Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-03-10 / 49. szám
4 2004. március 10., szerda RÉGIÓ Wdlap ("alma mater ) „...hasznos polgárokat nevelni...” Kolping Katolikus Szakiskola Géza Fejedelem Ipari Szakképző Iskola és Kollégium Az esztergomi Kolping Katolikus Szakiskola fenntartója a Magyar Kolping Szövetség. A Kolping mint hálózat mára szinte az egész világon elterjedt, de Európában és Amerikában a legerősebb. Az egyházi egyesület programja a hit, a közösség, a szakmai megbízhatóság és az öröm fogalma köré csoportosul. Az iskola 1994-ben kezdte meg működését, kezdetben csak felzárkóztatásra és pálya- orientációra építették az oktatást. A 108 tanuló többsége hátrányos helyzetű, rossz szociális háttérrel rendelkező, csonka családból érkező, érzelmileg sérült gyerek volt. A következő tanévben (1995- 1996) azon tanulók kérésére, akik továbbra is szerettek volna a Kolpingban tanulni, szakmunkásképzést indított az iskola, majd 1996-1997-ben kísérleti jelleggel beindította a NAT szerinti 9-10. osztályt. Jelenleg 9-10. osztályra épülő szakmunkásképzést folytatnak az alábbi 9 szakmában: szakács, pincér, gyermek- és ifjúsági felügyelő, mechanikai műszerész, asztalos, számítógép-kezelő (használó), kerékpárszerelő, szobafestő-má- zoló és tapétázó, dajka. A szakmai képzés jól felszerelt tanműhelyekben folyik, kivéve a dajkaképzést (a leendő dajkák külön megállapodás keretében a város óvodáiban végzik gyakorlataikat). A tanulók minden évben részt vesznek az Országos Kolping Napokon, a versenyekről több I., II. és III. helyezést hoznak el. Több városi szintű, illetve országos versenyen is részt vesznek a diákok (szavalóverseny, OSZTV sportversenyek, elsősegélynyújtó versenyek). Az iskola alapvető feladata, hogy elősegítse a tanulási nehézséggel küzdő, szociálisan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, segítő családi hátteret nélkülöző tanulók testi-lelki- szellemi fejlődését, szakmai kibontakozását és ^számukra a szakmunkás-bizonyítvány megszerzését. Ehhez adott az iskola jó felszereltsége és a folyamatos eszköztár-bővítés. A pedagógusok igyekeznek olyan személyiség- jegyeket kialakítani a tanulókban, amelyek segítségével képesek a tisztességes munkára, a magasabb szintű szakmai ismeretek elsajátítására, felelős, szabad és erkölcsileg helyes döntések meghozatalára. Az iskola szellemisége Adolf Kolping eszméire épül. Célja olyan hasznos polgárokat nevelni, akik képesek keresztényi alapokon munkában, hivatásban, házasságban, családban és társadalomban egyaránt helytállni. Tehetséggondozás tanítási órán kívül: korrepetálás, szakkör, versenyfelkészítés. Szakköri lehetőségek, amelyek a Kolping Ifjúsági Klub keretein belül működnek: barkácsszakkör, filmklub, internetszakkör, kis kukta szakkör, sportszakkör, színjátszó szakkör, táncklub, ügyes kezek szakkör. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program:- felzárkóztató program a 9. évfolyam elején- szakkorrepetálások a délutáni időszakban- tanulást segítő képességek fejlesztése szociálpedagógus irányításával- szociálpedagógus segíti a problémák megoldását a tanulóknál és szüleiknél- kislétszámú osztályok- gyógytestnevelő foglalkozás- szabadidő-szervező alkalmazása- pályázatokon való részvétel, szakképzési támogatás A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Géza Fejedelem Ipari Szakképző Iskolája 1885. január 4-én nyitotta meg kapuit. Az egykor iparos tanoncokat képző intézmény célja korszerű ismeretekkel rendelkező, a munkában jól helytálló szakemberek képzése. Az iskolában szakmunkásképzés, érettségire való felkészítés és kollégiumi nevelés folyik. sülök is elhelyezést nyerhetnek. A kollégisták a tanulás mellett számos programon vehetnek részt, használhatják a számítógépes szaktantermet, a könyvtárat, a konditermet és az iskola tornatermét. Az intézmény testvérisA szakiskolai 9-10. osztályokban főleg általános képzés folyik, szakmai alapozó képzést csak heti 5-7 órában tartanak. A tulajdonképpeni szakmatanulás 16 éves kortól lehetséges. Ennek időtartama 2-3 év, és a 8, 10, 12 osztály, illetve az érettségi megléte a jelentkezés feltétele. Szakmaválasztásra az Országos Képzési Jegyzékből nyílik mód. A szakközépiskolai képzés feladata az érettségire való felkészítés, gépészeti, közlekedési vagy informatikai szakmai orientáltság mellett. Az érettségi megszerzése nem jár együtt a szakmai végzettség megszerzésével. Az érettségit követően a megszerezhető OKJ szakmák mellett a Széchenyi István Egyetemmel közösen folytatott gépipari-mérnökasszisztensi képzést is választhatják a tanulók. Az iskola 2003-tól beindította a számítás- technikai programozói, a közlekedés-üzemviteli és a szállítmányozási technikusi képzést is. A tíz osztállyal rendelkező, szakmát szerzett tanulóknak informatikai szakközépiskolai osztályokban biztosítják az érettségi megszerzését nappali tagozaton 3 év alatt. Az intézmény nagymértékű technikai, illetve technológiai váltást követően modern tanműhelyi hátteret tud biztosítani a tanulók számára. A 200 férőhellyel rendelkező tanműhely mellett szakműhelyek segítik a gyakorlati képzést. A műhelyekhez felújított szociális helyiségek, raktárak és irodák tartoznak. Az iskola épületegyütteséhez tartozó kollégium 3 ágyas szobáiban nem csupán a város középiskoláinak tanulói, hanem az érettségi utáni képzésben részekolai kapcsolattal rendelkezik Németország, Szlovákia és Románia egyes intézményeivel: a hanaui és a párkányi kapcsolat minden évben közös programon, projektmunkán való részvételt biztosít a tanulók számára. Az iskolában énekkar, sportkör és több szakkör működik. Nagy népszerűségnek örvend a minden évben megrendezésre kerülő ’ diáknap, ahol érdekes programok és versenyek közül választhatnak a diákok. sem Ipolyszakállos Nőnapi ünnepség Szentgyörgymezőn Színvonalas rendezvény keretein belül köszöntötte a hölgyeket hétfő délután a Szentgyörgymező Barátainak Egyesülete. A Major László által életre hívott rendezvényen Osvai László és Jónás László önkormányzati képviselők mondtak ünnepi beszédet. Ipolyszakállos község (a határával együtt) 4486 holdon és 226 négyzetöl- nyi területen fekszik. A község határának nagy része dombos, a kilátást leginkább kelet-délkelet felől hegyek zárják el. A Királyhegyben eredő és a Dunába folyó Ipoly folyó a község keleti részén folyik át, Szetétől déli irányba. A község népe nemzetiségét tekintve magyar. Szakállos község a tatárjárás után keletkezett: a környékről idemenekült és a tatárok által elpusztított magyar és palóc falvak lakói alapították a Lontai pataknak az Ipolyba való folyásánál az árterület emel- kedettebb helyén, a mai Ipoly felett. Ipolyszakállos területe után is kaphatta nevét, mivel az árterületén lévő nagy berkek és nádasok a földnek mintegy szakállt képeztek. A mai Szakállost megalapító nép először faderekakban, kunyhókban vagy faházakban lakott. A múlt században Ipolyszakállos híres volt a módosabbak kőoszlopos tornácú házairól, a plébánia is ebben a stílusban épült. A helységi és felekezeti birtokok nagysága máig megvan, az uradalmi birtokokat már felosztották. Az úrbéres gazdák és zsellérek birtokai eladás, öröklés, csere és egyéb események által alakjaikban és méreteikben sokat változtak. Állattenyésztés: A község Hont vármegyében már az 1848 előtti időkben is az első helyen állt szarvasmarhatenyésztés tekintetében, de jellemző volt még a ló-, juh-, sertés-, kecske-, baromfi- és galambtenyésztés is. Majori történetek: „1895 nyarán a tótház és a góré között a tót pinceház egy éjjel belülről kigyulladt: egy ember és egy lány szénné égtek, öten égési sebekkel kórházba kerültek. A tót aratógazda 7 éves fia 1900-ban meggyújtott egy istállót. Csikós István helyi lakos a századelőn jóllakástól halt meg. Bihar Mátyás 1932-ben felakasztotta magát.” A község lakói régebben leginkább vadászattal, halászattal és erdőgazdálkodással foglalkoztak. Az egykori gőzmalom 1895-ben épült Egegi András és Liktor András jóvoltából. Három év múlva, 1898-ban a malom kigyulladt, később az épen maradt felszereléseket eladták belőle Lami Károlynak az ipolysági gőzmalomba, s ezzel a malom megszűnt. Ipolyszakálloson az iskolák mindig felekezetiek voltak. Az egykori római katolikus népiskola 1714 táján kezdte meg működését. Az iskolával kapcsolatos biztos adatok csak Mária Terézia idejéből, majd az 1779. évi Canonica Visitatio által maradtak az utókorra. 1875-ig az iskola egyszerű szalmafedeles parasztházként kenyérsütő kemencével fűtötték. Egy osztályterem és egy tanítói lakás kapott helyet az épületben, később ezt bővítették. Amikor a tanulók létszáma meghaladta az iskola befogadóképességét, a tanító ötlete alapján délelőtti és délutáni csoportokat alakítottak ki. 1875-ben az iskola leégett, ezért újjá kellett építeni. Az Ipoly majdnem minden évben követelt áldozatokat, amelyek között szakállosiak is voltak: volt, aki fürdőzés közben fulladt meg, de gyakori volt az öngyilkosság is. A községbeli irodalom: Ipolyszakálloson az irodalom egyházi téren kezdődött: 1862- ben Mészáros Alajos káplán tíz, akkor még többnyire ismeretlen éneket nyomtatott ki. A káplán nagyon komolyan vette az egyházi éneklés hagyományát, az ifjúságot vasárnapokon az iskolában tanította énekelni. Tóth Aladár evangélikus tanító és Mendöl Ernő szerkesztettek 1907-ben egy „Szeresd hazádat” című hazafias szavaló- és daloskönyvet, amelyet gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszternek ajánlottak fel. Pompéri Aurél, a Magyar Történelmi Társulat tagja, egykori szakállosi plébános Kossuth Lajos hűtlenségi perét írta meg, s ezt beszerezték a könyvtárak is. A társulatok közül a Jézus Szíve Társulat a legrégebbi a községben. Emellett több egyházi társulat is működött rendszeres programokkal. Az I. világháborúban 42 ipolyszakállosi hős esett el, emlékükre minden évben halottak napján mondanak gyászmisét a faluban. sem A nőnapi ünnepségre a Szentgyörgymezői Olvasókörben működő csoportok (Kertbarát Kör, Nőklub, Nyugdíjasklub, Vöröskereszt, Múzeumbarátok klubja, Városi Néptánccsoport, kosárfonók, csu- hézók) hölgytagjai, valamint az agyagozószakkör és a szövőszakkör vezetője kaptak meghívást. Elsőként Fehér László, a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző-főiskola tanára köszöntötte a hölgyeket: tárogatón egy gyönyörű népdalcsokrot adott elő. Őt követte Váci Balázs néptáncos szólótánca, majd Vereckei Attila önálló műsora. A kürti citerazenekar gyermek- és ifjúsági szekciója igazi népi hangulatot varázsolt a terembe, őket követte a Mozdulat Táncegyüttes két tagjának műsora. Az est fénypontja az volt, amikor a Városi Néptáncegyüttes három férfitagja női ruhába öltözve kalocsai lánytáncot adott elő. A rendhagyó előadást vastaps követte, amely után - zene kíséretében - még órákig beszélgettek a vendégek. A harapnivalóról, a finom borról és a hölgyeknek járó virágról a Szentgyörgymező Barátainak Egyesülete és Esztergom Város Önkormányzata gondoskodott. sem
