Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-01-31 / 17. szám

2004. január 31, szombat BAL PART Ftfálap SZLOVÁKIA Fico az élelmiszerárak növekedésére Meciar és Schuster is indul az elnökválasztáson A várakozásnak megfelelően Vladimír Meciar (HZDS) és Rudolf Schuster is indul az áprilisi elnökválasztáson. Velük együtt tízre emelkedett a hivatalos elnökjelöltek száma. Az APA hírügynökség a két politikusról a következőket írta: „Szlovákiában két személy, Vladimír Meciar és Rudolf Schuster élezheti ki az elnökválasztást.” Az ellentmondásos Meciar - aki háromszor volt szlovák kormányfő - a végsőkig kivárt, mert tisztában volt vele, hogy győzelme bizony­talan és veresége a HZDS meggyengülésével járna. Rudolf Schuster szintén sokáig mérlegelte, hogy ringbe szálljon-e az államfői posztért. Az utóbbi hónapokban a kormány bírálásával megpróbálta a saját oldalára állítani az elégedetlen állampolgárokat. A felmérések alapján Eduard Kukán (SDKU) és Vladimír Meciar könnyen bekerülhet az elnökválasztás második fordulójába. Az APA cikkírójának véleménye szerint csupán idő kérdése, hogy az SDKU megcsappant népszerűségének szele Kukant is elérje. Ilyen körülmények között megismétlődhet az 1999-es év forgatókönyve, amikor az elnökválasztás második fordulójában Meciar és Schuster nézett egymással farkasszemet. Az osztrák szerzővel ellentétben a politológusok valószínűbbnek tartják a Kukan-Meciar vagy a Kukan-Schuster párharcot. Szlovákia tiszta az olajbotrányban A Külügyminisztérium kizártnak tartja, hogy Szlovákia benne lett volna az iraki olajbotrányban. „Ha volt valamilyen cserekereskede­lem, hivatalosan az Olaj az élelmiszerért nevű ENSZ-program égi­sze alatt történt” - állítja Juraj Tomaga, a Külügyminisztérium szó­vivője. Az utolsó ügyletet még az 1998-as választások előtt a Perimex Supply cég bonyolította le. A cég képviseletében Marián Mojzis, a gazdasági tárca államtitkára járt Irakban. Az iraki diplo­mácia vezetőjével Zdenka Kramplová, a Meciar-kormány akkori minisztere találkozott. Ján Slota (SNS), akinek pártja a Meciar-ko- alíció tagja volt nem csodálkozik, hogy „Meciar emberei esetleg benne lehettek az üzletben”. Slotának tudomása van arról, hogy í abban az időben egyesek előszeretettel jártak Irakba”. A szlovák rendőrség egy olajvásárlási üzlettel kapcsolatban gyűjt információkat, amely szerint egy 2001 óta csődeljárás alatt lévő meg nem nevezett cég 1998-ban egymillió hordó olajat hozott be Szlovákiába. Az üzletet bizonyító iratok azonban Irakban elvesztek. 2000-ben Lubomír Harach ex-miniszter a bagdadi kiállítás megte­kintése céljával járt Irakban. Rajta kívül a Slovnaft, Nafta Gbely és a VSS Kosice képviselői is részt vettek a kiállításon. Alexander Skurla, a gazdasági tárca szóvivője nem tudta megerősíteni, hogy az iraki és a szlovák cégek között akkor szerződéskötésre került volna sor. Az export elszámolása miatt gyengült a korona A szlovák korona gyengülését okozta az árukivitel hibás elszá­molása (jelenleg 40,70 koronát adnak egy euróért). A kivitel akár 14 milliárd koronával is kevesebb lehetett az eddig közölt összeg­nél. A módosított adatok következtében a jelzettnél alacsonyabb gazdasági növekedés várható. A tavalyi bruttó hazai össztermék pedig körülbelül egy százalékkal lesz alacsonyabb. A statisztikai hi­vatal elhalasztotta az utolsó kereskedelmi adatok közlését, mert to­vábbi információkat vár a vámhatóságtól. A tévedés minden bi­zonnyal 2003 utolsó negyedévére vonatkozik és a Volkswagen au­tógyár eredményeivel kapcsolatos. Nemsokára kapható az új típusú Octavia figyelmeztet Az alacsonyabb szlovákiai bérek ellenére a Smer vezetői által vásárolt élelmisze­rekért Szlovákiában fizettek a legtöbbet Az EU-csatlakozás után Szlovákiában a környező államokhoz képest az élel­miszerárak gyorsabban fog­nak emelkedni - figyelmez­tetett Robert Fico, az ellen­zéki Smer elnöke. Tekintet­tel arra, hogy a bérek ná­lunk alacsonyabbak, Fico szerint az élelmiszerre, gyógyszerekre és a szolgál­tatásokra vonatkozó hozzá- adottérték-adót öt százalék­ra kellene lecsökkenteni. Egyúttal vissza kellene térni az egyének progresszív adóztatására. Fico helytelennek tartja, hogy az adóreformból csupán az átla­gon felül kereső személyek pro­fitáljanak. Ha a 19 százalékos egyenadó pozitívan fog hatni a gazdaság növekedésére, a Smer elnöke nem ellenzi azt. A gazda­sági növekedést szerinte elfo­gadható államháztartási hiány­nyal is el lehetne érni. A Visegrádi Négyek közötti életszínvonalbeli különbséget Fico a környező államokban vá­sárolt tíz alapélelmiszer (kenyér, tej, vaj, cukor, kifli, burgonya, liszt, tojás, csirkehús és só) árá­nak összehasonlításával szem­léltette. A hasonló típusú üzle­tekben vásárolt tíz élelmiszerter­mék Szlovákiában 410, Csehor­szágban 326, Lengyelországban 231 és Magyarországon 401 ko­ronába került. Ezek szerint - az alacsonyabb szlovákiai bérek el­lenére - a Smer vezetői által vá­sárolt élelmiszerekért a szlovák boltban fizettek legtöbbet. A Visegrádi Négyek havi át­lagbére a következő: Szlovákia 13296 Sk, Csehország 20836 Sk és Magyarország 21403 Sk. Ebből az összehasonlításból következik, hogy egy cseh ál­lampolgár fizetéséből kétszer annyi élelmiszert vásárolhat, mint egy szlovák. Vladimír Zlacky, az Általá­nos Hitelbank (VUB) elemzője szerint az életszínvonal össze­hasonlításához alkalmasabb az egy lakosra átszámított bruttó hazai össztermék mértéke. Az ilyen összehasonlítás alapján Csehország csupán 25 száza­lékkal jobb Szlovákiánál. A szlovák gazdaság viszont a csehországihoz képest jóval gyorsabban növekszik. Zlacky nem ért egyet Fico azon állítá­sával sem, hogy a csatlakozás után a környező országokhoz képest Szlovákiában az élelmi­szerárak gyorsabban emelked­nének. Erre jó példa lehet Por­tugália vagy Spanyolország esete. Ezekben az államokban 20 évvel a csatlakozás után sem érték el a többi EU-tagor- szág árait. A közgazdászok nem értenek egyet azzal sem, hogy a hozzáadottérték-adó csökkentésével és az emberek progresszív megadóztatásával kellene az életszínvonalat emelni. Az intézkedés következ­tében az állam kevesebb bevé­telhez jutna, és ez a korona gyengüléséhez vezetne. A prog­resszív adó újbóli bevezetése ráadásul a gazdasági növeke­dést is visszafoghatná. A szlo­vák koronának az euróhoz és a környező országok pénznemei­hez történő jelenlegi erősödése aránylag gyors életszínvonal ja­vulással járhat - vélik a neves közgazdászok. o.f. Nem jutnak pénzhez az iskolák Az iskolák hasonló gon­dokkal szembesülnek, mint tavaly. Pénzszűke miatt idén sem tudják idejében kifizetni a víz-, hő- és áram­szolgáltatásért kiállított számlákat. A kormány tud­niillik csak április közepén utalja át az oktatási intéz­mények adósságtörlesztésé­re elkülönített pénzösszeget. Teszi ezt annak ellenére, hogy már tavaly december­ben kormánydöntés szüle­tett a törlesztésről. A pénz visszafogásának legfőbb oka, hogy a kormány biztosítékot akar arra, hogy az iskolák a nekik átutalt pénzt csak az intézmény működtetéséhez szükséges szám­lák kifizetésére fogják fordítani. „Ez nem jó hír az önkormány­zat számára, mert arra számítot­tunk, hogy február végéig meg­kapjuk az állami támogatást. Ehelyett az átutalás időpontja áp­rilis közepére tolódott” - közölte Michal Sykora, a Városok és Fal­vak Szövetségének elnöke. Sykora nem érti, hogy a kormány miért nem hisz az általuk közölt adatoknak. „Mindig megbízható információkkal szolgáltunk, ame­lyeket soha nem vontak kétségbe. A kormány ezeket a járási hivata­lok segítségével szokta ellenőrizni és eddig nem találtak bennük ki­vetnivalót” - állítja az elnök. Martin Frone oktatási minisz­ter a szerdai kormányülés után arról biztosította az önkormány­zatokat és az iskolaigazgatókat, hogy a bevezetőben említett szolgáltatások felfüggesztésének veszélye nem áll fenn. Szerinte az iskolák és az önkormányzatok eddig nem jelezték, hogy gond lenne az oktatási intézmények fi­nanszírozásával. A települések polgármesterei viszont merőben mást állítanak. A szolgáltatókat gyakran kell győzködniük arról, hogy várjanak türelemmel, mert csúszik a pénz átutalása. A fize­tési határidőket is gyakran kell módosítaniuk vagy az iskolák helyett az önkormányzati pén­zekből kifizetniük a számlákat. „A felhalmozott adósság tör­lesztésére a kormánytól eddig nem kaptunk egy fillért sem. Fé­lünk, hogy a szolgáltatók egyik napról a másikra kikapcsolják az áramot vagy leállítják a fűtést. Az ilyen barátságtalan intézke­dés az iskola bezárásához vezet­ne. Tekintettel a zord időjárási viszonyokra, a kemény fagyok­ra, nagyobb a tantermek fűtésé­vel kapcsolatos energiafogyasz­tásunk és az adósságunk is gyorsabb ütemben növekszik. Az önkormányzat pénztárában nem áll rendelkezésünkre olyan pénzösszeg, amellyel biztosítani tudnánk az iskola üzemeltetésé­nek finanszírozását" - fogalma­zott Ján Cipov, Lehota pod Vtácnikom település polgármes­tere. A falu két óvodája és egy általános iskolája a fűtés-, víz-, gáz- és áramszolgáltatásért fel­halmozott adóssága mintegy 400 ezer korona. A kiragadott példa nem egyedüli eset Szlovákiában. Hasonló gondokkal küszködik az ország legtöbb iskolája. A különbség csupán az adósság nagyságában van. o.f. A Skoda Auto hivatalosan is bemutatta új modelljét, amely az eddig forgalmazott Octavia továbbfejlesztett változata. Az autó megtekinthető lesz a márciusban megrendezésre kerülő genfi nem­zetközi autókiállításon. A jelenleg forgalmazott modellt 2005-ig fogják gyártani. Rosszul szerepeltek a szlovák pályázók Az EU-hivatalnoki posztok elnyeréséért kiírt pályázatok terén a csatlakozó országok között a szlovákiai pályázók szerepeltek a leg­gyengébben - állítja egy magát megnevezni nem kívánó európai bizottsági tag. A pályázat első fordulójának eredményeit néhány napon belül nyilvánosságra hozzák. „A háromezer szlovák jelent­kező közül a felvételinél csupán a fele jelent meg és a mintegy ezerötszáz szlovákiai pályázó közül mindössze 230 felelt meg a kö­vetelményeknek” - állítja a brüsszeli hivatalnok. Lebukott egy pénzhamisító diák Egy ezerkoronás hamisításáért kell felelnie egy 20 éves revúcai diáknak. Mária Faltánová, a Beszetercebányai Kerületi Rendőrség szóvivője tájékoztatása szerint az eddig büntetlen előéletű Milan N. ;anuár 5-én „dobta piacra” az általa gyártott hamis bankót. A rendőrség pénzhamisítással vádolja, a diák szabadlábon védekez­het. Pénzhamisításáért vagy hamis pénz terjesztéséért nyolc évig terjedő börtönbüntetés szabható ki. Összeállította: Oravetz Ferenc Lapszemle i.T tutrvttwiuéQ} mtíitp és a járási hivatalos közlönyök Huszonnégy óra leforgása alatt csaknem hatezer külföldre igyekvő román állampolgárt fordítottak vissza az ország több­nyire nyugati határállomásairól az elmúlt hét végén. A román határrendészettől származó ada­tokat idéző sajtóközlések szerint a schengeni térségbe igyekvő, többnyire a román-magyar ha­tárról visszafordított román tu­risták közül nagyon sokan nem rendelkeztek a külföldi utazás­hoz szükséges iratokkal, vala­mint a tervezett külföldi tartóz­kodásuk pénzfedezetével. Az Adevarul román napilap megírta, hogy a tornyai, a nagyszalontai és a borsi ro­mán határállomásról az elmúlt hét végén autóbuszszámra for­dították vissza a román határ­őrök és vámosok azokat a ro­mán turistákat, akik megfelelő iratok és összegek nélkül akar­tak Spanyolországba vagy más nyugat-európai országba utazni. Az esetek többségében a turisták szállítására szakoso­dott cégek vagy gépkocsi-veze­tőik sem rendelkeztek a törvé­nyesen kötelező igazolásokkal és bizonyítványokkal. Az Arad megyei határállo­másokon mindössze kilenc óra leforgása alatt több olyan „tu­ristát” tartóztattak fel, akiket korábban nyugat-európai or­szágokból különböző törvény­telenségek miatt kizsuppoltak, és most hamis papírokkal pró­báltak ugyanoda visszajutni. A törvénysértők a hatóságnak azt állították, hogy hamis útlevelei­ket 400-500 euróért vásárolták „ismeretlen személyektől”. December 15-étől hivatalo­san is működik a Bellyei járás Magyar Kisebbségi Önkor­mányzata, amelynek elnöke, Vass Zoltán nyilatkozott a szer­vezet kezdeti nehézségeiről, va­lamint céljairól. Az új testület egyik legnagyobb problémája volt, hogy fél év telt el, mire a statisztikai hivatal bejegyezte, ezáltal legalizálta működésüket. Legfontosabb céljuk, hogy egy­ségesen képviseljék az érdekeket, biztosítsák a kisebbségi jogokat és figyeljenek azok betartására a já­rás területén. Fontos feladatuk megvalósítani a kétnyelvűséget a közhivatalokban, mivel a járás­ban nincs egyetlen olyan közhi­vatalnok sem, aki anyanyelvi szinten beszélne magyarul. Ezen túl szorgalmazzák az utcanevek, helységnevek kétnyelvű kiírását kétnyelvű kiadását, ugyanis a ma­gyar lakosságot nem tájékoztatják kellőképpen, aminek nemkívána­tos következményei is lehetnek. Fontos szempont a közműve­lődés támogatása és a hagyomá­nyok ápolása is. Többek között a könyvtárak fejlesztése, működte­tése, népszerű-tudományos elő­adások szervezése (falusi turiz­mus, mezőgazdaság), különböző művelődési rendezvények támo­gatása. Egyelőre mindezt csak erkölcsileg, politikailag tudják tá­mogatni, de ha lehetőség lesz rá, akkor anyagilag is. Céljuk, hogy együttműködjenek a járás terüle­tén működő civil szervezetekkel, és a későbbiekben a lehetősége­ikhez képest akár anyagi támo­gatásban is részesítsék őket. Összeállította: K.H. A hideg időjárás miatt az iskolák fűtésére fordított energiafogyasztás és az adós­ságfelhalmozás is nagyobb ütemben növekszik

Next

/
Oldalképek
Tartalom