Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-09-09 / 5. szám (6. szám)

frídTap JOBB PART 2003. szeptember 9., kedd J I •• j 1 // | • a / i / lehet a kőtelező biztosítás Veszteséges az üzletág Drágább November elején a bizto­sítók közzéteszik a gépjár­mű-felelősségbiztosítás jövő évi díjait. Az emelés attól függ, hogy mennyit visel el a piac, illetve mennyi kelle­ne ahhoz, hogy a biztosítók is nyeljenek az üzleten. A növekvő kárösszeg miatt a biz­tosítók közlése szerint ma ráfizeté­ses ez az üzletág. Az ügyfelek között továbbra is nagy a különbség, hi­szen számít az életkor, a lakóhely, az autó színe, és elképzelhető, hogy a mostani casco díjaihoz hasonló­an, a nőknek olcsóbb lesz majd a biztosítás díja is. A PSZÁF adatai szerint a kötele­ző biztosítás piacán működő kilenc biztosítótársaság és két egyesület tavaly 24,6 milliárd forint saját költ­séget tartott nyilván. Ehhez hozzá­járult a 65,8 milliárdnyi kárkifizetés, így az éves kiadásuk 904 milliárd forint volt. Ezzel szemben az autó­sok csak 84,1 milliárd forintot fizet­tek be biztosítási díjként. Piaci ala­pon ez a különbség nem tartható fent hosszú ideig, vagyis előbb- utóbb jelentősen emelkedni fognak a kötelező biztosítás díjai. A biztosítók adatai .szerint évről évre jobban nőttek a kárráfordítá­sok, mint a díjbevételek, így a gép- jármű-felelősségbiztosító jövedel­mezősége folyamatosan csökkent. A kárkifizetések öt-tíz százalékkal jobban bővültek évente, mint a be­vételek. Kivétel ez alól a múlt év, amikor a díjbevétel 117, a kárráfor­dítás pedig, csak 116,7 százalékkal emelkedett. Az utóbbi három év­ben a kárkifizetés a díjbevétel majd háromnegyedét tette ki. Ha ehhez hozzáadják a költségeket, nyere­ségről nem is lehet beszélni. A gép­jármű-felelősségbiztosítások emelé­sének mértéke tavaly 8,6 százalék volt. A drágulás csak a múlt évben haladta meg az inflációt Azok a biztosítók, amelyek sok ügyféllel rendelkeznek, differenciált rendszereket alakítottak ki. A bizto­sítók a kockázati csoportot meg­osztják, és azok tagjai fizetnek töb­bet, akiknél nagyobb a károkozási ráta. A fővároson belül számít a ke­rület, és megkülönböztetik az agg­lomerációt is. A jelenlegi díjak mel­lett a középkorú, kisvárosi, falusi autóvezető az ideális, hiszen alig ré­szese a baleseteknek. A díjfizetés másik végletén állnak a friss jogo­sítványos, fővárosi fiatalok. Ők az előbbi csoporthoz viszonyítva, akár három-négyszeresét is fizethetik fe­lelősségbiztosítás címen. Náluk a kocsi nagysága mellett még a gép­jármű színe is számít, hiszen az adatok szerint a piros színű autók­kal több a baleset. A Magyar Biztosítók Szövetsége működtet egy közös kártalanítási számlát is. Ebből fizetik ki a biztosí­tatlan járművek által okozott vala­mennyi, illetve az ismeretlen jármű által okozott, személyi sérüléssel já­ró kárt. Az utóbbi két évben évi 1,6 milliárd forintot fizettek ki erről a számláról. Egyes biztosítók akciója az, hogy engednek a kötelező árából, ha ná­luk köti valaki a casco biztosítást is. A nők több cascóval foglalkozó biz­tosítónál kevesebbet fizetnek a férfi­aknál, hiszen óvatosabban vezet­nek. Differenciáló tényező lehet az egyes ügyfelektől való szabadulás is. Van olyan biztosító, amelyik nem akar kamiont, vagy friss jogo- sítványost biztosítani. Ekkor olyan magasra viszi fel a biztosítási díjat, hogy a fuvarozó, vagy a kezdő ve­zető másik társaságot választ. Több biztosító még mindig piacot épít és keresi az ügyfeleket. Az új ügyfelek­re váróknál lehet a legolcsóbban szerződni. akaree Kökény Mihály az új egészségügyi miniszter Vojnik Mária lesz a politikai államtitkár (folytatás az 1. oldalról) Kökény Mihány 1996 decembe­rétől két éven át volt népjóléti mi­niszter. Ez alatt a két év alatt foga­dott el az Országgyűlés törvényt az emberi felhasználásra készülő gyógyszerekről, egy átfogó törvényt az egészségügyről, a társadalombiz­tosítási nyugellátásról, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazga­tásról valamint a kötelező egészség- biztosítás ellátásairól. Ez utóbbi tör­vény rögzítette például azt, hogy az aktív korúaknak a sürgősségi ellátá­son kívül részleges díjat kellett fizet­niük a fogászati kezelésekért, pél­dául a fogtömésért. Ezt a törvényt az Orbán-kormány változtatta meg 2001-ben. Kökény az előző ciklus­ban az egészségügyi bizottság elnö­ke volt. Ebbéli minőségében indít­ványozta, hogy a kormány sürgő­sen, jelentős összeget különítsen el az egészségügy megsegítésére. 2000 szeptemberében országgyűlé­si bizottság felállítását indítványozta a gyógyszerellátás területén kiala­kult problémák kivizsgálására. A társadalombiztosítás költségvetés­ének kötöttségei és a gyógyszer- kassza zártsága miatt többször bí­rálta a kormányt. Korábbi bírálatait megismételve ugyanazon év októ­berében, a kétéves költségvetés kapcsán egy átfogó egészségügyi programot kért számon a kormá­nyon. A társadalombiztosítás költ­ségvetésének kötöttségei és a gyógyszerkassza zártsága miatt többször bírálta a kormányt. 2000 novemberében kijelentette: a kor­mány nem érzékeli azokat a népjó­léti elveket, amelyek az utóbbi idő­ben kerültek előtérbe az Európai Unióban. Felszólalásaiban többször kifejtette, hogy Európa nem a gaz­dagok gazdagodásában, hanem a fenntartható társadalmi fejlődésben érdekelt, ezért a kormánynak meg kell fordulnia azon az úton, amin elindult, ha nem akarja rontani az ország csatlakozási esélyeit. Vojnik Mária elsősorban egész­ségügyi témában szólalt fel a jelen­legi és az előző ciklus alatt is, bár nevét adta több, nem az ő területét érintő módosító indítványhoz is. Emellett a jelenlegi ciklusban ő a parlagfű-bizottság elnöke is. 2001 nyarán tiltakozott az úgynevezett salátatörvény ellen, amely többek között az egészségügyi miniszter jo­gosultságait terjesztette ki bizonyos pénzügyi döntésekben. A törvény­tervezet-csomag végül épp a Fi- desz-frakció több tagjának ellenke­zése miatt bukott meg. Bírálta az előző kormány terveit az egészség- ügyi közszolgáltatások nyújtásáról szóló vitában, mivel a javaslat sze­rint az egyházi intézményeknek nem kell olyan garanciákat felmu­tatniuk, mint egyéb jelentkezőknek. Hibásnak tartotta a Fidesz családtá­mogatási politikáját is, mivel Vojnik szerint a családi pótlék folyamatos emelése lenne szükség. Bukovlcs Krisztián További letartóztatások K&H-ügyben MAGYARORSZÁG Polt Péter: „Az ügyész nem postás!” A legfőbb ügyész nem érzi, hogy intézménye hibát követett el akkor, amikor az előző kormány ügyeit vizsgáló rendőrség javaslata ellenére el­tekintett a vádemeléstől. „Ezek csak politikailag vitatható ügyek” - jelen­tette ki Folt Péter az MTV hétfői Nap-kelte című műsorában, majd hozzá­tette: „Be lehet kiabálni a partvonal mellől, de hogy mi történjen, azt a bí­ró dönti el”. Az ügyészség vezetője kifejtette, hogy minden esetben szigo­rúan a törvény előírásai szerint járnak el, és csak akkor emelhetnek vádat, ha bizonyítottnak látják a bűncselekmény elkövetését. Ez az említett ügyekben nem így történt. „Az ügyész nem postás, nem az a feladata, hogy automatikusan továbbítsa a rendőrségtől kapott ügyeket" - húzta alá Polt. A vitás kérdések jövőbeli sorsát illetően Polt emlékeztetett arra, hogy az új büntetőeljárási törvény értelmében a sértett élhet a pót-magánvád adta jogokkal, ami egyben kihúzza majd a politikai támadások méregfo­gát is. A legfőbb ügyész kijelentette, hogy minden egyes döntés 6-8 kollé­ga együttes munkájának eredménye, a felülről vezérelt intézkedések pedig a jogszabályi kontroll miatt azonnal kitudódnának. László Csaba bízik az Euróbán A szokásosnál élesebb költségvetési vitára számít a Magyar Köztársaság pénzügyminisztere, melyet az Országgyűlésre váró fontos feladatok össze­tettségével magyaráz, a Nehéz politikai döntések előtt az ország címen a Népszabadságban megjelent átfogó tanulmányában. László Csaba elem­zésében kijelenti, hogy „a 2003-as kegyelmi állapot, a 2004-es költségve­tés tervezésekor már nem áll fenn”, azaz „a lakosság számára szinte észre­vétlen takarékosság eszköztárát” a kormány kimerítette, utalva a közel­múltban meghozott, és a még a lakosságra váró megszorító intézkedések­re. A negatív gazdasági változásokat a szaktárca vezetője jórészt külső okokra vezeti vissza, bár a kedvezőtlen világgazdasági helyzet felemlítése mellett külön fejezet jut a műben az Orbán éra „trükkös” költekezéseire, „Az örökség” cím alatt. A költségvetés előkészítésének nehézségeit érzé­keltetve László megemlíti, hogy a kezdeti stádiumban, a tervezet szüksé­ges és rendelkezésre álló forrásai közötti különbség 1300 milliárd forint volt, ami a jövő évi GDP 6,5 százalékának felel meg. Mindezek ellenére, a pénzügyminiszter bízik Magyarország Középtávú Gazdaságpolitikai Prog­ramjának sikerében. A fő cél László szerint az euro 2008-as bevezetésének elérése, mely - mint írja - „stabilitást és gyorsabb növekedést ösztönző környezetet” teremthet a gazdaságban. Stratégiát vált a TESCO A Tesco Global Áruházak Rt. Magyarországon folyamatosan bővíti áru­házláncát, mely stratégiának megfelelően, az esztergomi hipermarket mel­lett közel egytucat áruházat adott, illetve ad még át ebben az évben. A Na­pi Gazdaság szerint, az áruházlánc magyarországi vezérigazgatója, Paul Kennedy, egy közelmúltbeli vállalati konferencián megjegyezte, hogy cé­ge ilyen bővítési ütemet kíván a jövőben is tartani. A cégvezető beszédé­ben egyúttal bejelentette, hogy megváltozik a Tesco stratégiája.Ezentúl megjelennek a maximum 3000 négyzetméter alapterületű szupermarketek is, továbbá benzinkutak települnek áruházaik mellé. A forgalom növelése érdekében az áruházlánc vezetői nagyobb sikerrel kívánnak részt venni a piaci árversenyben is, a cég kommunikációjának középpontjába az árakat állítva, ami kevesebb, de jobban érzékelhető akciókat jelenthet a vásárlók számára. Kertész Imre interjú - bíráló szavak „A náci és a kommunista rendszer is gyilkos: nemcsak azért, mert em­bert ölt, hanem mert a jövő gyilkosa” - jelentette ki a kitűnő Nobel-díjas magyar író Berlinben a minap, a Népszabadság tudósítójának adott inter­jújában. A Felszámolás című regényének megjelenése apropójából folyta­tott beszélgetés során Kertész Imre több korábbi bírálatát is megerősítette a huszadik század rémkorszakaival kapcsolatban. Kertész Kádárt egysze­rűen oK/an tömeggyilkosként aposztrofálta, „aki megvárta, amíg a tizen­hat éves gyerekek tizennyolc évesek lesznek, hogy kivégezzék őket.” A vi­lághírű író szerint milliók haláláért felelős államszocialista idők lezárultá­val Kertész nem látja egy jobb korszak eljövetelét hazánkban. „Magyaror­szág nyomorúságos politikai pártok uralma alatt él. Függetlenül attól, hogy éppen melyik kormányoz” - ismételte meg az író korábbi sommás véleményét az ország irányítóiról. Legújabb Nobel-díjasunk igyekezett hangsúlyozni „vonzalmát” szülőföldje iránt, ugyanakkor megjegyezte, hogy minderre árnyékot vet az a kirekesztettség érzés, melyet gyerekkora óta érez. Kertész végül újból megjegyezte, hogy a nemzet fogalmát, vala­mint a pusztán nemzetben való gondolkodást elavultnak tartja. Szerencsejáték - jövőre többet adózik Három vezető előzetes letartóztatásban A bíróság előzetes letar­tóztatásba helyezte szökés, elrejtőzés, illetve a büntető- eljárás megnehezítése, a ta­núk befolyásolásának és az okiratok elrejtésének veszé­lye miatt a folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással gya­núsított Rejtő E. Tibort a K&H Bank volt vezérigaz­gatóját, Garamszegi Gábort a Betonút Rt. volt vezér­igazgató-helyettesét, volt fővárosi MSZP-s képviselőt, és Bitvai Miklóst, az Állami Autópályakezelő Rt. volt vezérigazgatóját. A gyanú szerint, Rejtő. E. Tibor a K&H Bank volt vezérigazgatója, az eljárás jelenlegi adatai szerint tudott Kulcsár Attila kétes ügyleteiről, az átutalások révén elkövetett bűncse­lekményeiről, segítette azokat, és ezért részesedést kapott, összesen mintegy 90 millió forintot. A gyanú szerint a volt vezérigazgató arra utasította a K and H Equities bró­kercég alkalmazottait, hogy ne küldjenek Kulcsár Attila ügyfelei­nek számlakimutatást. Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgatója állítólag 23 fiktív szerződést kötött a Betonút Rt. nevében. Ezekben az Rt. adott el értékpapírokat, ám a kifizetés nem történt meg, és az ügylet célja tulajdonképpen az volt, hogy Kul­csár Attilának szabad felhasználás­ra anyagi javakat biztosítson, ösz­szesen több mint 2 milliárd forint értékben. Bitvai Miklós, az Állami Autópályakezelő Rt. volt vezérigaz­gatója, nyolc esetben, összesen több mint 4 milliárd forint átutalá­sáról jogellenesen rendelkezett. Az Állami Autópályakezelő Rt. K&H Equties-nél vezetett számlájáról a K&H Bank technikai számlájára utalt összegeket, azért hogy Kulcsár Attila, a beosztását felhasználva ezen összegekkel rendelkezzék és cégeknek, magánszemélyeknek át­utalja. Bitvai Miklós a rá bízott va­gyonnal, mint sajátjaként rendelke­zett. A hatóság magánokirat-hamisí­tással is gyanúsítja Bitvai Miklóst. A volt vezérigazgató a leleplezéstől tartva az átutalások időpontjával, összegszerűségével egybevágó ha­mis szerződéseket készített Kulcsár Attilával. A gyanúsítottak fellebbez­tek az előzetes letartóztatás miatt. árpási Jövőre emelkedik a pénznyeremények adóterhe. Azt eddig is tudtuk, hogy hétvégenként sokan adóznak szerencsejáték-szenvedélyüknek, és ez alatt csak részben a szelvényekre kifizetett hatalmas összegek értendők, hi­szen a szerencsejátékok pénznyereménye is személyi jövedelemadó-köte­les bevételnek számít. Köztudott, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint a pénznyeremény 20 százalékát teszi ki a befizetendő adó, igaz ez a nyerte­seket nem érinti, mert a különféle játékok szervezői általában már eleve a nettó összeget hirdetik meg nyereményként a bosszankodások elkerülése végett. Az szja-kötelezettséget pedig nevezett cégek maguk fizetik be a költségvetésnek, mely tétel így markeingkiadásaikat növeli. A PM tervei szerint, a jövő évi költségvetés egyik hiánycsökkentő módosítása az előbb említett 20 százalékos kulcs 25-re emelése lenne. íme egy példa a változás érzékeltetésére: Miután ötös a 35. héten sem született a lottón, tovább nő­het a tét, és már 2600 millióért lehet ikszelni. A jelenleg érvényes szabá­lyozás értelmében, ha jövő vasárnap lenne telitalálat, a Szerencsejáték Rt. a központi büdzsét 650 millió forinttal gazdagítaná nyereményadó címen, ami az emelt kulccsal számolva 866 millió forint körüli lenne. Az emelke­dő terhek ellenére nem számít forgalomcsökkenésre a Szerencsejáték Rt., a társaságot azonban gyötörheti majd némi fejfájás emelkedő marketing- költségeitől. A cég betegségtünetei miatt azért nem lesz szükség mindjárt orvosra: egy-két lottólázzal bőven elűzhető a baj jövőre is. A PM pedig közvetlen lakossági elvonások nélkül újabb többletbevétellel gazdagodhat, mindannyiunk szerencséjére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom