Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-28 / 19. szám
RÉGIÓ 2004. január. 28., szerda Van-e értelme a tanulásnak? Érsekújvárban hétfőn délelőtt, Párkányban pedig kedden reggel indult nyelvi- és informatikai képzés a munkanélküliek számára. A féléves képzés célja, hogy segítse a fiatalok elhelyezkedését. Egyre inkább növekszik ugyanis az igény a nyelvismeret és a számítógépes ismeretek iránt. A párkányi tanfolyam résztvevőit kérdeztük, mit remél a kurzustól? Anikó (Köbölkút) Kánya (Szőgyén) Melinda (Szőgyén) Zoli (Kürt) 2001 óta vagyok munkanélküli. A surányi Kereskedelmi Akadémián végeztem. Két évig tanultam angolt, de nagyon hiányos a tudásom. Volt már arra példa, hogy a munkaadó megkérdezte, milyen szintű idegennyelv-is- mereteim vannak. Ezzel a tanfolyammal biztosan jobban tudok érvényesülni. Egy éve vagyok munkanélküli. Eredeti szakmám autószerelő, gépész és masszőr. Főleg azért jelentkeztem a tanfolyamra, hogy a szakmámban könnyebben el tudjak helyezkedni. Egy szállodában például, ahová masszőrnek jelentkeztem, perfekt német tudást követeltek tőlem. Ha belépünk az unióba, fontos lesz a nyelvismeret. A számítógépekhez alapfokon értek, de soha nem árt a plusz tudás. Májustól vagyok munkanélküli, akkor végeztem a Kereskedelmi Akadémián Surányban. Szeretném az angol nyelvet elsajátítani legalább olyan fokon, hogy merjek megszólalni, és az unióban könnyebben el tudjak majd helyezkedni. Számítógépes tudásra mindenhol szükség van, mindenhol alapvető követelmény, hogy legalább alapfokon tudjak bánni a számítógéppel. Pozsonyban végeztem, kamionos közlekedést tanultam. Már egy éve munkanélküli vagyok. Szerintem a számítástechnikának nagy jövője van, szinte nincs lehetőség e nélkül elhelyezkedni. Szerettem volna ezen kívül angolt is tanulni. Látok jövőt ebben a tanfolyamban, az egyedüli problémát az fogja jelenteni, ha Érsekújvárba kell majd utaznunk az órákra, és délután is ott kell maradnunk. Bukovics Krisztián írása Szerepjáték Az emberekkel történő mindennapos kommunikáció folyamán sokszor nem könnyű megtalálni a hangot egy-egy embertársunkkal. Közhely, de az emberekkel bánni tudni kell. Nem is olyan egyszerű dolog ez, hiszen saját személyiségünk alapjában meghatározza viselkedésünket, de ennek ellenére egész nap különböző szerepeket játszunk el. Vásárlók vagyunk reggel a boltban, beosztottak a munkahelyünkön, utasok a buszon. Emellett folyamatosan vagyunk barátok, ellenségek, rokonok, gyerekek és szülők. Mindegyik szituáció mást kíván, és valamennyi egész embert követel. Egyszem magunknak bizony sokszor ez is nehezen megy, nem még a többiek éppen aktuális szerepéhez történő alkalmazkodás. Pedig ez utóbbira nagy szükség van, e nélkül nehéz érvényesülni a világban. Egy ismerősöm néhány hónappal korábban felháborodva mesélte nekem, hogy félretájékoztattam őt, és ez bizony sok pénzébe került. Nem értettem, miről van szó, ezért kértem, hogy mesélje el. A történet egyszerű, egy éppen taxis szerepet játszó cseh családapa négyszáznyolcvan cseh koronáért fuvarozta el az éppen prágai söröket kóstoló turistát játszó ismerősömet ugyanazon az útszakaszon, ahol engem néhány héttel korábban egy kollégája mindössze nyolcvanért. Nehezen hitte el, hogy nem az én információim voltak tévesek, mindössze annyi történhetett, hogy ő talán nem a kedves, barátságos idegen szerepét alakította, hanem talán a kissé túl sok sört fogyasztó, pénzes, hanyag balekét. A taxis pedig ebben a darabban szintén nem a turistaforgalmat fellendítő, őszinte és korrekt sofőr, hanem az „itt van ez a részeg külföldi, simán át tudom verni és az életben többet nem találkozom vele" filozófiájú szerepet kapta. Persze, honnan is tudnám én, hogy nem egy egyszerű félreértés történt, lehet, hogy két hét alatt megnyúlt ugyanaz az útvonal, vagy a benzin ára emelkedett a tízszeresére, esetleg a taxióra romlott el. Vagy egyszerűen csak annyi történt, hogy óriási szerencsével én abban a darabban játszhattam epizódszerepet, ahol jómagam a mázlistát, a taxis pedig a jó tündért alakította. A hungaro-optimizmus megtestesítője Együttes ülés Bajóton A hétvégén Leányváron rendezett lakossági fórum fővendége és előadója Habsburg Ottó, a Nemzetközi Páneurópa Unió elnöke volt. A 92 éves politikus több mint egy órán keresztül beszélt az uniós csatlakozásunk előnyeiről és hátrányairól, vagy inkább átmeneti nehézségeiről. A történelmi visszatekintésekkel színesített előadása után szívesen adott rövid interjút a Hídlap számára is.- Előadásában szólt arról, hogy a csatlakozással megszűnnek tulajdonképpen az országhatárok, ezáltal a szétszaggatott magyarság újra összeforr. De vajon megszűnik-e a kisebbségi lét?- Nem szeretem a kisebbségi szót, mert diszkreditáló tartalma van. Inkább a nemzetiségi szót használom. A nemzetiségi kérdésekben óriásiak a kilátásaink. Jót csináltunk mi magyarok mostanáig azáltal, hogy státuszt adtunk a községekben. Jó irányba haladunk. A határok eltűnése sokat fog segíteni. Nézzük meg Dél-Ti- rolt, milyen ellentétek voltak az olasz ajkúak és az osztrákok között. Ma béke, együttműködés van közöttük, mert eltűnt a határ.- A jugoszláv területeken élő magyarságnak milyen esélyei vannak csatlakozás szempontjából?- Nagyon veszélyes a helyzet, mert Jugoszlávia még nincs békében, és a szerb választások is azt mutatják, hogy a szélsőségek megint előretörnek. Első feladatunk az, hogy Horvátországot hozzuk be az Európai Unióba. Ennek nagy hatása lenne a magyarságra nézve.- Kit tart európai szintű politikusnak térségünkben?- A szlovák miniszterelnök-helyettes, Csáky Pál képviselő úr tényleg európai politikus. Ha valaki tizenöt évvel ezelőtt azt mondta volna nekem, hogy megérem azt a napot, amelyen egy magyar politikus tagja lesz egy szlovák kormánynak, nem hittem volna el. Most mégis van ilyen ember, és nemcsak képviselő, hanem miniszterelnök helyettes is.- Tíz ország fog hamarosan csatlakozni az Európai Unióhoz. Nagyobb és reméljük, erősebb lesz általa az unió. Jelent-e ez majd változást az Egyesült Államok és Európa közti transzatlanti kommunikációban?- Sajnos voltak olyan emberek Európában, akik megpróbáltak feszültséget kelteni köztünk és Amerika között. Ebből a szempontból elmondhatom, hogy nagyon büszke voltam a nemzetünkre, mert állásfoglalásuk nem szélsőséges volt, hanem bölcs és nagyon sikeres. gk Melyik város lesz a régió központja? (Folytatás az 1. oldalról) Agócs István elmondta: a KDRFT által pályázatok útján kiosztható pénz ebben az esztendőben 945 milliárd forint lesz, ami nyolcszor több mint az elmúlt évben. Ez a növekedés a kormány regionális fejlesztéseket támogató politikájának, illetve az Európai Unió támogatásainak köszönhető. Oláh Miklós veszprémi szociológus szerint a régiós azonosságtudat még nem alakult ki térségünkben. Az embereknek elsősorban helyi, lokális kötődésük van, melyek kialakítására a jelek szerint még egyedül a megyék képesek. Hazánkban ugyanis a regionális identitás lényegében a megyéhez való kötődést jelenti, és nem többet. A Magyar Tudományos Akadémia Közép-dunántúli Kutató- csoportjának jelentése alapján a Közép-Dunántúlon egyértelműen Székesfehérvár a legalkalmasabb a régióközponti szerepkörre, annak ellenére, hogy regionális funkciói egyelőre hiányosak. Az elemzés Fejér megye székhelyének regionális erősségei közé sorolja, hogy a város és vonzáskörzetének népessége, valamint gazdasági ereje várhatóan tovább növekszik a közeljövőben, a közlekedési és logisztikai kapcsolatok, valamint a már megvalósult és folyamatban lévő beruházások pedig nemcsak ipari, hanem kereskedelmi és szolgáltatási téren is megelőlegezik Székes- fehérvárnak a régióközpont szerepét. Ugyanakkor a kutatók szerint gyenge a város kulturális kínálata, hiányzik az ipari-tudományos bázis, és évek óta húzódik a település határában lévő Börgöndnél tervezett repülőtér megépítése is. A tudományos akadémia kutatócsoportja vizsgálta Veszprém régióközponti esélyeit is. E szerint a város a régió kulturális centruma lehetne, egyetemére és jelentős hagyományaira támaszkodva. Ami pedig Tatabánya régióközponti esélyeit illeti: a regionális szerepkörű egészségügyi, szociális és egyéb létesítményeket tekintve ez a város az országban a leginkább funkcióhiányos megyeszékhelyek közé tartozik. Ezért a kutatók szerint úgy tűnik, hogy a régióközpontért folytatott versenyfutás esélyese Székesfehérvár, és igazi ellenfele a küzdelemben csak Veszprém lehet. gk Pályázati pénzekből újítanak- Muzsla Fel kellene újítani a muzs- lai általános iskolát. A tata- rozási munkálatokat önerőből nem tudják megvalósítani, ezért pályázatok útján próbálnak pénzhez jutni. „Javítani kell a hőszigetelési mutatókon, és el kell végezni a külső tatarozást is. Most folyik a tervdokumentáció, amely nem biztos, hogy márciusra elkészül, de a jövőben remélhetőleg még lehet meríteni abból az alapból, amely az iskolák, templomok, stb. támogatására irányul”- tájékoztatta lapunkat Drapák Károly, Muzsla polgármestere. Az iskola felújítását előtérbe helyezték. „Az iskola fejlesztésére azért fektetek ilyen nagy hangsúlyt, mert iskolánk 2006-ban lesz kilencvenéves, és igazán egyedülálló létesítmény a környéken. Ha jól tudom, a muzslai volt az utolsó iskola, amelyet az esztergomi vármegye épített. Meg merem kockáztatni azt is, hogy csak nálunk van olyan iskola, amelyiknek a homlokzatán ott van a magyar címer és a magyar korona. Amikor nevet adtunk neki, egy olyan személyről kereszteltük el, akinek a családja négy generáción keresztül kántortanítóként működött az iskolában. Ezért most Endrődy János nevét viseli, akit a régi Magyarország uralkodója ezüstkereszttel tüntetett ki. Endrődy János már az 1800- as években bevezette iskolájában az illemtant. Több tantárgyban is úttörő szerepet játszottak a módszerei. Ezért nem lehet számunkra sem közömbös ez az intézmény. Nem feledkeztünk meg a névadó ünnepségen arról sem, hogy az esztergomi vármegye létesítette az épületet, ezért meghívtuk a keresztelőre Esztergom város polgármesterét is, akivel közösen helyeztünk el egy emléktáblát az iskola falán.” Az épület hamarosan megérik arra, hogy műemlékké nyilvánítsák. Nagy szükség lenne az anyagi támogatásra, hiszen önerőből nem tudják visszaadni az iskola méltó arculatát. A munkálatok anyagi hozzájárulásához valószínűleg Magyarország segítségét is fogják kérni. Czm Tegnap délután Bajót és Mogyorósbánya képviselő-testületének tagjai közös ülést tartottak Bajót község Millenniumi házában. Prohászka Tibor, Mogyorósbánya polgármestere és Török János bajóti polgármester, valamint a két település képviselői részletesen tárgyalták a Bajót - Mogyorósbánya Körjegyzőség költségvetését, valamint egyéb, a két településre egyaránt vonatkozó problémákat. magyar Változnak a lakbérek Süttőn Kedd délután Nagy Endre polgármester és Süttő képviselő-tes- tülete tartott ülést a helyi községházán. A település vezetői tárgyaltak a 2003. évi költségvetési rendeletről és az idei rendelet megalkotásáról. Felülvizsgálták az étkezésért fizetendő térítési díjakról szóló rendeletet és az élelmezési nyersanyagnormákat. Napirendre került az önkormányzati tulajdonba lévő lakások lakbérének esetleges változása, amely nagy érdeklődésre tart számot a lakosság körében is. Végill a polgármester beszámolt a két ülés közti eseményekről. m.e. Táti fejlesztési feladatok Táton is napirendre került tegnap a 2004. évi költségvetési rendelet. A nagyközség képviselő-testületi ülésén tárgyalták a működéshez szükséges fedezethiányok és a hitelfelvétel lehetőségeit. Felmerültek pótlólagos forrásként pályázatbenyújtási lehetőségek is. Szenes Lajos polgármester a testület elé vitte a 2004. évi munkatervet, valamint megkezdődött az előkészítése az idei fejlesztési feladatoknak. Magyar Az MSZP-frakció szerint kezelhetetlen a költségvetés Esztergom Város Képviselő-testületének szocialista frakciója megdöbbenéssel vette kézbe a város 2004. évi első körös költség- vetési tervezetét. Az MSZP frakciója szerint a költségvetésben szereplő számok totális csődhelyzetet mutatnak, és az 5 és fél milliárd forintos hiány kezelhetetlen - mondta a tegnap tartott sajtótájékoztatón Láposi Elza, a frakció elnöke. Hozzátette, hogy a 2003. évi zárszámadás ismerete nélkül sajnos ma még nem tudják megítélni a jelenlegi pénzügyi helyzetet sem. A frakció szerint ez a pénzügyi hiány két okra vezethető vissza. Az egyik az elmúlt évek úgynevezett pazarló gazdálkodása, míg a másik a város teherbíró képességét meghaladó beruházások kivitelezésének a szándéka. Az MSZP frakciója szerint amennyiben a város megépíti a járulékos költségekkel körülbelül 4 és fél milliárd forintba kerülő élményfürdőt, akkor ebben az évben nem jut majd pénz egy centiméter járdára, kátyúzásra és padra sem. Schiller Kertész Tamás szocialista képviselő örömtelinek nevezte, hogy a 2004-es költségvetési irányszámok között megfelelő anyagi támogatásban részesül az esztergomi Vaszary Kolos Kórház. ák
