Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-01-17 / 12. szám

RÉGIÓ 2004. január 17, szombat ______^ Né hány évvel ezelőtt száz forint - de régen volt- igenis pénznek, ér­téknek számított. Egy százasért az ember ehetett egy hot-dogot, ve­hetett egy kiló kenyeret meg tíz deka párizsit, ihatott egy korsó sört. Két darab érméért menüt le­hetett enni egy kifőzdében, háro­mért az ember oda-vissza buszo- zott Budapestre. Ma már ez merő­ben másképp néz ki, a százforin­tos érme lassan már csak amo­lyan zsetonként szolgál, amivel esetleg tologathatunk egy üres be­vásárlókocsit valamelyik áruház­ban. Vásárlóértéke jóformán a nullára csökkent, száz forintért kaphatunk talán egy fél kiló ke­nyeret vagy fél liter tejet (nem mind a kettőt, hanem vagy ezt, vagy azt!). Nehogy félreértsenek, nem a százassal van bajom, ha­nem azzal, hogy az évek során nem lett több belőle sem nekem, sem neked, csak nekik. Mennyi az annyi? Kép és szöveg: Bukovics Krisztián Tizenhat éve hunyt el Buga László, az „ország orvosa” Dr. Buga László neve bi­zonyára nem ismeretlen a mai középkorosztály és az idősebb olvasók előtt. Or­vosi tanácsait mintegy há­rom és fél évtizeden át su­gározta a Magyar Rádió he­ti rendszerességgel, így azok is megismerhették nevét, akik nem tartoznak a gya­korta rádiózók népes tábo­rába. A fiatalabb korosztály előtt azonban szinte teljesen feledésbe merült a neve és munkássága, pedig régiónk egyik neves szülöttjét tisztel­hetjük benne, akinek emlé­két nem ártana ápolni. Az ország Buga doktora 1906. február 7-én született Ebeden (bár az Új Magyar Életrajzi Lexi­kon Budapestet jelöli meg szüle­tési helyszínként), eredeti csalá­dineve Bukovszky. Szülei, Bukovszky Gyula és Nemesszeghy Gizella pedagógu­sok voltak, mindketten az ebedi elemi iskolában tanítottak. Édes­apja sokáig az igazgatói posztot töltötte be. Buga László az elemi iskola elvégzése és az érettségi után a szegedi egyetem orvosi karán 1938-ban szerzett orvosi oklevelet, majd Muzslára került mint körzeti orvos. Muzsla után Tokod, Körmend, Szombathely következett, majd 1951 és 1957 között az Egészségügyi Minisztéri­umban volt főelőadó. Ezután Bu­dapesten telepedett le, és nyugdí­jazásáig a VII. kerületben prakti­zált, előbb, körzeti orvosként, 1959-től pedig főorvosként. Munkásságára az elhivatott­ság és a kötelességtudat volt a jellemző. Soha nem felejtette el, hogy honnan indult, hol vannak a gyökerei, ezért mindvégig kö­telességének érezte az egyszerű nép, leginkább a falusi, vidéki nép szolgálatát. „Jó egészség falun, tanyán” c. művében írja: „... a magyar falu nem tudott egészségesen élni. De honnan is tudhatott volna? Ki tanította meg rá?” Buga doktor tehát fel­vállalta a felvilágosító és a gyógyí­tó szerepét, mert hitt abban, hogy könyvei, a rádióban elhangzott előadásai," újságcikkei révén ma­ga is hozzájárulhat egy nagyobb közösség, vagy akár egy nép egészségi állapotának javításához. Stílusa és nyelvezete minden írásában egyszerű, világos és kö­zérthető, ugyanakkor nem nélkü­lözte a tudományos igényességet sem. Figyelme szinte mindenre ki­terjedt. Célja volt, hogy megismer­tesse olvasóit és hallgatóit az alap­vető higiéniai előírásokkal, a leg­főbb kórokozókkal és az ellenük való védekezéssel, a leggyakoribb betegségekkel és azok gyógyításá­val, de szólt a mértéktelen do­hányzás vagy alkoholfogyasztás ártalmairól is. Itt jegyzem meg, csupán érdekességként, ho&/ nem ítélte el oly szigorúan a dohány­zást, mint a mai orvostudomány, kismértékben nem tartotta káros­nak: „A kisfokú dohányzás nem káros” - jegyezte meg a káros szenvedélyekről szóló írásában. Küzdött a babonaság ellen is, bár tudta, hogy a mélyen rög­zült téveszméket és hiedelmeket nehéz kiirtani. Szívügye volt az egészséges táplálkozás, gyakran adott praktikus tanácsokat eb­ben a kérdésben. A napjaink­ban oly gyakran emlegetett ko­leszterin kifejezést valószínűleg ő még nem ismerte, esetleg nem eléggé, különben biztosan nem adta volna a következő ta­nácsot: „Nagyon fontos az em­beri szervezet számára a szalon­na és a hús is.” Bár rögtön hoz­zátette: „Ehhez azonban min­dig együnk burgonyát és vala­milyen savanyú salátát.” Buga doktor a versírással is próbálkozott. Diákköri versei „Tétova tarka álmok” címmel jelentek meg. 1923 és 1929 kö­zött írt versei a „Fekete akkor­dok” címet viselik. A háború alatt 1941-ben is megjelent egy verseskötete: „Dalol az orvos, mesél a kórház”. A Magyar Rá­dióban 1965 és 1968 között el­hangzott előadásaiból válogatás jelent meg „Gyógyító szó” cím­mel. A széles olvasóközönség számára írta a már említett és idézett „Jó egészség falun, ta­nyán” című könyvét, majd a „A jó egészség könyve” c. művét. • 70. születésnapja alkalmából 1976. február 1-jén szülőfaluja, Ebed nagyszabású emlékesttel tisztelgett neves szülöttje előtt a fa­lu krónikása, Rutai Ferenc rende­zésében. Ekkor került bemutatásra Buga László egyetlen ismert szín­padi műve, a „Lámpagyújtás fe­lé” falusi életkép egy felvonásban, az ebedi Csemadok színjátszó tár­sulatának jóvoltából. Az ország Buga doktora 1988. január 9-én hunyt el Budapes­ten. Sírja a Farkasréti temető­ben található. Tátyi Tibor Jutalmazták a díszkivilágítást- Nyergesújfalu ­Csütörtök délután helyi vállalkozók és lakosok vár­ták Miskolczi József polgár- mestert a nyergesi Polgár- mesteri Hivatal emeletén. Azért gyűltek össze, mert a város vezetője itt hirdette ki, hogy kik részesülnek idén elismerésben a kará­csonyi díszkivilágításért. Nyergesújfalun november 30- ától január 5-ig, vagyis advent kezdetétől vízkeresztig világították meg karácsonyi fények a várost. Ebben az időszakban a helyi vál­lalkozók és a lakosság nagy része is feldíszítette az üzletét, házát. A legszebb, legigényesebb díszítés díjat kap. Az elmúlt években a képviselők járták végig a várost, ők döntötték el, kinek a háza pompázik a legszebb fényekben, színekben. 2003 decemberében azonban a polgármester javasla­tára levelet küldtek ki a helyi civil szervezeteknek, hogy javasolja­nak ők lehetséges díjazottakat. Természetes, hogy ez a rang­sorolás szubjektív, hisz nem le­het mércével mérni, ki mit tart szépnek vagy esztétikusnak. Mégis megszületett a döntés. A vállalkozók között első helyezett lett a Fanni Gyermekdivat, má­sodik a Villa Negra söröző, har­madik az Irma Fodrászat. A ma­gánházak kategóriájában Faul Félix, Diószegi Károly és Hanák Erika vitte el a pálmát. A díja­zottak pénzjutalmat és emlék­plakettet kaptak. Miskolczi József polgármester kiemelte, hogy az igazi ered­mény az, hogy egyre többen vállalják lakóhelyük feldíszíté­sét és, a Nyergeshez tartozó Eterniten is elterjedt már ez a szokás. A környező települések is kivilágítják már ünnepek alatt a főbb útvonalaikat, természe­tesen valamennyi saját lehető­ségeihez mérten. Nyerges után jött Tát, Dorog, Lábatlan, de távolabbra is eljutott a kisváros karácsonyi fényeinek híre. Idén a hó hiányzott csak a tökéletes ünnephez, bár a polgármester megjegyezte, mióta ő a felelős az eltakarításáért, rfiár nem sze­reti annyira a havat. magyar Minek örülsz, te... ?! Bukovics Krisztián írása Tehát új esztendő, új élet, jókívánságok és hasonlók. Az elmúlt néhány nap valószínűleg mindenki számára elegendő volt ahhoz, hogy a szilveszteri mulatozást követően átgondolja, hogy vajon mi a fenének örülünk mi minden évben az új esztendőnek. Ilyentájt már mindenkiben tudatosul az, hogy boldog új esztendőt kívánni meglehetősen vakmerő, sőt esetenként egyenesen sértő dolog. A boldog új évet kívánságnak ugyanis évről évre egyre erőteljesebben érvényesül egy bizonyos ironikus, kesernyés mellékzöngéje. Január elején az ember fájó fejjel tudatosítja magában, hogy vajon mit is jelent az új esztendő: a szokásos áremeléseket, a szokásosan stag­náló fizetéseket, új, soha be nem teljesülő ígéreteket, jól kereső po­litikusok és milliomos barátaik kerülnek még jobban fizető állások­ba, vagy éppenséggel váltják le őket demonstratív módon (ez per­sze nem zárja ki a még magasabb fizetési osztályba kerülést). Szid­hatjuk vagy éppen sajnálhatjuk őket csakúgy, mint a milliárdos pa­pával megáldott „nemzet autóversenyzőjét”, akinek -Istenem, mi­csoda borzalom- sajnos kevésnek bizonyul az államtól kapott négymillió dollár is, mert az a bizonyos csúnya szponzor nem haj­landó elég pénzt adni, az eddig meglehetősen kevés eredményt fel­mutatni tudó csemetének. Szóval, ez az esztendő -mint általában minden korábbi- csupa olyan dolgokat produkál, amelyektől az em­ber mindenféle lelki állapotba kerül, de a legkevésbé sem lesz bol­dog. Gyanítom, hogy valamennyiünk számára abszolút kielégítő lenne bármelyik meghurcolt politikusunk, vagy esetleg a fent emlí­tett pilóta-jelölt menedzsere fizetésének a töredéke is ahhoz, hogy ne húzzuk savanyú mosolyra a szánkat, amikor nagy hangon kíván­nak nekünk a televízión keresztül „boldogot” a jóllakott arcú keres­kedelmis srácok. Azt el tudom képzelni, hogy nekik boldog, de ne haragudjanak rám, ha megkérdezem: mi a csudának örülsz, te...?! (Megjegyzés: jobb, ha nem árulják el, mert akkor azt is begyűjtik, tessék csak titokzatosan boldogan mosolyogni, amitől ugyan kissé idiótának tűnünk, de hát ugye boldogok a lelki szegények és a töb­bi, most minek magyarázzam.. .ez t»an. Szünetelni fog az áramszolgáltatás Helembán Február 20-tól szünetelni fog az áramszolgáltatás bizonyos na­pokon Helembán. Kosznovszki Henrietta, Helemba polgármestere lapunkat arról tájékoztatta, hogy a faoszlopokat, valamint a régi villanyvezetékeket fogják a faluban lecserélni, ezért egész február­ban minden kedden, szerdán és csütörtökön reggel héttől délután 16.00 óráig nem lesz a községben villanyáram. czm Falumúzeum lesz Sárón A Sapard-program támogatását kihasználva szeretnének Sárón falumúzeumot létesíteni. Judita Trníková. Sáró polgármestere arról tájékoztatta lapunkat, hogy még ebben az évben szeretnének falu­múzeummá átalakítani egy műemlék jellegű házat. „A község gaz­dag történelmi múlttal rendelkezik, ezért tartjuk fontosnak létrehoz­ni ezt az intézményt” - hangsúlyozta Judita Trníková. A polgármes­ter-asszony továbbá elmondta, hogy mivel a faluban jelentős a ro­ma nemzetiségű lakosok száma, ezért a roma kultúra vívmányai­nak, értékeinek is teret szeretnének biztosítani, ami a roma lakosok kulturális életének felkarolását szolgálná. A falumúzeum helyiségeit a lévai Bars vármegye történelmi emlé­keit őrző múzeum kiállítási tárgyaival szeretnék berendezni. czm Vers- és prózamondó verseny Nyergesújfalun A Magyar Kultúra Napja alkalmából január 24-én magyar vers- és prózamondó versenyt rendez a nyergesújfalui Pinocchio Báb­csoport és Gyermekbarát Kör, és az Ady Endre Művelődési Ház. A versenyre a tömegszervezeti székházban kerül sor. A rendezők min­den olyan aktív és kultúraszerető résztvevőt várnak, aki szívesen elmondaná, felolvasná kedvenc versét vagy prózai művét. Korha­tárt nincs, azonban annyi kikötése van a rendezőknek, hogy a vá­lasztott mű szerzője kizárólag magyar író, költő vagy publicista le­gyen. Egy előadásra a szervezők maximálisan hat percet adnak. A jelentkezéseket január 20-ig lehet a helyi általános iskolában vagy a gimnáziumban leadni. ák Új társasházi törvény Megváltoztatja az albérleti piac rendjét a januárban életbe lé­pett új társasházi törvény. Ha a lakók úgy döntenek, a házmes­tereknek újra lakókönyvet kell nyitniuk, melynek tartalmaznia kell minden új bérlő feladatát. Be kell jelenteni ezután a lakás­ban élők számának változását is, amennyiben a közös költségek egy része a lakók számától függ. A mostani helyzetben könnyeb­ben átláthatóvá válik az albérleti piac. Egyelőre még nincs dön­tés arról, hogy a közös képviselőnek kötelező lesz-e adatokat szolgáltatni az APEH felé. A bérbeadás bejelentésének elmulasz­tása azonban adóbírsággal jár majd. gk

Next

/
Oldalképek
Tartalom