Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-09-13 / 10. szám

2003. szeptember 13., szombat RÉGIÓ riídlap Zsemlér Menetrend-változás A Garam folyó bal part­ján elterülő kis falu, Zsemlér nevét 1075-ben említik elő­ször a garamszentbenedeki monostor alapítólevelében, de a falu keletkezése való­színűleg még korábbra te­hető. A későbbi, 1314-es okiratok már az itt épülő Mária templomról is említést tesznek. Az 1400-as évek­ből származó feljegyzések pedig egy kétkerekű malomról is beszá­molnak. Az első török betörés 1535-ben volt. Ez még nem a török hódoltság, hanem csak egy török felvonulás, ami végigpusztította az országnak és a vidéknek egy részét. Ekkor pusztult el Zsemlér egykori földesurának, a garamszent­benedeki monostornak az épülete, és ezzel meg is szűnt Zsemlér akko­ri földesura. 1543-ban Esztergom várát elfoglalta a török. Léváig csaknem minden község a török hódoltság részévé vált. Ez igen ter­hes, gazdasági szempontból vészes korszak volt - a kettős adózás kor­szaka. A monostor megszűnésével a főapáti birtokot magánbérlő bé­relte, majd az egészet átvette az esz­tergomi főkáptalan, amely egészen 1848-ig birtokolta Zsemlért, tehát csaknem 300 évig. Az 1600-as években a reformáció alá került a falu népe. Ez adja meg a kulcsát annak, hogy megismerhetjük Zsemlér további fejlődését. 1719- ben elűzték a reformátusokat, ami­kor a főkáptalan már a török hó­doltság és a kuruc harcok után ér­vényesíteni tudta főúri jogait. A ré­gi feljegyzések szerint a falu kálvi­nista lakosságának nagy része, mi­vel nem akart katalizálni - kocsikra ült, így a falu üres maradt. A főkáp­talan új embereket telepített a falu­ba. Az 1800-as években megépült az új templom, majd az iskola is. A falu népe túlélte az első és második világháborút, az 1947-es szégyente­len kitelepítés korszakát, de mind a mai napig megőrizte hitét és ma­gyarságát. Zsemlér a járás legkisebb telepü­lései közé tartozik. A 2001-es nép­számlálási adatok szerint ennek a 163 lakosú falunak a 71,8 százaléka magyar nemzetiségű. A vallási ho­vatartozást illetően a lakosság 89%- a római katolikus. Ékes bizonyítéka ennek a falu egyetlen temploma, amelyet az utóbbi években újítottak fel, majd a torony is új burkolatot kapott. A községnek iskolája nincs, csu­pán egy óvoda működik, azonban ennek a léte is megkérdőjelezhető, mivel nem biztosított az utánpótlás. A lakosság nagyarányú elöregedé­se a falura is rányomja a bélyegét. Régebben a fiatalok a jobb munka- lehetőség, lakás miatt elköltöztek, így már a gyermekeik sem igen kö­tődnek a faluhoz. A mostani fiata­lok nagy része itt maradt, sőt háza­kat is épített, vagy újított fel, de saj­nos ez még mindig nem elég a la­kosság "megfiatalításához.". A tele­pülésnek kiépült víz- és gázvezeték hálózata van. Az utóbbit 1996 vé­gén adták át rendeltetésének. • .%■;'-v! .’ . ' - <-u A zsemlén templom Szabadnap az iskolásoknak Kémérxd A 18-i útlezárás miatt eddig megoldatlan volt a kéméndi alapiskolába járó gyerekek beu­tazása. Az ügyben péntek délután született megoldás szerint a gyerekek a hét órakor induló autóbusszal mennének Párkányba, ahonnan a Lévai járattal indulná­nak - óriási kerülővel - Kéméndre. Gyakorlatilag így csak az első óráról késnének. A másik megoldás az, ha két napig otthon maradnak. A Kéméndi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatója, Tarr Boldizsár elmondta, a 206 gyerek­ből 17-et érint a probléma. Azt javasoltam a szülőknek, hogy a kisebb gyerekek maradjanak otthon, vagy pedig a szülők kísér­jék el őket az iskolába. A szülőktől függ, melyik megoldást választják. Az idősebbek különösebb gond nélkül beutazhatnak, de az iskola az ő esetükben is igazolja a hiányzást. A hazautazással már nem lesz különösebb probléma, a menetrend szerint közlekedő járat­tal mehetnek haza a nebulók. Czigler Mónika Párkány A Kéménd-Kőhídgyarmat közötti útlezárás miatt módosított útvonalon közlekednek majd az autóbuszjáratok. 2003. 09. 16. reggel 7.00 órától 2003. 09. 18. este 18.00 óráig, valamint 2003. 09. 24. 700-tól 2003. 09. 26. 18.00-ig. Az érintett autóbuszjáratok a következő kerülő úton fognak közlekedni: Párkány, autóbusz állomás - Garamkövesd - Kicsind - Kéménd, vasútállomás. Az érintett autóbuszok nem. fogják kiszolgálni a következő állomáshelyeket: Párkány, Nánai út - Párkány, kaszárnya - Nána, községhivatal - Nána, 175-ös h. sz. Kőhídgyarmat, 1-es h. sz. - Kőhídgyarmat, 28-as h. sz. - Kőhídgyarmat, 70-es h. sz. A 404442-es sz. Párkány - Zselíz vonalon 2003. 0916-án és 2003. 09. 24- én a 2, 3 és 4-es járatok az érvényes menetrend szerinti időpontban és vonalon, a többi járat kerülőutakon közlekedik. 2003. 09. 17-én és2003. 09. 25- én minden járat kerülő úton közlekedik. 2003. 09. 18-án és 2003. 09. 26- án a 20-as és 21-es járatok a men­etrend szerint közlekednek, a többi kerülőutakon. A 404443-as sz. Párkány - Nagyölved vonalon 2003. 09. 16-án és 2003. 09. 24- én az 1-es és 2-es járat menetrend szerint, a többi kerülőutakon közlekedik. 2003. 09 17-én és 2003. 09. 25- én minden járat kerülőutakon közlekedik. 2003. 09. 18-án és 2003. 09. 26­án a 7-es járat változás nélkül közlekedik, a többi kerülőutakon. A 404449-es sz. Párkány - Köbölkút - Nagyölved vonalon 2003.09.16- tól 18-ig és 2003. 09. 24-től 26-ig a 3-as számú járat kerülő úton közlekedik. A 404450-es sz. Párkány - Léva vonalon 2003.09.16- tól 18-ig és 2003. 09. 24-e és 26-ig az 1-es és 4-es számú járatok kerülőutakon közlekednek. A 404455-ös sz. Párkány - Kéménd - Bart/Köbölkút vonalon 2003. 09. 16-án és 2003. 09. 24- én a 3-as és 4-es járat változás nélkül közlekedik, a többi kerülőu­takon. 2003. 09. 17-én, 18-án és 25-én és 26-án minden járat kerülőu­takon közlekedik. Párkány és Kőhídgyarmat között rendkívüli buszjáratok indulnak. A párkányi vasútállomásról Nánán keresztül Kőhídgyarmat irányába: 2003. 09. 16-án és 24-én - 8.05. 11.05, 12.30, 14.35, 16.35. 18.20. 22.15 2003. 09. 17-én és 25-én - 6.25. 8.05, 11.05, 12.30, 14.35. 16.35. 18.20, 22.15 2003. 09. 18-án és 26-án - 6.25. 8.05, 11.05, 12.30, 14.35. 16.35, 18.20 A Kőhídgyarmat, 70-es h. sz. - Nána - Párkány irányába: 2003. 09. 16-án és 24-én - 705, 8.35, 12.00, 13.05, 15.50. 17.10. 21.15 2003. 09. 17-én és 25-én - 5.15. 705, 8.35, 12.00. 13.05, 15.50. 17.10. 21.15 2003. 09. 18-án és 26-án - 5.15, 7.05, 8.35, 12.00, 13.05, 15.50. 1710 Czigler Mónika Kutyatemető Bölcskén Pénzt kér a közlekedési vállalat Párkány (folytatás az 1. oldalról) Az augusztusi adómódosítás ered­ményeképpen januártól tizenkilenc százalékos lesz a buszjegyek adója. "Ez azt jelenti, hogy öt százalékkal kevesebb lesz a bevételünk. Ez az összeg is természetesen az állam­kasszába kerül." Az üzemvezető sze­rint csak az állam orvosolhatná a problémát, de az egyre kevesebbet ad. "2001-ben a Szlovák Autóbusz­közlekedési Vállalat (SAD) 69,2 mil­lió koronát kapott az államtól, 2002- ben 57,7 milliót, 2003-ban már csak 54,5 millió koronát. Szóban azt ígér­ték, hogy ugyanannyi támogatást kapunk jövőre is, mint idén. Sajnos tavaly is ugyanezt az ígéretet kaptuk, mégis csökkentették a támogatást. Kértük az önkormányzatokat, hogy ők is próbáljanak nyomást gyakorol­ni pénzügyminisztériumra, de ezt nem tették meg." - fogalmazott Csepregi. Azt is elmondta még, hogy ezek az intézkedések nem az utasok ellen irányulnak. Nem kell tartani at­tól sem, hogy reggel a gyerekek nem tudnak eljutni az iskolába. Biztos vi­szont az, hogy a hétvégi járatok ese­tében változások lesznek. "A megyei önkormányzatok a költségvetésből megkapják a pénzt, amit majd szét­osztanak és mi csak ennek megfele­lően indíthatjuk a járatokat. Az is előfordulhat, hogy nem tudunk indí­tani annyi járatot, amennyit az állam követel, ebben az esetben neki kell a veszteségeket megtéríteni." Czigler Mónika Egy egész kutyatemetőt találtak az állatvédők annak a bölcskei férfi­nak a háza mögött, akiről múlt hé­ten derült ki, hogy állatokat csonkí­tott meg, és a testrészeket vadászok­nak adta el. Legalább tizennégy kutya tetemét a férfi el sem ásta, így az állatvédők könnyűszerrel megtalálták az oszlás­nak indult, szerencsétlen állatok csontvázait. Az elkövető férfi korlá­tozottan beszámítható, így nem cso­da, ha tettei súlyát nem tudja reáli­san felmérni. Elmondása szerint ez biztos megélhetési forrást jelentett számára. Fiáth Szilvia a Tolna me­gyei Állat és Természetvédő Alapít­vány elnöke elmondta, hogy kollé­gái az állatmaradványokat azért szedték össze és vitték Szekszárdra, hogy a későbbiek folyamán ezzel is tudják bizonyítani az állatkínzás té­nyét. A férfit az ellene indult szabály­sértési eljárás keretein belül szerdán szerették volna meghallgatni a helyi önkormányzatnál, helyette azonban hivatalos gondnoka képviselte. O kezdeményezte, hogy orvosszakértői bizottság vizsgálja meg a gyanúsított férfi elmeállapotát. A vizsgálatot az a bölcskei jegyző folytatja, aki múlt heti nyilatkozatában még alaptalan, szenzációhajhász rémhírterjesztés­nek nevezte az esetet. Az erdőben talált tetemek azonban őt is meg­döbbentették, beszélni viszont nem akar róla a bizonyítási eljárás lezárá­sáig. Az eset újra felélesztheti az ál­latvédők és a törvényhozók között dúló vitát. váczy A kórház egyelőre talpon van, de még mindig veszteséges Zselíz Az illetékességeket szabá­lyozó törvény szerint az egészségügyi intézmények nagy részének alapítási és fenntartói jogköre ez év ele­jén átkerült a megyei és helyi önkormányzatok kötelékébe. Az I. típusú kis kórházakat, mint amilyen a zselízi is, a helyi önkor­mányzatok, a járási kórházakat a megyék vették át, a nagyobb és egyetemi kórházak állami fennha­tóság alatt maradtak. A múlt év vé­géig szinte az összes átadásra szánt egészségügyi intézmény óriási tar­tozásokat halmozott fel, de ezekért az állam vállalt törlesztési kötele­zettséget, hogy az önkormányzatok a jogkörökkel együtt fizetési kötele­zettséget ne örököljenek. Ez a fo­lyamat azonban nem oldotta meg az egészségügy gondjait. Hasonló, egyszeri kötelezettség-kielégítés már többször is történt még minisz­tériumi felügyelet alatt. A gazdasági viszonyok és a tárcán belül forgó összegek mennyisége nem válto­zott, így ezek az intézmények idén újból veszteségesek. Zselízen az önkormányzat az év elején arról tanácskozott, hogy a törvény értelmében a helyi kórhá­zat költségvetési, avagy közhasznú szervezetként működtesse. Végül az első megoldást választotta. Ha hosszabb távlatból még a kérdés el­döntetlen is, kilenc hónap elteltével ez látszik jobb megoldásnak, hiszen a közhasznú szervezetként működő kórházakat nem kötelezték a közal­kalmazotti törvényben foglalt bérta­rifák. Ezért ezek elsősorban az al­kalmazotti béreken szerették volna lefaragni a kiadásokat. A lépés azt eredményezte, hogy jelenleg lét­számhiánnyal küszködnek, mert az orvosok és a nővérek jobban fize­tett munkahelyekre távoztak. 'A kórház működésének gazda­sági alapjai és szerkezeti felépítése nem változott, csupán a város lett az intézmény jogi értelemben vett alapítója és fenntartója. Az intéz­mény, mint egészségügyi szolgálta­tó beolvadt az önkormányzati szer­kezetbe. A szolgáltatások skálája nem változott, ez alapvető követel­mény volt, amit a város rögzített az új alapító okiratban is" - mondta dr. Veis András, a zselízi kórház igazga­tója. A gazdasági viszonyokat to­vább magyarázva elmondta, hogy az intézmény továbbra is az egész­ségügyi biztosítóktól befolyt össze­gekből gazdálkodik. Vonzáskörzeté­ben hivatalosan 30 000 ember él, ám szolgáltatásait 45-50 000 páci­ens veszi igénybe. A két szám közti különbséget a biztosítók nem vészik tudomásul, és csak annyi páciens ellátását fizetik, amennyit az adott időszakban megrendeltek tőlünk. Ha a megrendelt mennyiségnél többen szorulnak rá egészségügyi ellátásra, nem utasítják őket vissza, viszont a biztosító nem fizet értük. Abban az esetben, ha a megren­deltnél kevesebb beteget látnak el, a különbözetet visszakövetelik. Ta­lán mondanom sem kell, hogy a biztosítók becslései mélyen alul­múlják a valós számokat. Tavasszal a képviselő-testület kö­telezte az igazgatót, hogy - a főor­vosaival közösen kidolgozott terv alapján - vezessen be megszorító intézkedéseket, amelyek havi 600 ezer korona megtakarítást hoznak a kórháznak. A takarékossági terv el­sősorban munkaerő-leépítésre és kiadáscsökkentésre irányult, ami­nek értelmében több osztályt is ösz- szevontak, mint például a férfi és a női belgyógyászatot, a gyermek és a csecsemőosztály, és több egész­ségügyi dolgozót is elbocsátottak. A dolgozók létszámcsökkentése csak ősszel hozhatja meg a várt ered­ményt, mivel a kórház költségvetés­ét eddig terhelték a végkielégítések. "Sajnos minden igyekezetünk elle­nére az eddig végrehajtott megszo­rító intézkedések sem tudják bizto­sítani a nyereséges, vagy legalább a nullszaldós gazdálkodást. E téren némi javulást az új egészségügyi ár­szabályozási rendelet hozhat majd"- véli az igazgató. Dr. Nagy Géza polgármester is úgy látja, hogy a kórházak ellehe­tetlenülése nem menedzsmentjeik hozzá nem értéséből fakad, hanem- mint Zselíz esetében is - a rend­szer rossz felépítéséből: 'A kórházak túlélésének szempontjából tartha­tatlan a helyzet, amelyben a bizto­sítók nem térítik meg a kórháznak az összes páciens ellátását, vagy más-más típusú kórházban külön­bözőképpen értékelik, és fizetik meg ugyanazt a tevékenységet. Többek közt ezek a hiányosságok okozzák azt, hogy a zselízi kórház kb. 1,6 millió koronás havi ráfizetés­sel működik. Bár hivatalosan már kilenc hónapja a város gyakorolja a kórház fenntartói jogkörét, az átru­házási jegyzőkönyvek - tehát tulaj­donképpen a vagyon és a munka­töltetek leltárjai - még mindig nem kerültek átadásra. A polgármester reménykedik abban, hogy a minisz­térium nem csupán 2002 decembe­réig, hanem az átruházási jegyző­könyvek átadásáig keletkezett adósságot is megtéríti, mivel a kór­ház még mindig állami költségveté­si szervezetként működik - a tör­vény ugyanis a non-profit szervezet mellett csak ezt a működési lehető­séget nyújtotta. Dr. Veis igazgató ugyanakkor nem fűz hasonló remé­nyeket a jegyzőkönyvek átadásá­hoz. Mint elmondta, az egész át­adás csak formalitás, semmilyen befolyással nem lesz a kórház gaz­dasági helyzetére, amelyre sürgő­sen megoldást kellene találni Az önkormányzat nyáron foglalkozott egy külföldi cég ajánlatával, amely szeretne befektetni a zselízi kórház felújításába. Ezt egy megvalósítha­tósági tanulmánynak kell megelőz­nie, amelyre az önkormányzat a kö­zeljövőben keres megfelelő kivitele­zőt. A város képviselői szerint ez le­hetne a kórház megmentésének egyik lehetősége, tőke nélkül ugyanis nehezen elképzelhető az ilyen kis kórházak létezése a jelen­legi jogkörnyezetben és pénzhiány­ban. A szlovák egészségügyi reformot az utóbbi időben sok dicséret érte külföldről, ám ezek egyelőre inkább a kormány bátorságát és hajlandó­ságát ismerik el, mint az elért ered­ményeket. Ha elérjük azt az állapo­tot is, hogy az embereknek ne kell­jen sokszor 30 vagy több kilométert utazniuk az alapvető egészségügyi ellátásért. Ha majd az egészséges gazdasági viszonyok garantálják a kis, de kihasznált kórházak műkö­dését, itthon is nyugtázhatjuk: a re­form elérte célját. A környékbeli emberek többségének addig is nem a papíron kimutatott eredmények, hanem kórházuk sorsa, a minden­kori gyors és szakszerű ellátáshoz kötött biztonságérzet jelenti a sikert, illetve annak hiánya a kudarcot. (eic)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom