Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-02 / 43. szám

4 2004. március 2, kedd RÉGIÓ Ftfdlap ~ ~ ■------ ( INTERJÚ ; Gá záremelkedés és energiatakarékosság Az Országos Főenergetikai Szemináriumon Horváth J. Fe­renc, a Magyar Energia Hivatal elnöke tartott előadást a villa- mosenergia-iparban és a gáziparban történt piacnyitás ta­pasztalatairól. Az előadás után a januári rendkívüli gázámö- vekedés okairól kérdeztük a Magyar Energia Hivatal elnökét.- Országszerte a lakosságot szinte sokkolta a rendkívül ma­gas januári gázszámla. Eszter­gomban pedig a hatósági gázár- emelkedésre hivatkozva jelen­tette be a távfűtő szolgáltató Promtávhő Rt. újabb díjemelési igényét. Miért történt ez a vá­ratlan emelkedés?- Az elmúlt év közepe táján je­lent meg az új gáztörvény, amely 2004. január elsejé­vel versenypiacot nyitott és ugyanakkor új alapok­ra helyezte az árképzést is. Alapelvként vezette be, hogy Magyarorszá­gon is az áraknak tük­rözniük kell a vi­lágpiaci xármoz- gásokat. Kettős árrendszer volt eddig érvényben Magyarorszá­gon. Volt egy kedvezménye­zett kör, amelybe beletartozott a la­kosság, az isko­lák, kórházak, közintézmények és volt. a nagy­ipar, amely már az elmúlt évek­ben is lényegében világpiaci áron kapta a gázt. Az új törvény ezt a kettős árrendszert megszűntette és egy világpiaci alapú árszabályozá­si rendszert vezetett be. Azért, hogy az új árrendszer bevezetése ne legyen a lakosság számára elvi­selhetetlen teher, a kormány kom­penzációval ellentételezte ezt az áremelést. A lakosság már a kom­penzált áremelést érzi. Hármas tömbrendszert vezettek be, amely alapján különböző egységárat al­kalmaznak a gázfogyasztásban: 1500 köbméterig, 1500-3000 köbméterig és 3000 köbmé­ter felett. A 3000 köbméter feletti fogyasztóknál az ár­emelés mértéke már a vi­lágpiaci árnak megfe­lelő. Tehát minden gázfogyasztó 3000 köb­méter fogyasztásig tá­mogatásban része­sül A lakosság kö­rében a többszintes családi házban élők léphetik túl a 3000 köbmé­teres felső határt, és így ők érzékel­hetik a világpiaci árszintnek meg­felelő 28,5 száza­lék körüli árnö­vekedést. Az ár­növekedés átla­gának kiszámítá­sa körül viták vannak, mert más bázishoz viszo­nyítják. A Magyar Energia Hivatal számítása szerint átlagosan 6,8 százalékos az ÁFÁ-val együtt a la­kossági árnövekedés.- A különböző szolgáltatói árképzés nem járul hozzá az ár­növekedés mértékének a szá­mításához?- A hatósági ár minden szol­gáltatóra egyformán érvényes. Azonban az elmúlt évben há­romszor volt lényegében árlé­pés. 2003 januárjától május 15- ig nem volt növekedés. Május 15-én bevezetett a kormány egy 12 százalékos gázáremelést, ez tartott október elsejéig, ez után a téli fűtési időszak előtt, hogy kompenzálja a 12 százalékos ár­emelést, bevezetett egy kompen­zációs rendszert. Ez a kompen­zációs rendszer csökkentette a lakossági árat. Ezután a 2004. januári árat, lehet hasonlítani az előző év januári alacsony ár­szintjéhez és a megemelt szint­hez, és lehet hasonlítani az októ­berben bevezetett kompenzációs szinthez. Ez az áremelkedés mér­téke körüli vitának az alapja.- Tehát az árnövekedést a vi­lágpiaci árhoz kell hasonlítani?- Hangsúlyozom, hogy a vi­lágpiaci ár csak a nagyon ma­gas gázfogyasztók esetében ér­vényesül, a kisfogyasztók még mindig egy kompenzációs árat fizetnek, így náluk az átlag ár­emelés 3,5 százalék.- Kiadásainkat energiatakaré­kossággal csökkenthetjük. Mennyi­re tájékozott a lakosság az ener­giatakarékosság módjairól?- Fontos feladat az energia­takarékossági szemlélet ter­jesztése. E területen még adó­sak vagyunk. A terjesztést el kell kezdeni az oktatásban az általános iskolától kezdve a különböző fokozatú intézmé­nyekig. Nagyon fontos lenne a sajtóban, a televízióban a kü­lönböző készülékek energiata­karékos használatára oktatni a lakosságot. így például a vil­lanykörténél az energiatakaré­kos, kompakt égőknek vi­szonylag magasabb áruk, de hosszú távon megtérül, és ki­adáscsökkenést jelent, akár­csak az energiatakarékos ház­tartási gépek használata vagy a hőszigetelés. Az energiataka­rékosságra a leghatékonyabb ösztönző az energiaár. Az energiahordozók egymás kö­zötti árarányát is lehet válasz­tani, így a tüzelőolaj és a föld­gáz között, a szén, a tűzifa és a földgáz között. Olyan árszint és árarány-rendszer van, amely ösztönöz az energiata­karékosságra. Ilyen módon nem indokolt az alacsony energiaár, ami nagyon népsze­rűtlen a lakosság körében, de pazarlásra ösztönöz. A villany- és gázszámláinkat te­hát energiatakarékossággal vala­mennyire csökkenthetjük, ezért nem mindegy, hogy a kiégett vil­lanykörte helyett hagyományosat vagy az energiatakarékosat válasz­tunk, és a háztartási gépek vásárlá­sánál is érdemes megnézni, hogy energiahasználat szempontjából milyen kategóriába sorolták. Fűtés szempontjából pedig nem mindegy, hogy milyen otthonunk hőszigetelése. Az energiatakarékos szemlélet, sőt az energetikus szak­ember alkalmazása, megbízása a vállalatoknál és az intézményeket fenntartó önkormányzatoknál is je­lentős megtakarításokhoz vezethet. Az esztergom-kertvárosi Oktáv To­vábbképző Központban megtartott Országos Főenergetikusi Szeminá­riumon önkormányzati energiaha­tékonysági projekteket is bemutat­tak, valamint Nyíregyháza példá­ján ismerhették meg a résztvevők a Nemzeti Energiahatékonysági Program energiaköltségek csök­kentésére gyakorolt hatását. Muzslai Ágnes Zeikfalvy Anna és a csend Február 27-én délután került sor Babucsikné Zeikfalvy Anna grafikusművész kiállításának megnyitójára az eszter­gomi Petőfi Sándor Általános Iskola Híd Galériájában. A művésznőt, valamint a szép számú közönséget Kántor János festő-grafikusművész, a Petőfi iskola tanára köszöntötte. Kántor János elsőként a csend hatalmáról, annak pótolhatatlan- ságáról beszélt - szerinte ugyanis Zeikfalvy Anna -, s a legtöbb ko­moly művész - életét és munkáit leginkább a csend, a visszahúzó­dás jellemzi A közönség belekós­tolhatott a magyar grafika születé­sének rejtelmeibe, annak történel­mébe, mintegy „előételként” szol­gálva a tárlathoz. Kántor János szerint a művésznő munkái arra utalnak, hogy a képek születésénél nemcsak a kiskőrösi tanító, az ér­zéseit kifejezni akaró magánem­ber, hanem a filozófus, a hitoktató is jelen volt. A tárlatot megtekintők találkozhatnak azzal a ritka csodá­val, hogy az egyszerű, hétköznapi tárgy miként válik gyöngyszemmé, ha a művész úgy akarja. Minden kiállított alkotás többlejelentéssel bír. Zeikfalvy Anna „beleesett abba a groteszk csapdába”, amely kény­szeríti, hogy több síkon ábrázoljon tárgyakat, eszméket, cselekedete­ket, leleplezve ezzel a világot. Az ember kiszolgáltatottságát több kép is ábrázolja: pl. az üres kosárka és a dróton lógó mario­nettfigurák. A kiállítás célja a gyö­nyörködtetésen túl, hogy ráesz­méljen az ellátogató: nem tagad­hatjuk meg történelmünket, nagy- jainkat, s nem feltétlenül kell hin­nünk egy-egy szép, ám üres frázis­ban (akkor sem, ha milliók hisznek benne). A szög és a fa egyesülése, harca mutatja meg, hogy valójá­ban a kis dolgok mögött rejtőznek a nagyok, hogy két anyag (ember) csak akkor válhat eggyé, ha mind­kettő „enged”, formálódik. A megnyitó után a szervezők pogácsával, teával, borral ked­veskedtek a vendégeknek. Sem Történelmi előadások Léván Történelmi előadás-soro­zatba kezdett a lévai Revicz­ky Társulás. Minden hónap utolsó szerdáján 17 órai kez­dettel a Reviczky Házban tart előadást a város egy-egy régésze, történésze. A rendezvény célja, hogy ala­posabban is megismertesse Lé­va és a környék magyar lakosa­ival az egykori Bars vármegye és székhelyének, Lévának a tör­ténelmét időrendben. Az első előadást Léva és környéke a ré­gészet tükrében címmel Pölhös Margaréta, a lévai Barsi Múze­um régésze tartotta, aki egy kis rögtönzött kiállítást is a hely­színre varázsolt. A járás és Léva környékéről előkerült leleteket mutatta be a résztvevőknek a kőkortól a honfoglalás koráig: kezdetle­ges kőből készült szerszámo­kat, edényeket, csatokat, ék­szereket. Egyetlenegy tudatos ásatás történt Léván 1958-60- ban: az 1100-as években a mai Léva területén létezett Baratka település helyén feltárták egy románkori, később gótikus stí­lusban átépített templom alap­jait a hozzá tartozó településsel és temetővel együtt. Az összes többi lelet véletlenszerűen, építkezések, mezőgazdasági munkák során került felszínre. Gazdag lelőhelynek számít Sáró (Makócza-domb), Léva (Őrhegy, Kálvária, Nixbród, Lapszemle Templomok, portrék, csendéletek Február 13-án nyílt meg az esztergomi Kortárs Galéria és Kiállítóterem (Malonyai. u. 8.) idei első tárlata - írja az Eszter­gom és Vidéke. A kiállító dr. Paulik István amatőr festő Tokod­ról. A tárlatot Kiss Tamás tanár, önkormányzati képviselő nyitot­ta meg beszédében hangsúlyozva az esztergomiak művészet- szeretetét, s azt a varázslatot, amelyből a város hagyományőr­zése táplálkozik.'A város vezetése és lakói szívuel-lélekkel cse­lekszenek a kultúra bölcsőjének felvirágoztatásáért, a lelki és szellemi gazdagság gyarapításáért - mondta a képviselő. Dr. Paulik István „civil” élete Tokodon zajlott, évtizedeken át fejlesz­tési mérnökként dolgozott. A festészet technikai alapjait Rovad Gyula festőművésztől szerezte, tizenéves koráig ugyanis az Alföldön élt 1969-ben Kubában élt délelőtt a magyarok építette üveggyárban dol­gozott, délutánonként pedig a havannai Képzőművészeti Akadémiá­ra járt, tanult és festett. A nyugdíjas évek vezették vissza a gyökerek­hez, ma pasztellel és olajjal fest. Kedvenc témái az Árpád-kori temp­lomok. Portrékat a családról, ismerősökről, kortársakról, gyermekek­ről készít, tájképein folyókat, hegyeket, falu végeket, erdei utakat min­táz. Városképei közül Esztergom, Tata és a hangulatos korfui utca gyönyörködteti a szemet. Csendéletei gyümölcsökből, fonatos szakaj­tókból, korsókból és hangszerekből épülnek fel. Mi az, hogy kistérség? A kistérségek napjainkban címmel közöl tájékoztató jellegű írást a Bajó ti Kisbíró legutóbbi száma. Az 1990-ben megalakult önkormányzatok hosszú ideig saját, belső problémáikkal voltak elfoglalva, s a bizonyos területeken bekövetke­zett látványos fejlődés elfedett egy egyre nyilvánvalóbb problémát: a települési autonómiát a legmesszebbmenőkig támogató jogalkotás a területi igazgatás dezintegrációját eredményezte. A rendszerváltozás óta eltelt időszakban folyamatosan bővültek az önkormányzati együtt­működések különböző formái, megszaporodott a legkülönbözőbb céllal létrejött társulások száma. Ezen kívül az Európai Unióhoz való csatlakozás szinte kikényszerítette a kistérségi együttműködést, az in­tézményrendszer korszerűsítését, a források közösségi követelmé­nyekkel is szinkronban álló hasznosítását. A kistérség intézményesíté­se a területfejlesztés és az államigazgatás feladatainak összehangolásá­hoz -és a közszolgáltatás térségi szintű ellátásához - adhat keretet. A cikk szerint a fogalmi káosz felszámolása az első lépés ahhoz, hogy a kialakítandó területi egységekben a jogilag meghatározott feladat- és hatáskörök eredménnyel elláthatók legyenek, a kistérség pedig a tele­pülési önkormányzatok és a régiók közötti kapoccsá váljon sem Hidegoldal, Ólévá, Alsórétek), Szántó, Verebély és környéke. A járás területén megtalálha­tók a zselízi, magyaradi, csekei kultúra emlékei. Európában is egyedinek tekinthető a Szán­tón talált „terhes madonna”, egy tenyérben megférő kis csonka kőszobor a fiatalabb kőkorból, mely a Barsi Múze­um néhány hónnappal ezelőtt megnyílt állandó jellegű régé­szeti tárlatán tekinthető meg. Unikumok közé tartoznak még a Zalabáról előkerült mamut­csontok, de igencsak értékesek a honfoglalás kori cipőveretek, az avar lovas sírokból kiemelt kengyelek, bronzékszerek, sze- kercék. A következő előadásra márci­us utolsó napján kerül sor, az előadó ugyancsak Pölhös Mar­garéta lesz, a téma pedig Barátkától Dobó Istvánig. Valkó Ildikó

Next

/
Oldalképek
Tartalom