. A sítú­ra ára 2800 korona volt, amiből a szállást, útiköltséget és étke­zést biztosították. Hétfőtől péntekig „Tom és Jerry” napközitábort szerveztek, amelynek keretében torna- és rajzversenyekre került sor, vala­mint a párkányi Vadasban is für- dőzhettek a gyerekek. Az egész heti foglalkozás ára 500 korona volt, amiben benne foglaltatott naponta kétszeri étkeztetés és a belépők ára. A program az alsó tagozatos tanulók számára ké­szült, az egyes versenyekben szerzett pontszámok kiértékelé­sére péntek délután került sor. A mai nap folyamán 17 gye­rekkel látogatják meg Magyar- országon a Sátorkőpusztai- barlangot - tájékoztatott Hégli Gyula, a Szabadidőközpont igazgatója. -CZ­Ister-Granum Eurorégió Több gyermek az iskolákban Februárban folyt a beiratkozás a zselízi alapiskolákba. A két he­lyi iskola (a szlovák és a magyar tannyelvű alapiskola) igazgatójá­tól megtudtuk, hogy a tavalyihoz képest mindkét intézményben enyhén nőtt a beíratott gyermekek száma. Az iskolák idén egyez­tették a beiratkozás időpontját, mégis kb. 10 gyermeket szüleik egyáltalán nem írattak be a megadott határidőn belül. A magyar tannyelvű alapiskolában 40 iskolaköteles gyermeket jegyeztek be, nyolcai többet, mint tavaly. Pólya Károly, az intéz­mény igazgatója megerősítette, hogy szeptemberben két első osz­tály nyílik. A beiratkozott gyermekek kb. 60 százalékban zselíziek, a többiek a közeli falvakból járnak majd be. A szlovák alapiskola igazgatónője, Marta Zabadalová szerint 58 gyermek iratkozott be. Tavaly közvetlenül a beiratkozás után ez a szám 51 volt. A be nem íratott gyermekek várhatóan eloszlanak majd a két iskola közt. (eíc) Újra regionális fesztivál Nyergesújfalun A nyergesújfalui Ady Endre Művelődési Ház márciusban is gaz­dag programmal várja az érdeklődőket. Március 5-én már megnyílt a Kernstok Művészkör kiállítása, amely március 22-ig tekinthető meg. Március 17-én a Szabolcsi zeneiskola 2004. második féléves tanári hangversenyére kerül sor. Március 26-án és 27-én harmadik alkalommal rendezik meg a Dunamenti Regionális Fesztivál kere­tén belül a Ki mit tud?-ot. Ez általános és középiskolások versenye, amelyre olyan kategóriában jelentkeztek a diákok, mint például a színjátszás, mesemondás, versmondás, bábozás, ének, zene és tánc. Minden kategóriában korcsoportos bontásban versenyeznek az alsó- és felsőtagozatosok, valamint a középiskolások. Az első he­lyezett az oklevélen kívül tárgyjutalomban is részesül, a második, il­letve harmadik helyezettek oklevelet kapnak. A tavalyi évhez ha­sonlóan a párkányi Ady Endre Általános Iskolából és a muzslai ál­talános iskolából is érkeznek versenyzők. Ok bábozással, népzené­vel, népdallal, sőt a párkányi iskola zenekarral is megörvendezteti a közönséget. Az idei versenyben az eddigi számítások szerint hat­vanöt versenyszám kerül majd bemutatásra a két nap alatt. Alkotóművészeti pályázat Dorogon A dorogi Fidelitas csoport Dorog várossá avatásának 20. évfor­dulója alkalmából Alkotóművészeti pályázatot hirdet két kategóri­ában: 1. kategória - képzőművészet, II. kategória - vers és próza. A pályázat témája: Húsz éve város Dorog. Pályázni kategórián­ként maximum három alkotással lehet. Az I. kategóriában fest­mény, rajz vagy grafika esetében minimum A/4, maximum A/2 mé­retben, kisplasztika esetében minimum 20 cm, maximum 60 cm-es méretben. A II. kategóriában próza esetében minimum 2, maxi­mum 4 oldal, vers esetén maximálisan 2 oldal terjedelemben lehet. A pályázók köre: a Dorogon élő 10-30 éves alkotó kedvű fiatalok (I. korosztály - 10-19 évesek, II. korosztály - 20-30 évesek). Kis­plasztika esetén borítékban mellékelve, minden egyéb esetben az alkotások hátoldalára kérik a szervezők, hogy írják rá az alkotó/szer- ző nevét, címét, telefonszámát, kategóriáját, illetve az alkotás címét. A műveket szakmai zsűri értékeli. Minden kategóriában és korosz­tályban az első három helyezett díjazásban részesül. A legjobban ítélt képzőművészeti alkotásokból kiállítást szerveznek a dorogi ga­lériában. A kiállítás megnyitóján rövid összeállítás keretében mu­tatkoznak be a legjobb irodalmi alkotások szerzői. A pályázat díjkiosztó ünnepségére és a kiállítás megnyitójára 2004. április 2-án, pénteken este 6 órai kezdettel kerül sor a dorogi József At­tila Művelődési Ház Galériájában. A pályázattal kapcsolatban bővebb információ kapható: a dorogi Fidelitas csoportnál vagy az Otthon tér 1. szám alatt, illetve telefonon is érdeklődhetnek a 06-70- 296-6217-es te­lefonszámon. A pályázati határidő: március 19. Kovács Ági Kossuth-emléktábla avatása Március 15-én Kisújfalu lakosai minden évben meg­emlékeznek az 1848-49-es magyar forradalomról és szabadságharcról. Idén az emlékünnepség összekap­csolódik szoboravatással is. Budaörs önkormányzata 2003-ban pályázatot hirdetett meg Kossuth-domborműre. A beérkező pályamunkákból a vá­ros elöljárói kettőt fogadtak el és az egyiket Kisújfalunak aján­dékozták. Budaörs és Kisújfalu 1997-től testvértelepülési kap­csolatban áll és az évek során a város gyakran támogatásában részesítette a községet. Kisújfalun a március 15-ei em­lékünnepek hagyományosan a templomkertben zajlottak az em­lékoszlop előtt, melyet a forrada­lom 150. évfordulója alkalmából állítottak. Idén első ízben változik az ünnepség helyszíne, mégpedig a faluház udvarán tartják meg, mi­vel a Kossuth-emléktáblát annak falára helyezik el. A relief Gvardián Ferenc, magyarországi szobrászművész alkotása, aki sze­mélyesen választott megfelelő helyszínt a bronzból készült dom­borműnek. Az ünnepségen jelen lesz Budaörs alpolgármestere, Lé­vai Ernő és a község polgármeste­re, Kis Róbert, akik ünnepi beszé­det tartanak, majd a falu lakosai énekekkel és szavalatokkal fognak megemlékezni a magyar forrada­lomról és szabadságharcról, z. o.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom