Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-20 / 56. szám

RÉGIÓ 2003. november 20., csütörtök Telek eladó! Nagy méretű, örök panorá­más, Duna-parti telek a Mária Valéria hídtól kétszáz méter­nyire eladó vagy (nem túl) igé­nyeseknek kiadó. A telek szomszédoktól mentes, nyu­godt környezetben fekszik. A belvárosból gyalog 10 perc alatt, Párkányból - az útlevél­kezelés gyorsaságától függően - 10-20 perc alatt elérhető. Csatornázás, víz, villany, gáz nincs bevezetve, a telken lévő, felújításra szoruló ház iín. öko-rendszerű. A fűtés a nap­jainkban használatos legmo­dernebb belehelési rendszer­rel megoldott, nagycsaládosok számára kifejezetten előnyös. A nyílászárók cseréje a közel­múltban történt meg, korsze­rű, fél-fotocellás pokrócok ke­rültek a korszerűtlen ajtók és ablakok helyére. A telken ízlé­sesen szétszórt háztartási hul­ladék az esztétikai funkciói mellett kedvező hatással van az ember közérzetére is. Ka­landorok kíméljenek! Kép és szöveg: Bukovics Krisztián A stílusról - avagy hangulat a Közterület Felügyeletnél Hock Anikó írása A minap tilosban parkoltam, akaratlanul. Valóban nem lát­tam a táblát, miszerint tíz méteren belül nem szabad leállni, így hát a kocsihoz visszaérve egy csúf cédulát találtam a szélvédőn. Egy darabig bambán néztem, majd - miután meggyőződtem a büntetés jogosságáról - felkerestem az illetékes irodát a Vá­rosházán. A helyiségbe lépve furcsa hangulat fogadott: két jól öltözött, mondhatni csinos hölgy bizonygatta egymásnak, hogy ők ugyan semmiben nem hibáztak, mert az igaz, hogy rossz he­lyen álltak, de hát a gyerek ott visított a hátsó ülésen, és mu­száj volt beugrani a drogériába, és különben is tíz perc volt az egész stb. Tekintetem az egyik „sértett” szépen lakkozott kör­meire kúszott, amelyek közül egyet-kettőt a gombóccá gyúrt büntetőcédulába mélyesztett. Amikor az illetékes fiatalember beért az irodába, neki is előadták történetüket, és követelték, hogy töröljék el a büntetést. Amikor kiderült, hogy az összeget maximum csökkenteni lehet, magukból kikelve üvölteni kezd­tek, hogy mennyire elegük van ebből a ... városból, és milyen mocskosak az utcák, büdösek a kukák meg ilyesmi. Nem igazán értettem, hogy jön ez ide, de nem volt időm vé­giggondolni, mert a hölgyek nagy dirrel-dúrral távoztak, tehát sorra kerültem. Köszöntem, merthogy kb. kétéves koromban megtanítottak rá. Aztán odaadtam a cédulát, megkaptam a csekket, és elköszöntem. Mielőtt kiléptem volna, még rámoso­lyogtam a sorban mögöttem álló úrra, és ő visszamosolygott. Bár a csekken szereplő párezret szívesen költöttem volna mo­zira, könyvre vagy ajándékra, beugrottam a Postára, és befizet­tem. A Postából kilépve még láttam szépen lakkozott körmű sorstársamat, amint éppen összecsukja párszázezres púdertele­fonját, majd odatipeg néhánymilliós kocsijához, és elhajt... (Nem tehetek róla, de ismét mosolyognom kellett) Csiri bí, csiri bá ez egy vidám játszóház- Szőgyén ­A három éve működő Csiribiri Játszóház rendkívüli nép­szerűségnek örvend a községben. A gyerekek és az őket kísérő szülők a magyar népmeséken, népi játékokon, tán­con, hagyományőrző és kreativitást fejlesztő foglalkozáso­kon keresztül megismerkednek őseik kultúrájával, saját múltjukkal, így szilárdítva közösség- és identitástudatukat. A játszóház vezetője, Szarkáné Árendás Andrea pedagó­gus, aki Magyarországon ismerkedett meg e módszerrel. Elhatározta, kis módosítással ezt Szőgyénben is megvaló­sítja. Elvégezte a játszóházvezetői tanfolyamot, hogy mi­nél szakszerűbben irányíthassa az itt folyó játékos munkát. Szarkáné Árendás Andrea, a játszóház vezetője November 14-én került sor a kultúrház nagytermében a Csi­ribiri évadnyitójára. A kis és na­gyobb gyerekek körbeülték Nel­li nénit, aki népmesét mesélt a tágra nyílt szemű közönségnek. Sokan még érkeztemre sem kapták fel fejüket, - őket akkor már a griffmadár röpítette me­seszárnyán az égigérő fa tetejé­be. A mese végeztével Andrea tanító néni köré gyűltek, hogy tánccal és népi játékokkal moz­gassák meg tagjaikat. A hangu­lat mindenkit magával ragadott. A szülők, akik eleinte a háttér­ből szemlélték az eseményeket, később beálltak a körjátékokba. Amíg a táncház tartott, a segítők dolgoztak - gyufásdobozokból puzzle-t ragasztottak. Sárai Me­linda ötlete alapján Baracska Árpád képzőművész készítette el az égigérő fa képét, amit majd a gyerekek darabonként kifestenek és összeraknak. Örültek is a résztvevők a nem mindennapi játéknak. Míg az al­kotómunka folyt, a játszóház ve­zetője elmondta: „Az iskolában a tanterv nem teszi lehetővé, hogy ezekkel az érdekes és értékes dol­gokkal megismertessük a gyere­keket. Itt addig dolgozik, alkot a gyerek, amíg jól érzi magát. Nagy az érdeklődés a játszóház iránt, ezért is kellett két csoportot kiala­kítani. A 2-4 éveseket amúgy is más érdekli, mint az 5-10 évese­ket. A kisebbeknél elsősorban a közösségre nevelés a lényeg. Havonta egy-két foglakozást tartunk, de ünnepváróink is mindig telt házzal folynak. Ek­kor a gyerekeket próbáljuk rá­hangolni az ünnep hangulatára, mézeskalácsot sütünk, fenyődí­szeket készítünk vagy tojást fes­tünk. Szerencsére elkötelezett segítőim vannak Berényi Kor­nélia, Sárai Melinda, Vámos Éva, Nothart Alena és Baracska Árpád személyében, így közös erőfeszítéssel sok ötletünket meg tudjuk valósítani. A játszó­házban megfordultak már sztárvendégek is, mint például a KOR-ZÁR verséneklő együt­tes, Hamikus Zsuzsanna mese- író- és mondó Budapestről, a zsigárdi Arcok énekegyüttes. Hamarosan újabb híresség lá­togat el hozzánk, de neve egyelőre csiribiris titok.” A segédeszközök és a vendé­gek fellépési díjának előteremté­sére is Szarka Andreánál kérdez­tem rá. „Helyiség biztosításával és egyéb módon is segíti mun­kánkat az önkormányzat, bár az utóbbi időben akadozik köztünk a párbeszéd, nem a mi hibánk­ból. A pályázati lehetőségeket is megragadjuk, eddig a legtöbb támogatáshoz a Szőgyén Jövője Közalapítvány és az Illyés Köz- alapítvány révén jutottunk. Jó­magam és segítőim is teljesen in­gyen vállaljuk ezt a feladatot, mert szeretjük ezt csinálni. Végezetül a gyerekeket kérdez­tem, hogy érzik magukat a játszó­házban. Cinti: Sok szépet készí­tünk itt, rajzokat, sókerámiát, ké­peket. Otthon' mindent újra ki­próbálok, hogy el ne felejtsem a megtanult technikát. Dalma: A legjobban azt szeretem, amikor vendégek jönnek a Csiribiribe. János: Kicsit jó, hogy az anyukám is itt van. Szerintem sikerült a leg­kedvesebb néniket megszerezni a játSZÓházba. Kép és szöueg: -bokor­Franz Shubert emlékest- Zselíz ­Kevés a pénz a közlekedésre Farnz Shubert emlékestet tartottak november 18-án Zselízen a művelődési ház­ban. Az est apropóját a ze­neszerző halálának 175. év­fordulója adta. Shubert életéről, munkássá­gáról Horvát Géza, a Nemzet­közi Shubert Intézet tisztelet­beli tagja tartott előadást. Az elmondottakból kiderült, hogy a rövid életű zeneszerző (csu­pán 31 évig élt) két ízben la­kott Zselízen, az Eszterházy kastély mellett található Bag­lyos házban,1818-ban és 1824-ben a gróf két lányát, Máriát és Karolinát tanította zongorázni. Schubert számtalan zongo­raművet, szimfóniát írt, és emellett legalább hatszáz „lead”-et (a romantika egyik műfaja). A leadet, amelyet dalként fordítottak le ő tökéle­tesítette, fejlesztette tovább. Az előadás közben Garam- völgyi Szilvia adott ízelítőt Shubert műveiből zongorán, Mézes Mátyás pedig hegedűn. Zongorakísérete mellett Bállá Ádám énekelt. -baj­November 18-án tartott ülést a Nyitrai Önkormányzati Kerületi Közgyűlés. A prog­rampontok között szerepelt az autóbusz-közlekedés finanszí­rozásának ügye is. László Vil­mos, a Nyitrai Önkormányzati Kerületi Hivatal Közlekedési Főosztályának vezetője la­punknak elmondta, hogy az adott programpont keretén belül beszámoló hangzott el az egész évben kifejtett munkáról a dotáció megemelésének ér­dekében. A 168/96-os törvény értelmében az állami költsé­gekből minden megye állami támogatást kap az autóbusz közlekedés finanszírozására. „Az elmúlt évben 132 millió 107 ezer koronát kapott a me­gye az állami költségvetésből, a 2004-es évre az előzetes in­formációk alapján 150 és fél millió koronát kap majd a költségvetésből.”- mondta el László Vilmos. Ez az összeg azonban ko­rántsem fedezi a szükséglete­ket. „A minimális összeg 183 millió lenne, ennyire lenne szükség, hogy az autóbusz-vál­lalatok legalább azon a szinten tudjanak működni jövőre is, mint idén.” - tájékoztatta la­punkat László. czm Bombariadó- Esztergom ­Szerda reggel nyolc óra körül érkezett a bejelentés a rendőr­ségre, hogy bomba fog robbanni az Esztergomi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép és Szakmunkásképző Iskolában. A helyszínre érkező rendőrök az összes helyiséget kiürítették és átvizsgálták. Mivel a kereskedel­mi iskola szerkezetileg összefügg az Árpád-házi Szent Erzsébet Szakközépiskolával, ezt az iskolát is ki kellett üríteni. Bombát nem találtak a rendőrök, a tettest még keresik. Közveszéllyel fenyegetés vétsége miatt indítottak eljárást ellene. A kiszabható büntetés maximum két év. gk Dohányfüst-mentes nap Ma ünnepük világszerte a dohányzásmentes világnapot. Az egész Földön ezen a napon nagyon sokan teszik le a ciga­rettát, még ha átmenetileg is. A dohányzás napjainkban az egyik a legkárosabb a szenve­délyek között. Hazánkban minden harmadik felnőtt kezé­ben ott van a cigaretta. Sajnos egyre nagyobb méreteket ölt a fiatalok körében is a dohány­zás, egyre fiatalabb nemzedé­kek nyúlnak a cigis doboz után, hogy így nyilvánítsák ki, ők már bizony felnőttek. A do­hányzás az első számú okok között szerepel a szív és ér­rendszeri megbetegedésekben, nagyon sok népegészségügyi betegség tényezője. Hazánkban is megszervezik a „Ne Gyújts Rá!” napot. Ma tehát, aki teheti, és úgy gon­dolja, szenteljen arra, hogy egészségét megvédje! Tegye le a cigarettát, akár egy életre! akaree Mint a gyémánt... Dr. Perényi István nyugalmazott szülészfőorvos 1943-ban vé­gezte el az Orvostudományi Egyetemet. 1949-től 1979-ben tör­tént nyugdíjazásáig a dorogi kórház szülészetén dolgozott osz­tályvezetőfőorvosként. Kutatómunkát végzett a dorogi bányavi­dék gyermekeinél tapasztalt fejlődési rendellenességek okainak megismeréséért, oktató munkát folytatott a nővédelmi tanács­adás területén a megelőzés elvének érvényesítéséért. A méhen kívüli terhességgel kapcsolatos közleményével 1971-ben sike­rült áttörnie a „tudományos vasfüggönyt”, és megjelentetni a legjelentősebb európai szaklapban, a Zentralblatt Für Gynükologie-ban. Ezáltal a dorogi kórház bekerült a világ szak­irodalmába. Orvosi hivatásának gyakorlása idején újszülöttek ezreit segítette világrajönn, és életben tartani. Dr. Perényi Ist­ván nemrég vette át gyémántdiplomáját. kép, szöveg: Szegi János

Next

/
Oldalképek
Tartalom