Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-03-04 / 44. szám
4 2004. március 4., csütörtök RÉGIÓ Ftfdlap MAI TÉMA Globális felmelegedés - mi Környezetvédők, tudósok, politikusok egyre többet foglalkoznak ezzel a témával. Több világméretű csúcsot rendeztek már az évek során, hogy megoldást találjanak erre a fenyegető környezeti katasztrófára. Hogy mekkora veszélyt is jelent az emberiségre nézve, még a tudósok véleménye sem egységes, hát még a politikusoké, akik természetesen ezt is az anyagi oldaláról közelítik meg. Tulajdonképpen mi is a globális felmelegedés, mi okozza, és milyen hatásai vannak/lesznek. Mai összeállításunkból megtudhatják. Üvegházhatás - a felmelegedés oka A tudósok és politikusok szerint a Föld legnagyobb környezeti problémája az üvegházhatás erősödése. Az üvegházhatás a földi légkör hő-visszatartó tulajdonságát jelenti, ami egyik fontos tényezője annak, hogy bolygónk nem hideg pusztaság. Hasonló módon működik, mint a fóliasátrak vagy a melegházak. A Nap által sugárzott energia nagy része nem jut át a légkörön (visszaverődik a világűrbe), másik hányadát maga a légkör nyeli el, de ami eljut a Földre, az ott elnyelődve hőenergiává alakul át. A Föld felszíne pedig ezt a hőt sugározza vissza a légkörbe, ezáltal melegítve annak alsó rétegeit. A felszín hosszú hullámú sugarakat is kibocsát, amelynek legnagyobb részét a levegő vízgőz- és széndioxid-tartalma elnyeli, hővé alakítja és visszasugározza a Föld felé. Ez a rendszer tartja melegen a bolygónkat. A probléma ott kezdődött, hogy a modernkor embere leírhatatlan mennyiségben kezdett fosszilis eredetű (szén, kőolaj, földgáz) energiahordozókat elégetni, egyre növekvő igényei kielégítésére. Ezzel drasztikusan növelve a levegő szén-dioxid, dinitrogén-oxid, metán, halogén és egyéb üvegházhatású gáz tartalmát. Ezeknek a gázoknak a levegőben található koncentrációja évről évre nő, fokozva ezzel a földi légkör üvegházhatását, ami globális felmelegedéshez, éghajlatváltozáshoz vezethet. Mi vár ránk? A jelenlegi tendenóiák alapján úgy becsülik, hogy a lég- szennyezés miatt az elkövetkező ötven-száz évben akár 5 C°- kal emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete. Ez a várható hőmérsékletváltozás kb. akkora, mint amennyi a jégkorszaktól mostanáig következett be. Nehéz megállapítani, hogy egyes helyeken mekkora és milyen irányú lesz a hőmérsékletváltozás. Néhány helyen hőmérséklet-csökkenés is bekövetkezhet. A legnagyobb aggodalmat a sarkokon tapasztalható hőmérséklet-növekedés váltja ki. Ha a globális felmelegedés mértéke akkora lesz, hogy a sarki jégpáncélok olvadni kezdenek, az a tengerszint emelkedéséhez fog vezetni. Ez több milliárd ember lakóhelyét veszélyezteti, mivel a Föld népességének háromnegyede tengerparton vagy annak közelében él. Elképzelhető, hogy az üvegházhatás hatására szakadt le a közelmúltban az Antarktiszról egy több ezer négyzetkilométernyi nagyságú jégtábla. Az üvegházhatás erősödése maga után vonhatja azt is, hogy szélsőségessé válik az éghajlat, ezért gyakrabban következhetnek be pusztító természeti katasztrófák. 1960-tól a természeti katasztrófák száma megnégyszereződött. Egyes területeket árvíz, másokat tartós aszály fenyeget, eltolódhatnak az éghajlati sávok. A klímazónák áthelyeződése a mezőgazdaságban okozna komoly problémákat: nőne az öntözési igény, csökkenne a megművelhető termőterület, nőne a folyóvizek szennyezettsége; hiszen ugyanaz a tömegű szennyező- anyag kisebb hozamú vizekbe kerülne. A hőmérséklet és csapadékértékek megváltozása veszélyeztetné a biomokat, mivel azok földrajzi övezetként helyezkednek el és nem képesek ilyen gyorsarí alkalmazkodni a megváltozó külső körülményekhez. A tengerszint- emelkedés, az aszály és más tényezők hatására emberek milliói kerekedhetnek fel, hogy lakóhelyet változtassanak. Ez a legújabb kori, soha nem látott méretű népvándorlás világméretű konfliktusokat okozhat. A város kifejezte elismerését Képviselő-testületi ülés Dorogon (Folytatás az 1. oldalról) A beterjesztések határidejét a képviselőtestület március 31-ig szabta meg, az elbírálásra az áprilisi testületi ülésen kerül sor. A város dönt abban a kérdésben is, az elismerést mely városi ünnephez köti. A Dorogi Rendőrkapitányság 2003. évi munkájáról szóló tájékoztatót is elfogadta a testület. A kapitányság veszteség nélkül zárta az évet, ám ezzel együtt szükség van városi támogatásra is. A polgármester elmondta, csak a márciusi ülésen válik el, mennyiben, tudja támogatni a város és a Dorog §s Térsége Fejlesztési Társulás a rendőrkapitányságot. Szó esett emellett Dávid Anna kérdésére a drogprevencióról, illetve a város több pontján újabb gyalog- átkelőhelyek létesítése szükségességéről. Ezt követően egyhangú döntést hozott a'testület egy köz- biztonsági városi bizottság megalakítása mellett. Az iskolatitkárok illetmény- pótlékának meghatározása is egységes döntést eredményezett. Az előterjesztéssel kapcsolatban Balogh Zoltán képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy tizenharmadik havi fizetést nem határoztak meg, •így a táblázatok fals adatokat tartalmaznak. A dorogi hulladékégető 2. és 3. számú salaklerakó-medencéje lezárási engedélyéről szóló jegyzői tájékoztatót, a városi programok illetve a helyi szakosztályok és sportegyesületek finanszírozását is egybehangzó szavazataikkal támogatták a városatyák. Az iskolákban végzett országos kompetenciamérés eredményéről is tájékoztatást kapott a testület, ennek eredményeként Jászberényi Károly, az Oktatási Bizottság elnöke a városi iskolák közepes teljesítményéről számolt be. Végül az okmányiroda nyit- vatartására irányuló módosítást szavazta meg a testület. Balogh Zoltán képviselő szerint a módosítás csak részben oldja meg a problémát, az ebédszünet pontos kijelölése mellett, a meghosszabbított nyitvatartásra is lenne igény a lakosság részéről. A jegyző erre reagálva elmondta, korábban, rövid időre már kipróbálták a hosszabb ügyfélfogadási rendet, ám akkor nem vált be. N.M. író-olvasó találkozó Szálkán A rég várt találkozásra nagyböjt első vasárnapján került sor a helyi klubhelyiségben, melyet a lakosság nagy érdeklődéssel, szeretettel fogadott. A jelenlevők ismerősként üdvözölték az író Csicsay Alajost, mint a párkányi alapiskola egykori igazgatóját és Burián László esperes urat, Szalka község egykori lelkipásztorát, aki 1959-től 1974-ig működött a községben. A Helytállásért díjjal kitüntetett Felvidéki pap, Burián László életéről, Csicsay Alajos könyvet írt, amely könyv 2002-ben jelent meg, „Hiszek a szeretet végső győzelmében” címmel. A könyv nem egyszerű életrajz, hanem kordokumentum is egyben. Csicsay Alajos Burián esperes úrral a 60-as évek elején találkozott Muzslán, amikor az ottani iskolában tanított. 0 akkor Szálkán működött, s nemcsak a község plébánosa volt, hanem a Csemadok vezetőségi tagjaként színdarabot is tanított, s azzal mentek vendégszerepelni Muzslára. Az megismerkedést követően gyakran találkoztak, így tapasztalhatta mennyire közkedvelt, megbecsült ember, a hivatásának él, de élénken érdeklődik a közügyek iránt is. Közelebbről is megismerve megtudta, hogy a hontalanság éveiben 1947-48- ban Burián László a Csehországba deportált magyarok lelkésze volt. Az 1951-53-as években politikai fogoly Lipótváron és Haván. 195356 között fizikai munkás Arról, hogy ez idő alatt milyen megpróbáltatásokon kellett átesnie, még legjobb barátai előtt is hallgatott. Csicsay Alajos úgy gondolta, nem szabad, hogy életének sorsfordító eseményei, példaértékű helytállása örök titok maradjon. így történhetett meg, hogy a „Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek” gondolatában végül is a könyv megjelenhetett. Burián László esperes a találkozó alkalmával többek közt szálkái lelkipásztori tevékenységére emlékezett, melyet egy nagyon nehéz időszakban, a diktatúra kellős közepén élt át. „Soha nem voltam megalkuvó, de megértő igen. Az egyház túlélését tartottam szem előtt.” Burián László műveltségével, közvetlenségével mindig megtalálta a módját, hogy a reá bízott közösséget hitében és magyarságában összetartsa. A találkozón jelenlévők kérdéseket tettek fel a Benes törvényekkel, illetve a magyar püspökség helyzetével kapcsolatban. Izrael Zsuzsanna lesz a vége? Sürgősen változtatni kell A közlekedés, ipari termelés, háztartási energia-felhasználás terén energiatakarékossággal, környezetkímélő technológiával, új erőforrások alkalmazásával csökkenteni kell a levegőszeny- nyezést! A művelésre alkalmas területek kihasználásával, a mezőgazdaság gépesítésével, megfelelő kultúrnövények elterjesztésével, vetőmag nemesítéssel, permetező öntözéssel a világ élelmiszertermelése többszörösére emelhető. Az éghajlat és a levegő minőségének megőrzésére hozott nemzetközi egyezmények betartásával a káros anyagok légkörbe bocsátásának rátája a 21. századra csökkenthető. Ez a mai generáció legsürgősebb feladata. A freongázok gyártását és forgalmazását a legtöbb országban már kodátozták vagy betiltották, de a fejlődő országok nagy részében még nem veszik komolyan a veszélyt. A trópusi erdők irtása minél előbb megszüntetendő, ellenkező esetben a jövő évszázad közepére ezen erdők teljesen kipusztulnak. A hulladékok hasznosítása vagy környezetkímélő tárolása elengedhetetlen feladat. Hogyan érinti a felmelegedés Magyarországot? A prognózisok szerint, ha a felmelegedés ilyen ütemben folytatódik a század végén már a hó ismeretlen lesz az itt lakók számára, a nyarak meglehetősen szárazak és melegek lesznek, időnként heves esőzések és hatalmas árvizek sodornak majd magukkal mindent, amit lehet. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez csatlakozva Magyarország 1992-ben vállalta, hogy a gazdasági tevékenységekből eredő összes szén-dioxid kibocsátás 2000-ben és azt követően nem fogja meghaladni az 1985-1987 közötti időszak átlagos évi kibocsátási szintjét. 1997-ben viszont már az 1985- 1987 közötti bázisidőszakhoz képest 6 százalékos csökkentést vállalt hazánk a 2008- 2012 közti időszakra. Azt hiszem, nem dughatjuk homokba a fejünket, még ha csak a fele igaz annak, amit tudósok jósolnak, akkor is iszonyú katasztrófa elé nézünk nemcsak mi, hanem a felnövekvő generációk is. Hogy legyen számukra hol élni, nemcsak a politikusoknak kell globális szinten megtenni mindent, hanem nekünk is gondolnunk kell környezetünkre lokális szinten. Bizakodásra adhat okot, hogy az élővilág képes alkalmazkodni és túlélni a változásokat, mint azt a Föld története bizonyítja. Miközben egyes élőlények kihalnak, más fajok lépnek helyükbe, amelyek biztosítják az élet folyamatosságát a Földön. Reméljük, hogy az emberiség is képes lesz alkalmazkodni a változásokhoz, amelyeket maga idéz elő. Összeállította: GK Lapszemle Egy ifjú mesemondó tehetség Szelecki Mónika, a kéméndi Petőfi Sándor Alapiskola hatodik osztályos tanulója nyerte el a „Palócország-Meseország” címmel megrendezett V Palóc Mesemondó Verseny níuódíját - írja a Párkány és Vidéke. Az ifjú tehetség másodikos kora óta foglalkozik mesemondással, de ezen a versenyen első ízben vett részt. Mónika az ipolysági elődöntő nyolcvan versenyzője közül vívta ki a döntőbe jutás jogát. A Balassagyarmaton megrendezett kétnapos verseny csodálatos élményeket hozott számára: mivel már az első nap délelőttjén elmondta meséjét, a következő másfél napban felszabadultan szórakozhatott a versenyzők számára szervezett táncházban és játszóházban. A két fantasztikus napot a nívódíj elnyerése koronázta meg: Mónika nyolcvanöt versenyző közül bizonyult a kategória legjobbjának. A kislány, akinek felkészítésében komoly szerepet vállalt osztályfőnöke, Jankus Gyula és nagymamája, aki a palócos kiejtést gyakorolja unokájával, nagyon szereti a könyveket és a meséket. Mint mondta: a mesebeli jószándékú lények mindig győzedelmeskednek, és ez ót is jókedvre, vidámságra készteti. Nincs változás a magyarigazolványok ügyében A Szövetség a Közös Célokért zselízi kirendeltsége továbbra is a Városi Könyvtár épületében, az első emeleten tevékenykedik minden pénteken 15 és 17 óra között - számol be a Zselízi Hírmondó legutóbbi száma. Az érdeklődők választ kaphatnak a magyarigazolvánnyal kapcsolatos kérdéseikre, és^ igényelhetik is azt. A szervezet munkétársai szerint országaink Európai Unióba való belépésével a magyarigazolványok kiadásával kapcsolatban nem várható változás. A Szövetség a Közös Célokért egy új kezdeményezéssel szeretné elősegíteni a törvényadta jogok érvényesítését. A parlament elfogadta a földtulajdon rendezéséről szóló törvényt, amely lehetőséget ad arra, hogy akik lekésték a törvényben megszabott határidőt, visszaigényeljék földtulajdonukat. Mivel jogvesztő határidőről van szó, beindítása nem tűr halasztást - hangsúlyozta Szabó Olga ügyvéd, aki kedden és csütörtökön 8 és 18 óra között ad tájékoztatást az ügyben. A szervezet munkatársai tájékoztatást nyújtanak a magyarországi munkavállalási lehetőségekről is.
