Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-12-10 / 70. szám
4 ____2003. december 10,, szerda RE GIO Fndlap MAI TÉMA A gyermekközpontúság iskolapéldája ,J\. legjobb módszer, az anyag leggondosabb tálalása és múló erőfeszítés, ha a tanuló nem küzd meg érte, s nem nagy, személyes érdek enyvezi oda az agyába. ” (lefagy László) A projekt módszer a reformpedagógiai irányzat egyik hajtása. Központjában a gyerek személyisége, az őt mozgató természetes kíváncsiság fenntartása áll. Célja, hogy életrevaló, a tudásszerzésben örömét lelő egyéneket neveljen. Ezt valósítja meg a Piliscsabai Palánta Általános Iskola. Az iskolát a Piliscsabai Iskola- alapító Egyesület hozta létre és tartja fenn. Az állami normatíván kívül a működéshez szükséges Dénzt az egyesület, a szülők, valamint a pályázatokon nyert összegek biztosítják. Az intézményben jelenleg 73 diák tanul 11 főállású pedagógus és 4 óraadó tanár irányítása alatt. 1997-ben mikor az iskolát megalapították, autonóm, szuverén gondolkodású, boldogságra képes gyerekek nevelését tűzték ki célul, olyan szorongásmentes iskolát álmodtak, ahol a gyerekeket nem éri felesleges kudarc. Ennek a célnak az eléréséhez választották a projektmódszert, és a személyre szabott haladási terv és a szöveges értékelés hármas alkalmazását. A módszer segítségével a meglévő motiváció, az alapvető kíváncsiság fenntartható a gyerekekben. Előtérben a tapasztalati tanulás, az élmények alapján történő ismeretszerzés áll. A diákok egyenrangú félként vesznek részt az oktatási folyamatban. Mayer Ágnes, az iskola igazgatónője elmondta: a projekt pedagógia, olyan tantárgyi integráció, melynek központjában egy probléma áll, a cél ennek a valóságos problémának a megoldása. A folyamat során a gyerek megtanulja alkalmazni az ismereteket, tehát a tanulás jellege nem lexikális. A projekt másik célja egy bemutatható produktum létrehozása. A módszer megváltoztatja a hagyományos tanár-diák kapcsolatot is, hiszen a tanár a kísérő szerepét tölti be. Gál Erzsébet, az iskola harmadik osztályának tanítója a módszer lényegét így foglalta össze: projektekkel tanítunk, vagyis témák köré csoportosítjuk a tananyagot. Szemléletes hasonlattal élve a tananyagok fel vannak akasztva egy ruhásszekrényben egy-egy vállfára, és az adott projekthez megpróbáljuk levenni a vállfáról a tananyagokat. Egyéni haladási tervet negyedévente készítünk, amit hetente egyéni szerződésben kapnak meg a tanulók. Ezzel párhuzamosan fut mindig valamilyen projekt, melyben mindenki részt vesz. Ha a pedagógus megfelelően felkészült, bármilyen projekt keretében meg tudja tanítani a tananyagot. Az iskolában a tananyag 70 százalékát projektekkel tanítják meg, nincs olyan időszak, mikor nem fut valamilyen projekt. Más hagyományos iskolák is alkalmaznak projekteket, de leginkább témahét, erdei iskola formájában. A palántában az oktatás reggel nyolckor kezdődik, egy húszperces kötetlen beszélgetéssel. Ezt követően 10 óráig mindenki a szerződéséből tanul, egyedül vagy kis csoportban, saját időbeosztás alapján, majd fél 11-től elkezdődik az aktuális projekt. Az ebédszünetet követő csendes pihenőben mindenki azt csinálhat, amihez kedve van. Délután kezdődnek a kézműves foglalkozások, mint például origami, ének, dráma, úszás. Mivel az ismeretek döntő részét az iskolában sajátítják el, házi feladatot nem mindig kapnak. Mindezek mellett különböző szakkörökkel (informatika, angol, citera, rajz, fociszakkör) szolgálják a gyerekek igényeit. Felvállalják a tanulási nehézségekkel küzdő, magatartászavaros gyerekek, vagyis a sajátos nevelési igényű gyerekek tanítását, ezért fejlesztő pedagógust is alkalmaznak. A tanulási zavaros gyerekek, a közhiedelemmel ellentétben, nem értelmi fogyatékosok, sőt átlag intelligenciával rendelkeznek. Sajnos nem tudnak minden problémás gyereket felvenni, mert ha számuk meghaladja egy osztályon belül a húsz százalékot, a többr gyerek haladását zavarja. Bíztató jel, hogy az országos tendencia az integráció felé mutat, ami azt jelenti, hogy egy osztályon belül együtt tanulnak a tanulási nehézségekkel küzdő és a nem problémás gyerekek. Cél, hogy ne szegregált intézmények legyenek szerte az országban, hanem integráltak. A Pilisborosjenőn működő Pedagógus Továbbképzési, Módszertani és Információs Központ olyan 120 órás tanfolyam indítását tervezi, amely segíti a pedagógusok szakszerű felkészülését erre a feladatra. A résztvevőknek többek között a Palánta Iskolában is lesz lehetőségük tapasztalatokat szerezni. Jó törekvés, hogy a hagyományos iskolák is felvállalják az integrációt. A legnagyobb gát azonban az emberek gondolkodása. Az igazgatónő szavait idézve, ha a pedagógusok nem ismerik fel, hogy megváltozott világunkban, megváltozott módszereket kell alkalmazni, eredménytelen bármiféle erőfeszítés. gk Út a tudás felé Történt egyszer nem is olyan rég, egy fiúcska elindult a tudás felé. Ült a padban figyelmesen órákon át, töltötte buksi fejébe a betűk s számok hadát, majd hazament s folytatta tovább, sóváran nézte a verőfényes délutánt, az ablakon át. Hónapok teltek el, s beszürkült a világ, s a fiúcska már nem vágyott többé a tudás után. Nem értette, miért nem gurul az ó mint karika, és az f (eff) mint fecske, miért nem szállhat a magasba? Miért? - nézett kérdőn a tanárra a magasba, s — Buta vagy fiam! - mennydörögte vissza a hang. A fiúcska elindult lassan, táskájában mint ólomsúlyokat cipelte a kudarcot haza. Ám hirtelen nevetést hallott, valahol gyerekek nevettek, az utca túloldalán, az udvaron egymással kergetőztek, még a tanárok is a gyerekekkel együtt nevettek. Énekeltek s futottak a karika után, ami gurult mint az ó, egyszerre lett minden színes, pedig már mindent belepett a hó. Kitárult az ablak, s a tudás elöntötte a szobát, s a fiúcska csak ámult - Hát mégis csodás a tudás! Most cipőt készít, hidat épít és utat, utat a jövőbe, melyet a Palánta mutat! Leányvár A községben a rézkortól kezdve találhatók régészeti leletek. A falu első okleveles említése 1270-ből való. Ekkor Csév és Csolnok szomszédjaként említik, nem Leányvárként, hanem Volmódként. Nevét a középkorban élt Volmód nemzetségről kapta. Az 1320- as években e területen említenek egy Aberth nevű falut is, amely a királyi erdőőrök faluja volt. A kúp alakú ovális kolostorhegyen több XVIII-XX. századi leírás szerint egy apácakolostor állt, azonban valószínűbb, hogy egy középkori sáncvár maradványai álltak ott. Az 1570-es szandzsák ösz- szeírásában Valmód nevén említik, és mint lakatlan helyről írnak róla. Csak a XVIII. században kezdett újra benépesülni a íérség. A terület már 1608-ban, ■I. Mátyás adományából a budai klarisszák tulajdonába került. Tőlük bérelte a Sándor- család. aki Grassalkovics Antallal a betelepítést végezte. 1755 körül katolikus németeket telepítettek le. Egyházilag először Doroghoz tartozott, majd Csolnokhoz kapcsolták. Az 1784-87-es népszámlálás adatai szerint népessége 500 fő volt. Jelentős volt a szőlőgazdálkodás a XIX. században. Viszonylag jobb minőségű boruk Győrbe és Pozsonyba is eljutott. Templomuk 1806-ban épült. A XX. század elejére nőtt a lakosság száma, többségükben német anyanyelvűek voltak, csupán 36-an vallották magukat magyarnak. Az I. világháborúban 120 leányvári vett részt, és közülük 31-en haltak meg. Emlékművet 1937- ben állított nekik a község. Már a XIX. század végétől élénk volt a társadalmi élet. Ekkor alakult fúvószenekara, majd a 20-as években a Levente Egyesület. A 23 fős Tűzoltó Egyesületét 1929-re teljesen újjászervezték. Ezt követte a Polgári Lövészegylet megalakulása, a Római Katolikus Agrár-Ifjúsági Legényegylet, a Magyarországi Németek Szövetségének helyi szervezete és a Legeltetési Társulat. Az elemi oktatás kezdetben egytantermes, egytanerős iskolában folyt. A II. világháború csatái 1945. március 22-én fejeződtek be a falu területén. 1945-47 között a községnek óriási csapás volt, hogy német anyanyelvű lakosságának 60 százalékát kitelepítették. A visz- szatelepülő lakosság német nemzetiségi kultúráját folyamatosan ápolja az óvodában, iskolában és a felnőtt csoportokban egyaránt. A háború után a kisbirtokokat a termelő- szövetkezet váltotta fel, amely később a kesztölci tsz-be olvadt be. A Leányvárhoz tartozó Vaskapupusztán létesítették a ma már országos hírű kesztölci tapétaüzemet. Közigazgatásilag önálló tanácsként működött, majd 1984-87 között Dorog vonzáskörzetéhez tartozott. Ezután ismét önálló lett. A községben nyolcosztályos általános iskola működik. Mivel a német nemzetiség található többségben, nemzetiségi oktatás is folyik. A német ajkú lakosság mindmáig őrzi hagyományait. A nyelvoktatás mellett a kultúrházban német nemzetiségi énekkar és tánccsoport is működik. Német nemzetiségi táj házat is létrehoztak, ahol a község lakóinak életét, szokásait mutatják be. Mű- emlékjellegű épülete az 1923- ban épült klasszicista római katolikus temploma, valamint a templomban lévő keresztelőkút és orgona. A község polgármestere, Bánffy Miklós, alpolgármestere Csobán Zoltán. Képviselőtestülete a polgármesterrel együtt tíz fő. A Kisebbségi Önkormányzat elnöke Gáspár Tibor. Lakosainak száma 1750 fő. GK MA. ü «ily# n Marad a körülményes közlekedés- Lekér-Kisölved (folytatás a 1. oldalról) Csak a tavaszi hónapokra várható, hogy elkészülnek a híddal. Múlt héten a vasbeton alapokat elhelyezték a hídon, de nem tudják az aszfaltburkolatot felvinni rá, mert 28 napig várni kell ahhoz, hogy rendesen megkössön a beton. Ha ezt az időpontot nem tartanák be, nem lenne tartós a híd állaga. Jozef Sprlák is tisztában van azzal, hogy az itt élő embereknek milyen fontos az átkelés ezen a szakaszon, de maga sem tud többet tenni annak érdekében, hogy korábban elkészüljenek a munkálatokkal. Szerinte várhatóan csak márciusban, ha megenyhül az idő, foghatnak hozzá az aszfaltozáshoz, és legkésőbb áprilisig el szeretnének készülni vele, hogy végre „letudják a gondját”. Mint mondta, nekijelentené ez a legnagyobb örömet. Sokáig ugyanis nem sikerült egy olyan céget találni, aki megfelelő technológia és anyagi feltételek mellett biztosította volna a híd megépítését. Az aszfaltburkolaton kívül még várat magára a korlátok elhelyezése, a két parton meg kell erősíteni a hidat, ráadásul nagy valószínűség szerint fel kell bontani a Ga- ram két partján az útburkolatot, mert alacsonyabban van a híd. mint maga a hídhoz csatlakozó út. Amíg mindezzel elkészülnek, a falubelieknek, akik Kisölvedről járnak a környező falvakba dolgozni, nem marad más, minthogy továbbra is kerülő úton közlekedjenek Zselíz vagy Csata felé, ahol szintén rossz állapotban vannak az utak, és nagyon körülményes a közlekedés. Czm Készül a területi rendezés- Bajta A régióban több olyan község is van, ahol a gázfűtés még nincs megoldva. Ezek közé tartozik Bajta is. A polgármester, Struhár József elmondása szerint, a hét falu, Garampáld, Kis- gyarmat, Szalka, Kiskeszi, Bajta, Leléd és Helemba területi rendezése most van készülőben. Ezt követi majd a megvalósítás. A tervek szerint Kéménd és Bény között csatlakoznának a gázvezetékhez. Ez a beruházás a becslések szerint százharmincmillióba fog kerülni. Ezt az ösz- szeget az önkormányzatok saját forrásból nem tudnák előteremteni, így a közös pályázati lehetőségeket szeretnék kihasználni.-baj-
