Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-11 / 50. szám

Napilap az Ister-Granum Eurorégi óból. Ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk II. évfolyam, 50. szám 2004. március 11., csütörtök Szilárd (Szt. Konstantin és s. Tímea napja) . Főszerkesztő-helyettes: Horváth Halfa • Szerkesztők: Bertái Tímea (régió), Kofa Péter (szlovákiai bei- és külpolitika), Nagy Balás (sport), Váay H. István (kultúra) * Munkatársak: Árpás! Károly, Bukovks Krisztián, Crigfar Mónika, Epres József, Gál Kata, Muzsiay Agnes • Művészeti vezető: Balogé P. Seeder » Tervezőszerkesztő: Agfalvi Loretta • Szerkesztőségi titkár: Jászberényéé Kárász Krisztina • Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Rostafiók 23S, telefon: +36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 500-750, e-mail: hidfap@esztergom.hu • Kiadja a Strigonium Rt, 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 • Felelős kiadó: Kipke Ferenc igazgató • Kiadói irodavezető: Horváth Gábor • Hirdetésfelvétel: SÉeind 2500 Esztergom Deák Ferenc utca 4.. tetefort +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget Kéziratokat, fényképeket nem őrzunk meft és nem küldünk vissza. • Terjeszti a Magyar Fbsta Rt, Rá bah ír Rt, Buvihír Rt., valamint az alternatív terjesztők. • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, a rikkancsoknál, valamint a szerkesztőségben. Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Fostafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató. „Ez egy néger!” Idegen emberrel beszélget­tem a minap. Más ország­ból, más kontinensről jött, más volt a bőrszíne. Egé­szen fekete, olajosán csil­logó mint a lenolajjal ápolt ébenfa. Az idegen ember magyarul beszélt, tisztáb­ban és folyamatosabban mint az ország minden szónoki képességet mellő­ző miniszterelnöke. Amikor Magyarországra érkezett, még merőben más világ uralkodott hazánkban, a repülőtéren, mint az egyik első hazánkba érkező szí­nes bőrű diákcsoport tag­ját Kádár elvtárs fogadta. Azóta sok év eltelt, és az eleinte még hideg-rideg országot nemcsak, hogy megszerezte, de hazájának tekinti. Itt van felesége, itt vannak gyermekei. Boldog embernek vallhatja magát, azt mondja szeret itt élni. És közben fél. Fél, mert fe­lesége és gyermekei nin­csenek biztonságban, rendszeresen érik őket kü­lönböző atrocitások. Mert más a bőrük színe. Nem olyan fekete, mint az apju­ké, hanem a félvérekre jel­lemző, a természet által ki­kevert krémbarna színű. Európai ruhában járnak, magyarul beszélnek, nin­csenek anyagi gondjaik. Az utcán, az iskolában, a bevásárló központokban azonban gyakran nem mennek el mellettük szó nélkül fehérbőrű, kopasz- tarkójú, diónyi agyvelejű honfitársaink. Az idegen ember nem tud mást ten­ni, csak tűrni és remélni. Nincs kihez fordulnia. Mit is várhatna annak az or­szágnak a rendőrségétől, amelynek egyik megyei kapitánysága őt, az öt nyelven beszélő, négy dip­lomás magyar állampol­gárt egy megnyert pályá­zatot követően- kimondva vagy kimondatlanul - a bőrszíne miatt nem alkal­mazta. Merthogy ez egy néger - lehelte a kelleténél egy kicsivel hangosabban az ügyeletes tiszt a kagyló­ba, amikor tájékoztatta fe­lettesét a tényállásról. Az idegen tehát hallgat. Meg­tanulta, hogy választott új hazájában jobb ha befogja a száját. Pedig nem rosz- szabbak a magyarok, mint mások - mondja. Minde­nütt vannak ilyenek. Csak hát ez mégis más, mert ide tartozom, ide adózom, itt élek és hozzájuk tartozom. De hát ez van, majd csak lesz valahogy, talán egy­szer majd jobban is - vil­lantja ki reménykedve szikrázó fogsorát. -Wc­HU ISSN 1785-0592 9 771785 059040 04071 év áll az esztergomi tűzoltók mögött- Ister-Granum Eurorégió ­Mozgalmas Tegnap délelőtt a Tech­nika Házában tartotta Esz­tergom Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósá­ga a 2003-as évet értékelő állománygyűlését. A talál­kozón több illusztris vendég is megjelent. Az állománygyűlést Molnár Pál, tűzoltó hadnagy nyitotta meg és köszöntötte a vendégeket, Kövecs István tűzoltó alezredest, Eszter­gom Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnokát, Czibik József, tűzoltó ezredest, a Komá- rom-Esztergom Megyei Katasztró­favédelmi Igazgatóság igazgatóját, Knapp János Pált, Esztergom vá­ros alpolgármesterét, Kemecsi László, polgárvédelmi alezredest, a Komárom-Esztergom Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgatóság esz­tergomi kirendeltségének vezető­jét, Szemán László, büntetés-vég­rehajtási őrnagyot és Dr. Bognár Ferenc, rendőr alezredest. A tűzol­tók összejövetelére meghívást ka­pott az Ersekújvári Járási Igazgató­ság tűzoltó alezredese, Frantisek Jankovski és Fabrik Gyula, tűzoltó őrnagy Párkányból. A köszöntés után Kövecs István alezredes érté­kelte a 2003-as évet, több szem­pontból. „Nagyon mozgalmas év áll mögöttünk, a 2003-as esztendő kiemelten fontos volt a tűzoltók életében.” - kezdte beszédét az al­ezredes. Az esztergomi tűzoltókat 691 eseményhez riasztották, aho­vá 671 helyre járművel kellett kivo­nulni. Kövecs István elmondta, hogy a 2003-as évben az előre ki­tűzött feladatoknak megfeleltek, a romló körülmények ellenére töké­letesen végezték munkájukat a tűz­oltók. A külső kapcsolatokat a hite­lesség jellemezte, jó munkakapcso­latot ápoltak az esztergomi önkor­mányzattal. A kapcsolattartást ki­szélesítették az érsekújváriakkal, a párkányiakkal, de a testvérvárosi ügyekben is előrelépések történ­tek. A beszámolóban szó esett a tűzoltó parancsnoki állomány vál­tozásáról, 2003-ban többen lép­tek előre a ranglétrán. A tűzoltó­ság a hatósági ellenőrzéseket a meglévő jogi szabályok szerint vé­gezte Az alezredes úr elmondta, hogy több névtelen riasztás is ér­kezett a tűzoltóságra, volt több rossz szándékú is, de a tűzoltók minden ügyet megvizsgáltak. A propaganda során az iskolás gye­rekek meglátogathatták a lakta­nyát, ismereteket szerezhettek a tűzvédelmi előírásokról. A beszá­molóban megemlítették, hogy a parancsnokság tavaly ünnepelte megalakulásának 135. évforduló­ját, amire külföldről négy delegá­ció is érkezett. Megemlítették az egyes riasztásokat, a párkányi to- ronyháztüzet, az avar és erdőtüzek magas számát, az egyes tűzoltók eredményeit és a kitüntetéseit a 2003- as évben. A beszámoló után Knapp János Pál Esztergom város nevében megköszönte a tűzoltók munkáját, és sok sikert kívánt a 2004- es esztendőre is. -nb­Lapozó ELFOGADTÁK AZ ÚJ ADÓTÖRVÉNYT.. ...2. oldal GY ÉMÁNTCSISZOLÓ ÜZEM SALGÓ­TARJÁNBAN ...... ...3. oldal VE NDÉGSZERETŐEK A ZALABAIAK.... ... .4. oldal MUZSLÁN ISA FEHÉRBOROK TAROLTAK ......... ...5. oldal NA PI BULVÁR.... ....7 oldal IG NIS A * RALIPÁLYÁN ...... .. ...8. oldal Elbocsátotiák az üveggyári munkásokat- Régió ­Nem lesz 2008-ban euró Magyarországon — Magyarország ­„Meglehetősen ambició­zus cél volt a 2008-as dá­tum az euró bevezetésére és meg kell állapítanunk, hogy a korábban elképzelt utat változatlan formában a magyar gazdaság nem ké­pes befutni” - jelentette ki Draskovics Tibor a Minisz­terelnöki Hivatal által az euróról rendezett kerekasz- tal-beszélgetésen. Az is megállapítható, hogy a korábban meghatározott dátum­ból nem lehet mechanikusan le­vezetni egy újabbat mondván, az első év nem sikerült, de 2009-re már a korábban meghatározott elvek alapján megvalósítható a bevezetés - tette hozzá Draskovics. A PM-ben készül a konvergencia program, amely­nek eddigi változatai egy nem túl távoli 2008-2010-es időpontban gondolkodnak. Ugyancikkor a tá­volabbi dátum nem jelenthet la­zább fiskális politikát. A pénzügyi tárca vezetője már korábban is utalt az euró bevezetési időpont­jának a kitolására, februárban a Der Standardnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy arra szá­mít: 2010-re halasztódik Magyar- országon az euró bevezetése. Nekünk végérvényesen szüksé­günk van az euróra, és csak az a kérdés, hogy milyen gyorsan tör­ténjen a bevezetés - mondta ak­kor Draskovics Tibor a német lapnak. Járai Zsigmond MNB-el- nök a legfrissebb hírekre reagál­va kifejtette, hogy az euró beve­zetéséhez hiteles program kell, az időzítés meghatározása a kor­mány feladata, ha eldőlt a dá­tum, azt a jegybank magára néz­ve kötelezőnek tekinti. A jegy­bankelnök aláhúzta: az euró be­vezetésének kijelölt időpontját sokszor változtatni nem lehet. Véleménye szerint „az MNB-ben nem látjuk az euró bevezetésé­nek társadalmi támogatottságát”. Azzal mindenki egyetért, hogy az európai közös valuta bevezetése kedvező, de jelenleg Magyaror­szágon nincs megfelelő társadal­mi támogatottsága a szükséges feltételek megteremtésének - mondta Járai Zsigmond. A Ma­gyar Bankszövetség elnöke, Er­dei Tamás úgy véli, hogy az euró magyarországi bevezetése kap­csán nem szabad dátumhoz ra­gaszkodni, sokkal inkább a meg­felelő körülményeket kell kivárni, mert az ez előtti belépés áldoza­tokkal járna az ország számára. Erdei Tamás - aki a Bankszövet­ség elnöki posztja mellett a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank Rt. elnök-vezérigazgatója is - szerint „az euró 2008. január 1-jei beve­zetését meg lehetne valósítani, de az borzasztó fájdalmakkal jár­na az ország számára, szerintem jobb kicsit várni a bevezetéssel”. Nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy elméleti szinten erős, stabil reálgazdaságra és stabil forintra van szükség az eurózónához va­ló csatlakozáshoz. Megítélése szerint több kárt szenvedne az ország, ha nem megfelelő kon­díciókkal lépne be az euróövezetbe. Medgyessy Péter egy korábbi beszédében azt ígérte, hogy április végén, miu­tán a kormány tárgyalt a válla­latok, a szakszervezetek, a ku­tatók képviselőivel, már tisztáb­ban fogja látni, hogy mi lehet az euró bevezetésének reális dátuma Magyarországon. „Ma­gyarország a lehető leggyor­sabban csatlakozni akar az eurózónához, de át kell tekinte­ni a csatlakozás feltételeit. Az alacsony kamat, a stabil árfo­lyam, a költségvetési egyensúly körüli állapot jelentős erőfeszí­téseket igényel”. -bk­A Smer halogatja a támogatott elnökjelöltje kiválasztását- Szlovákia ­Az ellenzéki Smer még mindig nem tette közzé, kit támogat az egy hónap múl­va esedékes elnökválasztá­son. Robert Fico, a párt el­nöke viszont úgy nyilatko­zott, az emberek időben megtudják a számukra előnyös jelölt nevét. A Smer két jelölt közül fogja kiválasztani, az általa támoga­tott személyt. Elképzelhető, hogy a jelenlegi elnök, Rudolf Schuster mellett döntenek, vagy Ivan Gasparovicot, a HZD elnökét támogatják. Mindketten a legnagyobb esélyesek között vannak. „Én még várnék a vá­lasztási kampány első hetéig” - mondta Dusán Caplovic, a Smer alelnöke. Pavol Paska, a párt másik alelnöke úgy véleke­dik, hogy a Smer választói nem egységesek a kérdésben, de a párt részéről politikailag elő­nyösebb lenne egy konkrét je­löltet támogatni. A Smer egyik, magát megne­vezni nem kívánó képviselője el­árulta, hogy őket egyelőre még egyik jelölt sem győzte meg. Ivan Gasparovicnak azt róják fel, hogy hosszú ideig Vladimír Meciar (HZDS) jobb keze volt és szélsőséges nemzeti erőkkel is együttműködik. „Schusternél pedig nem vehetjük figyelembe ténykedésének csupán utolsó két-három hónapját, hanem a teljes megbízatási idejét kell néznünk. Az elnök döntései nem mindig egyeztek a párt vé­leményével” - monda a Smer elnökségének egyik tagja. Amennyiben Rudolf Schuster nem lelne támogatóra, abban az esetben sem lépne vissza az indulástól. Az elnök korábban azt nyilatkozta, nem követi Michal Kovác egykori államfő példáját, aki a választási statisz­tikák alakulásának hatására visszalépett a jelöltségtől. Ján Füle elnöki szóvivő azt mondta, az elnök nem tervez visszalépni a megmérettetéstől. A Smerrel ellentétben Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) egykori - de magát még mindig annak tartó - elnöke már közzétette, Ivan Gasparovicot látná szívesen az elnöki palotá­ban. Közös kampányolásuk már el is kezdődött, amely ellen az SNS legitim vezetőjének tekin­tett Peter Súlovsky tiltakozik. A párt ugyanis éppen Gasparovic ellenfelét, Vladimír Meciart (HZDS) támogatja. Mivel a kormány nem tudott közös nevezőre jutni az általuk leg­inkább preferált államfőjelölt kap­csán, az SDKU Eduard Kukant, a KDH és az MKP Frantisek Mikloskot preferálja. ns A tokodi üveggyár vezetői ezen a héten tárgyaltak a kormányzati szervekkel, a Konzumbank Rt. és a Ma­gyar Fejlesztési Bank Rt. képviselőivel az egyelőre meghiúsult beruházási fej­lesztéseik megoldási lehető­ségeiről. Március 2-án a gyár dolgozóit a fokozott veszteségtermelés és az el­avult, környezetre ártalmas technológiák leállítása miatt bizonytalan ideig kényszer- szabadságra küldték. Ugyanezen okokból a jogsza­bályban előírt kötelezettségeinek eleget téve a gyár a csődeljárás megindítása mellett döntött, mely­ben az eljárásra vonatkozó tör­vény előírásai szerint jár el. Soro­zatos hatósági engedélyezési ha­táridő-eltolódások juttatták a vál­lalatot az ellehetetlenüléshez, ezen kívül a gondosan kidolgozott, szer­ződésekben rögzített pénzügyi háttér sem áll ma már a rendelke­zésükre. Az 1,3 milliárd forint költ­séget vállaló Raiffeisen Bank Rt. és a Széchenyi-terv banki hátterét biztosítani hivatott Konzumbank Rt. is a meglévő kölcsönszerződé­seket megszűntnek minősítette. A Tokodi Üveggyár felkérte a bírósá­got a környezetvédelmi hatóságok károkozásának megállapítására és 1,5 milliárd forint kár megfizetésé­nek kötelezésére. A környezetvé­delmi és vízügyi miniszter, Persányi Miklós március 4-én Bodáné Cser Erzsébethez, az üveggyár igazgatójához intézett hi­vatalos levelében a beruházási en­gedélyek kiadásának húzódását a határidők betartásának tekinteté­ben nem ismerte el, a peren kívü­li megegyezést nem fogadta el. (folytatás az 5. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom