Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-12-11 / 71. szám
Változik a vonatmenetrend Rendkívüli jegyellenőrzések Javuló elővárosi vasút, gyorsabb interregionális vonatok a távolsági közlekedésben, több InterCity és új, minőségi vonatok a nemzetközi forgalomban. A MÁV - saját stratégiájával, az utazóközönség mind jobb kiszolgálására való törekvésével összhangban - 2003. december 14-én lépteti életbe új, 2004. december 11-ig érvényes menetrendjét. Minőségi személyszállítás, európai színvonalú pályák: ezek a célok prioritásként szerepelnek a MÁV nemrégiben elfogadott átalakítási programjában. A menetrend minél jobb kialakítása és az utasok igényeinek való megfelelés érdekében idén is sor került az ön- kormányzati egyeztetésekre, melynek során a vasúti közlekedésbe bevont valamennyi település önkormányzatát meghívták a menetrendi változtatások megvitatására. Európában és szerte a világon egyre nagyobb környezeti károkat okoz a közúti közlekedés, ezért támogatja az Európai Unió is a környezetbarát vasúti közlekedés fejlesztését. A MÁV új stratégiájában is kiemelt szerepet kap az elővárosi közlekedés fejlesztése. Jövőre várhatóan 64 millióan utaznak a budapesti agglomerációban vonattal. Ennek megfelelően adott vonalakon a járatsűrűség növelését tervezi a MÁV az úgynevezett ütemes menetrend eredményeként gyakrabban indulnak majd a vonatok, és jobban kiszámítható lesz a menetrend. Észrevehetően csökken az utazási idő az új, úgynevezett zónázó vonatok bevezetésével. A reggeli és a délutáni csúcsidőszakban bevezetett zónázó rendszer azt jelenti, hogy a legforgalmasabb közbeeső állomásokról közvetlen vonatokat indítanak a célállomás felé, amelyek nem állnak meg a vonal egyéb állomásain. Ettől 8-10 perc menetidő-csökkenést várnak. Az Esz- tergom-Budapest vonalon elindított Desiro kocsikat az utazóközönség nagy elismeréssel fogadta. A vasúttársaság idén 13 Siemens gyártmányú Desiro iker-motorkocsit is vásárolt. Az új eszköíök szállítása ez év augusztusában elkezdődött, s várhatóan az év végéig befejeződik. A szerelvények elsősorban elővárosi közlekedésre, rövidebb távolságú utazások lebonyolítására alkalmasak. A Budapest-Esztergom közötti térség az utóbbi években látványos fejlődésnek indult. A vonal az észak-budai térségben stratégiailag meghatározó szerepet tölt be. Az agglomerációban fekvő településeken lakóparkok épültek, ezáltal a közút túlzsúfolttá vált. Az elkövetkezendő időszakban ez a tendencia valószínűleg folytatódni fog. Az utóbbi években gyárak, kisebb cégek települtek a térségbe. Néhány éve megépült Piliscsaba mellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, amely évről évre egyre több diákot vonz a körzetbe, növelve ezzel a mindennapi ingázók számát. A közlekedő vonatokon jelentős utasszám-nö- vekedés tapasztalható. Az elju- tási idő csökkentése érdekében a reggeli és a délutáni csúcsidőszakban zónázó jellegű közlekedést vezetnek be. A zónázó vonatok Pilisvörösvár Budapest-Nyugati pályaudvar között csak Újpest állomáson és Aquincum felső megállóhelyen állnak meg, a közbeeső állomások kiszolgálását Pilisvörösvár - Budapest-Nyugati pályaudvar között közlekedő helyi vonatok bonyolítják le. Szeptembertől Budapest és Esztergom között közlekedik a Siemens gyártmányú iker-motorkocsi: összesen 13 ilyen járművet rendelt meg a MÁV 2004-ig 40 motorvonat érkezik az országba, amelyeket az orosz államadósság terhére vásárolt a vasúttársaság. Ezeket a regionális elővárosi forgalomba állítják be. Tovább javul a budapesti elővárosi közlekedés szolgáltatási színvonala, melynek részeként 2005-től megkezdődhet a MÁV eszközparkjának megújulása, 30 új villamos motorvonat beszerzése révén. A kormány jóváhagyta a MÁV Rt. átalakításának irányelveit, így elfogadta a vasúttársaság által meghatározott fejlesztési koncepció elvi kereteit, amely az uniós közlekedési rendszerhez csatlakozó magyar vasútnak a közösségi szabályokhoz, követelményekhez való alkalmazkodásán alapul. A cél az, hogy a MÁV a fokozatos fejlesztés eredményeként európai színvonalú közlekedési alternatívát kínáljon utasai és fuva- roztatói számára. A MÁV Rt. előterjesztésével kapcsolatban a kormány a vasúttársaság által elkészítendő intézkedési terv benyújtását követően indítja útjára az átalakítási program megvalósítását. A MÁV vonatain nagymértékben megnövekedett a jegy nélkül utazók, „bliccelők” száma. Ez a jegyet vásárló, rendszeresen vonatozó utasokat is érinti, hiszen így a társaság kevesebbet tud fordítani a jogosan elvárt fejlesztésekre, új járművek beszerzésére, tisztaságra. Ezért a MÁV Rt. a budapesti pályaudvarokon, állomásokon, megállóhelyeken 2003. november 6- tól kísérleti jelleggel rendkívüli jegyellenőrzést tart az állomások peronján. gk A „kurtaszoknyás hatfalu” egyike - Kisgyarmat Kisgyarmat az Érsekújvári járás északi részén fekszik, a Garam bal partján. A település annak a hat falunak egyike, amelynek magyarsága jellegzetes népviseletet hord. Ugyanez érvényes az itteni nyelvjárásra is. A falu népviseletéről és nyelvjárásáról híres a mai napig. A múltban erről ismerték meg őket messze földön. A népviseletet néhány idősebb asz- szony a mai napig hordja. Kisgyarmat közigazgatásilag előbb Esztergom vármegyéhez tartozott, később pedig Hont vármegye részét képezte. A Szikince folyó fölött homokkő hordalékokon terül el. Az első írásos emlék 1135-ből származik, amely Praedium Garmath néven említi. Ennél azonban sokkal régebben lakott terület volt. 1376-ban Kisgyarmathy Imre özvegyét és annak fiát említik az iratok. 1377- oen Kisgyarmathy László eladja a falut a Töttös-családnak. Mátyás király a XV században Bessenyei Bertalannak és Bayon Lőrinc alkincstárnoknak adja a falut. 1454-től nevezik Kisgyar- matnak, és az írásos emlékek még arról is beszámolnak, hogy Kiskeszi határában fekszik. 1497 és 1504 között Somi Jósa temesi comes birtokaként említik. 1513- ban Werbőczy István szerezte meg. A következő években egy ideig Csaholi Pál gyermekeinek, Bernátnak és Margitnak birtokába került. Ezt követően a Pánicsalád birtokolta, de birtokrészét Páni Kristóf nemsokára eladta, és már az 1513-as években a feljegyzések szerint a Nagytárkányi- család birtokának részét képezte. A török hódoltság alatt a falu teljesen elnéptelenedett. II. Rákóczi Ferenc szabadság- harca idején a kuruc seregek itt vertek hidat a Garamon. A híd azonban nem sokáig állt, mert a labancok elpusztították. Az 1870-es években porrá égett az egész község. Az itt álló templom is leégett, és megolvadtak a templom harangjai. A faluban nagyon gyakoriak voltak a tűzesetek. 1891-ben is villámcsapás sújtotta a községet, amelynek következtében szintén leégett a falu. A község fejlődésének virágkora az 1890-1921 közötti évekre tehető. 1895-ben jegyzői hivatal létesült itt. A falu nevét államhatalmi rendelet alapján 1948-ban Sikenicka névre változtatták, amit a falu népe nem igazán használ, mivel idegen számára. A népszámlálási adatok szerint 1720-ban 42 család élt a településen, az 1828-as összeírás 89 házat említ. A lakosok száma ekkor 597 volt. Az 1900-as években 821 lakosa volt. 1921-ben érte el tetőpontját a lakosok száma, ekkor 891 volt. Azóta folyamatosan csökkent a számuk. 1970-ben csak 702, a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 486 lakost számlált. Ebből mindössze 14 a szlovák származású, a többi magyar anyanyelvű. A falu lakosainak többsége római katolikus, mindössze kilenc református vallású él itt. A község legértékesebb műemléke a római katolikus templom, amelyet Szent Mártonról neveztek el. Már a 13. században építettek itt templomot, ami egy rotundasz- erű építmény volt, mellette haranglábbal. Ezt a templomot a tűzvész elpusztította, de később barokk stílusban újjáépítették, 1887-ben még hozzáépítettek és 1948-ban korszerűsítették. 1970- ben építettek a templomban egy lurdi barlangot, ami érdekes látnivalónak számít itt. A plébánia még 1706-ban épült. A falu további nevezetességének számít a II. világháború áldozatainak felállított emlékmű, amely még 1945-ben épült, de a turulmadár politikai okok miatt csak 1993-ban kerülhetett fel a helyére. A községben nincs iskola, mivel 1976-ban megszüntették. Azóta Kéméndre és Párkányba járnak a diákok. Az óvoda is Garampálddal közösen működik, jelenleg 24 gyerek jár ide. A faluban sikeresen működik a vadászszövetség, amely főleg bálokat szervez, a vöröskereszt, valamint a sportszervezet, amelynek keretében az öregfiúk és a női focicsapat sikeres eredményeket ér el. Külön említésre méltó a Csemadok helyi szervezete, amelynek keretében a „kurtaszoknyás hatfalu” (Bény, Kéménd, Kőhídgyarmat, Bart, Garampáld és Kisgyarmat) tradícióját igyekeznek továbbvinni. Nyolc fiatal lány képviseli a falut nemcsak Szlovákiában, hanem a magyarországi rendezvényeken is. Ezen kívül sok más rendezvényt is szervez a Csemadok a faluban. A községnek kultúrháza nincs, de egy régi családi házat újítottak fel, ahol fellépéseket bonyolíthatnak le. A településen jellegzetes borospincék találhatók, amelyek homokfalba épültek, és a hetvenes évektől minőségi borfajtát termesztenek itt. A falu polgármestere Blaskó Mária, alpolgármestere Tóth Attila. Dávid Mihály összegyűjtött adatai alapján: czm Ünnepvárás után betörés- Párkány Tegnap délután a párkányi Hársfa utcai óvodában ünnepváró játszóházat rendeztek az óvoda pedagógusai. A jól sikerült ünnepség után éjjel egy eddig ismeretlen tettes betört a épületbe. A betörést reggel a pedagógusok vették észre, és rögtön megtették a bejelentést a rendőrségen. A rendőrségen felvették a jegyzőkönyvet, és elrendelték a nyomozást. Az ismeretlen tettes a középső csoport erkélyének ablakán hatolt be az épületbe, betörve az üveget. A konyhából az összes élelmiszert, fagyasztott húst, gyümölcsöt eltulajdonította. Emellett törülközőket, egyéb apróságokat is magával vitt. Az igazgatónő elmondása alapján az értékes dolgokat, nem találta, így az anyagi kár nem jelentős. A raktárban lévő régi rádiókat, lemezjátszókat nem bántotta a behatoló. A Hársfa utcai óvodában ez már nem az első betörés volt, még a régi (Ady utcai) épületben történt hasonló eset, akkor is csak az élelmiszerek tűntek el.-nbEndrődi ihletésű képek Párkányban Bella Rózsa kiállítása Kedden nyílt meg Bella Rózsa kecskeméti művész kiállítása a párkányi Városi Galériában. A kiállított alkotások többsége rézkarc technikával kézsült, endrődi ihletésű képek és szemléltetések. Ez Bella Rózsa legfontosabb kifejezőeszköze. A madarak, a szöcske, a kon- dorosi úton a régi kovácsműhelyből olykor elszabadult, megvadult lovak látványa, valamennyi a szülőhely emlékét idézi. Bella Rózsa számára a Hármas-Körös agyagos, sáros partja jelenti a tiszta forrást és az emberi tartást. Endrődön született, tanári oklevelet 1975- ben Szegeden szerzett. Jelenleg Kecskeméten tanít a nyolc- osztályos Bányai Júlia Gimnáziumban rajzot és művészettörténetet. A tanári és alkotói munkát nem tudja kettéválasztani, hiszen egyik a másikból táplálkozik, és végső soron a tanítás is alkotás. Pilinszky-dí- jas, Fodor József és Mokos József indították el a művészi pályán. A grafikai eljárás terén Kántor János festő- és grafikus- művész volt a mestere. Tekintettel a karácsonyi ünnepekre a tárlat január 18-ig megtekinthető a párkányi Városi Galériában. o.f
