Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-05 / 45. szám
4 2003. november 5., szerda RÉGIÓ frídTap (örökségünk; Bíborosok az egyház és a nemzet szolgálatában Erdő Péter, Dorog egykori káplánja, a legfiatalabb bíboros Erdő Péter prímást, eszter- gom-budapesti érseket október 21-én bíborossá nevezte ki II. János Pál pápa. Amint Róma püspöke a világegyház pápája, úgy az esztergomi érsek Magyarország első főpapja, vagyis prímása. Az esztergomi érseki szék pedig hagyományosan bíborosi hely. A bíborosok Krisztus földi helytartójának, a római pápának segítenek, tagjai a pápát választó konklávénak. Az egyház Krisztusból és Krisztus által él, ezért az egyházi hivatal nem lehet más, csak szolgálat, ha kell a vérük árán is. A tűzvörös színű ruha és birétum (sapka), amelyet a bíborosok viselnek, a kiontott vérre, a vértanúk hősiességére utal, a bíborosok kötelességének a szimbóluma'. A bíborosi méltóság nem automatikusan jár együtt az érseki kinevezéssel. Erdő Péter a 82. főpásztora az ezeréves esztergomi főegyházmegyének, de „csak” a.23. bíboros. Az esztergomi prímás érsekek kiemelkedő szerepet játszottak az egyház, a nemzet és nem utolsósorban Esztergom életében. A magyar Sionnak nevezett Esztergom és az egyház sorsa úgy tűnik, szétválaszthatatlan. Az esztergomi érsekséget még ma is úgy emlegetik, mint a magyar egyház „fejét, anyját és tanítóját” - ahogyan az esztergomi Bazilika homlokzatán is olvasható. Az ország első számú egyházmegyéjének főpásztorai egyben közjogi méltóságok is voltak. Magyarország hercegprímása a király, az államfő után az ország első „zászlósura”. Ők koronázták meg királyainkat. A „prímás Hungáriáé” máig élő bírói hatalommal jár, amit a Prí- mási Főszentszék jelent. Lékai László (1976-1986) és Paskai László (1987 - ) bíboros után a magyar Sión ormán újra őrségváltás történt. Erdő Péter az első bíborosi szentmiséjét az ősi székvárosban, Esztergomban celebrálta. Ladocsi Gáspár püspök köszöntőjében utalt a bíborosi cím jelentésére. Egyrészt megtiszteltetés, hiszen a bíboros a Róma iránti hűség és hit egységét képviseli, de egyben elkötelezettség is, mert a helyi egyházat kapcsolja Szent Péter utódjához. Másrészt elvárás is, hiszen a bíborosok történelmünk tanúsága szerint az ország építésében jelentős szerepet vállaltak. Az ünnepi beszéd után a püspök az egyházmegye papjainak Történelmünkre visszatekintve néhány kiemelkedő bíborost idézünk fel. (A nevek utáni dátumok az esztergomi székben eltöltött időt mutatják.) Báncha nembéli István (1242-1253) volt az első magyar bíboros, akit Rómában a Szent Balbina-templomban temettek el. A pápa valószínűleg emiatt jelölte ki Erdő Péter címtemplomául. Vitéz János (1465-1472) Mátyás király nevelője, reneszánsz tudós. Érseksége idején Esztergom a magyar reneszánsz fellegvára lett. Bakócz Tamás (1497-1521) az egyetlen magyar bíboros, aki közel állt ahhoz, hogy pápának válasszák. Olyan főpapok is voltak, akik érseki zászlók alatt vonultak csatába a hazáért. A Rátót nembéli Mátyás (1239-1241) a tatárok elleni muhi csatában, Szálkái László (1524-1526) pedig Mohácsnál esett el. Fráter György (1551) Buda eleste után az ország újraegyesítésén fáradozott. Pázmány Péter (1616-1637) a magyar katolikus megújulás vezéralakja. 1635-ben Nagyszombatban egyetemet, 1648-ban pedig Papnevelő Intézetet, a mai Központi Szeminárium elődjét alapította. Keresztély Ágost (1707-1725) volt az első herceg- prímásunk. Rudnay Sándor (1819-1831) a bazilika alapkövét 1822-ben rakta le és több templomot is építtetett. 277 év után visszahelyezte a főegyházmegye székhelyét Nagyszombatból Esztergomba. Kopácsy József (1838-1847) híres szónok, 1842-ben alapította az esztergomi tanítóképzőt. Scitovszky János (1849- 1866) hercegprímással kezdődött az a korszak, amikortól valamennyi esztergomi érsek megkapta a bíbort. Esztergomba telepítette át a nagyszombati szemináriumot. 1856-ban történt az esztergomi bazilika felszentelése. Simor János (1867-1891) 1886-ban megalapította a Keresztény Múzeumot. Ő építtette az esztergomi prímási palotát. Megvetette a Főszékesegyházi Kincstár alapjait, és gondja volt a könyvtárra és levéltárra egyaránt. Ő koronázta meg Ferenc Józsefet, aranymiséjére maga a király is eljött Esztergomba. Vaszary Kolos (1891-1912) az esztergomi Kolos Kórház alapítója. Az első világháborútól napjainkig már valameny- nyi bíborosunk az esztergomi székből emelkedett a pápaválasztó méltóságba: Csemoch János (1913-1927), Serédi Jusztinján (1927-1945), Mindszenty József (1945-1973). Ő volt az utolsó hercegprímásunk. (A világi címek használatát XII. Pius pápa 1951-ben megtiltotta.) 1948 karácsonyán letartóztatták, megkínozták, és életfogytiglani börtönre ítélték. Szabadulása után száműzetés lett a sorsa. 1971-ben ment Bécsbe, 1975-ben meghalt, és Mariazellben temették el. Esztergomi újratemetése 1991. május 4-én történt. Boldoggá avatása folyamatban van. és híveinek nevében egy kely- het adott át Erdő Péternek, amelyen két Mária-, és két Krisztus-kép található: az egyik a tanító, a másik a szenvedő Krisztus. Arra figyelmeztet, hogy, aki Krisztus nyomában jár, annak áldozatot kell hoznia. Mellette egy Fatimái Szűz Má- ria-ábrázolás látható. Emlékeztet, hogy főpásztorunk a Rózsafüzér évének befejezéseként Fatimába zarándokolva felajánlotta az Esztergom-bu- dapesti Főegyházmegyét a Fatimái Szűzanya Szeplőtelen Szívének. A másik oldalán lévő Fájdalmas Szűzanya pedig a magyar nép zivataros századaira utal. A kehely talpazatán pedig egy pelikán látható, Krisztus önfeláldozásának, megváltásunknak a szimbóluma. (A legenda szerint a pelikán csőrével felhasítja saját mellét, hogy kihulló vérével táplálni tudja fiókáit.) Végezetül a püspök jókívánságai mellett Isten áldását kérte az új bíboros életére és szolgálatára. Erdő Péter bíboros megköszönte a jókívánságokat, és ígéretet tett, hogy Isten segítségével megpróbál az elvárásoknak megfelelni. Az utóbbi fél évszázad hányattatásai után a magyar egyház megújulásra vár. Építeni ma sem könnyebb feladat, mint a tatár, a török vagy a reformáció utáni időkben volt. Az újonnan kinevezett kiváló képességű, nemzetközileg elismert főpapra nagy munka vár. Az új bíborosokat a Szentatya a Boldog- ságos Szűzanya oltalmába ajánlotta. Mi pedig Erdő Péternek a bíborosi kinevezése alkalmából a Szentlélek segítő kegyelmét kívánjuk. Püspöki jelmondata szerint: „A Kegyelem segítse, hogy továbbvigye azt az örökséget, amit elődei Esztergomért és az egész ezeréves keresztény Magyarországért tettek.” Csonka Erdő Péter a világ legfiatalabb bíborosa, nemzetközileg elismert egyházjogász professzor. 1952. június 25-én Budapesten született. A Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett. Az esztergomi Papnevelő Intézetben, majd a budapesti Központi Szemináriumban végezte tanulmányait. 1975-ben Budapesten szentelték pappá. Dorogon káplánkodott két évig. 1977 és 1980 között Rómában kánonjogból doktorált. Teológiai tanár az Esztergomi Főiskolán. 1986-tól a Gregoriana Pápai Egyetem megbízott professzora. 1988-tól a Hittudományi Akadémián, illetve 1993- tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán egyházjogi tanszékvezető professzor, 1997-ben dékán, majd 1998-tól rektor. 2000-től székesfehérvári segédpüspök. 2002- től esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása. 2003- tól a Római Szentegyház bíborosa. Találkoztak a Dorogról elszármazottak... Bajna jelene és jövője A város szeretete és a hozzátartozóik iránti kegyelet egyaránt szerepet játszik abban, hogy a Dorogról elszármazottak egy Mindenszentek ünnepéhez közel eső napon hazalátogassanak. Az egykori kezdeményezők, Godó Ferenc és Sulyok Tibor szervező munkájának köszön- . hetően idén is - immár kilencedik alkalommal - megtartották találkozójukat. A Zrínyi Ilona Általános iskola adott helyet az összejövetelnek. A gyülekező és a kölcsönös üdvözlések után, több mint hetvenen együtt sétáltak át a Szent József plébániatemplomba. Solymár Judit Dorog Város Barátainak Egyesülete nevében köszöntötte a hazalátogatókat, hozzátartozóikat és a vendégeket, majd az Erkel Ferenc Zeneiskola növendékei és tanárai adtak tiszteletükre ajándék hangversenyt. Befejezésül Bartl Katalin, a templom orgonista karnagya - aki több mint ötven évi távoliét után települt vissza Németországból Dorogra - a templom orgonáját szólaltatta meg. A gyönyörű orgonamuzsikát meghallva sokan meghatódtak. A hangverseny után a Hősök terén koszorút helyeztek el az áldozatok és a hősök emlékművénél, majd felkeresték szeretteik sírját. Az iskolában elfogyasztott ebéd után tovább folytatódtak a beszélgetések, és együtt tervezték a jövő évi, jubileumi találkozó programját. Az idő, mint mindig ezúttal is nagyon kevésnek bizonyult. Sietni kellett az utazáshoz, mert hosszú út várt a legtávolabbról - Pécsről, Hódmezővásárhelyről ideutazókra. Viszontlátásra egy év múlva! Szegi János Felkerestem Bajna alpolgármesterét, Pallagi Tibort, hogy a település jelenéről, jövőjéről, terveiről beszélgessünk. Bajnának régi vágya a kábel- televízió létesítése a faluban. A kivitelező ígéretet tett arra, hogy december 31 -ig megépíti. Az önkormányzat egyetértett az elképzelésünkkel, hogy földkábelben történjen, hiszen a XXI. században a korszerűbb megoldásokat kell felvállalni. És akkor még nem említettem az esztétikai szépségét, nem rongálja ugyanis a falu légterét. Sajnos azonban ez a kivitelezés az év végéig nem valósul meg. Az alvállalkozó gödröket, túrásokat hagyva maga után elvonult a faluból, ezért most igen rossz állapotban van a település. ígéretet kaptunk arra, hogy még a havazás, a rossz idő beállta előtt a hibákat helyre fogják hozni. Ez sajnálatos esemény, mert a falu lakossága már a rendszerváltozás óta nagyon várja, hogy kábeltévé legyen Bajnán. Viszont a színes, kulturális események talán majd egy picit felvidítják a bajnai polgárokat... November 22-én kerültek megrendezésre a Simor-napok Bajnán, ami már hagyományos rendezvényünk. Az általános iskola szervezésében az iskola névadójának, Simor Jánosnak az ünnepét fogjuk megülni. Különböző sportrendezvények lesznek, illetve a szülői munkaközösség (SZMK) szervezésében egy bállal zárul a nap. Ezen kívül hagyományosan „Bajnai Ősz” elnevezéssel a templomban tartunk hangversenyt Hajai András úr szervezésében. Ennek a jótékonysági hangversenynek - ahol művészek adnak színvonalas műsort - az időpontját még nem tudjuk, de természetesen időben értesítjük majd a Hídlap olvasóit! Bajna község indult a XXI. század iskolája című pályázaton. A cél egy 68 millós támogatás elérése. Tervezzük az iskola tetőtérrel való ellátását, ahol teleházat szeretnénk létrehozni. Ezen kívül több, mint 20 millió forintos számítástechnikai beruházást is meg tudnánk ebből valósítani. A kastélyfelújításokról mit kell tudni? Örülünk, hiszen a tervek szerint haladunk. Az Állami Vagyonkezelő most újra egy jelentős összeget folyósít a kastélyunk felújításához. Eredeti állapotban fogják visszaállítani az összes nyílászárót, az ajtókat és az ablakokat, ill. a főhomlokzat felújítása jelenleg is folyik. Mindenkit szeretettel várok, ha Bajnán keresztül vezet az útja, álljon meg egy pillanatra! Érdemes megnézni, hogy a romos kastélyból milyen szép épület- együttest lehetett létrehozni. A novemberi testületi ülésen mi lesz a fő téma? Az egészségügyi intézmények számolnak be munkájukról, többek között a háziorvos, a fogorvos és a védőnők. Az anyagot látva és olvasva megdöbbentő, hogy a lakosság egészségügyi helyzete az országos átlagtól sajnos nem marad el, vagyis hasonlóan rossz. A doktor úr a betegségek megelőzéséről tart majd előadást, hogy ne csak akkor forduljunk orvoshoz, amikor már késő. Kovács Ági 1,1 millió euró támogatás- Párkány A Reciklációs Alap 1,1 millió euróval támogatja a párkányi papírgyár által különböző helyeken létrehozandó hulladékpapír osztályozásával foglalkozó üzemeket. Lubos Lopatka, a Kappa Stúrovo vezérigazgatója és Ivan Zuzula, a Reciklációs Alap igazgatója október elején írta alá a támogatásról szóló szerződést. A terevezet szerint a szelektív gyűjtéssel kapott hulladékpapírt tovább osztályoznák, a jobb szállítatóság céljával néhány 100 kilós bálákba préselnék, és végső soron a vállalat papírgépein dolgoznák fel. Az 1,1 millió euró támogatásból osztályozó gépsort, préseket, targoncákat és emelődarukat vesznek. A hulladékpapír fajta szerinti osztályozását végző telephelyeket 2004-ben helyezik üzembe. Az elképzelések szerint 2009- ben hozzávetőleg 106 ezer tonna osztályozott, bálákba préselt, Szlovákiában gyűjtött hulladékpapír hagyja el az üzemek telephelyeit. A vállalat üzemi újságcikke nyomán: O.F
