Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-06 / 3. szám
RÉGIÓ 2004. január. 6, kedd A Tizenkét apostol rotundája A felvidéki falucska, Bény büszkesége a Szűz Mária templom mellett a 12. században épült Tizenkét apostol rotundája. A román stílusban épült egyházi építmény középcsúcsán Szent István király apostoli kettőskeresztje látható. A történelem folyamán barokk stíluselemekkel is gazdagodó rotundát a második világháborút követő restaurálások során eredeti román stílusában állították vissza. A szentély ablakainál megmaradt apostolokat ábrázoló festmények, valamint a körfalban lévő 12 boltíves mélyedés alapján valószínű, hogy a rotundát a 12 apostol tiszteletére építették. Az építmény érdekessége, hogy a 12 mélyedés úgy van kiképezve, hogy ha a benne ülő személy a falhoz teszi a fejét, és énekel, más-más hang hallatszik. Ha délről számítjuk az első mélyedésből a legmélyebb, az északiból pedig a legmagasabb hang hallható. Kép és szöveg: Bukovics Krisztián Éljük túl... Gál Kata írása Nem tettem újévi fogadalmat, mert véleményem szerint, ha valamin változtatni akarunk, bármikor megtehetjük, az év bármely napján. Ennek megfelelően nem fogadtam meg azt sem. hogy leszo- ■ kom a dohányzásról. Sajnálatos tény, fagy örvendetes (?), hogy a küszöbön álló uniós csatlakozás talán mégis rákényszerít eme ma- j gasztos tettre. Mivel nemcsak írom, de olvasom is a híreket, tudtam, hogy emelkedni fognak a dohányárak, sok egyébbel együtt. De azt hiszem, amíg nem tapasztaljuk az áremelést, amíg csak hal- ! lünk, olvasunk róla, igazából nem foglakozunk vele. De az áremelés megtörtént, immár a pénztárcámon érzem a változást. Próbálok j pozitívan állni a dolgokhoz, végül is egészségkárosító a dohányzás, amúgyis nagy probléma a magyar társadalomban a cigarettázás. Köztudott, hogy szív- és érrendszeri betegségben halnak meg hazánkban a legtöbben, ily' módon talán ezen a mortalitás-statisztikán is változtathatunk. De! nemcsak a dohány termékek árai emel- kedétek fel, hanem olyan élelmiszerek árai is, mint például a tejé. Hogy miért vettem tejet? Hát a kávéhoz. De tejet többen isznak, mint ahányon dohányoznak, vagyis ezt a változást többen és jobban megérzik majd, elsősorban ők is a pénztárcájukon. Sokan kérdezik ebben az új, megváltozott helyzetben, hogy miért kellett nekünk az uniós csatlakozás. Jelenleg csak a negatívumait látjuk és érezzük. Úgy érezzük, hogy csak a terheket róják ránk, és viszonzásul nem kapunk semmit. Valószínűleg másképpen élnénk meg a tejáremelést. ha ezzel párhuzamosan és persze arányosan a fizetések is emelkedtek volna. Valószínűleg jelez valamit az uniós szavazáson való lakossági részvétel. Hiába próbálják hangsúlyozni a csatlakozás előnyeit, hogy elsősorban nem most fog megtérülni a „szenvedés”, hogy gondoljuk gyermekeink, unokáink jövőjére, addig nekünk is élni kell napról napra valamiből, valahogy. Szóval ne legyünk önzőek! Hozzunk áldozatokat! Először szokjunk le a dohányzásról, majd tegyünk kevesebb tejet a kávéba és... A szőgyéni Nagyboldogasszony-templom A szőgyéni Nagyboldogasszony-templom építését Batthyány József esztergomi érsek határozta el 1792-ben. A templom alapkövének elhelyezésére 1792. augusztus 5-én került sor. A viszonylag gyorsan folyó munkálatokat azonban az időközben elhunyt Batthyány érsek helyett a nagyszombati püspök végezte. A felszenteléskor közzétett adatok szerint az épület hajója 18, szentélye 8,5 öl, boltozata pedig 10 öl magas. A torony eredetileg 60 méter magas volt, melyre 1838-ban szereltek órát. A templomba 1936-ban, Haiczl Kálmán plébánoskodása idején szerelték be a villanyt. Az épület 1945. március 28- án robbantás áldozata lett, de szerencsére csak a tornya sérült meg végzetesen. A felújítás után a torony mintegy 10 méterrel lett alacsonyabb az eredetinél, és óra sem került már rá. Maga a templom a község belterületén található, nagy valószínűség szerint J. Thallher tervei alapján készült, majd Hutt Miklós esztergomi építész elképzelése szerint építették át 1883 után. A főbejárathoz két rózsaszín mészkőből faragott lépcsőfok vezet. Szárnyas ajtaja fából készült, kovácsolása eredeti. A templom hajója három boltíves egységből áll, amelyeket ívközi falsávok választanak el egymástól. A téglalap alakú ablakok az épület két oldalán helyezkednek el, a hajóban 2-2, a szentélyben 1-1 található belőlük. Az orgona Országh Sándor és fia orgonakészítő műhelyében készült 1897-ben. A klasszicista stílusú oltár a templom minden részéről jól látható, az oltárkép Mária mennybevitelét ábrázolja. Az oltár díszítése márványutánza- tú, aranyozással kiegészítve. A szentély két oldalán egy-egy nagyméretű szobor látható: balra Szent Istváné, jobbra pedig Szent Lászlóé. Mindkettőt dr. Haiczl Kálmán készíttette, aki 1921 és 1941 között volt Szőgyén plébánosa. A templomhajó északi fala mellett található a Szent Mihály arkangyal mellékoltár, amely klasszicista stílusban készült talán 1800 körül. A déli fal mellett-áll a Szent család mellékoltár. Stílusa és keletkezésének ideje megegyezik az előző oltáréval. Ettől a mellékoltártól balra helyezkedik el a szószék, mely fából készült, mellvédjén az evangélisták domborműveivel, tetején a Megváltó szobrával és kereszttel. A szószék alatt balra látható a keresztelőkút, fedelén Keresztelő Szent János és Jézus szobrával. A hajó északi fala mellett egy további mellékoltárt is találunk, mely újgót stílusú, és fő dísze a Lourdes-i Szűz Mária szobra. A mellékoltár az ő nevét viseli. A templom további két mellékoltára a Jézus szíve és a Szűz Mária szíve mellékoltárok, melyek fából készültek. Mindkettő a 20. század első éveiben készült, a szószékkel együtt. A belső falfestmények szecessziós stílusúak. A mennyezeten látható központi freskók a Szentháromságot és a koronaékszerek felajánlását, a Szentlélek eljövetelét, valamint a hegyi beszédet ábrázolják. A szentély északi falán jelenetek láthatók Szent Erzsébet életéből. A kórus feletti festmény Szent Cecíliát, az egyházi zene védőszentjét ábrázolja. A fametszetekkel és virágmintákkal díszített 27 pad a 19. század elejéről származik. Mindkettő a kórus alatt áll, a jobboldalit Szent Péter, a baloldalit Bűnbánó Magdolna térdeplő alakja díszíti. A templom világítását a hajó mennyezetéről lógó kristálycsillárok biztosítják. Az épület kövezete nagyrészt sárgás, homogén műkőből áll, a kórus alatti részt vörös kővel burkolták. A kórusnak deszkapadlózata van, és fából készült az ide vezető lépcső is. Külön érdekességként meg kell említeni, hogy a templom északi oldalán 1999-ben feljárót építettek a mozgássérültek számára, a déli oldalon pedig 2000- ben készült el ugyanez a feljáró. Gábris J. - Vas Gy.: Szőgyén vallástörténelme c. könyve alapján összeállította Tátyi Tibor Az elzászi példa A Határ menti Együttműködések és Fejlesztések Fórumát tartották 2003 novemberében a Magyar Művelődési Intézetben Budapesten, az „Elzászi példa a határmenti együttműködésben” címmel. A tanácskozásra meghívást kaptak a párkányi térség civil szervezetei, polgármesterek, vállalkozók, tanárok, népművelők. A meghívott előadó Raymund Schneider volt (francia-német alapítványtól) Strassbourgból, aki a francia-német határ menti együttműködések évtizedes történetéről beszélt. Hogyan oldotta meg a kényes kérdéseket Európa e két nemzete, amely egykor ádáz ellensége volt egymásnak? Már 1947-ben beindult a közlekedés, szabadegyetemeket, közös projekteket, munkahelyeket hoztak létre, majd az alkotmányban olyan törvényeket alkottak, amelyek megteremtették a jogharmonizációt a két ország közt a regionalitásra alapuló tartományokban. Ehhez azonban kellett a politikai akarat. Az Európai Egység két előharcosa, Robert Shuman francia külügyminiszter és Konrád Adenauer német kancellár történelmi jelentőségű lépése a megbékélésért, amely ma már példaértékűnek tekinthető. Különös tekintettel arra, hogy azokat a problémákat, melyekkel Trianon az európai népeket sújtotta, kellő akarattal jól meg lehet oldani. A két nagyszerű politikus azt akarta, hogy a két ország népét ne válassza szét származásuk, kultúrájuk, hanem éppen különbözőségükkel gazdagítsák egymást. És ahogyan azt az ottani eredmények igazolják, ez nekik sikerült is. A tanácskozást megelőző napon az előadó, Raymund Schneider Létavértesen tartott előadást, ahol egyúttal sikerült a kelet-magyarországi HEFF Egyesület megalakítása is. Az önmagát HEFF-ként nevezett társaság 2001-től már túl van egy Párkány környéki (szlovákiai), egy Fertő-tó körüli (ausztriai), egy Horgos-táji (jugoszláviai) és egy Szatmár-hegyi és Mária-völ- gyi (romániai) találkozón. Ezek a tapasztalatcserék rendkívül fontosán a határmentiségben élő polgármesterek, népművelők, tanárok, civil szervezetek, vállalkozók, de minden érdeklődő számára ahhoz, hogy a határmenti együttműködések a gyakorlatban egyre jobban megvalósuljanak. Tapasztalatcsere céljából a HEFF-tagok a közeljövőben egy elzászi tanulmányúton vehetnek részt. Izrael Fodor Zsuzsanna Csúzi ünnep Csúzon minden évben szilveszterkor tűzijátékkal szórakoztatja a falu lakosságát a helyi képviselő-testület. Idén is több mint száz lakos jelen volt a falu főterén az esztendő fordulóján. A képviselő- testület tagjai pezsgővel kínálták a jelenlevőket. December 24-én, a délutáni órákban az új évhez is kötődő beszédet tartott a községháza hangszórójában lesina Georgina, a község polgármestere. Azt kérte a falu lakosaitól, hogy az ünnepek alatt a nagy rohanásban se feledkezzenek meg az elhagyatottakról. „Csak akkor igazán boldog a karácsony, ha gondolunk a rászorulókra is” - mondta beszédében. Egyben minden lakosnak tolmácsolta jókívánságait, és reményét fejezte ki, hogy az új év köny- nyebb és boldogabb lesz, mint az idei. czm Kihelyezték a hórácsokat Kihelyezték Komárom-Esztergom megyében is a hófogó rácsokat az utak mentén. A hóátfúvásokat megelőzendő, a rácsokat a Komárom-Esztergom Megyei Állami Közhasznú Társaság, illetve az autópálya-felügyelet munkatársai helyezték el a legkritikusabb helyeken. Á hófogókat a több éves tapasztalat alapján a hóátfúvá- sok, hótorlaszok kialakulásának megakadályozására, az uralkodó széljárás irányából helyezték el. A fából, fémből és műanyagból készült rácsokat tavasszal, a mezőgazdasági munkák kezdete előtt fogják összeszedni. A védőrácsok sokszorosan biztonságosabbá teszik a közlekedést, és könnyítik az útkezelők munkáját is. ák Komposzt lesz a fenyőkből Esztergomban ebben az évben is begyűjtik a fenyőfákat. Az Eszköz Kft. munkatársai vízkeresztkor kezdik összeszedni a kidobott tűlevelűeket, és a kertvárosi hulladékgyűjtő telepre, a komposztáló részlegbe szállítják őket. A begyűjtést végzők kérik a lakosságot, hogy mielőtt a fákat kidobnák, szedjék le a díszeket, a szaloncukorpapírokat, illetve a drótokat, mert ezeknek a későbbi eltávolítása megnehezíti a komposztálási munkálatokat. Ha valaki műanyag karácsonyfát dob ki, azt ne a természetes anyagúak konténerébe helyezze el, hanem egy jól elkülönített helyre tegye le. A karácsonyfákat tilos az erkélyekről kidobni, mert balesetveszélyes, ák Értékelte a tavalyi évet a MIÉP A MIÉP Megyei és Esztergomi Szervezete értékelte a tavalyi év politikai helyzetét, a megyei médiahelyzetet, és beszámolt a most indított internetes portálról. Tamáshidy Viktória, a MIÉP Esztergomi Szervezetének elnöke elmondta, hogy a Bánomi áttörésként ismert út a helyi kis- és középvállakozók ellehetetlenülését vonja maga után. Szerintük sajnálatos, hogy a parkolási díj bevezetése és a szemétszállítási díj rendelete kaotikus állapotokat okozott a városban. A MIÉP elfogadhatatlannak tartja a buszpályaudvar áthelyezését a Dobogókői útra, és nem értenek egyet a Simor János utca egyirányúsított forgalmának kialakításával. A látványos beruházások helyett Esztergomban az alapvető városi infrastruktúra kialakítására lenne szükség - mondja Tamáshidy Viktória. Kovács Géza, a MIÉP elnökségének tagja és Viszt József, a dorogi szervezet elnöke hangsúlyozta, hogy az esztergomi politikai helyzetet is az jellemzi, mint nagyban, azt láttatni és sulykolni, hogy két erő létezik, más alternatíva nincs. Sérelmezik, hogy parlamenten kívüli pártként a MIÉP teljesen önerőből, bérleti díjakat fizetve kényszerül irodát működtetni. Kovács Géza elmondta, hogy szomorúnak tartják, amiért a 24 Óra és a Komárom-Esztergom Megyei Hírlap szinte tudomást sem vesz a párt programjairól, pedig minden esetben tájékoztatják őket. Fontosnak tartja, hogy a 2002-es választásokon 4,5 százalékot elérő párt legalább ilyen mértékben kapjon helyet a médiumokban is. A MIÉP megyei szervezete elindította a www.kemmiep.hu internetes portált. akaree
