Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-03-06 / 47. szám
Napilap az Ister-Granum Eurorégióból. Ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk II. évfolyam, 47. szám 2004. március 6., szombat Leonóra, Inez (Fridolin és Szí. Koletta napja) Főszerkesztő-helyettes: Horváth Balás • Szerkesztők: Bartal Tímea (régió), Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika). Nagy Balás (sport). Váay H. hívén (kultúra) • Munkatársak: Árpási Károly, Bukovks Krisztián, Cá^er Mónika, Epre» József, Gál Kata, Mustay Ágnes • Művészeti vezető: Balage P. Szeder • Tervezőszerkesztő: Ágfalvi Loretta • Szerkesztőségi titkár: Jászberényiné Kárász Krisztina • Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: +36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 500-750, e-mail: hidlap@esztergom.hu • Kiadja a Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 • Felelős kiadó: Kpke Ferenc igazgató • Kiadói irodavezető: Horváth Gábor • Hirdetésfelvétel: Steindi Balázs, 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. • Terjeszti a Magyar Ftasta Rt., Rábahír Rt., Buvihír Rt., valamint az alternatív terjesztők. • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, a postán, a rikkancsoknál, valamint a szerkesztőségben. Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 2L), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató. Társadalom és gazdaság Draskovics Tibornak igaza van! Ami jó a társadalomnak, rossz a gazdaságnak, mondta, és tényleg. Mert ha a társadalmat alkotó „alapegységet”, az embert, konkrétan engemet veszünk alapul, akkor nekem az jó, ami a gazdaságnak nem. Henyén élni, he- verészni a fűben, szájamban lucernavirággal, bámulni a napot, olykor oldalra billenve kirántani egy termetes csirkecombot a piknikkosárból, fittyet hányni a munkára, a dzsípípíre, és csak tartani a markomat, amikor beleszó- ratik az égi manna, a megemelt reálérték. Jó nekem továbbá, ha otthonteremtési támogatáshoz jutok - én, aljas spekuláns, a másik tízmillió magyar rovására (gondolatforrás: Kökény Mihály) -, Sulinet-programból fejlesztem a technikámat, nyolcszáz kilométer állami autópályán utazok a csökkentett regisztrációs díjú használta kocsimmal, normális kollégiumban lakhat az egyetemista gyermekem, áfa nélküli gyógyszereket vásárlók, és nem nő a közüzemi dijam. Ettől a gazdaság idegrohamot kap, habzik a szája, a tőzsdét defibrillátorral kell életben tartani, a nyugati befektetőket meg kordonok közé kell terelni, nehogy Záhonynál kiszökjenek. A pénzügyminiszter kor- mánya-pártja-elődje teljesítményéről elmondta, nincs itt szégyellnivaló, hiszen visszaállították a magyar gazdaságot arra a pályára, amit 2001-ben elhagyott - hoppá, egy kis mutogatás a Fideszre -, sőt plánedirekt mindeközben jelentős jóléti fordulatot hajtottak végre. Vagyis, mint szokás szerint, önellentmondásba került egy szocialista mágus, az antagonisztikus ellentétet - társadalom kontra gazdaság - sikerült úgy felöl-, dania, mint a mesében: hoztam is meg nem is, van rajtam ruha meg nem is. így a vége felé azért jegyezzük meg, az igazság középen van, érzésem, laikus tudásom szerint lehet úgy gazdálkodni, hogy nekünk, társadalomnak is jó legyen, csak hát éppen nem úgy, hogy a két szélsőség között rohangálunk, hogy mindent a társadalomért, utána meg hajrá, gazdaság, kit érdekel az állami polgár. S hadd legyek legvégül költőien demagóg: most már csupán azt kéne eldönteni, a gazdaság van a társadalomért, vagy fordítva? Yaisi HU ISSN 1785-0592 Az identitás megőrzése legyen természetes- Ister-Granum Eurorégió Március 4-én ülésezett az esztergomi volt Megyeháza Gadányi termében az Ister- Granum Eurorégió Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottsága. Ez szám szerint az ötödik szakbizottság alakuló ülése volt. A régió nyolc hasonló felépítésű bizottságot kíván működtetni, különböző célokkal. Az oktatási bizottság elnöke Manek János, Piliscsaba polgármestere lett, akinek javaslatára rögtön al- elnököket is kijelöltek: a szlovákiai oldalt Bobor János, a magyar oldalt pedig Végvári Györgyi képviseli,önkéntes alapon. Az ülést Dávid Veronika, az eurorégiós iroda dolgozója nyitotta meg, aki a munkacsoport vezetője is egyben. Megköszönte a résztvevőknek, amiért nonprofit módon vállalták ezt a felelősségteljes feladatkört és biztosította őket, hogy az iroda átvállal mindennemű adatgyűjtési vagy adminisztrációs munkát. Fő célként a határok nélküli gondolkodást tűzte a jelenlévők elé. Az elnök kérésére valamennyi tag bemutatkozással kezdte a közös munkát - ismertették eddigi eredményeiket. Bobor János, a párkányi gimnázium igazgatója kiemelte, hogy a két nemzetiségnek mindenképpen közelítenie kell egymáshoz. Május 1-jétől új lehetőségek nyílnak meg, ezeket teljes mértékben ki kell használni. Manek János elsődlegesnek tartja, hogy megvalósítható célokat kell maguk elé tűzni, és ez alapján létrehozni a programjukat, hiszen év végén valamennyi bizottságnak be kell számolnia az általa végzett munkáról. Információkat kell gyűjteni a régióban működő ifjúsági-, civil- és oktatási szervezetekről, felmérni, mennyire vonhatók be a közös munkába. Felvetődött az iskolabusz-program kérdése is: mennyi előnyt és hátrányt hordoz magában ez a lehetőség? A bizottság több tagja is rávilágított: a feladatok száma jóval gyorsabban nő, mint azt a törvénykezés követni tudja, ezért is felelősségteljes az ő feladatuk. Komplexen kell kezelni valamennyi iskolatípust és állandóan figyelni a különböző típusokra vonatkozó pályázati lehetőségeket. Kiemelt jelentőséget tulajdonítottak az intézmények minőségirányítási programjainak. Végvári Györgyi alelnök a kisiskolák védelméért szólalt fel. Véleménye szerint ezzel lehet táplálni a lokálpatriotizmust. Többen egyetértettek abban, hogy a helyben tanulás előnyös lehet, viszont a központosított iskolák jobban felszereltek, ezáltal több ismeret elsajátítását teszik lehetővé. (folytatás az 5. oldalon) Ivan Miklós júniustól reálbér-növekedést ígér- Szlovákia Ivan Miklós pénzügyminiszter szerint a reformok nem hozták a lakosságot olyan rossz szociális helyzetbe, mint ahogy azt az ellenzék és a szakszervezetek állítják. Robert Fico (Smer) azt állítja, hogy januárban egy négytagú család kiadásai 1514 koronával nőttek meg. „Ez a demagógia csak az emberek növekvő kiadásaira mutat rá, ám nem számol a növekvő bevételekkel. így ebből természetesen következik, hogy a szociális helyzet gyorsan romlik” - reagált Miklós Fico állítására. A pénzügyminiszter ezt másképpen látja: például a reálkeresetek 2000-hez viszonyítva 5 százalékkal nőttek. A kérdésre, miért elégedetlenek sokan a szociális helyzettel, a következőképpen felelt: „Amíg a kiadások egy adott időszakra koncentrálódnak, a kiadások bevételekkel történő kiegyenlítése hosszabb időszakra tehető. A januári áremelkedés már mögöttünk van, a reálbérek júniustól emelkedni fognak.” Miklós a nyilvánosság elégedetlenségének második okát a szlovákok pesszimizmusában látta, harmadik okként pedig önkritikusan bevallotta, hogy a Pénzügyminisztérium sem magyarázott meg eddig minden problémát kellőképpen. Michal Vasecka, a Közéleti Kérdésekkel Foglalkozó Intézet politológusa az emberek elégedetlenségét a fáradtságukban látja: „A nyilvánosság az úgynevezett elfáradt társadalom szakaszába lép, amely már nem képes befogadni a pozitív változásokat sem. Ilyen „megfáradt” emberek fognak majd dönteni a népszavazás eredményéről. Szerintem a népszavazás érvénytelen lesz, az emberek 45 százaléka vesz rajta részt.” Pavol Kárász, a Szlovák Tudományos Akadémia közgazdász-elemzője úgy véli, a pénzügyminiszter reálkeresetek júniusi emelkedéséről szóló előrejelzése pontosnak tűnik. A reálkeresetek 0,1 százalékkal csökkenhetnek, de ugyanilyen valószínűséggel 1 százalékkal nőhetnek is. A miniszter becslése reális lehet, ugyanis az áremelkedés már nem lesz ilyen magas. Fontos feladat, hogy a hazai piac megfeleljen az EU feltételeinek. Miklós elmondása alapján Szlovákiában az életszínvonal növekedik. A múlt év első tíz hónapjában 13 százalékkal csökkent a szegénységben élők, anyagi szükségben szenvedők száma. Ezenkívül Miklós rámutatott a háztartások jobb felszereltségére. „Legtöbbször az életszínvonalat a reálkeresetekkel jellemzik. Ez nem tükrözi teljes egészében a háztartások bevételeit, amelyek közé tartoznak a befektetés jellegű megtakarítások vagy a külföldön végzett munkáért kapott kereset is. Az életszínvonal minőségének legfontosabb mutatója a háztartások felszereltsége.” Kárász szerint ez ugyan igaz, ám ez a mutató nem tükrözi híven az ország regionális különbségeit, és nem fordít figyelmet a lakosság szegényebb rétegeire sem. rga Foglalkoztatáspolitikai feladatok az uniós csatlakozás után- Magyarország Az EU-csatlakozást'követő két éven belül kell Magyarországnak bizonyítania a hazai munkaerőpiac stabilitását és az esélyegyenlőség biztosítását - hangzott el Kósáné Kovács Magda MSZP-s országgyűlési képviselő, és Simon Gábor, a szociális munkacsoport vezetőjének pénteki sajtótájékoztatóján. Simon Gábor a tájékoztatóval az Uniós munkavállalással kapcsolatos néhány félreértést kívánta eloszlatni. A legtöbb uniós országban három hónapig lehet tartózkodni munkakeresés céljából. Ez az időszak meghosszabbítható abban az esetben, ha az illető bizonyítani tudja, hogy még mindig állást keres, és esélye is van arra, hogy sikerrel jár. Ausztriában és Nagy-Britanniában ez az időbeli korlát hat hónap. A kinttartózkodást felügyelő hivatal a rendőrség vagy a helyi önkormányzat, ahol megérkezés után regisztráltatnia kell magát a munkakeresőnek. Amennyiben valaki talál munkát és három hónapnál tovább kíván az országban maradni, tartózkodási engedélyt kell kérnie, amely általában öt évre szól, és akkor sem kell megújítani, ha valaki időközben megbetegszik vagy munkanélkülivé válik. Kósáné szerint a csatlakozást követően az ország nyugati határánál „nem lesz munkaerő-piaci vasfüggöny”. A képviselő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jól képzett munkaerő számára itthon kell olyan feltételeket teremteni, hogy érdemes legyen Magyarországon dolgozni. Kósáné Kovács Magda véleménye szerint az ország munkaerő-piaci helyzete az Európai Unió tagállamaihoz képest jó, léteznek azonban társadalmi csoportok, amelyek nehéz helyzetben vannak. Ide sorolta a gyermeket nevelő és a nem fiatal nőket, az elmaradott térségekben élőket, a romákat és a fogyatékkal élőket; számukra európai uniós támogatással indulnak programok a felzárkóztatásra, képzésre. A diploma, vagy szakképesítés elismerésre vonatkozó kérdésünkre Kósáné elmondta, hogy a tagállamok egyes ágazati irányelveknek köszönhetően elfogadják például az itthon szerzett orvosi, fogorvosi, gyógyszerészi, szülésznői, ápolói, építészi diplomát vagy oklevelet anélkül, hogy külön-mérlegelnék, vagy vizsgálnák a kérelmező végzettségét. e j. L A P 0 z ó VESZÉLYBEN AZ EU PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. ......2. oldal ÚJ BÉRLAKÁSRENDSZER ............ ......3. oldal IN TERJÚ EBED POLGÁRMESTERÉVEL .....4. oldal ŐS KORI LELŐHELY SZOGYENBEN.... .......5. oldal ÁL LÁSBÖRZE ....6 oldal IS TER-GRANUM LÁBDARUGO KUPA.. .....8. oldal Nem jut majd pénz a taníttatásra A több mint 1450 lakost számláló község munkanélküliéinek száma a februári adatok szerint 268, ebből csak 93-at fognak foglalkoztatni a faluban. A legtöbben az ígért ezer koronáért vállalták el a közhasznú munkát, de kérdéses, hogy megkapják-e a teljes összeget. Lekéren a 268 munkanélküli közül 93-at fognak foglalkoztatni, főleg az anyagilag szorult helyzetben lévők közül. Márciusban három munkaszervezőt vettek fel a munkások irányítására, tudtuk meg Lekér polgármesterétől, Béres Lajostól. Mint elmondta, nincs megelégedve a törvényrendelkezéssel, hiszen nem kaptak hozzá végrehajtó tervezetet. A munkaügyi hivatal ezer koronát ígér a munkanélkülieknek, de nagy valószínűség szerint nem fogja mindenki megkapni az egész összeget, bár a minisztérium azt ígéri, hogy kivétel nélkül megkapja mindenki az ezer koronát. A törvényből viszont az tűnik ki, hogyha többen dolgoznak egy családból a községben, nem valószínű, hogy fejenként megkapják az ezer koronát. Ez attól függ, hogy az érintettek keresete meghaladja-e a létminimumot. (folytatás az 5. oldalon) Illusztráció
