Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-06 / 47. szám

Mozi MAGAZiN- 2 ­04. 03. 06. Art Apósok akcióban Az utolsó szamuráj (The In-Laws) (The Last Samurai) Art Kino: M i x Birkanyírás (Barbershop) színes amerikai film BEMUTATÓ: ESZTERGOM, PETŐFI MOZI, MÁRCIUS 11. - MÁRCIUS 17. (CSÜTÖRTÖKTŐL-SZERDÁIG) - 17 ÓRA BEMUTATÓ: BUDAPEST - CINEMA CITY CSEPEL PLAZA, CORVIN BUDAPEST FILMPALOTA, HOLLYWOOD MULTIPLEX DUNA PLAZA, HOLLYWOOD MULTIPLEX LURDY HÁZ, HOLLYWOOD MULTIPLEX ÓBUDA, HOLLYWOOD MULTIPLEX PÓLUS, MAMMUT MOZI, PALACE CAMPONA, PALACE MOM PARK, PALACE WESTEND A Mix a 35. Magyar Filmszemléről két díjjal távo­zott, és mivel a vágás különdíja mellett a Diákzsűri legjobb elsőfilmnek járó díját is megnyerte, érdemes ezen a ponton kezdeni a filmről szóló eszmefuttatást. Tudniillik a Mix rendezője, Steven Lovy nem első­filmes. Ezt az apró tényt a forgalmazó is félretette, amikor ilyen címkével megbélyegezve reklámozta az alkotást. Steven Lovy első magyar filmje kétségtele­nül a Mix, de az 1956-ban kivándorolt magyar szülők Amerikában élő és magyarul kevéssé beszélő gyer­meke még 1990-ben rendezte első nagyjátékfilmjét Circuitry Man címmel. Sőt, ennek négy évvel később egy folytatása is lett (nem mintha az első szétrobban­totta volna a kasszákat). A Mix a harmadik nagyjá­tékfilmje távolragadt hazánkfiának. Lovy némi videoklip-rendezés után fogott bele magyar filmjébe, és még magát a rendezőt is meg­lepte, hogy a Szemle számításba vette a „félvér” al­kotást. A negatív kritikák ellenére szerethető mozi a Mix, amelynek értelmezéséhez nyilván ismerni kell(ene) a rendező életét, de ezen ismeretek hiányá­ban is akadnak értékes pillanatai a filmnek. Mindenekelőtt a színészek játéka, akik közül Gryllus Dorka és Rudolf Péter egyértelműen kiemel­kedik a sorból, de a kiegészítő emberek sem vallanak szégyent. Imigyen a főszereplő amerikai srác is üti a nem éppen hihetetlenül magas szintet, aki apjával egy temetésre érkezik haza Magyarországra. Az apa aztán visszautazik az USA-ba, a srác viszont naivitá­sának köszönhetően lemarad a repülőről és kényte­len lesz szembenézni gyökereivel, illetve a kis magyar valósággal. A turisták átverése és a maffia cédafutta­tó illetve pornókészítő politikájának megismerése mellett megtapasztalja a magyar népzene szépségeit, valamint annak a technoval való egyesítéséből szüle­tő mix különlegességét is. Szép zene a népzene, de még szebb, ha ütős tüctüccel kombinálják. Főhősünk így a szex és barátnő mellett zenei karrierre is talál, és miután a rosszfiúk is elnyerik méltó büntetésüket, a néző részben elégedetten állhat fel székéből. Részben, mondom én félmosollyal, mert Lovyék mindenáron bele akartak halni a szépségbe. A Kont­roliban működő videoklipes megoldások itt rogyásig halmozottak, amelyek révén az eredmény inkább emlékeztet egy lelkes amatőr munkájára, mint mozi­filmre. Egyetlen épkézláb beállítás és jelenet sem ta­lálható a vágásrengetegben, ami húszpeícnyi bá- mészkodás után már idegesítővé válik. A banális, közhelyekkel tarkított történetet két dolog - a színészi játék mellett a zene - ellenpontozza. A videoklipes megoldáshoz és techno fílinghez nyilván a szakma honi nagyjait kellett megkeresni, akik közül jónéhá- nyan képviseltetik is magukat, és kiváló munkákkal mentik meg a filmet a teljes közönytől. Különösen a Balkan Fanatik tesz ki magáért, de több DJ is nagy­szerűen helytáll. Munkájuknak köszönlíetően a nép­zene és techno mixelése tényleg hallgatható muzsiká­vá válik, a film pedig nem számol le teljesen az ön­maga felállította illúzióval. Ezáltal válik a nála sokkal jobban reklámozott másik magyar közönségfilmnél emészthetőbb filmmé. Tény viszont: egy komolyabb rostán mindkettő simán fennakadna. Simpson Színes, magyar film (2004) / rendezte: Steven Lovy / szereplők: Alex Weed, Gryllus Dorka, Jeffrey Schecter, Kolouratnyik Krisztián, Kulka János, Rudolf Péter / írta: Robert Lovy, Steven Lovy / forgalmazó: SPI / gyártó: MIXPIX / hazai be­mutató: 2004. február 19. / játékidő: 95 perc. Fotó: lmdb.com Fotó: imdb.com Fotó: 1 mdb.com Színes, amerikai-német film (2003) 1 rendezte: Andrew Fleming / szereplők: Albert Brooks, Michael Douglas, Candice Bergen, Robin Tunney, Ryan Reynolds / forgalmazó: InterCom / játékidő: 95 perc. Steve Tobias (Michael Douglas) és Jerry Peyser nemsokára apósok lesznek, de még nem ismerik egymást. Csemetéik már kitűzték az esküvő időpon­tját, de addig még sok víznek le kell folyni a Missisippin. A két após teljesen más életet él, Peyser jól szituált orvos , akinek élete egy rendszer alapján épül fel, előre egyeztetett időpontokkal. Steve telje­sen ellentétje Peyser-nek, CIA ügynök, de a rosszabb fajtából. Állandó balhék övezik karrierjét, a maga módján oldja meg ügyeit. Peysert is elbizonytalanítja viselkedésével, és az orvos elkezd azon gondolkozni, hogy engedje-e lányát beházasodni ebbe a zűrös családba. A találkozók alkalmával egy perc nyugta sincs a nyugodtabb apósnak, s lassan az egész bagázs egy CIA-ügy kellős közepén találja magát. A film egy 1979-es alkotás remake-je, de a végeredmény nem túl kecsegetető. Michael Douglas újra a nevét adta egy „mellékszerephez”, de a döntés korántsem volt jó. Néha ülnek a poénok, de nagy általánosságban a néző ne reméljen túl sokat. A rendező és a színészek nem hozzák a 100 százalékot, és ennek a film és a mozirajongók isszák meg a levét. I Színes, amerikai film (2003) rendezte: * Edward Zwick / Szereplők: Ken Watanabe, Tom Cruise, Billy Connolly, Koyuki, j Timothy Spall, Tony Goldwyn / Forgalma­zó: InterCom / játékidő: 154 perc. Nathan Algren kapitány (Tom Cruise) valamikor I nagy harcos volt, csak a becsületnek és a hazának élt. I A polgárháboró küzdelmei azonban felőrölték és telje- | sen elveszítette emberi értékeit. Algren kapitánynak az | indiánok ellen kellett volna megküzdenie, de a csata I részéről kudarcba fulladt. Nemcsak ő szenved ilyen j problémától, hanem Katsumoto (Ken Watanabe) is, I aki a császár szolgálatában áll, ő a szamurájok utolsó I mentsvára. A modernebb világ könyörtelen határok I közé szorítja az ősi Japánt, de Katsumoto harcolni akar | a régi eszményekért. A két harcost összehozza sors: | Algren csapdába esik, de Katsumoto nem végzi ki, ha- I nem megbízza egy új hadsereg létrehozásával. { Algrennek tetszik a feladat, főleg azért, mert a szamu- I rajok világában rálel régi önmagára. Nem tudja eldön- I teni, melyik oldalon harcoljon tovább, mivel a régi én 1 még az amerikaiakhoz, de az új a szamurájokhoz köti. I Egy dologra hallgathat: a becsületére... Hatalmas tör- | ténelmi eposz remek szereposztással, érdekes történet- I tel. Érdemes eltölteni a moziban cirka három órát... Rendezte: Tim Story / szereplők: Anthony Anderson, Cedric the Entertainer, Ice Cube, Eve, Keith David, Sean Patrick Thomas / forgalmazó: SPI International Magyarország / játékidő: 102 percI A film egy Dél-chicagoi fodrászüzlet egy napját mutatja be. Calvin ezt a boltot örökölte édesapjától, s nincs más dolga, mint folytatni a már meg­kezdett munkát. A haverok azonban állandóan az üzletben lógnak. Itt van Eddie, az öreg hajvágó, akinek mindenről van véleménye, és Jimmy, akinek különböző komplexusai vannak. Rengeteg az ellentét az emberek között, sőt egy volt bűnöző is helyet kap a társaságban. Hölgy is van a bandában, Terri Jones. A legszínesebb egyéniség Din­ka, aki megőrül Terriért. Megjelenés: március 11. § Q Birtokviszony (The Safety Of Objects) színes amerikai film Rendezte: Rose Troche / szereplők: Glenn Close, Dermot Mulroney, Timothy Olyphant, Joshua Jackson / forgalmazó: Budapest Film / játékidő: 121 perc / Négy család életét meséli el a film, természetesen az idillikus amerikai vonásokkal megfűszerezve. A kertvárosban játszódó történetben a kómában fekvő Pault édesanyja ápolja. A gondoskodásnak rengeteg velejárója van: eltávolodik férjétől és lányával sem tud eleget foglalkozni. Jim ügyvédként dolgozik, és jobban érdekli munkája, mint saját felesége Fiuk halálosan szerelmes húga ba­rátnőjébe. Az első családból megismert Paul egykori szerelme, Anette egy válás miatt őrlődik, alig keres valamit, de próbálja felnevelni gyerme­keit. Az utolsó sztori Helen-é, aki unja a szürke hétköznapokat és meg­próbál kitömi ebből a létből. Megjelenés: március 2. Extrák: Dolby Digital 5.1 magyar szinkron, interaktív menü, közvetlen j e I en e t vá I a sz t á s , DVD ajánló, filmelőzetes, tévészpot, interjúk, így készült/ kép: anamorf 1.85:1 szélesvásznú. PÁL / hang: magyar, angol: Dolby Digital 5.1 / feliratok: magyar / ár: 4400 Ft Peter Gabriel - Hit (Real World / EMI) Peter Gabriel az Up album turnéjával 2004. május 15-én elér a Bu­dapest Sportarénába is, 17 évvel első pesti koncertje és 27 évvel el­ső szólólemezének megjelenése után. Ezt a bő negyedszázadot ösz- szegzi az angol dalszerző-énekes Hit című dupla válogatáslemeze. Az első korongon a legnagyobb slágerek követik egymást (Solsbury Hill, Shock The Monkey, Sledgehammer, Don't Give Up...), csupa jól ismert kislemez- és klipdal, illetve az olyan koncertfavorit himnu­szok, mint a Biko, vagy a Red Rain. A második korongon kevésbé exponált, de művészileg nem kevésbé értékes darabok kaptak he­lyet a stúdióalbumokról, de olyan ritkaságok is, mint a Philadelphia című 1994-es filmhez írt Lovetown, és a szintén onnan ismert Downside Up 2003-as koncertfelvétele. GABRIEL Kelemen Gábor Tudjátok e, hogy hétfő van ma, a nap mikor, ro­pogós, meleg, rozsos kenyérke van a ábécében, pi­rosra sült gömbölyű zsemlye, meg csokis nápolyi, amit dekára mérnek? S hétfőn zárva a tejbüfé, a Matyus számít rá, tud­ja már, mi a helyzet, hoz fűszeres fasirtot, aminek odaégett az alja és tömi a buksiját a tízórai szünet­ben, hogy szólni se lehet hozzá... Valami jót kéne ma cselekedni! Nem muszáj vitorlást hajtogatni a Palkó fogalmazásából, aki a nyárról írt, meg lírai költeményt az Annuskáról, s azt is beleírta, hogy a Romnál öt kilót találtunk egy szép reggelen, s akkor egy darabig gazdagok voltunk. Aztán költekeztünk... A Pal­kó takarékoskodott a Ludas Matyira, vásárolt belőle an- tikváriumi könyveket, naponta tízórait a péktől, valamint egy egész csomag zsírkrétát, a zöld színűvel a járdára be­tűzte, hogy „Hajrá Fradi”, meg hogy „Szeretlek, Annus- ka”. Én a perselybe szórtam a részemet, nem hiszitek ef de már az összes krajcárom odalett! így mentek a na­pok, s előbb vagy utóbb, de mindig hétfő lett. A leckeírás általában elmaradt. A kertben kiterítet­tük a pokrócot, ha jó idő volt és hoztak a lányok ko­Í vászos uborkát, dunsztosüvegben libazsírt, meg má­jast, hozzá száraz kenyeret, s a szabadban az étvágy is megvolt. A nagy diófa árnyékában telepedtünk le. Ott, a domboldalban, ahol egy első világháborús puskacső bújt elő a sáros földből. A Hegyiék találták, később veszekedés is volt, kié legyen, de végül csere­alapként az én birtokom lett. Míg odalent falatozgatunk, a Palkó épp fára mászik... Kockás flanelingje repedezik a diófa gallyai között, tol­lászkodik még, a magasba tör, egész a tetejébe, s végül reccs... Mert minden ilyen vakmerő tettnek reccs a vé­ge, de a Palkó persze nem gondolt a reccsre. Jaj, hogy mondjuk el otthon a Palkó mamájának, hogy a gyerek törte-zúzta magát, s akkor nem a gyerek a hibás, mert őt keblükön melengetik, hanem a diófa, a Deliék diófája a ludas, mert ezeregy esztendeje ki kellett volna már vágni azt, s akkor Palkó apja hozza a fejszét...- Figyelj csak, fiacskám! A Palkó apja belevág. S reped... A Palkó apja még egyszer belevág. Palkó felkötött kar­ral figyeli, s fájdítja sérült vállát. Arcán vágások, mintha vadmacska karmolászta volna össze homlokát meg a pi­ros pöttyöket orcáján. Mi pedig szomorkodunk. Nincs többé zsíroskenyér-kajálás a diófánál. Nem hoznak már a leányok kovászos uborkát. De a Palkóval sem állunk szóba. Aki így, a sajnálkozó pillantást vetve ránk s a ha­talmas fára, elbőgi magát. Már ordít is... Az apa dühös Nem tudja szóra bírni a Palkót. Nem tudja, hogy ezután kicsi fiával már nem barátkozik senki. S már jön is a Pal­kó anyja, egyik kezében főzőkanál, másikban kendő, s anyai gondossággal törli le a Palkó könnyeit. Az egészen bizonyos, hogy ő a nagy diófát megmászni nem fogja már soha többé... Hát így ment ez hétfőn. Lógattuk az orrunkat, s ezután mindenki a Palkó apjának fejszéjére pályázott. A Matyus kileste, hogy a karámban rejti el, ott is köszörüli meg. A baj, hogy lakattal zárja a karámajtót, rajta a kisablak befelé nyílik, vagyis favágás közben kell megfosztani az öreget a fejszétől, mikor már jó sok tüs­köt hasított ketté, s behordja őket a karámba, vagy épp újságot olvas beleéléssel a budin. Akkor kell óvatosan, mégis szapora léptekkel odaközelíteni, s aztán vinni azt a rohadt fejszét. Mert azért álljon meg a menet, drága, jó uram, hát tudja mit tett? Végül minden terv füstbe ment. Az öreg ritkán vágott fát, azt is délelőtt, iskolaidőben. Más bosszúállásra gondoltunk, eszelősen, de a Palkót nem volt szívünk bántani. Úgyis gipszet öntöttek a kapá­ra, még az orra tövét sem képes megvakami. Van elég baja most neki, végképp összetörne, ha em­legetnénk neki a nagy napot, mikor fára mászott... Este, mikor lábaim hazavittek, apa a szobában tévét nézett, s füstölgött a cigaretta kezében. Bosszankodott, állandóan azt hajtogatta, hogy jobb volt akkor, mikor hétfőn nem is volt adás, semmi a képernyőn, csak mo­zi este hétkor, egy jó Traubi után, majd olvasás lámpa­fénynél a dunnák alatt, s várni másnap a Futrinka ut­cát. - Ez nem tévézés! Időpocsékolás! Az ő gyerekkorukban bezzeg jobb volt és nemcsak azért, mert nem volt hétfőn műsoridő. Bújócskáztak, de nem találtak a Romnál ötszázast. Nem jártak a nagy dió­fához. Krepppapírból csákót hajtogattak, vékony törzsű fából szuronyt, majd jött az indiánosdi, aztán mentek ha­zafelé, mert a szamováron ott gőzölgőit a mézes tea... Megvénültek immár a hétfők is. Nem visz már ha­za az utam a csengetés után. Csak az álomtündérek játszanak velem hétfőtájt, s talán egyszer majd, ha napsütötte délután jő, együtt ballagunk ki a domboldalba, hátha égnek in­dult már azóta egy másik diófa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom