Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-12 / 51. szám

Napilap az Ister-Granum Eurorégióból. Ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk II. évfolyam, 51. szám 2004. március 12., péntek Gergely (Szt. Gergely és Szí. Maximilian napja) Főszeihesztű-helyettes: Havtoh Balázs * Szerkesztők: Bálát Tímea (régió), Koler Péter (szlovákiai bel- és külpolitika), Na&r Balázs (sport), Váay R Ittvrin (kultúra) * Munkatársak: Árpás! Károk/, Bukovics Krisnán, Czigler Mónika, Epres József, Gál Kata, Muzfay Ágnes • Művészeti vezető: Belage P. Szeder • Tervezőszerkesztő: Ágfalvi Loretta ■ Szerkesztőségi titkár: Jászberényiné Kárász Krisztina • Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Pbstafiók 23S, telefon: +36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 500-750, e-mail: hidlapfa'esztergom.hu • Kiadja a Strigonium Rt, 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 • Felelős kiadó: Kpke Ferenc igazgató • Kiadói irodavezető: Horváth Gábor • Hirdetésfelvétel Steindl Balázs, 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget Kéziratokat fényképeket nem órzünk meg, és nem küldünk vissza. • Terjeszti a Magyar Fbsta Rt, Rábahír Rt, Buvihír Rt., valamint az alternatív terjesztők. • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, a rikkancsoknál, valamint a szerkesztőségben. Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató. Terror Nem tudom pusztán azt mon­dani, hogy igen, a világ idióta. Egészséges cinizmusom cser­benhagy, mint ahogy cser­benhagyott 2001. szeptember 11-én, pláne - hadd legyek egy kicsit személyes hogy ez az én születésnapom, és so­sem vágytam arra, hogy be­vonuljon a történelembe. Nem szeretek a világ ese­ményeibe sem belepiszkál­ni, mert egyrészt, mint any- nyi mindenki, úgy gondo­lom (rosszul), távol állnak ezek a dolgok tőlem, példá­ul az, hogy Indonéziában robbantanak, Haitin lövöl­döznek, másrészt meg nem is egészen értem a világ fo­lyását, de legalább nem hőzöngök az überokos szakértő szerepében. Meg vagyok rendülve. Őszintén és mélyen. Tegnap Spanyolországban - jelen tudásom szerint, az ál­dozatok (és a sebesültek) szá­ma, sajnos, még nőhet - százhetvenhárom halottat és 898 sebesültet követelt négy bombarobbantás. A négy robbanószerkezet közül az egyik bomba egy zsúfolásig telt vasúti szerelvényen lépett működésbe, a járat leginkább a hazai HEV-hez hasonlítha­tó, munkába induló dolgozó­kat, iskolába igyekvő tanuló­kat szállított az elővárosokból Madridba. Olyan embereket, mint én, vagy te, vagy ön. Akik korábban ugyanúgy csak a híradásokban láttak szanaszét heverő holttesteket, vérfoltokat, emberi testrésze­ket, mint mi. Egyszerű, hét­köznapi emberek voltak. Anyák, apák, fiúk, lányok. A terrorizmus iszonyú. Semmi sem igazolhatja, semmilyen igazságtalanság, nyomor és bűn. A terroriz­mus a legmélyebb és legsö­tétebb emberi gonoszság (és semmi köze a sátán­hoz), a tolerancia vele szemben csakis zéró lehet. Mint írtam, nem vagyok a vi­lágesemények szakértője. Azt azonban tudom és látom, a világ kisebb lett, összement, ha fáj Spanyolországban - Indonéziában, Haitin -, fáj itt is. Nincsenek eszközeim, hogy a terrorizmus ellen har­coljak, pusztán azt tudom, de ehhez következetesen ra­gaszkodom, hogy az emberi együttélés szabályait betart­sam. S ha képes vagyok rá, hangot adjak a terror iránti vehemens gyűlöletemnek. Most csak ülök megrendül­tem. Gyászolom ismeretlen spanyol testvéreimet. Nincs bocsánat. Csak a düh és a gyász könnyei. Vaisi HU ISSN 1785-0592 Májustól személyivel mehetünk az uniós országokba- Magyarország ­Az uniós csatlakozás napjától a magyar állampolgárok sze­mélyi igazolvánnyal is utazhatnak az EU-tagállamokba. A bel­ső határokon az uniós utazók egyszeri megállással, könnyített ellenőrzéssel kelhetnek át. A magyarok mindkét személyi iga­zolvánnyal utazhatnak az uniós tagállamokba. A törvénymó­dosítást a belügyminiszter hétfőn terjesztette az Országgyűlés elé, ezzel egy napon a határőrség megkezdte a határőrök fel­készítését - közölte Samu István határőr-vezérőrnagy. A csatlakozás napjától, vagyis május 1-jétől a magyar állampol­gárok személyi igazolvánnyal is át­léphetik az uniós tagállamokkal közös országhatárokat. A közúti határátkelőknél és a repülőtereken könnyített ellenőrzésen kell csak átesni majd. Szintén személyi iga­zolvánnyal léphetnek a Magyar Köztársaság területére azoknak az uniós tagállamoknak az állampol­gárai, ahol létezik ez a típusú azo­nosító személyi okmány. Az Euró­pai Unió elfogadja a tagországok által személyi igazolványként be­terjesztett okmányokat, és nem fo­galmaz meg külön irányelveket ezzel kapcsolatban. A Magyaror­szágon forgalomban lévő személyi igazolványok közül a legrégebbi is biztonságos, nehezen hamisítható. A személyi igazolvány továbbra sem minősül útiokmánynak, így az unión kívüli országokban - amennyiben más egyezmény nem engedélyezi - továbbra is csak útlevéllel lehet beutazni. An­nak érdekében, hogy más uniós tagállamok is felkészülhessenek a magyar személyi igazolvány meg­ismerésére, a Külügyminisztérium eljuttatja az okmány minden faj­tájának mintapéldányát az összes uniós tagállam megfelelő szervei­hez. A Külügyminisztérium elővi­gyázatossági szempontból felhívja az utazók figyelmét, hogy a csatla­kozás utáni átmeneti időszakban érdemes az útlevelet is vinni a tá­volabbi EU-tagállamokba. Az uniós belső határokon, amelyekhez Magyarország oszt­rák, szlovák és szlovén határsza­kaszai is tartoznak majd, megszű­nik az áruellenőrzés, és a sze­mélyforgalom kontrollját a ked­vezményezett állampolgárok esetében úgynevezett „kézből kézbe” ellenőrzés váltja fel. Az utasokat csak egyszer állítja meg a kiléptető fél, és egyszer kéri el útiokmányaikat. Csak ott marad meg a jelenlegi rendszer, ahol az átalakítás biztonsági kockázattal járna, valamint ahol kicsi a ha­tárforgalom. A repülőtereken a csatlakozás napjától a magyar ál­lampolgároknak az uniós ellen­őrzés sávjában kell közlekedniük. A határőrség multimédiás tá­jékoztató anyagokkal megkezd­te személyi állományának felké­szítését a külföldi személyi iga­zolványok felismerésére. A csat­lakozás után a határőrök mint­egy százféle új okmánnyal talál­kozhatnak. Ezekkel együtt közel hatszáz okmányt kell ismerniük. Magyarországnak akkor ér­demes csatlakoznia a schen- geni egyezményhez, ha a kör­nyező országok is készen áll­nak. Ekkortól megszűnik a sze- mélyek ellenőrzése. _________ák Fe jlesztésekről szóló költségvetés — Istpr-Cirnnijm Furnrénin — készül Rendkívüli képviselő-tes­tületi ülésen tárgyalták csü­törtökön a királyi város költségvetését. A képvise­lő-testületben kisebbség­ben lévő szocialista és sza­baddemokrata frakció az ülés előtti napon fórumot szervezett a költségvetés­tervezetről a Szabadidő- központban. A kérdésekből és a hozzászó­lásokból kiderült, hogy a város jövőjét meghatározó élmény­fürdő építését a lakosság több­sége támogatja, ugyanakkor a fórumot szervező szocialista és szabaddemokrata képviselők az építkezés leállítását szeretnék. Arra is fény derült, hogy a hí­resztelésekkel ellentétben a Für­dő Szálló kisajátításának ügye nincs összefüggésben az él­ményfürdő-beruházással. Az önkormányzat már három éve kezdeményezte a privatizáció során felelőtlen tulajdonosok­hoz került épület kisajátítását, azonban az eljárást a megyei Közigazgatási Hivatal leállította. Majd állami kisajátítást javasolt a város, de ez is zsákutcának bi­zonyult, és most új projekt ké­szítésével próbálja meg az ön- kormányzat a lassan rommá vá­ló épület tulajdonba vételét. A képviselő-testületben ellenzék­ben lévő MSZP-SZDSZ frakció által szervezett fórumon résztve­vők hozzászólásai megerősítet­ték azt, hogy az esztergomiak a többségben lévő polgári vá­rosvezetéssel értenek egyet. A rendkívüli képviselő-testü­leti ülésen az igen feszes költ­ségvetési tervezet megvitatása mellett napirendre került a táv­hőszolgáltatás hatósági ára és az áralkalmazásról szóló rende­let módosítása, az esztergom- kertvárosi és esztergomi utcák­ban szennyvízcsatorna építésé­nek támogatása, a Kereskedel­mi és Vendéglátóipari Szakkö­zépiskola, valamint a Szent Ist­ván Gimnázium kártalanítása, közművelődési érdekeltségnö­velő pályázati önrész biztosítása a Szabadidőközpont és a Féja Géza Közösségi Ház eszközellá­tásának fejlesztéséhez. Zárt ülé­sen tárgyalták a Vaszary Kplos Kórház és a Prometheus Rt. kö­tendő megállapodását, vala­mint a kórház és az EKO-GAZ Kft. között kötendő együttmű­ködés jóváhagyását. muzsiai A nagy áruházak leszorítják az élelmiszerek árait- Szlovákia ­A szlovák kiskereskedők még ebben az évben számít­hatnak egy újabb komoly versenytársra, mégpedig a né­met Lidi kereskedelmi hálózatra, amely diszkontáruháza­kat üzemeltet. Az ország más városai mellett Párkányban is nyílik majd egy szupermarket. A boltnak otthont adó épületet még tavaly nyáron felépítették. Lapunk kérdé­sére viszont a cég csehországi képviselete nem árulta el, mikor nyit majd ki az áruház. A Terno piackutató cég felté­telezi, hogy a Lidi áruházlánc még az első félévben 20 és 30 szupermarketet nyit meg, ter­jeszkedése mindenképpen meg­határozó lesz a szlovák piacon. Lubomír Drahovsky, a piac­kutató cég munkatársa ismerve a szlovák lakosság vásárlási szo­kásait úgy véli, a Lidi szlovákiai sikere még nagyobb lesz, mint amilyen Csehországban volt, ahová 2003-ban települt. A kö­zös tulajdonossal rendelkező Lidi és Kaufland becsült éves bevétele Csehországban elérte a 27 milliárd cseh koronát, azaz 33 milliárd szlovák koronát, ez­zel elfoglalta a harmadik helyet Csehország legsikeresebb üzlet- tulajdonosai között. Drahovsky szerint várható, hogy a Lidi a szlovák tőke által üzemeltetett boltokkal és áruhá­zakkal kel majd versenyre. A Terno előrejelzései alapján a Lidi áruházlánc 2004-ben Szlo­vákiában szerepelni fog az első tíz élelmiszerüzlet-tulajdonos kö­zött, ámbár áruházait csak az el­ső félév végén akarja megnyitni. A Lidi elárusítóhelyei 2 ezer négyzetméter alapterületű szu­permarketek lesznek. Az áruhá­zakon kívül még felépítenek egy logisztikai központot is Nemsová­ban. Drahovsky szerint a Lidi egy tipikus diszkont áruházlánc. Üzle­ti filozófiája az önkiszolgálásra épül, így kevés eladót alkalmaz. Emellett jól kidolgozott védelmi rendszerrel dicsekedhet, ebből kifolyólag a lopások száma üzle­teiben igen csekély. Az árukíná­lata nem mondható bőségesnek, 3 ezer fajta áru eladásával fog­lalkozik, amely egy középszintű szupermarket szintjének felel meg. A Lidi saját termékein kívül leginkább név nélküli (nem már­kás) árut kínál. A Udl célfo­gyasztóinak a lakosság kis- és középkeresetű rétegeit jelölte meg. Az előzetes információk szerint a Lidi minden kerületi központban és más nagyváros­ban nyit majd áruházat. rga Lapozó VISSZALÉPHET AZ ANO ELNÖKJELÖLTJE ....2. oldal HA ZAÉRKEZTEK IRAKBÓL A MAGYAR KATONÁK...................3. oldal AL MA MATER.........4. oldal PO LITIKAI VÁLSÁG SZŐGYÉNBEN............5. oldal ÍRÓSZEMMEL ESZTERGOM............6. oldal A DOROGI DIÓFA SE SIKERES HÉTVÉGÉJE.............8. oldal Fo ntos az ápolás és a megelőzés Szerdán tartotta ülését az Ister-Granum Eurorégió Egészségügyi és Szociálpo­litikai Bizottsága. A bizott­ság elnöke Miskolczi Jó­zsef, Nyergesújfalu polgár- mestere. Mellette egy 13 tagú testület fogja végezni a szakmai munkát. A bizottságban helyet kapott Matuska László, a párkányi Po- liklinika igazgatója és Sólyom Olimpia, az esztergomi Vaszary Kolos Kórház igazgatónője. Az ülésen a bemutatkozás után le­hetőségeket kerestek a bizott­ság tagjai a régió egészségügy­ének és szociálpolitikájának fejlesztésére. Miskolczi József azt tanácsolta a tagoknak, hogy 20 napon belül mindenki küld­je el saját ötleteit és koncepció­ját ebben a témában. Az ülésen elhangzott ötletek között szere­pelt a műszerek, technikai fel­szerelések felújítása, a beteg- szállítási eszközök fejlesztése. A katasztrófahelyzetek leküzdé­sét, a sürgősségi ellátást és a gyorsmentést segíthetné a légi­mentés. Erre az esztergomi rep­tér alkalmas lenne, esetleg kie­gészülve szlovákiai repterekkel. A bizottság tagjai az ápolást és a megelőzést tartják a legfon­tosabb teendőnek. Felmerült egy olyan gondolat is, hogy Esztergomban több ágy felsza­badulna a Vaszary Kolos Kór­házban, ha azokat az időseket, akik nem szorulnak közvetlen kórházi kezelésre az otthonaik­ban egy speciális ápolói hálózat láthatná el. Ennek a hálózatnak a kidolgozása új munkahelyeket teremtene, hiszen sokszor a 24 órás szolgálatot kellene ellátni az idősek otthonában. A bizottság tagjai várhatóan má­jus elején ülnek össze ismét, ák

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom