Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-09-10 / 7. szám
2003. szeptember 10., szerda RÉGIÓ ftfdlap Szigetmonostor, a vallások faluja Javítják a bényi templomot Egy nagyon régóta lakot: település fekszik a Duna egyik szigetén, a Szentendrei-szigeten. A falu viszonylag messze fekszik a fontos közlekedés-földrajzi útvonalaktól, de a történelem során kialakult vallási megosztottsága és kultúrája miatt mégis nagyon érdekes múlttal rendelkezik. A település a Szentendrei szigeten található. Ez a térség egy hordaléksziget, a Duna alakította évezredek alatt. Szigetmonostort nyugati irányban Szentendre, keletről Göd fogja közre. A sziget az őskor óta lakott volt, így Szigetmonostor határa is bővelkedik a különböző korú leletekben. Legrégibb emlékei a rézkorból származnak. Horány közelében a badeni kultúra nyomaira bukkantak. Délkeleti határában vaskori település volt, itt egy, közel 2800 éves temető maradványait is sikerült feltárni. A római korban a limes kiemelt helyeként tartotta nyilván az aquincumi helyőrség, így őrtornyot is létesített a váci Duna-ág partján, a horányi révnél, amellyel szemben a dunakeszi őrtorony volt. Ezt a kettőt a Traianus híd kötötte össze, amelynek egyes pillérei még ma is láthatók a római őrtorony mellett. A honfoglalás idején Kurszán fejedelem telepedett a szigetre, így halála után bizonyíthatóan Sziget- monostor a Kartal nemzetiség birtoka lett. Tiburc ispán, mint ennek a családnak az ősi sarja, 1214-ben alapította meg a településen a Bencés kolostort, Szent Salvator néven. Ez a monostor Felső-Göddel szemben épült, a váci Duna-ág felöli emelkedőn. A kolostor nem maradt meg az utókornak, még az alapköveit is elhordták. A település neve a kolostor alapítójáról először Tiburcmonostor, majd Monostor volt. A Szigetmonostor elnevezéssel az írásos emlékekben először csak 1867-ben, a kiegyezés évében találkozhatunk. A falu lakossága már elég korán 1521 és 1524 között megismerkedett a reformáció tanaival. A település lakói a törökök elől menekülve a református lelkész vezetésével 1541 táján költöztek a nagy Duna partjáról a község jelenlegi helyére. Az 1546-os népességszámláláskor öt család lakott itt. Tizenhárom évvel később, 1559-ben már nyolc család, 1590-ben pedig már 19 család fizetett adót a budai defterek alapján. A település ebben az időszakban nagyon nehéz helyzetben volt. A komáromi várkapitányság közelsége miatt a magyar királyság számára is kellett adózni. Emellett az ellenreformáció megtorló intézkedései miatt is szenvednie kellett, mint nagyon jelentős református községnek. A nehéz helyzetben akadozó adózás miatt, I. Lipót örökáron eladta Zichy István gróf győri várkapitánynak 1659-ben. A török uralom végén, a szatmári béke utáni katolikus ellenhatás eredményeként, megszűnt a református egyeduralom, egyre több szlovák családot telepített be a Zichy család a birtokára. 1744-ben a református egyházat a bogdányi filiájaként tartották nyilván. Ez a zűrzavaros helyzet a gazdasági tevékenységre is kihatott, mert Zichy Ferenc 1750-ben eladta Monostort Horányi Gábor uraságnak, aki egyre több "pápista lakost" kezdett betelepíteni és 1752-ben katolikus templomot is építtetett. Neve a birtokain kiépült üdülőtelepen máig fennmaradt, pedig hírhedt oligarcha volt. A betelepítések eredményeként a falu kettészakadt, a felső vége maradt református, az alvégen pedig katolikus családok telepedtek le. Ekkortól kezdve a falu kétféle vallási vége között folyamatos rivalizálás és szócsata folyt. Az óbudai koronauralom tulajdonába 1770-ben került a birtok. Mária Terézia úrbéri törvényének értelmében, és egészen 1945-ig állami tulajdon maradt. 1771-ben a településen új református templom épült. A szabályozás előtti korszakban a Duna menti térség gyakran volt árvízzel borítva. A faluban a legnagyobb 1895-ben pusztított, amelynek szintjét a református templom falán tábla és az akkori vízmagasságszint őrzi. Az árvizek ellenére a község fennmaradt és gyarapodott. A XX. század első évtizedeiben itt is megindult a fejlődés. A Nagyatádi-féle földreform során a településen 34 házhelyet osztottak ki. A két világháború között érezhető gazdasági és kulturális fellendülés kezdődött. A vallási ellentétek is kevesebb szerepet kaptak. A 30-as években épült ki a hajóállomás és megkezdődött a csápos kutak telepítése; a főváros növekvő vízigényének kielégítésére. A II. világháború harcai elkerülték a falut, így a néhány váci és fővárosi eltévedt lövedék pusztításától eltekintve a település sértetlen maradt. A háború utáni években, a rendszerváltással járó változások mellett megindult az infrastruktúra javulása is, így Szigetmonostor nem került a pusztuló települések közé. Már azért sem, mert az 1961-ben létesített termelőszövetkezet a falu környezetéből is vonzott munkaerőt, így a falu lélekszáma egyre növekedett, majd 1970-re tetőzött. A falu lakosságának fő megélhetése a mezőgazdasági terményekre hangsúlyozódik, így földesúri birtokként és később állami irányításúként is a külterjes gazdálkodást művelték. Infrastrukturális állapotában javult Szigetmonostor, de még sok a fejlesztésre váró feladat. A falu mozija jelenleg nem működik, de rendelő, fogorvosi rendelő, futball- és kézilabdapálya valamint könyvtár található a településen. A sziget, amelyen a település található, a Duna-lpoly Nemzeti Park része, így a természetet, a vizet szerető látogatóknak is sok kellemes élményt nyújthat. Megint veszélyes tüzérségi lövedékeket találtak Nyergesújfalun, az eternit gyár közelében. A Duna partjának átvizsgálásakor több 75 milliméteres páncéltörő lövedéket szedtek ki a földből. Az alattomos, háborús hagyatékokból már közel 2000 darabot találtak idén, és ezek közül nagyon sok élesnek és veszélyesnek bizonyult. A történelemből ismert harcok intenzitásából a tűzszerészek arra következtetnek, hogy újabb, nagy mennyiségű robbanóanyagot, és lőszert rejt még a föld. A mostani, veszélyes lelet miatt a szakemberek a Halász csárda alatti, közel 150 méteres területen lezárták a partszakaszt, és figyelmezető táblákkal látták el a környéket. ÁK Az elkerülő útvonalak menetrendje A Kéménd és Kőhídgyarmat közötti útlezárás ideje alatt a párkányi közlekedési vállalat elkerülő járatokat indít, amely a Párkány, autóbusz állomás Garamkövesd- Kicsind-Kéménd, vasútállomás kerülő úton közlekednek. Párkány - Zselíz vonalon 2003.9.16-án és 2003.9.24- én a 2- es, 3-as, 4-es járatok az érvényes menetrendben feltüntettet időpont-, ban és útvonalon közlekednek, a többi járat a kerülő úton. .2003.9.17- én és 2003 2003.9.25én az összes érintett járat a kerülő úton közlekedik, továbbá 2003.9.18-án és 2003.9 26-án a 20-as és 21-es sz. járatok az érvényes menetrend szerint közlekedik. A Párkány - Nagyölved vonalon 2003.9. 16-án és 2003.9.24-én az 1-es és 2-es sz. járatok az érvényes menetrend szerint, a többi ke- rúlő úton, 2003.9.17-én és 2003.9.26-án a 7-es sz járat az érvényes menet rendszerint közlekedik. A Párkány - Köbölkút - Nagyölved vonalon 2003.9.16-tól 2003.9.18-ig és 2003.9.24-t6ől 2003.9.26-ig az 1- es és 4-es sz'járatok a kerülő úton közlekednek. A Párkány - Kéménd és Bart/ Köbölkút vonalon 2003.9.16-án és 2003.9.24-én a 3-as, 4-es sz. járatok, az érvényes menet rendszerint, 2003.9.17-től 2003.9.18- ig és 2003.9-től 2003.9.26-ig az ösz- szes érintett járat az elkerülő úton közlekedik. Az autóbuszjáratok lezárásának ideje alatt a Párkány - Kőhídgyarmat útvonalon rendkívüli buszjáratok fognak közlekedni, melynek menetrendje a következő. Párkány, vasútállomás megállótól Kőhídgyarmat irányába 2003.9.16- án és 2003.9.24-én- 8.05. 11.05, 12.30, 14.35, 16.35, 18.20, 22.15 2003.9.17- én és 2003.9.25-én- 6.25, 8.05,11.05,12.30,14.35,16.35, 18.20, 22.15 2003.9.18- án és 2003.9.26-án-6.25, 8.05,11.05,12.30,14.35,16.35,18.20 A Kőhídgyarmat, 70-es h. sz. megállótól Párkány irányába 2003.9.16- án és 2003.9.24-én- 705, 8.35, 12.00, 13.05, 15.50, 17.10, 21.15 2003.9.17- én és 2003.9.25-án- 5.15, 7.05, 8.35, 12.00, 13.05, 15.50, 17.10, 21.15 2003.9.18- án és 2003.9.26-án- 5.15, 705, 8.35,12.00, 13.05,15.50,1710 Az autóbuszok menetideje és menetjegyének ára nem változik. A Szűz Mária nevét viselő bényi templom, amely a románkori építészet alapján épült körülbelül az 1217-es években, most újra régi fényében pompázhat. Mint ahogy Nagy András bényi esperes lapunknak elmondta: "Sikerült anyagi támogatást szereznünk a templom felújításához. így sor kerül az ablakok átüvegezésére, a belső javításokra és a berendezés teljes cseréjére. A külső munkálatok csak akkor kezdődhetnek, ha marad még rá pénz. A templomon kívül, egy másik helyi nevezettesség, a Szentkút, pontosabban a "kutacskánál" lévő kápolna is javításra szorulna. A kápolna tetőszerkezetét, külső falait kellene rendbe hozni. Csak az anyagi támogatás hiányzik. A probléma megoldható lenne, ha a Szentkutat műemlékké nyilvánítanák. Az egyetlen lehetséges kiút ebből a problémából, ha sikerülne némi pénzt szerezni az EU-ós pályázatokból." A templom utoljára 1953-ban volt felújítva, 1994-ben a tetőszerkezetet javították, 2001-ben a templom óráját hozták ismét működésbe. D.Bajkai Katalin Shaolin falut avattak a Pilisben A pilisi hegyek között ünnepélyes szertartással avatták fel vasárnap délután a Shaolin-falut. Az ünnepségen szép számban jelentek meg látogatók és az érdeklődők. Az avató ceremóniát Shi- Deyang mester, a kínai Shaolin- templom főapátja és Shi-Xing- Hong mester is megtisztelte jelenlétével. Az átadáson ,a mesterek imát mondtak, felszentelték a falut, majd egy harcművészeti bemutatóval fejeződött be a rendezvény. Az esemény alkalmából másnap Robert Lyons, vezető mester köszönetét mondott a nagyszámban megjelenő résztvevőnek. Elmondta, hogy a Shaolin egyesület 1993 óta létezik Magyarországon. Ma már közel 1500 tagot számlál, és ez szám folyamatosan növekszik. Az egyesületnek az országban 28 iskolája van, ahol nemcsak a kung-fut, hanem a kínai kultúrát is átadják az érdeklődőknek. A most átadott faluba 12 országból érkeznek állandó vendégek, hogy nyugodt környezetben pihenjék ki a mindennapi fáradalmakat. A falu létrehozásának gondolata egy évvel ezelőtt fogalmazódott meg a tagok és a vezetők fejében. Már akkor is birtokosai voltak a háromhektáros területnek, de a nagyszabású építkezések csak egy évvel ezelőtt kezdődtek meg Dobogókő alatt. A falu építése nem fejeződött be az avatóünnepséggel és a most átadott 18 lakóépülettel és étteremmel, hiszen további épületek és meditációközpont létrehozása is a tervek között szerepel. Ezekre a bővítésekre az egyesületnek még pénzre van szüksége. Alapjában az egyesület a tagdíjakból, szponzori pénzekből és az adományokból tartja fent magát. A falu 90 főt képes teljesen ellátni, hiszen saját kínai és magyar konyhá- jú étterme van. A település egész évben várja az ide látogatókat, akár 30-50 fős csoportokban is. A Pilisnek ebben az eldugott szegletében található az első oxigén-relaxációs fürdő. A mester elmondta, hogy eddig főként a rohanó üzleti élet elfoglalt menedzserei látogattak el néhány napra a faluba, hogy egy kicsit feltöltődjenek a távol-keleti energiával. A falut a Kerepesen található központtal egyenértékűnek tartja Robert Lyons. A faluban mostantól folyamatosan Wellness hétvégéket szerveznek, ahol a résztvevők Thai-Chi programokon, légzőgyakorlatokon és meditációs tréningeken vehetnek részt. Három-négy órában megismerkedhetnek az idelátogatók a Saholin és a kínai kultúrával, a jellegzetes kínai konyhával. A gyerekek számra kung-fu harcművészeti oktatást vállalnak. A magyarországi Shaolin- egyesület egyik legfontosabb központja lett a most felavatott falu. ahol minden látogató kipihenheti napjainak fáradalmát. árpási Veszélyes lövedékek Nyergesen
