Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-05 / 45. szám

Napilap az Ister-Granum Eurorégióból. Ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk A HÍD ÚJJÁÉPÍTVE: 2001. OKTÓBER 11. II. évfolyam, 45. szám 2004. március 5., péntek Adorján, Adrián (Szt. Adorján, Adriána és Szt. Kolett) Főszerkesztő-helyettes: Horváth . Szerkesztők: Bartal Ttman (régró), Koller P«m (szlovákjai bel- és külpolitika). Nagy Bahas (sport), Váczy R István (kultúra) • Munkatársak: Árpást Kérőéi, Buleovks Krisztián, Czi^er Mínika, Epress József, Gál Kata, Muzsby Ágnes • Művészeü vezető Balage P, Szeder • Tervezőszerkesztő Ágfalvi Loretta • Szerkesztőségi titkár: Jászberényiné Kárász Krisztina • Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postadm: 2501 Esztergom, Bastafiók 233. telefon: +36 (33) 500-750 telefax: +36 (33) 500-750 e mail: hidlap@«szteigomhu • Kiadja a Strigonium Rt, 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4„ telefon: +36 (33) 510-040 • Felelős kiadó: Kipte Ferenc igazgató • Kiadói irodavezető: Horváth Gábor • HirdetésfeKrélet Stand] Balázs, 2500 Esztergom, Deák Ferenc ulta 4„ telefon: +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. Kézintokat, fényképeket nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza • Terjeszti a Magyar (fosta Rt., Rábahir Rt., Buvihír Rt., valamint az alternatív terjesz«. • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, a rikkancsoknál, valamint a szerkesztőségben. Előfizetési dl): egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. ((fostafiók 21.). felelős vezető Kovács János ügyvezető igazgató Posta-matt Még bukott felvételiző korom­ban történt, hogy szüleim el­zavartak dolgozni, mondván, ha már elhasaltam a három helyre is beadott jelentkezése­im mindegyikén, eredjek, oszt a következő felvételi periódu­sig teremtsem elő a hétvégi dorbézolásra valót, vaskos markommal rakjam a bálát, hordjam a falat, íijam a címet. Mint titokban újságírói ambí­ciókat dédelgető, úgy döntöt­tem, hírlapkézbesítő leszek, amiben az is szerepet játszott, hogy akkoriban a csajom a helyi postaigazgató lánya volt. Mindezt pusztán azért árultam el, mert a postásokkal amúgy empatikus vagyok, pontosan tudom, milyen érzés, amikor zuhogó esőben kiborul a lap­pal teli kicsi-kocsi tartalma, miközben szemközt kajánul vigyorog a reggeli sajtóját vá­ró agresszív táppénzcsaló, és kéjesen ütögeti tenyerét pit- bulljának pórázával. De mégis. Alkalmi közvéle­mény-kutatásom során kiderí­tettem, mint Hídlap-előfizető nem csak én, hanem számos másán nem jutunk hozzá ked­venc sajtótermékünkhöz, írha­tom én, hogy a miniszterelnök szánalmas, a tördelőkön meg a korrektoron kívül - ezek sze­rint - csak kevés szerencsés ol­vassa. Nem kapom a lapot, és egy hajnali órán a lépcsőház ajtajába tűzve találtam Hídla- pomat, tehát a kézbesítő ideá­ig eljutott, de be már nem, a többi meg nem érdekelte (a leveles postás miért tud beha­tolni, kérdezem, tolvajkulcs- készlete van, vagy egyszerűen csak tudja, mi a dolga?). Általában véve rühellem a hi­vatalokat, a postát is, a sorban állást, hogy a milljom ablakból csak egy megy, amikor a térre lóg a sor vége. Most, hogy a budaörsi csoda-postaközpont bemondta az unalmast - hi­vatalos álláspont: háromszáz dolgozó beintett -, húszezren nem kapták meg, no nem az újságaikat, hanem az utalvá­nyaikat. Oké, vesszenek a táp­pénzcsalók, de mi történik az­zal a sok szerencsétlen sze­gény emberrel, aki nagyon számított arra a pár ezer forint­ra, amelyből fejecskét, bács­kait, kilókenyeret vesz? Magam megoldom a problé­mámat, már csak emilen kon- taktálok a világgal, levelet csu­pán az APEH-nak írok, pénzt a bankba utaltatok, vagy egy­ből a kifizető kasszához roha­nok, az újságosomat meg egyik reggel elkapom, és bele­gyömöszölöm a táskájába. De mi lesz azzal a húszezer em­berrel? Tartsanak postagalam­bot? A XXI. században? Yo/st HU ISSN 1785-0592 A Tudás Európája- Ister-Granum Eurorégió ­Illusztráció A Pilis-Gerecse Iskolaszö­vetség kedden délután elő­adással egybekötött szak­mai napot tartott Kesz- tölcön. A Megyei Szakmai Napok keretén belül meg­rendezett találkozón az szö­vetség iskoláinak képvise­lői, igazgatók, pedagógusok és más érdeklődők hallhat­tak előadást az Európai Unió oktatáspolitikájáról. A Komárom-Esztergom me­gyei Pedagógiai Intézet megbí­zásából a témát bőven és rész­letesen ismertette Szabó Sóki Andrea. Az előadás két részből állt. Először az integráció ki­alakulásával, a katonai és poli­tikai tömbök létrejöttének oka­ival ismertette meg a hallgató­ságot, majd Magyarország uni­ós csatlakozásának 1991-ig visszanyúló történetét vázolta. E folyamat legfontosabb része a jogharmonizáció, amely már évek óta tart hazánkban. Ezért- mint az előadó megjegyezte- nem fog óriási változás be­következni életünkben május 1-jétől, hiszen évek óta az uni­ós normákat, előírásokat épí­tettük és építjük be hazai gya­korlatunkba. „Agylazítás”-kép- pen az EU jelképeiről, azok ki­alakulásáról beszélt Szabó Sóki Andrea, majd arról is me­sélt, hogy május 9-e, azért lett az Európa Nap, mert 1950-ben e napon hirdette ki a Schu­mann, francia külügyminiszter tervét a Montánunióra vonat­kozóan, mely az Európai Kö­zösség (ma EU) megalakulásá­nak egyik alapköve. Az elő­adás második része az Európai Unió oktatáspolitikájával fog­lalkozott. A magyar szellemi erőfölénynek nagy jelentősége van és lesz az unióban, és en­nek alapköveit a prezentáción jelen lévő általános iskolai ta­nítók és természetesen kollé­gáik teszik le - mondta Szabó Sóki Andrea. Az oktatás ügye nem tartozik közös szabályo­zás alá, az egyes tagállamok kormányai saját hatáskörük­ben dönthetnek a kérdésben, így a nemzeti jelleg megma­rad. Ebből adódóan a magyar diplomák és szakképzettségek elfogadása nem automatikus az unió más országaiban. Be­szélt a pályázatok nyújtotta le­hetőségekről, a témával kap­csolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázatírás során elengedhetetlen az EU-ban a partnerek bevonása. A magyar pedagógusok jó pályázatírók - jelentette ki az előadó a pre­zentáció végén - lehetőséget pedig biztosít az Európai Unió, hogy májustól hazánkkal együtt megteremtődjön a Tu­dás Európája. gk Lapozó SZÁMÍTÓGÉPEKET KAPNAK AZ ISKOLÁK .........2. oldal NE M VÁLTOZIK A LAKÁSPOLITIKA...a oldal ZA LABA..............4. oldal ID ŐKÖZI VÁLASZTÁSOK SZŐGYÉNBEN?.....5. oldal ÍRÓSZEMMEL ESZTERGOM........6. oldal KÉ T GYŐZELEM A SAKKOZÓKNÁL...8. oldal A Smer ismét bizonyított- Szlovákia ­Robert Fico, a Smer elnö­ke azt állítja, a háztartások kiadásai januártól újabb 1500 koronával nőttek. A politológusok a lépés mö­gött politikai célt feltételez­nek, a közgazdászok nem értenek egyet Fico vizsgáló­dási módszereivel. A Smer elnöke egy hasonló akció keretében korábban azt próbálta bebizonyítani, a környező országok összeha­sonlításában Szlovákiában a legdrágábbak az élelmi­szerek. Az ellenzéki párt vizsgálódása során egy olyan négytagú csa­lád bevételeit vették alapul, ahol a szülők bruttó bevétele havi 17 ezer korona. Az ered­ményük azt mutatja, hogy a család minden tagjára fejen­ként 400 korona többletkiadás jut. „Hasonló gondokkal küzde­nek a nyugdíjas háztartások is, ahol az egy főre eső kiadásnö­vekedés szintén 350-400 koro­na” - állítja Fico. Ezen eredmé­nyekre alapozva a Smer azt fogja kérni Ivan Miklós gazda­sági minisztertől, hogy a refor­mok bevezetése során vegye fi­gyelembe az ő számításaikat is. Michal Vasecka politológus úgy gondolja, Robert Fico szer­dai megmozdulása egy jól meg­tervezett és időzített akció volt. „így próbál nyomást gyakorolni a képviselőkre a gazdasági mi­niszter leváltásával kapcsolatban. Politikai szempontból ez egy jó húzás volt” - vélekedett Vasecka. Peter Papanek, a gazdasági minisztérium szóvivője részben egyetért a Smer megállapításá­val, ám azt nem tartja általáno­san érvényesnek. „Ez egy átme­neti állapot, amelyet a közvetett adórendszer utolsó lényeges vál­toztatásai idéztek elő, de semmi­képpen sem beszélhetünk a munkások és a nyugdíjasok élet- színvonalának lényeges csökke­néséről” - mondta Papanek. A reformok hatására 2005 és 2007 között éppen ellenkezőleg, a re­álbérek növekedése várható. Róbert Prega, a Tatra Banka elemzője azt a véleményt képvi­seli, amely szerint nem meglepő, hogy az emberek megélhetési költségei emelkednek. A mérté­kének megállapítása csupán at­tól függ, hogy milyen módszerrel vizsgálódnak. A Statisztikai Hi­vatal jelentése egy átlagos csa­lád életszínvonalát jelzi. A társa­dalom többsége viszont az átlag­tól eltér, más jellegű, általában alacsonyabb bevételeik és ki­adásaik vannak. ns Bizonytalan számok a foglalkoztatáspolitikában- Magyarország ­Hatvan nappal az uniós csatlakozás előtt sincs javu­lás a foglalkoztatási helyzet­ben, sőt a legutóbbi felmé­rések újra romló tendenciát mutatnak a munkanélküli­ségi ráta és a foglalkoztatá­si mutatók tükrében, jelen­tette ki Balsai István, az Or­szággyűlés Foglalkoztatási Bizottságának MDF-es el­nöke, csütörtöki sajtótájé­koztatóján. Tovább romlott az elmúlt egy évben a munkanélküliek kedvezőt­len összetétele is: a legfrissebb ada­tok szerint a munkanélküliek 47 2 százaléka egy éve vagy még régeb­ben nem talál állást, így a tartósan munkanélküliek aránya 5,2 száza­lékponttal haladta meg az egy év­vel korábbit. Aggasztó, hogy min­den ötödik munkanélküli, 15-24 év közötti fiatal, és sohasem volt még ennyi diplomás munka nél­küli. Balsai szerint, a jelen helyzet­ben visszatetszést keltenek Burány Sándor megelégedettségről és hurrá optimizmusról tanúskodó sorozatos nyilatkozatai, amikor a hazai foglalkoztatási szint messze elmarad az európai uniós átlagtól, ami jelentős mértékben korlátozza a gazdasági növekedést is A csat­lakozó országok közül csak Len­gyelország rendelkezik gyengébb foglalkoztatási mutatóval. Két év után bebizonyosdott, hogy nem valósul meg a 400 ezer új munkahelyről szóló hang­zatos ígéret sem, helyette újabb gyárbezárásokról, csődökről hal­lani (debreceni dohánygyár, Kraft Foods, tokodi üveggyár. Hajdú- Bét), miközben folynak a leépíté­sek a közszférában, s a mezőgaz­daságból és élelmiszer-feldolgo­zásból élők kilátástalan helyzete, százezer munkahelyet veszélyez­tet a beszállítókkal, gazdálkodók­kal és családjaikkal együtt. A képviselő szerint adós a kormány a csatlakozás után vár­ható foglalkoztatási helyzet fel­mérésével is. „Semmiféle infor­mációval nem rendelkezünk ar­ra vonatkozóan, hogy a magyar munkaerő hogyan fog élni a külföldi munkavállalás lehetősé­gével, és hogy az unió országai­ból hányán kívánnak Magyaror­szágon dolgozni” - tette hozzá. A kormánynak a színlelt vállal­kozások legalizálása érdekében indított hadjárata is kudarcot val­lott. Nem készült el a beígért ön­foglalkoztatási törvény, a meg­született jogi szabályozás félolda­lasra sikerült, mivel nem rendel­kezik a munkavállalókról, illetve a számlát kiállító vállalkozásokról. Fokozza a bizonytalanságot, Burány Sándor legutóbbi nyilatko­zata, amely szerint valószínűleg mentesítik a kényszervállalkozói besorolás alól a művészeket, spor­tolókat, őrző-védőket és újságíró­kat. Ez azt jelenti, hogy különbsé­get tesznek kényszervállalkozó és kényszervállalkozó között. Ráadá­sul a határidő lejárta után sem szű­nik meg az a gazdasági kényszer, amely a színlelt szerződések töme­gét létrehozta, mivel nem csökke­nek a foglalkoztatás rendkívül ma­gas közterhei, pedig a megoldás a foglalkoztatást terhelő adók és já­rulékok mérséklése és a munka- végzési formák jogi környezetének egyszerűsítése lehetne, mutatott rá az MDF-es honatya. e. j. Kiemelten kezelik a turizmust Az Ister-Granum Eurorégió Idegenforgalmi Bizottsága megtartotta az alakuló ülését a megyehá­za Gadányi termében. Az eurorégiós együttműködés­ben kiemelt szerepe van a turisztika fejlesztésének, a meglévő, idegenforgalmi szempontból hasznosítható természeti, történelmi, egy­házi, kulturális, építészeti és más értékek együttmű­ködésben történő kiakná­zásának. A bizottság munkáját tavaly november óta Benkovics László, Pilismarót község polgármestere, a Falusi és Agroturizmus Orszá­gos Szövetség alelnöke, az Egye­sület Komárom-Esztergom Me­gye Falusi Turizmusáért elnöke, a Közép-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság tagja vezeti, aki mellé az eurorégiós egyesület február elején válasz­totta meg a testület új tagjait. A bizottsági tagok bemutatkozá­sával kezdődött a munka, majd aktualizálták a grémium tavaly el­készült munkatervét. Kiemelték, hogy a régió legfontosabb bemu­tatkozási lehetősége az Utazás 2004 kiállításon, március 18. és 21. közötti időszakban megjelenő pa­vilonja, amellyel kapcsolatban az Ister-Granum Eurorégiós Munka- csoport megkezdte a települések turisztikai értékeit bemutató kiad­ványok összegyűjtését és a kiállítá­son történő bemutatásának előké­szítését. Döntést hoztak arról, hogy május 3-án Nyírágón tarta­nak együttes ülést a régió Kulturá­lis és Sport Bizottságával, valamint a közgyűlés támogatására javasol­ták az esztergomi Otthon Segítünk Alapítvány nyári gyermekprogra­mokat összefoglaló füzetének megjelentetését. ák

Next

/
Oldalképek
Tartalom