Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-06 / 46. szám

JOBB PART 2003. november 6., csütörtök _____3l Me ddig tart az EKSE kálváriája? Pa esztergomi női kézilabdacsapat remekül zárta az elmúlt idényt az NB 1-ben. Az idei bajnokság is remekül indult, de a csapat a téli pihenőig nagyon elfáradt, s több vereséget is elszenvedett. A megoldatlan anyagi problémák mi­att kérdésessé vált az együttes jövője. Arról kérdeztük a mérkőzésekre járó embereket, hogy szerintük mi az oka a hanyatlásnak, mi lesz a csapattal. Laci (főiskolai hallgató) Egyértelmű, hogy az anyagi problé­mák miatt nem megy a csapatnak Ren­geteg cikket, nyilatkozatot olvastam Laurencz Lászlótól, hogy a város nem támogatja a csapatot és ez az oka a visszaesésnek Nagyon sajnálom, de szerintem meg fog szűnni női kézilab­dacsapat Esztergomban. Bea (főiskolai hallgató) Elszomorító dolog, hogy egy ilyen si­keres sportágat nem úgy támogatnak, ahogy megérdemelné. Sokszor kint va­gyok a mérkőzéseken, a lányokon nem látni, hogy anyagi gondok lennének, ők hajtanaic, megtesznek mindent a sike­rért, de ki tudja, mi lehet a háttérben. Dédé (postás) Egyértelműen pénzügyi okai vannak a hanyatlásnak A meccseken mindig ott vagyok, és nagyon szeretném, ha to­vábbra is NBI-es mérkőzésekre járhat­nék itt, Esztergomban. Szerintem ez egy kiugrási lehetőség a fiataloknak az emberek jelentős részének pedig na­gyon jó szórakozás. Dávid (főiskolai hallgató) Kiugrási lehetőség a városnak mint szponzornak nagy reklámértéke van a magyar kézilabdának. Mindenképpen szükség uan a kézilabdára. Megmozgat­ja az embereket, a fiatalok felnéznek rá­juk. A húgom is járt edzésekre, neki ugyan nem sikerült kiemelkedőt elér­nie, de másnak összejöhet. „Az EU házhoz jön” Kis-és középvállalkozások országos, EU felkészítő programja A Gazdasági és Közleke­dési Minisztérium „Az EU házhoz jön” címmel ez év február elején elindított programja, amelynek kere­tében a tárca a jövő év má­jusi csatlakozásig minden kistérségi központban - szám szerint 150-ben - meg­szervezi a kis- és középvál- lakozások szakma specifikus EU felkészítését. Erről a programsorozatról tartot­tak sajtótájékoztatót szerdán a szer­vezők: a GKM részéről Gémyi Gá­bor főosztályvezető, a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara részé­ről Dr. Vereczkei Zoltán elnök. Az információs deficit csökken­tése érdekében a gazdasági tárca kiemelt feladatának tekinti a vállal­kozók megismertetését az egységes uniós piac működési feltételeivel és mozgásterével, ahhoz, hogy képe­sek legyenek mind szakmailag, mind tudatilag felkészülni az új ki­hívásokra. Az országos program - amelyen várhatóan 20-25 ezren vesznek részt - a vállalkozókat szin­te „személyre szabottan” készíti fel az uniós helytállásra, figyelembe véve a kistérség sajátosságait, ága­zat és szakma-specifikus igényeit. A vállalkozók a konzultációval egybekötött előadásokon szakava­tott és nagy tapasztalattal rendelke­ző előadók segítségével megismer­hetik mindazokat a szakmai mini­mum követelményeket, amelyek­nek a csatlakozásig feltétlenül ele­get kell tenniük. Megtudhatják, mi­lyen konkrét lépések megtételére van szükség és azt, hogy mindeh­hez milyen támogatást nyújt a gaz­dasági tárca. Az országos prog­ram a GKM irányításával, vala­mint a gazdasági kamarák, ér­dekképviseleti szervezetek, szak­mai szövetségek, civil szerveze­tek, és a helyi önkormányzatok összefogásával valósul meg. Eddig 12 megye, 98 kistérségé­ben közel 10 ezer vállalkozás rész­vételével lezajlott 359 konzultáció­val egybekötött előadást kedvező­en fogadták a vállalkozók, időszerű és hasznos kezdeményezésnek ítél­ték, amely keretében szakmai és egyéni egzisztenciális problémáikra egyaránt választ kaphattak. Dr. Vereczkey Zoltán elmondta, hogy a kis- és középvállalkozások ELI csatlakozási felkészítése három lépcsős modell alkalmazásával tör­ténik. Fontosnak tartják, hogy az ismeretek átadása ne csak a szemi­náriumok idejére koncentrálódjon. Ezért a felkészítést megelőzően minden résztvevő egy felkészítési­képzési csomagot kap kézhez, amelynek segítségével „ráhango­lódhat” az EU-ra és alapismerete­ket szerezhet. A megalapozó egyéni felkészülést követően a résztvevők félnapos szeminárium keretében ismerkednek meg az általános és szakmai és szakma­specifikus tudnivalókkal. A szeminárium első részében rö­vid előadások hangzanak el a Nemzeti Fejlesztési Tervről és pá­lyázati lehetőségeiről, a SAPARD- ról, valamint a kormány Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programjá­nak vállalkozás felzárkóztató komplex támogatási eszközrend­szerérői. Ezt követően -ágazati és szakmai specifikum szerint előadá­sok hangzanak el az adott szakmá­val kapcsolatos EU elvárásokról, szabványokról, minőségi követel­ményrendszerekről. Nagy hang­súlyt helyeznek a szervezők az elsa­játított ismeretek „utógondozásá­ra” is, amelynek keretében a tudni­valók aktualizálása és továbbfej­lesztése érdekében a szeminárium után a vállalkozók személyes kap­csolatot tarthatnak fenn a kamarák és érdekképviseletek területi szer­vezeteivel, valamint IDT-H regio­nális irodáival, valamint az Euro Info Központokkal. Dr. Vereczkey Zoltán lapunk kérdésére elmondta, hogy az elő­adás sorozat 2004 januárjában ér el Komárom-Esztergom megyé­be, és a több mint 600 kilométe­res közös szlovák határ miatt nagy érdeklődésre számít a helyi vál- lakoZÓk részéről. Epress József Nem minden arany ami... K&H-ügy ­Az ügyészség intézkedésének megkérdőjelezése A fővárosi főügyész a bróker- botrány kapcsán kijelentette, hogy a nyomozásról az ügyész rendelkezik, intézkedésének megkérdőjelezése elfogadha­tatlan. Ezt azért tette meg, mivel Rejtő E. Tibor rendőrségi fog­dából ügyészségi intézkedésre büntetés-végrehajtási intézetbe történt átszállításával kapcso­latban több téves nyilatkozat is elhangzott. Az előzetes letartóz­tatásban lévő Rejtő E. Tibor kapcsán Sodor István szót ejtett a vádalku lehetőségéről is. Sze­rinte minden erre vonatkozó in­formáció, köztük a vádalku té­nye is államtitok. nb A múlt heti, dicshimnuszoktól hangos, munkaügyi és foglalkozta­tás-politikai miniszter beszámolójá­ra megérkezett az ellenzéki válasz. A választási kampányban, majd a kormányprogramban az MSZP és Medgyessy Péter bővülő foglal­koztatást és 3-400 ezer új munka­hely létrehozását ígérte. Ehhez ké­pest 2003 a gyárbezárások éve volt: országszerte folyamatossá vál­tak a gyárbezárások és a nagy lét­számú leépítések. A kormány opti­mizmusa érthetetlen, hiszen már most bejelentették, hogy jövőre a MAV-nál tízezer, a postánál 12-13 ezer, a honvédségnél 10-12 ezer ember munkahelye szűnik meg. A közszférában mintegy hétezer főt bocsátanak el. Az önkormányzatok katasztrofális helyzete miatt pedig további tízezrek munkahelye, eg­zisztenciája válik bizonytalanná. Minden nyilatkozattal és állítással szemben a 2004-es költségvetés 5,8-6 százalékos munkanélküliség rátával és nulla százalékos foglal­koztatottság-növekedéssel számol. Közel 15 milliárd forinttal növeli a kormány a munkanélküliek szá­mára folyósítandó járadékok és se­gélyek összegét. Duplájára növek­szik a bérgarancia-alap összege is, amely a csődbe jutott vállalkozások helyett fizeti ki a béreket. Vagyis a Medgyessy-kormány 2004-ben, Magyarország EU-csat­lakozásának évében a növekvő munkanélküliséggel, stagnáló fog­lalkoztatottsággal és a munkahe­lyeket biztosító kis- és középvállal­kozói szektor helyzetének draszti­kus romlásával számol. Forrás: Fidesz-sajtó Egyhavi nyugdíj összeggel több a nyugdíjasoknak Több mint egyhavi nyugdíj összegével többet kapnak a nyugdíjasok 2004-ben, mint 2003-ban - jelentette be az MSZP frakcióvezetője a szerdai sajtótájékoztatón, miután egyeztetéseket folytattak a nyugdíjas érdekképviseleti szer­vezetekkel. Lendvai Ildikó kö­zölte, hogy 2004-ben 8 és fél százalékkal növekednek a nyugdíjak, ebből januárban 6,3 százalékot kapnak meg, 2,2 szá­zalékot pedig az 53 és 54. heti nyugdíj tesz ki. Az MSZP újabb szórólapos kampányt indít, amelynek célja megismertetni a nyugdíjasokat érintő intézkedé­seket a társadalommal. NB MAGYARORSZÁG Pozsonyi dunai kormánybiztos a vízlépcső-ügyről Dominik Kocinger kormánybiztos a Népszabadságnak adott in­terjújában türelmetlenségének adott hangot, amiért a magyar fél tavaly április óta nem reagált a kormányközi szakbizottság jogkö­rére vonatkozó felvetésére. A szlovák szakember ugyanakkor bizta­tó jelnek véli, hogy a magyar nagykövetség jelzése értelmében ha­marosan visszatérhetnek a tárgyalóasztalhoz az érintettek. Kocinger a legfontosabb célnak a hatékony árvízvédelmet jelölte meg, míg az Európai Unió szempontjából a legfontosabb a dunai hajózás feltételeinek optimalizálása lenne. A szlovák megbízott a magyar felet okolja a tárgyalások elhúzódásáért, és reméli, hogy a jövőben „végre eltűnhetnek a politikai fékek és más, nem szakmai megfontolások” Budapest részéről. A beszélgetés során többször is a tudományos megalapozottság fontosságát hangoztató Kocinger azt a meglepő kijelentést tette, hogy a bősi vízlépcső megépítésé­vel a mosoni Duna-ág vízellátottsága nemhogy romlott volna, ha­nem egyenesen javult az 1992 előttihez képest. Kökény Mihály - nem lesz központi béremelés az egészségügyben A kórházi intézményvezetők minapi találkozóján felszólalva Kö­kény Mihály egészségügyi miniszter elismerte, hogy a korábban a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által is szorgalmazott 2004. évi bér- növekedésre nincs központi fedezet - tudósít a Magyar Nemzet. A tárcavezető hozzátette, hogy a működés racionalizálásával (magya­rul kórházi létszám-leépítésekkel) az intézmények előteremthetik a keresetemeléshez szükséges összeget. Lesz némi bérnövekedés az ágazatban, hiszen a minimálbér 53 ezer forintra emelése érint né­hány ezer egészségügyi dolgozót is, de a kormány a következő év­re inkább a kórházak „komfortosítása” és egyéb fejlesztések mellett tette le a garast. Mánya Kristóf, a MOK titkára a polgári napilapnak kifejtette, hogy a kamara szerint lenne költségvetési forrás béreme­lésekre is, csak a döntéshozók szándéka hiányzik hozzá. Több kór­házi intézményvezető is megrökönyödésének adott hangot a talál­kozón amiatt, hogy a kormányoldal leépítéseket szorgalmaz az egészségügy egzisztenciális problémáinak orvoslására. MSZOSZ: „Legyen december 24 is munkaszüneti nap!” Sajtóértesülések szerint a Magyar Szakszervezetek Országos Szö­vetségének javaslatára elképzelhető, hogy a következő évtől a kará­csonyi szentestét munkaszüneti nappá nyilvánítja a parlament. Ezzel szerencsésen megoldódnának az ünnep előestéjét évről évre kísérő szabadságolási problémák, és nagyobb méltóságot kapna a családi készülődés is. Bár idén ez még nem lehetséges, jó hír a naptárra te- kintőknek, hogy a napok szerencsés elrendeződésének köszönhető­en (a karácsonyi ünnepeket közvetlenül hétvége követi), kivételesen ötnapos ünnepre készülhetünk. Bár addig még bő hat hét hátra van, advent közeledtével a csoki Mikulások már a pultokra kerültek, és a karácsonyi katalógusok is lassan eltömítik a postaládát. Nemzeti cselekvési program az idősekért Göncz Kinga, az egészségügyi, szociális és családügyi minisztéri­um politikai államtitkára új idősügyi program körvonalait vázolta fel a Hír TV-nek adott minapi interjújában. A politikus szerint az idősödő társadalom mindenkire feladatot ró, nem elég a nyugdíj- korhatár elérésekor szembesülni a nehézségekkel. Ráadásul - tette hozzá Göncz - annak az EU-alapelvnek is meg kívánnak felelni, amely szerint aktív időskort kell teremteni, hogy az öregebbek is te­vékeny tagjai maradhassanak a társadalomnak, akár még foglal­koztatottként is. Ehhez hazánkban is hosszútávú, összehangolt stra­tégiára van szükség, mind az élethosszig tartó képzés, mind a szo­ciális és egészségügyi feltételek biztosítása tekintetében. Az állam­titkár asszony interjújában kitért arra is, hogy jelenleg a cselekvési program alapelvei adottak, és a legfontosabb, a társadalmi egyez­tetés vár az érintettekre. „Itt az alkalom, hogy közbeszéd tárgya le­gyen az ügy” - mondta. A politikai államtitkár szerint az induló program újdonsága, hogy összegyűjti az egyes tárcák által elvég­zendő teendőket, majd később akcióprogramot rendel a feladatok­hoz. A szükséges anyagi források előteremtéséről, valamint a konkrét lépésekről tárcaközi egyeztetések után fognak dönteni, ez még a jövő zenéje - zárta tájékoztatását Göncz Kinga. Romániai magyar autonómia - hittel sikerülni fog? Az erdélyi magyar autonómiatörekvéseknek ugyanannyi az esé­lye, mint Románia uniós integrációjának - jelentette ki Szilágyi Zsolt, romániai parlamenti képviselő a Demokratának adott interjú­jában. A határon túli magyar politikus szerint az autonómiához va­ló jog megtagadása a többség és a kisebbségek közti feszültséghez vezethet, ami nem tesz jót a csatlakozásra váló Romániának. A si­kerhez azonban a célkitűzések következetes képviselete szükséges - tette hozzá Szilágyi. A politikus közölte, hogy a Székely Nemzeti Ta­nács mintájára az év végéig megalakul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is, a jelölőgyűlések megrendezése már folyamatban van. „Szomorú - jegyezte meg a képviselő - hogy a hatalom megfélem­lítő akciói mellett, az RMDSZ csúcsvezetősége is megpróbálja távol tartani a magyarokat” az alakuló fórumoktól. A fő cél a magyarság autonómiájának kivívása, ami hittel sikerülni fog - fejezte ki eltö­kéltségét az ügyben Szilágyi Zsolt. Kovács Árpád

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom