Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-01-28 / 19. szám

RÉGIÓ 2004. január. 28., szerda Van-e értelme a tanulásnak? Érsekújvárban hétfőn délelőtt, Párkányban pedig kedden reggel indult nyelvi- és informatikai képzés a munkanélkü­liek számára. A féléves képzés célja, hogy segítse a fiatalok elhelyezkedését. Egyre inkább növekszik ugyanis az igény a nyelvismeret és a számítógépes ismeretek iránt. A párkányi tanfolyam résztvevőit kérdeztük, mit remél a kurzustól? Anikó (Köbölkút) Kánya (Szőgyén) Melinda (Szőgyén) Zoli (Kürt) 2001 óta vagyok munkanél­küli. A surányi Kereskedelmi Akadémián végeztem. Két évig tanultam angolt, de na­gyon hiányos a tudásom. Volt már arra példa, hogy a munkaadó megkérdezte, mi­lyen szintű idegennyelv-is- mereteim vannak. Ezzel a tanfolyammal biztosan job­ban tudok érvényesülni. Egy éve vagyok munkanélküli. Ere­deti szakmám autószerelő, gépész és masszőr. Főleg azért jelentkez­tem a tanfolyamra, hogy a szak­mámban könnyebben el tudjak helyezkedni. Egy szállodában pél­dául, ahová masszőrnek jelentkez­tem, perfekt német tudást követel­tek tőlem. Ha belépünk az unióba, fontos lesz a nyelvismeret. A szá­mítógépekhez alapfokon értek, de soha nem árt a plusz tudás. Májustól vagyok munkanélküli, akkor végeztem a Kereskedelmi Akadémián Surányban. Szeret­ném az angol nyelvet elsajátíta­ni legalább olyan fokon, hogy merjek megszólalni, és az unió­ban könnyebben el tudjak majd helyezkedni. Számítógépes tu­dásra mindenhol szükség van, mindenhol alapvető követel­mény, hogy legalább alapfokon tudjak bánni a számítógéppel. Pozsonyban végeztem, kamionos közlekedést tanultam. Már egy éve munkanélküli vagyok. Szerin­tem a számítástechnikának nagy jövője van, szinte nincs lehetőség e nélkül elhelyezkedni. Szerettem volna ezen kívül angolt is tanulni. Látok jövőt ebben a tanfolyam­ban, az egyedüli problémát az fog­ja jelenteni, ha Érsekújvárba kell majd utaznunk az órákra, és dél­után is ott kell maradnunk. Bukovics Krisztián írása Szerepjáték Az emberekkel történő mindennapos kommunikáció folyamán sok­szor nem könnyű megtalálni a hangot egy-egy embertársunkkal. Köz­hely, de az emberekkel bánni tudni kell. Nem is olyan egyszerű dolog ez, hiszen saját személyiségünk alapjában meghatározza viselkedé­sünket, de ennek ellenére egész nap különböző szerepeket játszunk el. Vásárlók vagyunk reggel a boltban, beosztottak a munkahelyün­kön, utasok a buszon. Emellett folyamatosan vagyunk barátok, ellen­ségek, rokonok, gyerekek és szülők. Mindegyik szituáció mást kíván, és valamennyi egész embert követel. Egyszem magunknak bizony sokszor ez is nehezen megy, nem még a többiek éppen aktuális sze­repéhez történő alkalmazkodás. Pedig ez utóbbira nagy szükség van, e nélkül nehéz érvényesülni a világban. Egy ismerősöm néhány hónap­pal korábban felháborodva mesélte nekem, hogy félretájékoztattam őt, és ez bizony sok pénzébe került. Nem értettem, miről van szó, ezért kértem, hogy mesélje el. A történet egyszerű, egy éppen taxis szerepet játszó cseh családapa négyszáznyolcvan cseh koronáért fu­varozta el az éppen prágai söröket kóstoló turistát játszó ismerősömet ugyanazon az útszakaszon, ahol engem néhány héttel korábban egy kollégája mindössze nyolcvanért. Nehezen hitte el, hogy nem az én in­formációim voltak tévesek, mindössze annyi történhetett, hogy ő ta­lán nem a kedves, barátságos idegen szerepét alakította, hanem talán a kissé túl sok sört fogyasztó, pénzes, hanyag balekét. A taxis pedig ebben a darabban szintén nem a turistaforgalmat fellendítő, őszinte és korrekt sofőr, hanem az „itt van ez a részeg külföldi, simán át tu­dom verni és az életben többet nem találkozom vele" filozófiájú sze­repet kapta. Persze, honnan is tudnám én, hogy nem egy egyszerű fél­reértés történt, lehet, hogy két hét alatt megnyúlt ugyanaz az útvonal, vagy a benzin ára emelkedett a tízszeresére, esetleg a taxióra romlott el. Vagy egyszerűen csak annyi történt, hogy óriási szerencsével én ab­ban a darabban játszhattam epizódszerepet, ahol jómagam a mázlis­tát, a taxis pedig a jó tündért alakította. A hungaro-optimizmus megtestesítője Együttes ülés Bajóton A hétvégén Leányváron rendezett lakossági fórum fővendége és előadója Habsburg Ottó, a Nemzet­közi Páneurópa Unió elnö­ke volt. A 92 éves politikus több mint egy órán keresz­tül beszélt az uniós csatla­kozásunk előnyeiről és hát­rányairól, vagy inkább át­meneti nehézségeiről. A történelmi visszatekintések­kel színesített előadása után szívesen adott rövid interjút a Hídlap számára is.- Előadásában szólt arról, hogy a csatlakozással megszűn­nek tulajdonképpen az országha­tárok, ezáltal a szétszaggatott magyarság újra összeforr. De va­jon megszűnik-e a kisebbségi lét?- Nem szeretem a kisebbségi szót, mert diszkreditáló tartalma van. Inkább a nemzetiségi szót használom. A nemzetiségi kérdé­sekben óriásiak a kilátásaink. Jót csináltunk mi magyarok mosta­náig azáltal, hogy státuszt adtunk a községekben. Jó irányba hala­dunk. A határok eltűnése sokat fog segíteni. Nézzük meg Dél-Ti- rolt, milyen ellentétek voltak az olasz ajkúak és az osztrákok kö­zött. Ma béke, együttműködés van közöttük, mert eltűnt a határ.- A jugoszláv területeken élő magyarságnak milyen esélyei van­nak csatlakozás szempontjából?- Nagyon veszélyes a helyzet, mert Jugoszlávia még nincs bé­kében, és a szerb választások is azt mutatják, hogy a szélsőségek megint előretörnek. Első felada­tunk az, hogy Horvátországot hozzuk be az Európai Unióba. Ennek nagy hatása lenne a ma­gyarságra nézve.- Kit tart európai szintű poli­tikusnak térségünkben?- A szlovák miniszterelnök-he­lyettes, Csáky Pál képviselő úr tényleg európai politikus. Ha va­laki tizenöt évvel ezelőtt azt mondta volna nekem, hogy meg­érem azt a napot, amelyen egy magyar politikus tagja lesz egy szlovák kormánynak, nem hittem volna el. Most mégis van ilyen ember, és nemcsak képviselő, ha­nem miniszterelnök helyettes is.- Tíz ország fog hamarosan csatlakozni az Európai Unióhoz. Nagyobb és reméljük, erősebb lesz általa az unió. Jelent-e ez majd változást az Egyesült Álla­mok és Európa közti transzat­lanti kommunikációban?- Sajnos voltak olyan emberek Európában, akik megpróbáltak feszültséget kelteni köztünk és Amerika között. Ebből a szem­pontból elmondhatom, hogy na­gyon büszke voltam a nemze­tünkre, mert állásfoglalásuk nem szélsőséges volt, hanem bölcs és nagyon sikeres. gk Melyik város lesz a régió központja? (Folytatás az 1. oldalról) Agócs István elmondta: a KDRFT által pályázatok útján kiosztható pénz ebben az esz­tendőben 945 milliárd forint lesz, ami nyolcszor több mint az elmúlt évben. Ez a növeke­dés a kormány regionális fej­lesztéseket támogató politikájá­nak, illetve az Európai Unió tá­mogatásainak köszönhető. Oláh Miklós veszprémi szocio­lógus szerint a régiós azonos­ságtudat még nem alakult ki térségünkben. Az embereknek elsősorban helyi, lokális kötő­désük van, melyek kialakításá­ra a jelek szerint még egyedül a megyék képesek. Hazánkban ugyanis a regionális identitás lényegében a megyéhez való kötődést jelenti, és nem többet. A Magyar Tudományos Akadé­mia Közép-dunántúli Kutató- csoportjának jelentése alapján a Közép-Dunántúlon egyértel­műen Székesfehérvár a legal­kalmasabb a régióközponti sze­repkörre, annak ellenére, hogy regionális funkciói egyelőre hi­ányosak. Az elemzés Fejér me­gye székhelyének regionális erősségei közé sorolja, hogy a város és vonzáskörzetének né­pessége, valamint gazdasági ereje várhatóan tovább növek­szik a közeljövőben, a közleke­dési és logisztikai kapcsolatok, valamint a már megvalósult és folyamatban lévő beruházások pedig nemcsak ipari, hanem kereskedelmi és szolgáltatási téren is megelőlegezik Székes- fehérvárnak a régióközpont szerepét. Ugyanakkor a kuta­tók szerint gyenge a város kul­turális kínálata, hiányzik az ipari-tudományos bázis, és évek óta húzódik a település határában lévő Börgöndnél tervezett repülőtér megépítése is. A tudományos akadémia ku­tatócsoportja vizsgálta Veszp­rém régióközponti esélyeit is. E szerint a város a régió kulturális centruma lehetne, egyetemére és jelentős hagyományaira tá­maszkodva. Ami pedig Tatabá­nya régióközponti esélyeit illeti: a regionális szerepkörű egész­ségügyi, szociális és egyéb léte­sítményeket tekintve ez a város az országban a leginkább funk­cióhiányos megyeszékhelyek kö­zé tartozik. Ezért a kutatók sze­rint úgy tűnik, hogy a régióköz­pontért folytatott versenyfutás esélyese Székesfehérvár, és igazi ellenfele a küzdelemben csak Veszprém lehet. gk Pályázati pénzekből újítanak- Muzsla ­Fel kellene újítani a muzs- lai általános iskolát. A tata- rozási munkálatokat önerő­ből nem tudják megvalósí­tani, ezért pályázatok útján próbálnak pénzhez jutni. „Javítani kell a hőszigetelési mutatókon, és el kell végezni a külső tatarozást is. Most folyik a tervdokumentáció, amely nem biztos, hogy márciusra elkészül, de a jövőben remélhetőleg még lehet meríteni abból az alapból, amely az iskolák, templomok, stb. támogatására irányul”- tájé­koztatta lapunkat Drapák Ká­roly, Muzsla polgármestere. Az iskola felújítását előtérbe helyez­ték. „Az iskola fejlesztésére azért fektetek ilyen nagy hangsúlyt, mert iskolánk 2006-ban lesz ki­lencvenéves, és igazán egyedül­álló létesítmény a környéken. Ha jól tudom, a muzslai volt az utol­só iskola, amelyet az esztergomi vármegye épített. Meg merem kockáztatni azt is, hogy csak ná­lunk van olyan iskola, amelyik­nek a homlokzatán ott van a ma­gyar címer és a magyar korona. Amikor nevet adtunk neki, egy olyan személyről kereszteltük el, akinek a családja négy generáci­ón keresztül kántortanítóként működött az iskolában. Ezért most Endrődy János nevét vise­li, akit a régi Magyarország ural­kodója ezüstkereszttel tüntetett ki. Endrődy János már az 1800- as években bevezette iskolájá­ban az illemtant. Több tantárgy­ban is úttörő szerepet játszottak a módszerei. Ezért nem lehet számunkra sem közömbös ez az intézmény. Nem feledkeztünk meg a névadó ünnepségen arról sem, hogy az esztergomi várme­gye létesítette az épületet, ezért meghívtuk a keresztelőre Eszter­gom város polgármesterét is, akivel közösen helyeztünk el egy emléktáblát az iskola falán.” Az épület hamarosan megérik arra, hogy műemlékké nyilvánítsák. Nagy szükség lenne az anyagi támogatásra, hiszen önerőből nem tudják visszaadni az iskola méltó arculatát. A munkálatok anyagi hozzájárulásához való­színűleg Magyarország segítsé­gét is fogják kérni. Czm Tegnap délután Bajót és Mogyorósbánya képviselő-testületének tagjai közös ülést tartottak Bajót község Millenniumi házában. Prohászka Tibor, Mogyorósbánya polgármestere és Török János bajóti polgármester, valamint a két település képviselői részletesen tárgyalták a Bajót - Mogyorósbánya Körjegyzőség költségvetését, valamint egyéb, a két településre egyaránt vonatkozó problémákat. magyar Változnak a lakbérek Süttőn Kedd délután Nagy Endre polgármester és Süttő képviselő-tes- tülete tartott ülést a helyi községházán. A település vezetői tárgyaltak a 2003. évi költségvetési rendelet­ről és az idei rendelet megalkotásáról. Felülvizsgálták az étkezésért fizetendő térítési díjakról szóló rendeletet és az élelmezési nyers­anyagnormákat. Napirendre került az önkormányzati tulajdonba lévő lakások lakbérének esetleges változása, amely nagy érdeklő­désre tart számot a lakosság körében is. Végill a polgármester be­számolt a két ülés közti eseményekről. m.e. Táti fejlesztési feladatok Táton is napirendre került tegnap a 2004. évi költségvetési rende­let. A nagyközség képviselő-testületi ülésén tárgyalták a működés­hez szükséges fedezethiányok és a hitelfelvétel lehetőségeit. Felme­rültek pótlólagos forrásként pályázatbenyújtási lehetőségek is. Szenes Lajos polgármester a testület elé vitte a 2004. évi mun­katervet, valamint megkezdődött az előkészítése az idei fejlesz­tési feladatoknak. Magyar Az MSZP-frakció szerint kezelhetetlen a költségvetés Esztergom Város Képviselő-testületének szocialista frakciója megdöbbenéssel vette kézbe a város 2004. évi első körös költség- vetési tervezetét. Az MSZP frakciója szerint a költségvetésben sze­replő számok totális csődhelyzetet mutatnak, és az 5 és fél milliárd forintos hiány kezelhetetlen - mondta a tegnap tartott sajtótájé­koztatón Láposi Elza, a frakció elnöke. Hozzátette, hogy a 2003. évi zárszámadás ismerete nélkül sajnos ma még nem tudják meg­ítélni a jelenlegi pénzügyi helyzetet sem. A frakció szerint ez a pénzügyi hiány két okra vezethető vissza. Az egyik az elmúlt évek úgynevezett pazarló gazdálkodása, míg a másik a város teherbíró képességét meghaladó beruházások kivitelezésének a szándéka. Az MSZP frakciója szerint amennyiben a város megépíti a járulé­kos költségekkel körülbelül 4 és fél milliárd forintba kerülő él­ményfürdőt, akkor ebben az évben nem jut majd pénz egy centi­méter járdára, kátyúzásra és padra sem. Schiller Kertész Tamás szocialista képviselő örömtelinek nevezte, hogy a 2004-es költségvetési irányszámok között megfelelő anyagi támogatásban részesül az esztergomi Vaszary Kolos Kórház. ák

Next

/
Oldalképek
Tartalom