Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-17 / 12. szám
RÉGIÓ 2004. január 17, szombat ______^ Né hány évvel ezelőtt száz forint - de régen volt- igenis pénznek, értéknek számított. Egy százasért az ember ehetett egy hot-dogot, vehetett egy kiló kenyeret meg tíz deka párizsit, ihatott egy korsó sört. Két darab érméért menüt lehetett enni egy kifőzdében, háromért az ember oda-vissza buszo- zott Budapestre. Ma már ez merőben másképp néz ki, a százforintos érme lassan már csak amolyan zsetonként szolgál, amivel esetleg tologathatunk egy üres bevásárlókocsit valamelyik áruházban. Vásárlóértéke jóformán a nullára csökkent, száz forintért kaphatunk talán egy fél kiló kenyeret vagy fél liter tejet (nem mind a kettőt, hanem vagy ezt, vagy azt!). Nehogy félreértsenek, nem a százassal van bajom, hanem azzal, hogy az évek során nem lett több belőle sem nekem, sem neked, csak nekik. Mennyi az annyi? Kép és szöveg: Bukovics Krisztián Tizenhat éve hunyt el Buga László, az „ország orvosa” Dr. Buga László neve bizonyára nem ismeretlen a mai középkorosztály és az idősebb olvasók előtt. Orvosi tanácsait mintegy három és fél évtizeden át sugározta a Magyar Rádió heti rendszerességgel, így azok is megismerhették nevét, akik nem tartoznak a gyakorta rádiózók népes táborába. A fiatalabb korosztály előtt azonban szinte teljesen feledésbe merült a neve és munkássága, pedig régiónk egyik neves szülöttjét tisztelhetjük benne, akinek emlékét nem ártana ápolni. Az ország Buga doktora 1906. február 7-én született Ebeden (bár az Új Magyar Életrajzi Lexikon Budapestet jelöli meg születési helyszínként), eredeti családineve Bukovszky. Szülei, Bukovszky Gyula és Nemesszeghy Gizella pedagógusok voltak, mindketten az ebedi elemi iskolában tanítottak. Édesapja sokáig az igazgatói posztot töltötte be. Buga László az elemi iskola elvégzése és az érettségi után a szegedi egyetem orvosi karán 1938-ban szerzett orvosi oklevelet, majd Muzslára került mint körzeti orvos. Muzsla után Tokod, Körmend, Szombathely következett, majd 1951 és 1957 között az Egészségügyi Minisztériumban volt főelőadó. Ezután Budapesten telepedett le, és nyugdíjazásáig a VII. kerületben praktizált, előbb, körzeti orvosként, 1959-től pedig főorvosként. Munkásságára az elhivatottság és a kötelességtudat volt a jellemző. Soha nem felejtette el, hogy honnan indult, hol vannak a gyökerei, ezért mindvégig kötelességének érezte az egyszerű nép, leginkább a falusi, vidéki nép szolgálatát. „Jó egészség falun, tanyán” c. művében írja: „... a magyar falu nem tudott egészségesen élni. De honnan is tudhatott volna? Ki tanította meg rá?” Buga doktor tehát felvállalta a felvilágosító és a gyógyító szerepét, mert hitt abban, hogy könyvei, a rádióban elhangzott előadásai," újságcikkei révén maga is hozzájárulhat egy nagyobb közösség, vagy akár egy nép egészségi állapotának javításához. Stílusa és nyelvezete minden írásában egyszerű, világos és közérthető, ugyanakkor nem nélkülözte a tudományos igényességet sem. Figyelme szinte mindenre kiterjedt. Célja volt, hogy megismertesse olvasóit és hallgatóit az alapvető higiéniai előírásokkal, a legfőbb kórokozókkal és az ellenük való védekezéssel, a leggyakoribb betegségekkel és azok gyógyításával, de szólt a mértéktelen dohányzás vagy alkoholfogyasztás ártalmairól is. Itt jegyzem meg, csupán érdekességként, ho&/ nem ítélte el oly szigorúan a dohányzást, mint a mai orvostudomány, kismértékben nem tartotta károsnak: „A kisfokú dohányzás nem káros” - jegyezte meg a káros szenvedélyekről szóló írásában. Küzdött a babonaság ellen is, bár tudta, hogy a mélyen rögzült téveszméket és hiedelmeket nehéz kiirtani. Szívügye volt az egészséges táplálkozás, gyakran adott praktikus tanácsokat ebben a kérdésben. A napjainkban oly gyakran emlegetett koleszterin kifejezést valószínűleg ő még nem ismerte, esetleg nem eléggé, különben biztosan nem adta volna a következő tanácsot: „Nagyon fontos az emberi szervezet számára a szalonna és a hús is.” Bár rögtön hozzátette: „Ehhez azonban mindig együnk burgonyát és valamilyen savanyú salátát.” Buga doktor a versírással is próbálkozott. Diákköri versei „Tétova tarka álmok” címmel jelentek meg. 1923 és 1929 között írt versei a „Fekete akkordok” címet viselik. A háború alatt 1941-ben is megjelent egy verseskötete: „Dalol az orvos, mesél a kórház”. A Magyar Rádióban 1965 és 1968 között elhangzott előadásaiból válogatás jelent meg „Gyógyító szó” címmel. A széles olvasóközönség számára írta a már említett és idézett „Jó egészség falun, tanyán” című könyvét, majd a „A jó egészség könyve” c. művét. • 70. születésnapja alkalmából 1976. február 1-jén szülőfaluja, Ebed nagyszabású emlékesttel tisztelgett neves szülöttje előtt a falu krónikása, Rutai Ferenc rendezésében. Ekkor került bemutatásra Buga László egyetlen ismert színpadi műve, a „Lámpagyújtás felé” falusi életkép egy felvonásban, az ebedi Csemadok színjátszó társulatának jóvoltából. Az ország Buga doktora 1988. január 9-én hunyt el Budapesten. Sírja a Farkasréti temetőben található. Tátyi Tibor Jutalmazták a díszkivilágítást- Nyergesújfalu Csütörtök délután helyi vállalkozók és lakosok várták Miskolczi József polgár- mestert a nyergesi Polgár- mesteri Hivatal emeletén. Azért gyűltek össze, mert a város vezetője itt hirdette ki, hogy kik részesülnek idén elismerésben a karácsonyi díszkivilágításért. Nyergesújfalun november 30- ától január 5-ig, vagyis advent kezdetétől vízkeresztig világították meg karácsonyi fények a várost. Ebben az időszakban a helyi vállalkozók és a lakosság nagy része is feldíszítette az üzletét, házát. A legszebb, legigényesebb díszítés díjat kap. Az elmúlt években a képviselők járták végig a várost, ők döntötték el, kinek a háza pompázik a legszebb fényekben, színekben. 2003 decemberében azonban a polgármester javaslatára levelet küldtek ki a helyi civil szervezeteknek, hogy javasoljanak ők lehetséges díjazottakat. Természetes, hogy ez a rangsorolás szubjektív, hisz nem lehet mércével mérni, ki mit tart szépnek vagy esztétikusnak. Mégis megszületett a döntés. A vállalkozók között első helyezett lett a Fanni Gyermekdivat, második a Villa Negra söröző, harmadik az Irma Fodrászat. A magánházak kategóriájában Faul Félix, Diószegi Károly és Hanák Erika vitte el a pálmát. A díjazottak pénzjutalmat és emlékplakettet kaptak. Miskolczi József polgármester kiemelte, hogy az igazi eredmény az, hogy egyre többen vállalják lakóhelyük feldíszítését és, a Nyergeshez tartozó Eterniten is elterjedt már ez a szokás. A környező települések is kivilágítják már ünnepek alatt a főbb útvonalaikat, természetesen valamennyi saját lehetőségeihez mérten. Nyerges után jött Tát, Dorog, Lábatlan, de távolabbra is eljutott a kisváros karácsonyi fényeinek híre. Idén a hó hiányzott csak a tökéletes ünnephez, bár a polgármester megjegyezte, mióta ő a felelős az eltakarításáért, rfiár nem szereti annyira a havat. magyar Minek örülsz, te... ?! Bukovics Krisztián írása Tehát új esztendő, új élet, jókívánságok és hasonlók. Az elmúlt néhány nap valószínűleg mindenki számára elegendő volt ahhoz, hogy a szilveszteri mulatozást követően átgondolja, hogy vajon mi a fenének örülünk mi minden évben az új esztendőnek. Ilyentájt már mindenkiben tudatosul az, hogy boldog új esztendőt kívánni meglehetősen vakmerő, sőt esetenként egyenesen sértő dolog. A boldog új évet kívánságnak ugyanis évről évre egyre erőteljesebben érvényesül egy bizonyos ironikus, kesernyés mellékzöngéje. Január elején az ember fájó fejjel tudatosítja magában, hogy vajon mit is jelent az új esztendő: a szokásos áremeléseket, a szokásosan stagnáló fizetéseket, új, soha be nem teljesülő ígéreteket, jól kereső politikusok és milliomos barátaik kerülnek még jobban fizető állásokba, vagy éppenséggel váltják le őket demonstratív módon (ez persze nem zárja ki a még magasabb fizetési osztályba kerülést). Szidhatjuk vagy éppen sajnálhatjuk őket csakúgy, mint a milliárdos papával megáldott „nemzet autóversenyzőjét”, akinek -Istenem, micsoda borzalom- sajnos kevésnek bizonyul az államtól kapott négymillió dollár is, mert az a bizonyos csúnya szponzor nem hajlandó elég pénzt adni, az eddig meglehetősen kevés eredményt felmutatni tudó csemetének. Szóval, ez az esztendő -mint általában minden korábbi- csupa olyan dolgokat produkál, amelyektől az ember mindenféle lelki állapotba kerül, de a legkevésbé sem lesz boldog. Gyanítom, hogy valamennyiünk számára abszolút kielégítő lenne bármelyik meghurcolt politikusunk, vagy esetleg a fent említett pilóta-jelölt menedzsere fizetésének a töredéke is ahhoz, hogy ne húzzuk savanyú mosolyra a szánkat, amikor nagy hangon kívánnak nekünk a televízión keresztül „boldogot” a jóllakott arcú kereskedelmis srácok. Azt el tudom képzelni, hogy nekik boldog, de ne haragudjanak rám, ha megkérdezem: mi a csudának örülsz, te...?! (Megjegyzés: jobb, ha nem árulják el, mert akkor azt is begyűjtik, tessék csak titokzatosan boldogan mosolyogni, amitől ugyan kissé idiótának tűnünk, de hát ugye boldogok a lelki szegények és a többi, most minek magyarázzam.. .ez t»an. Szünetelni fog az áramszolgáltatás Helembán Február 20-tól szünetelni fog az áramszolgáltatás bizonyos napokon Helembán. Kosznovszki Henrietta, Helemba polgármestere lapunkat arról tájékoztatta, hogy a faoszlopokat, valamint a régi villanyvezetékeket fogják a faluban lecserélni, ezért egész februárban minden kedden, szerdán és csütörtökön reggel héttől délután 16.00 óráig nem lesz a községben villanyáram. czm Falumúzeum lesz Sárón A Sapard-program támogatását kihasználva szeretnének Sárón falumúzeumot létesíteni. Judita Trníková. Sáró polgármestere arról tájékoztatta lapunkat, hogy még ebben az évben szeretnének falumúzeummá átalakítani egy műemlék jellegű házat. „A község gazdag történelmi múlttal rendelkezik, ezért tartjuk fontosnak létrehozni ezt az intézményt” - hangsúlyozta Judita Trníková. A polgármester-asszony továbbá elmondta, hogy mivel a faluban jelentős a roma nemzetiségű lakosok száma, ezért a roma kultúra vívmányainak, értékeinek is teret szeretnének biztosítani, ami a roma lakosok kulturális életének felkarolását szolgálná. A falumúzeum helyiségeit a lévai Bars vármegye történelmi emlékeit őrző múzeum kiállítási tárgyaival szeretnék berendezni. czm Vers- és prózamondó verseny Nyergesújfalun A Magyar Kultúra Napja alkalmából január 24-én magyar vers- és prózamondó versenyt rendez a nyergesújfalui Pinocchio Bábcsoport és Gyermekbarát Kör, és az Ady Endre Művelődési Ház. A versenyre a tömegszervezeti székházban kerül sor. A rendezők minden olyan aktív és kultúraszerető résztvevőt várnak, aki szívesen elmondaná, felolvasná kedvenc versét vagy prózai művét. Korhatárt nincs, azonban annyi kikötése van a rendezőknek, hogy a választott mű szerzője kizárólag magyar író, költő vagy publicista legyen. Egy előadásra a szervezők maximálisan hat percet adnak. A jelentkezéseket január 20-ig lehet a helyi általános iskolában vagy a gimnáziumban leadni. ák Új társasházi törvény Megváltoztatja az albérleti piac rendjét a januárban életbe lépett új társasházi törvény. Ha a lakók úgy döntenek, a házmestereknek újra lakókönyvet kell nyitniuk, melynek tartalmaznia kell minden új bérlő feladatát. Be kell jelenteni ezután a lakásban élők számának változását is, amennyiben a közös költségek egy része a lakók számától függ. A mostani helyzetben könnyebben átláthatóvá válik az albérleti piac. Egyelőre még nincs döntés arról, hogy a közös képviselőnek kötelező lesz-e adatokat szolgáltatni az APEH felé. A bérbeadás bejelentésének elmulasztása azonban adóbírsággal jár majd. gk
