Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-01-22 / 15. szám

RÉGIÓ 2004. január. 22., csütörtök 5 A kultúra szerepe Nem nemzeti ünnep, csak egyszerűen a kultúra napja. Sajnos nem szerepel, nem él annyira a köztudatban, mint a hivatalos, munkaszünettel járó állami ünnepek. Pedig egy nemzet életében, megmaradása szempontjából a közös nyelv mellett, a közös kultúra is nagy szerepet játszik. Arra voltunk kíváncsiak, hogy tudják-e az emberek, minek a napja van ma és hogyan vélekednek az ünnep jelentőségéről. Angi (főiskolai hallgató) Január 22-e a Magyar Kultúra Napja és ez alkalomból Szekszárdi mellett tájházat avatnak. Szerin­tem nagyon fontosak az ilyen kis események, mint ez az avatás és ez a nap. Segít, hogy megőrizzük magyarságtudatunkat és kultúrán­kat tovább adjuk. Laci (főiskolai hallgató) A Himnusz megírásának alkalmá­ból rendezik meg minden évben, 22-én a kultúra napját, azzal a cél­lal szerintem, hogy ápoljuk nemze­ti kultúránkat. Bízom benne, hogy minden ember tudja, mit ünnep­iünk e napon, és valamilyen mó­don megemlékezik róla. Zoli (tanuló) A kultúra napját ünnepeljük janu­ár 22-én. Sajnos hanyatlik a kultú­ra manapság. Jobban oda kellene figyelni arra, hogy milyen progra­mok iránt érdeklődnek az embe­rek, a fiatalok. Olyan rendezvénye­ket, műsorokat kellene kínálni, amire igazából van kereslet. Karesz (hírszerkesztő) Kölcsey ezen a napon fejezte be a Himnuszt, amit minden magyarnak tudnia kell. A kul­túra minden korban jelentős szerepet játszott az emberek életében. Ennek így kell len­nie manapság Is, és erre ez a nap emlékeztet. Persze nem­csak január 22-én kell elmen­ni egy koncertre, hanem az év többi napján is. Bukovics Krisztián írása Lapát-sztori A minap lehullott hó ismét fizikai munkára késztette az embereket. Mert ugye a törvény mondja, hogy lapátra fel, és mindenki a maga háza tájékán (de csak ott!) söprögessen. Havat lapátolni pedig fáradságos munka, én meg elég lusta vagyok az ilyenhez. De hát a szabály, az sza­bály, úgyhogy a hónak mennie kell. Tavaly az egyik havazáskor mérhe­tetlen lustaságom arra késztetett, hogy más megoldást keressek. Ekkor jött képbe az az ember, akit valamennyien ismerünk, aki a világ bármely pontján megtalálható: középkorú, segélyből él, meg sem próbál elhe­lyezkedni, hol egy szál cigire, hol egy kis fröccsre vagy egy százasra vág meg minket azzal a szöveggel, hogy majd hó elején visszaadja. Persze mindketten tudjuk, hogy ez soha nem fog megtörténni, úgyhogy nyugodt vigyorral inthetünk búcsút javainknak. Ami viszont jelen történetünk­ben fontos, ő az az ember, aki szívesen vállal alkalmi, ház körüli mun­kát néhány forintért. Kikérdeztem ismerőseimet, mennyi a tarifája bará­tunknak. A válasz tömör volt: a munka nehézségétől függően egy-két li­ter bor, esetleg egy csomag cigaretta. Emberemet nem is igen kellett ke­resni, jött magától, amikor megtudta, hogy az „árai" iránt érdeklődtem. Persze feltételei is voltak: mielőtt nekiállna, egy italra hívjam meg. Dü­löngélő lépteit látva próbáltam kialkudni, hogy a munka után igyon, de ő kitartott elvei mellett. Pálinka le, lapát a kézbe, indulhatott a munka. Ahogy elnéztem őt, a hólapát sokkal inkább mankóként, mint munka­eszközként szolgált, de azért iparkodott rendesen. Közel két órát birkó­zott a járdát takaró hóval, és miután végzett, jöhettek a piszkos anyagi­ak. Nem kérek sem bort, sem cigit, pénz kell, egy ezres - mondta. Meg toldottam a bérét a zsebemben lévő apróval, és arra gondoltam, félreis­mertem. Ügy tűnik jó útra tért az öreg szeszkazán, talán még munkát is keres magának. Másnap hallottam, hogy a közeli kocsmában nagy nap volt: barátunk készpénzzel fizetett (amíg tartott), amire pedig csak rit­kán volt példa. Vannak dolgok, amik nem változnak. És bár nem a pénzt vagy az italt sajnálom tőle, de idén inkább magam lapátolok. Indul az informatikai képzés Párkányban Nagy volt az érdeklődés a nyelvi és informatikai kép­zés irányában. Január 19-én Érsekújvárban, a Regionális Művelődési Központ szék­helyén, január 20-án pedig a párkányi Csemadok szék­házának épületében zajlot­tak a felvételik. A Regionális Művelődési Központ és az európai uniós forrásoknak köszönhetően in­dul meg hétfőn reggel kilenc órakor az érsekújvári művelő­dési központ épületében, ked­den pedig ugyanebben az idő­pontban a párkányi Csemadok székház épületében az a nyelvi és informatikai képzés, amely­re főként a munkanélküliek je­lentkezését várták. Magyar Bé­la, Regionális Művelődési Köz­pont metodikusa lapunknak elmondta, hogy nagy volt az érdeklődés a tanfolyam iránt. Érsekújvárban 75, Párkányban pedig 60 jelentkező vett részt a felvételi vizsgákon. Mindkét helyen 15-15 jelentkezőt vá­lasztottak ki az angol nyelvű írásbeli vizsga, pszichológiai felmérés és személyes beszél­getés alapján, amelynél nem volt elhanyagolandó az a szempont, hogy elkötelezettsé­get érezzen a jelentkező a tan­folyam iránt. „Nem adhattunk esélyt a piacra orientált jelent­kezőknek, akik úgy nyilatkoz­tak, hogy munkalehetőség ese­tében megszakítják tanulmá­nyaikat” - mondta Magyar Bé­la. Számolnak azonban azzal a lehetőséggel is, hogy valaki mégis „kiesik”, ezért nyolc sze­méllyel több jelentkezőt vettek fel. „Sikerült olyan csoportokat kialakítanunk, amelyekben egyenlő arányban oszlanak el férfiak és nők.” A szerencsések között van­nak olyanok is, akik szülés utáni szabadságon vannak még, s mellette végzik majd a tanfolyamot. A féléves tanfo­lyam résztvevőinek életkora 18-30 év között mozog. 70 százaléka középiskolai vég­zettséggel, 30 százalékuk pe­dig főiskolai végzettséggel rendelkezik. „A jelentkezők ál­talában azzal érveltek, hogy bárhová nyújtják be kérvé­nyüket, mindenhol azért uta­sítják el őket, mert nincsenek megfelelő angol- és informati­kai ismereteik. A jelentkezők 70-80 százaléka próbálkozott már külföldön is, ahol az in­formatikai- és nyelvismeret alapkövetelménynek számít. Arra viszont nem volt pénzük, hogy jelentkezzenek valami­lyen tanfolyamra, hiszen a hasonló jellegű továbbképzé­sek 3000 koronától kezdőd­nek. Mi viszont a költségeket az uniós támogatásoknak kö­szönhetően fedezni tudjuk.” Az oktatás szlovák nyelven folyik majd, de minden tanár tud magyarul, tehát ha valaki­nek nyelvi nehézségei támad­nának, az könnyen kikü­szöbölhető. Magyar Béla to­vábbá elmondta, hogy az első órákon motivációs gyakorlato­kat végeznek majd, amelyek az önbizalom erősítése szem­pontjából fontosak. Ezt köve­tően 400 angolóra lesz, amelyből a végén 1-2-3 fokú különbözeti vizsgát kötelesek tenni, majd június elején indul az informatikai képzés, amely július végéig fog tartani. A hallgatók a tanfolyam végén oklevelet kapnak a képzés el­végzéséről. A hallgatóknak na­pi 5-6 órával kell számolniuk, a tanfolyamot a munkaügyi hivatal is támogatja. czm Táncpedagógia indul Pozsonyban Közel ötvenmillió a parkokra Tavaly Esztergom, Esztergom-Kertváros, Pilisszentlélek és a Szamárhegy-Búbánatvölgy térségének hatszázezer négyzetméternyi zöldfelületén átlagosan ötször nyírták le a füvet a Polgármesteri Hivatal által foglalkoztatott közhasz­nú munkások. Zöldfelületeire, közparkjaira negyvenötmil­lió-hatszázezer forintot költött Szent István városa. Táncpedagógus-képzés indul 2004/2005-ös tanév­ben Pozsonyban az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüt­tes és a Magyar Táncművé­szeti Főiskola szervezésé­ben. A képzés akkor indul­hat be, ha legalább 20 je­lentkező lesz a szakra. A budapesti Magyar Táncművé­szeti Főiskola (MTF) a 2004/2005- ös tanévben táncpedagógus-kép- zést indít néptánc-szakirányon Po­zsonyban. A képzés az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes épületében valósul meg. A tandíjat a Magyar Táncművészeti Főiskola 90 000 Ft/ félév összegben határozta meg. Az oktatás költségeit részben a Ma­gyar Táncművészeti Főiskola, rész­ben pedig az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes fedezi. A tandíjra egyénileg, illetve a szervező intéz­ménnyel közösen lehet pályázni. Farkas Józseftől, a táncegyüt­tes szervező titkárától megtud­tuk, hogy a képzés levelező ta­gozaton, tömbösített formában fog lezajlani. A hallgatók csak a felvételi és a záróvizsgák miatt kötelesek Budapestre utazni. A négyéves képzés főiskolai diplomát ad, amelyet a 2004. május elsején életbe lépő uniós jogszabályok érteimében vala­mennyi uniós tagországban, így Szlovákiában is elismernek. „Nem kihelyezett szakról, ha­nem rendes szakképzésről van szó” - mondta Farkas József. A felvételi vizsgák valószínű­leg áprilisban lesznek. Fontos tudnivaló, hogy a képzés csak akkor indul be, ha legalább húsz fő jelentkezik. Farkas Józseftől megtudtuk, hogy eddig tízen jelezték felvé­teli szándékukat. A kérvényt csak február elsejéig lehet bead­ni. Az érdeklődőket a felvételi vizsga pontos időpontjáról és feltételeiről részletesen tájékoz­tatják. A szándéknyilatkozat le­tölthető a www.ifjuszivek.sk (hí­rek) oldalról, illetve részletes tá­jékoztatást a 02/544 10 310-es telefon- és faxszámon kapható, vagy az info@ifjuszivek.sk, va­lamint a farkas@ifjuszivek.sk e-mail címen. czm Az összeg egy részét, több mint kilencmillió forintot a' munkák el­végzéséhez szükséges géppark üzemanyag-beszerzésére, karban­tartására, a meghibásodott vagy fogyó alkatrészeinek pótlására, a gépek biztosítására fordított a Vá­rosszépítés. Új, később létesítendő parkok kialakításának tervezési munkái után kilenc és fé lmillió fo­rintot fizetett az önkormányzat. A meglévő zöldterületeken elvirág- zott vagy egyéb okból pótolandó, a kandeláberekbe kiültetett és az újonnan létesített parkokba tizenöt és fél millió forintért vásárolt virág­palántákat és facsemetéket az ön- kormányzat, amelyek kiültetésé­ben a város civil szervezetei is je­lentős szerepet vállaltak. Ezekkel a karbantartási, telepítési munkákkal kapcsolatban virágtartók készítte­tésére, gépi földmunkák elvégzésé­re, esetenként termőföld-vásárlás­ra ötszázkilencvenezer forintot for­dítottak. Tavaly befejeződött az Árok utca fásítása, és a Bánomi-át­törés partoldalába is ültetett fákat a polgármesteri hivatal. Ugyancsak a Városszépítés végeztette el a szük­ségessé váló rágcsáló- és szúnyog- irtást kétmillió forintért, és gondos­kodott a temetők környékének, ár­kainak karbantartásáról is. A közte­rületeken a padok karbantartását, egyes hiányzó vagy megrongált elemeinek cseréjét, új padok felállí­tását végezték el, valamint gondos­kodtak több helyen a közterületi szemétgyűjtők kihelyezéséről is. Több játszótéren kicserélték a hinták elkopott, veszélyessé vált alkatrészeit, a játszótéri eszközök festését és folyamatosan cserélik a homokot is. A polgármesteri hi­vatal tervei és a folyamatosan fi­gyelemmel kísért igények alapján idén is folytatódik Esztergom zöldfelületeinek karbantartása és bővítése, például a Duna-part vadon nőtt bozótjának, fáinak ki­irtása a Fűzfa utcáig, így a város a Duna felől érkezőknek is szebb arcát mutathatja majd. gk Tisztújítás a Fidelitas megyei választmányán belül Január 18-án ülésezett a Fidelitas Komárom-Esztergom megyei Választmánya Tatabányán. Az ülésen tisztújításra került sor: Schmidt Csaba korábbi megyei elnök lemondott tisztségéről, mivel a szervezet országos alelnöke lett. Az ülésen új elnökség alakult, amelynek vezetőjévé Steindl Balázst, az Esztergomi Fidelitas elnökét választották. Az alelnöki feladatokat a továbbiakban Riegel Béla, Berkovics Gergely és Szabó Péter látja el. A Fidesz-MPSZ megyei választmányába delegált tag Schmidt Csaba lett. Az új elnökség fő feladatának tekinti a megyén belüli csoportok számá­nak további növelését, valamint programok szervezését. sem Emelkednek a polgármesteri fizetések 99 ezer forintról minimálisan 231 ezer forintra kellett emelni az ezer lakos alatti községekben a főállású polgármesterek fizetését január elsejétől. A kisebb településeknek komoly gon­dot okoz az új rendelet, hiszen az állam nem biztosít többletfor­rást az önkormányzatok részére. A települések tehát vagy meg­próbálják a többletet költségvetésükből kigazdálkodni, vagy a polgármester lemond státuszáról. gk Megyénk pedagógusai is kaptak kitüntetést 77 pedagógust részesítettek elismerésben hétfőn a Magyar Kultúra Napja alkalmából Budapesten. A kitüntetettek között megyei pedagógusok is vannak. Apáczai Csere János-díjat kapott dr. Körmendi Géza, a tatai Eötvös József Gimnázium nyugalma­zott igazgatója. Brunszvik Teréz-díjat vehetett át Deli Andrásné, a komáromi Kistáltos Óvoda óvodapedagógusa, Karácsony Sándor- díjban részesítették Borbély Ellát, a komáromi Feszty iskola tanítóját, Kotzné Havas Erika, az esztergomi Vitéz János általános iskola szakvezetője pedig Németh László-díjat vehetett át. gk Ülésezik az Esztergomi Városvédő Alapítvány Január 23-án, pénteken 16 órakor nyilvános ülést tart az Esztergomi Városvédő Alapítvány, az esztergomi Vármegyeháza Gadányi termében. Az első napirendi pont a Társasház-felújítási pályázatok értékelése lesz: az alapítvány egyszeri, vissza nem térí­tendő támogatást nyújtott 11 esztergomi ház utcafronti homlokza­tának felújítására. A programnak köszönhetően már hat épület homlokzata teljesen megújult (Bajcsy-Zsilinszky 21, 45.. Molnár­sor 1, Jókai Mór 37, a Széchenyi-tér 2., Bottyán János u 4.), további 5 épület munkálatai még zajlanak. Az ülés másik tervezett témája Esztergom világörökségi jelölése lesz. sem Párkányban ülésezett az Ister-Granum Eurorégió elnöksége A párkányi polgármesteri hivatal tanácstermében ülésezett a tavaly megalakult Ister-Granum Eurorégió tizennégy tagú elnöksége. Az ülésen nemcsak a február negyedikéi eurorégiós közgyűlést készítették elő, hanem Meggyes Tamás esztergomi polgármester javaslata alapján kidolgozták a havonta ülésező közgyűlés évi munkatervét is. Az elnökség ülésén megbeszélést folytattak az Ipolyon megépítendő hidakról, a régóta jelentkezett igények szerint Karva és Lábatlan között létesítendő személykomp vagy révátkelő, illetve az Esztergom ipari területeit a párkányi folyami és vasúti szál­lítási kapacitással összekötő teherkomp terveiről is. Szintén tárgyal­tak az egészségügyi együttműködés lehetőségeiről, és megkezdték az eurorégiós szakmai bizottságok megalakításának előkészítését. Bemutatkoztak az Ister-Granum Eurorégiós Munkacsoport munkatársai, akik áttekintették az eurorégió fejlesztésébe bevonható támogatási pályázatok kínálta lehetőségeket. gk

Next

/
Oldalképek
Tartalom