Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-06 / 46. szám

ftfenap RÉGIÓ 2003. november 6., csütörtök Amióta a királyvárosban fi­zetni kell a parkolásért, ár­gus szemekkel figyelem au­tós társaimat, ki hogyan is képes betartani az újonnan kirótt szabályokat. Azóta szinte mindig találok parko­lóhelyet a belvárosban, s ezért is lepett meg a képen látható helyzet. Talán kép­rejtvénynek, furfangos felad­ványnak is szánhatnánk a fo­tót, de úgy vélem hamar fel­tűnik mindenkinek a problé­ma. Hol is van ennek a par­kolónak a be(kil)hajtója? - kérdezhetnénk bátran. Be­hajtani úgysem szeretnénk - hisz nincs egy hely sem - vi­szont ha dolgunk végeztével elhagynánk a helyet, kör­münket rágva magyarázhat­nánk az autónkhoz odalépő intézkedő szervnek, hogyu- gye „lejárt perszehogylejárt, de az a kispolszki ott!’’... Ne álljunk hát egymás útjá­ba, mert közben ketyeg a parkolóóra! Megint parkolunk... Kép és szöveg: Barack Rengetegszer van olyan alkalom, hogy beülök a moziba meg­nézni egy filmet, amit már láttam egyszer. A vidéki mozik „elő­nye”, hogy egy-egy alkotás picivel később érkezik meg, legyen az amerikai csihi-puhi vagy akár egy magyar remekmű. Ez az eset for­dult elő velem nem is olyan régen. Bár ne lettem volna ennyire ok- tondi. Azt hittem, ilyen csak Budapesten, a multiplexekben fordul­hat elő, ahol már észre sem veszi az ember. Hétfő, fél nyolc, félpénzes előadás, Esztergom, Petőfi mozi, 22. sor. Fanatikus moziba járóként nem szokott érdekelni az em­beri butaság, az illemszabályok nem betartása, de most felettébb ideges lettem a már egyszer látott film végére. Egy fiatal társaság foglalt helyet mellettünk, ez mind szép és jó, de ahogy viselked­tek! Az még rendben van, hogy egy szupermarketnyi kukoricával, üdítővel, egyéb finomsággal érkeztek, de ezek elfogyasztása túl­ment minden határon. A mozizáshoz természetesen hozzátarto­zik a popcorn majszolás, kóla szürcsölés, de egy normális ember odafigyel arra, miként is teszi azt. Náluk nem volt pardon. A két­literes üdítőt úgy döntötte magába a társaság egyik tagja, hogy a mögötte ülő szinte semmit nem látott, a chipsszel teli zacskót annyira hangosan „tépte”, hogy a film egyik másik poénját nem igazán lehetett élvezni. Nagy örömömre fél óra után elfogyott minden, azt hittem jön a jól megérdemelt „pihenés”. Mondtam már, hogy túl naiv voltam, vagyok. A tömérdeknyi ital elfogyasz­tása előhozta azt az ingert, ami miatt az ember kifárad a mozi­ból. Vagy a film hatása, vagy az irtózatos visszatartás egyfajta re­megést okozott a fiatalembernek. Annyira rázta a lábát, hogy az egész sor rázkódott. Hátradőlni lehetetlen volt, mert a székek megállás nélkül remegtek. A legnagyobb baj az volt, hogy hiába szólt az ember, öt perc múlva kezdődött minden előröl. így ment ez a film végéig. Akkor adtam fel teljesen az ellene „vívott har­cot”, amikor senkitől sem zavartatva elővette mobiltelefonját és elkezdett tárcsázni. Vajon kit hívhatott? Kürt, mint természetes regionális központ Borturizmus Kürtön A jövőben valószínűleg bein­dul Kürtön is az elmúlt évek leg­nagyobb beruházása, a kana- lizáció. Amennyiben ez megva­lósul, jelentős mértékben meg­emelné a község jelenleg is köz­ponti szerepét a térségben. „Szeretnénk ezzel visszacsalo­gatni a faluba a fiatalabb gene­rációt, akik munkalehetőség után kutatva hagyták el a falut.” - nyilatkozta Hóka László pol­gármester. A község lakásai kö­zül jelenleg 139 lakatlan. A polgármester lapunknak el­mondta, hogy a munkálatok anyagi fedezetét a Grant Euró­pai Uniós alapokból szeretnék biztosítani. A környékbeli tele­püléseknek egy közös víztisztí­tója lenne, és a Párizs patakba engednék a tisztított vizet. Itt azonban az a probléma merült fel, hogy a védett patakba má­sodpercenként 20 liter víz foly­Hóka László Kürt polgármestere na, ami túl sok a megengedett mennyiséghez képest. Ugyan­akkor viszont előnyös lenne a turistaforgalom szempontjából, mivel a víz szintjének emelkedé­sével a mocsárvilágot meg le­hetne közelíteni csónakkal is. Kürtön a kutak egyébként ivásra alkalmas vizet tartalmaz­nak, néha a kelleténél maga­sabb a vas és a mangán tartal­ma, de ez sem jellemző. A ter­vek szerint 2005-ben kezdik meg a munkálatokat, 2008-ra pedig el kell készülni vele - tájé­koztatott a polgármester. A kanalizáció csak az első lépcsőfok lenne a további ter­vek megvalósításához. Szeret­nék az iskola tetőzetét lecserél­ni, szociális otthont létesíteni, a községháza is új épületbe köl­tözne, ahol jobban megközelít­hető lenne, és küldetését méltó­képpen tudná teljesíteni. Az új községháza épületében működ­nének más hivatalok is, például bank, könyvtár és a kultúrház is, hiszen a községnek 1968-tól nincs se kultúrháza, se mozija. A községben szeretnének létre­hozni egy sétálóutcát, amelynek a terveit a falu készítené el, de az építkezést más végezné. Itt ma­gánvállalkozók számára biztosíta­nának üzlethelyiségeket. Erre azért lenne szükség, mert a faluba komolyabb iparágazatot úgysem lehet becsalogatni, mivel a kör­nyéken túl sok a nagyvállalat. „Az uniós csatlakozás után, a határok megszűnésével bizonyára meg­növekszik a turistaforgalom, és ez lehet a mi mentsvárunk is. Hiszen látjuk, hogy például Párkányból, az álmos városkából, a híd meg­épülése után milyen forgalmas turistaparadicsom lett. Falunk fekvése nagyon előnyös, hiszen nagyvárosok középpontjában fekszik, és könnyen megközelít­hető. A mi községünk ugyanis ezekkel a városokkal nem veheti fel a versenyt, de a környező tele­püléseknél sokkal nagyobb. Fa­lunk ezért a jövőben természetes regionális központ lehetne.”- mondta a polgármester. Ehhez bizonyára pozitívan hoz­zájárul majd a borturizmus bein­dítása is, amelynek érdekében szintén tettek már lépéseket. Czm A siker futótüze: Lóli Jag A Vörös Tűz a megye egyetlen cigány tánccsoport­ja. A hagyományőrző társu­lat legutóbb október 25-én aratott nagy sikert a Veszp­rém megyei Berhidán. A gyerekek minden elképzel­hető elismerő oklevelet el­hoztak a Cigány Ki Mit Tud? elsőszámú felfedezettjeként. A Vörös Tűz (Lóli Jag) nevű táncegyüttes létrehozása Góman Gusztáv, az esztergomi cigány ön- kormányzat elnöke (a mindenki által tisztelt helyi vajda) és felesé­ge, Marika ötlete volt. Számukra a legfontosabb, hogy ne csavarog­janak szanaszét, vagy üljenek a tévé előtt a gyerekek, hanem le­gyenek közösségben, értelmes célokért cselekedjenek, őrizzék népük hagyományait. Mindeköz­ben jó társaságban vannak, élve­zik ősi örökségük fölelevenítését, fejlesztik mozgáskultúrájukat, fe­gyelmet tanulnak. 2002 decem­berében alakult az együttes, tagjai környékbeli cigány fiatalok, 7 és 16 év közötti esztergomi és kert­városi gyerkőcök. A tempera­mentumos spanyolos és eredeti, tradicionális cigány néptáncokat betanító házaspár több rokona is szerepel a társulatban. A Berhidai Közösségi Házban tartott szombati rendezvényen a Lóli Jag kimagasló szereplésének elismeréséül Arany minősítést és különdíjat kapott. Kiemelték Sár­közi Zoltánt (Dzsonit) énektudása címén, Sztojka Lajos (Vida), Vö­rös István (Lantos), valamint Horváth Henrik (Gion) közönség­lelkesítő táncparádéját is külön- díjjal értékelte a szakértő zsűri. Az összetartó és a roma folklórkin­cset ápoló közösség többi tagja is megérdemli, hogy (bece)név sze­rint szerepeljenek. A fiúk: Palus (a lányok szerint ő a Mester), Bábu, Csabi, Guszti és kicsi Somi. A lányok: Zsela (köztük ő a Mester), Baba, Hajnal (aki el­mondta, hogy nem kell tanulni­uk a táncot, ez a vérükben van), Heni, Anica, Gyöngyi, Dzsenna, Patrin és a kicsi Dzsina. A közönség mindig nagyon hálás, ha ezeket a jókedélyű, kedves lurkókat látja a színpa­don. Szívderítő érzés, amikor mozognak a pici lábak, a na­gyobbak szemében szikrázik az átélés szenvedélye, arcukon az őszinte boldogság, az elégedett mosoly, mert mindenki érzi, hogy amit csinál, az jó és értékes. A megalakulása óta nagyon népszerű Lóli Jag sok meghívást kap. Mindenütt szívesen látják őket, hírük hamar eljutott a me­gye határain túlra is. Színvonalas előadásaikra emlékeztet megany- nyi oklevél, a fellépéseken készült fényképek és a sikerekről tudósító cikkek a próbaterem faliújságján. Legfőbb támogatójuk Tóth Tamás, az esztergom-kertvárosi Féja Géza Közösségi Ház veze­tője. 0 biztosítja számukra a szerdánként tartott próbák hely­színét. Szponzor még nincs, na­gyon remélik, hogy a fellépések révén akadnak olyanok, akik fölkarolják a vállalkozást, áldoz­nak a kultúrára. Jelenleg még kazettáról szól a zene: igényes, hagyományos, akusztikus nép­zenei válogatás több jónevű cigányegyüttestől. Alakul a saját banda, már fölvették a kapcso­latot a Lavójake (Vidám cigá­nyok) nevű helyi zenekarral. Távlati terveik az országos hír­név, a szélesebb körben való elis­merés kivívása. Nagyobb folkfesz- tiválokon szeretnének fellépni, kü­lönböző országos tévécsatornák­ban szerepelni. Ha valaki látta már őket, nem kételkedik abban, hogy céljaikat a közeljövőben játszva megvalósítják. Örömtán­cuk fölpezsdíti a világ vérét. Kertész Viktor Kürtön minden feltétel adott ahhoz, hogy a környező domb­vidékeken kitűnő bort termesz­szenek. Az itteni mezőgazdasági szövetkezet nemcsak eladásra szánt szőlőtermesztéssel foglal­kozik, hanem működik itt egy kutatóintézet is, amely szőlőfaj­ták nemesítésével foglakozik. Ezen a téren jelentős eredmé­nyeket ért el a nemzetközi hírű szőlőnemesítő, Korpás András. Sütő Zsolt és Melecsky Tibor pedig minőségi borok készítésé­vel foglalkozik, amit a környé­ken termő szőlőkből nyernek. Erre alapozva szeretnék beindí­tani a borturizmust Kürtön, ami kétségkívül hozzájárulna a köz­ség fellendüléséhez. A tervek szerint a közeljövőben elkezdő­dik a pinceépítés, illetve a ha­gyományos pincesor felújítása. 260 pince található itt, de ezek nem alkalmasak vendégfoga­dásra. Hóka László, Kürt pol­gármestere elmondta, hogy sze­retnék itt az egyfázisú villanyhá­lózatot is lecserélni, ami megkö­zelítőleg 6-6,5 millió koronába fog kerülni. A borturizmus bein­dításához szükséges anyagi fe­dezetet pályázatok útján szeret­nék biztosítani. czm Csemadok TV gyűlés- Csata ­A Csemadok Területi Vá­lasztmánya tegnap közgyűlést tartott Csatán, ahol jelen volt a Csemadok csatai alapszerve­zetének vezetősége is.' A gyűlés első pontjában sze­repelt a november 16-ai járási hagyományőrző seregszemle programjának megvitatása, to­vábbá, második pontként az Országos Tanácshoz benyújtott javaslat megbeszélése. A javas­lat a jövő évi műsor tervezetet tartalmazza. -baj­Haltelepítés- Pilismarót ­A Magyar Országos Horgász Szövetség a Megyei Horgász­egyesületek Szövetségének közreműködésével ötszáz da­rab, megjelölt halat telepít az ősz folyamán Pilismaróton a Felső-öbölben. A telepítés előtt egy narancsszínű jelet helyez­nek a halak testébe. A megjelö­lés célja, hogy megfigyeljék a halak életmódját, vándorlását, és egyéb más információkat tudjanak meg. A telepített és megjelölt halak kifogása után a halakból kiszedett jelzőket a megyei szövetséghez kell eljut­tatni. A szövetség minden le­adott narancssárga jel után öt­száz forintot fizet annak, aki ki­fogta a halat. akaree Katona Mihály Napok- Búcs ­Idén negyedik alkalommal rendezték meg Búcson a Kato­na Mihály Napokat. Tegnap délután Bordás Sándor pszicho­lógus tartott eladást a felső ta­gozatos diákoknak Értékzava- rok és a drog címmel, majd a szülők részére Drog és szexuali­tás címmel tartotta meg a pszi­chológus előadását. A IV Katona Mihály Napok a hétvégén zárulnak Búcson. Szom­baton a helyi alapiskolában mű­veltségi vetélkedőt tartanak, amelyre a körzet iskolái kaptak meghívást. Vasárnap délután Er­délyi Géza református püspök tart ünnepi istentiszteletet. Ezt követő­en koszorúzzák meg Katona Mi­hály emléktábláját, aki a község református tiszteletese és híres földrajztudós volt. A rendezvény- sorozat a Kor-Zár együttes kon­certjével és fogadással zárul. czm A mozi réme Nagy Balázs írása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom