Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-12-10 / 70. szám
2 2003. december 10., szerda BAL PART SZLOVÁKIA Méginkább luxuscikk lesz az autó A Közlekedésügyi Kutatóintézet munkatársainak becslése szerint 2004 januárjától 25-50 százalékkal növekednek a személyautók üzemeltetési költségei. Ez a költségnövekedés több tételből tevődik össze. Az első lényeges tétel a kötelező balesetbiztosítás, amely mintegy 30 százalékkal drágult. Az autópálya matricák vásárlásakor szintén mélyebben kell a zsebünkbe nyúlni. A matricák díjai 20-30 százalékkal növekednek. Tekintettel az energia-áremelésére, az autók karbantartási költségei 25-50 százalékkal emelkednek. Emellett mintegy háromezer koronával többet kérnek az autójogosítvány megszerzéséért és várhatóan a benzin ára is inkább felfelé fog kúszni. Egyetlen jó hír, hogy a gumiabroncsokhoz majd valamivel olcsóbban juthatunk hozzá. A leendő vásárlóknak előnyösebb, ha megvárják az EU-csatlakozást, ugyanis a leendő piaci verseny miatt ezek ára lejjebb kúszik majd. Uj mozióriás Pozsonyban A Metropolis plus a brit Ster Century cégtől megvette a pozsonyi Pólus City Center bevásárlóközpont nyolctermes moziját. A cég emellett fontolgatja, hogy hasonló mozikat építene a megyei központokban is. A Metropolis már egy éve üzemelteti a pozsonyi háromdimenziós Imax mozit. A Pólus City Center mozija iránt tizenhárom társaság érdeklődött. Ivan Sollár, a Metropolis ügyvezető igazgatója szerint a Ster Century választását nyilván a cégük fizetőképessége is befolyásolta. Az üzlet összegét azonban nem volt hajlandó elárulni. A szerződés megkötése érdekében a Metropolis bankhitelhez folyamodott. „Nem volt egyszerű a bankok meggyőzése, mert a Pólus mozik kezdettől fogva több tízmillió koronás ráfizetéssel működtek” - nyilatkozta Ivan Sollár. Drágulhat a hőenergia Egyebek mellett 2004 januárjától a bérházakban használt hőenergia egy GJ-ra átszámított ára is 30 koronával lesz drágább. A legtöbb helyen egy gigadzsaul energiáért 500 koronát fogunk fizetni. A hőenergia módosított árát a gázárak és a hozzáadottérték-adó 14-ről 19 százalékra történő emelésével magyarázzák. Enyhe tél esetén azonban a hőenergia újabb áremelésére lehet számítani, mert alacsonyabb hőszolgáltatáskor a hőerőmű egy GJ-ra átszámított fajlagos működési költségei növekednek. Sertéspestis a privigyei járásban A Privigye melletti Kos község termelőszövetkezetében sertéspestis ütötte fel a fejét. Ezért az egész állományt, 1952 sertést kellett levágni. A tetemeket Nyitrára szállították. A településen két további sertéstelepen hozzávetőleg 17 ezer állattal található. Mintegy tízkilométeres körzetben a háztáji sertéseket is megfigyelés alatt tartják. Benzint loptak Komáromban Komáromban hat vasúti alkalmazott legalább három hónapja rendszeresen megcsapolta a benzint szállító vasúti tartálykocsikat. Leleplezésükig csaknem két köbméter benzint loptak, és tettükkel körülbelül 300 ezer korona kárt okoztak. Bűnösségük beigazolódása esetén kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetik őket. A hegyvidéki falvakban többen lemondanak a gáz használatáról A földgáz árának januári emelése egy átlagháztartás költségeit 22600 koronáról 30250 növeli. Ez a pénztárcánkat karcsúsító intézkedés számos családot arra ösztönöz, hogy felmondja a gázszolgáltatást. A hegyvidéki falvakban már idén is sok helyen gáz helyett inkább fával fűtenek. A sajtóban olyan hírek is napvilágot láttak, amelyek szerint Szobránc és Snina környéki falvakban visszamondták a gáz bevezetését. Történt ez annak ellenére, hogy a gáz bevezetésének előkészületi munkálatai a végső fázishoz közeledtek. Más helyeken felváltva használnak gáz és fát - ősszel és tavasszal fával, decembertől februárig gázzal fűtenek. A költségeket elsősorban a kis bevételű családok próbálják ilyen módon lejjebb szorítani. Összeállította: Oravetz Ferenc „Ementáli” költségvetése lesz Szlovákiának? Ementáli sajthoz hasonlította Szlovákia elfogadásra váró költségvetését a parlamentben Igor Sulaj, az ellenzéki Smer képviselője. Szerinte ugyanis megalkotásánál abból az elvből indultak ki, hogy minél nagyobbak a lyukak, annál jobb a sajt. Sulaj szerint a kormány reformlépései csak tovább mélyítik az eddig is meglévő szociális szakadékot, és a Dzurinda-kabinet intézkedéseit ahhoz hasonlította, „mint amikor valaki mentőmellények nélkül akarja megmenteni a süllyédő Titanic utasait.” Írásban összesen 32 képviselő jelentkezett a jövő évi költségvetésről szóló, tegnap megkezdődött parlamenti vitába, egy kivételével valamennyien az ellenzék padsoraiból. Az ő interpellációik elhangzása után a képviselők szóban jelezhetik hozzászólási szándékukat. A vita várhatóan péntekig tart, ekkor kerülhet sor a büdzsé elfogadására. A Dzurinda-kabinet által elfogadott költségvetés bevételi oldala 231,8 milliárd koronával számol, a kiadások 310,2 milliárdot tesznek ki, így az ország jövő évi költségvetésének tervezett hiánya 78,4 milliárd korona. j) (folytatás az 1. oldalról) „Két lehetőség között lehet választani. A Szabad Fórum önálló csoportként belép a koalícióba, vagy előrehozott választások lesznek" - véli Lubomír Lintner (ANO). Simko nem volt hajlandó válaszolni a kérdésre, vajon Mikulás Dzurinda kormányfőként élvezi-e még a bizalmát. Azt azonban elmondta, szerinte az SDKÚ lassan elveszíti választói bizalmát, a kormányfő hozzáállását pedig felelőtlennek tartja. A politikusok egyetértenek abban, hogy a válságos helyzet megoldásának kulcsa Mikulás Dzurinda kormányfő kezében van. Pavol Hrusovsky (KDH), a parlament elnöke tegnap kijeSDKÚ - pártszakadás lentette, az SDKÚ szakadása a párt belügye, amelyet saját magának kell megoldania. A KDH nem fogja kezdeményezni a koalíciós szerződés megnyitását. „Minden Mikulás Dzurindán és Ivan Simkón múlik. Ok hozták létre a problémát, nekik is kell megoldaniuk” - fogalmazott a KDH és a parlament elnöke. Simko platformistái egyébként tegnap délutánig nem jelentették be hivatalosan az új parlamenti klub létrehozását. A Szabad Fórumnak legkésőbb a mai nap folyamán meg kell szólítania a házelnököt, hogy sorolja a parlamenti ülés programpontjai közé az új frakció megalakítását. Zuzana Martináková szerint még nem dőlt el, a mostani ülésen akarják-e megtárgyaltatni a klub létrejöttét, vagy várnak vele a plénum jövő évi üléséig. A parlament alelnöke hozzátette, egyikük sem vágyik kormány- vagy parlamenti funkcióra. Az újonnan létrejövő parlamenti frakció nyolctagú lesz. Ivan Simkón kívül helyet kap benne Zuzana Martináková, Peter Bódy, Lubica Navrátilová, Zuzana Plháková, Jozef Húrban és Alexej Ivanko, az SDKÚ-ból kivált képviselők, valamint Branislav Opaterny, aki eddig függetlenként tevékenykedett a törvényhozásban. A parlamenti erőviszonyok Simkóék lépése után a következőképpen módosultak: A legtöbb képviselője a két ellenzéki pártnak, a HZDS-nek és a Smernek van (egyaránt 25-25), az SDKÚ a maradék 21 képviselőjével a harmadik legerősebb parlamenti párt, őket az MKP követi 20 honatyával, a KDH-nak 15, az ANO- nak 12 képviselője van, a kommunisták 10 mandátummal rendelkeznek. A Vojtech Tkác-féle függetlenek 11 -en vannak, Simkóék Szabad Fóruma nyolctagú, rajtuk kívül még három független képviselője van a szlovák törvényhozásnak. (O.F., j) Megnyirbált szociális segély Az új szociális segélyről szóló jogszabály értelmében az állam 2004. január elsejétől jelentős mértékben csökkentené az eddigi szociális juttatásokat; ennek eredményeként évente mintegy másfél milliárd koronával csökkenti kiadásait. A megszorító intézkedések hozzávetőleg 220 ezer rászoruló embert érintenek. A szigorú diéta betartása érdekében a cukorbetegségben szenvedők eddig havonta 983 koronát kaptak, januártól 500 koronát lesznek kénytelenek beosztani. Néhány ezer koronától elesnek azok a nyugdíjasok is, akik eddig súlyos mozgássérült betegeket gondoznak. Monika Vráblová, a Mozgássérültek Szövetségének elnöke szerint az új jogszabálynak egyértelműen megszorító és diszkriminációs éle van. Példaként a diabéteszben és a tejérzékenységben szenvedőket említette. Míg a cukorbajosoknak szánt támogatás csaknem felére csökken, a tejérzékeny betegeknek meghagyták a jelenlegi összeget, sőt tizenhét koronával ezer koronára ki is egészítették azt. Egy súlyosan mozgássérült beteg ápolásáért eddig az állam hatezer koronát fizetett, két személy gondozásáért nyolcezret. Ezentúl az ápolásért kifizetendő járandóságot úgy számítják ki, hogy az eddig hatályos hatezer koronás összegből kivonják a nyugdíjas ápoló nyugdíjának felét. Vagyis egy ötezer korona nyugdíjra jogosult személynek januártól hatezer korona helyett csupán 3500 korona (6000-2500=3500 Sk) jár. A Mozgássérültek Szövetségének fenntartásai vannak a jelzett számítási módszerrel kapcsolatban. Vráblová szerint a szociális juttatást nem az ápolást végző nyugdíjas nyugdíjából kellene kiszámítani. „Hasonló munkáért ugyanaz a bér jár” - állítja Vráblová. Emellett abban az esetben, ha a beteg bevétele meghaladja a létminimum 1,2 szeresét, vagyis 5052 koronát, a mozgássérült ember köteles egy bizonyos összeget fizetni az ápolójának. Változik a szigorú diétára fogott betegek szociális támogatása is. Jelenleg minden diétás beteg havonta 980 koronára jogosult. Januártól, a diéta jellegétől függően csoportokban osztják őket és 300-tól ezer koronáig számíthatnak szociális juttatásra. A számos megszorítás mellett kétszázról háromszáz koronára emelik azon betegek támogatását, akik speciális fehérneműre, ruhára vagy cipőre jogosultak. Az egyszerű segédeszközökre, például mankóra viszont nem jár hozzájárulás. Nyilván erre utalt Peter Húska, a minisztérium szociális ügyekért felelős munkatársa, amikor az új jogszabályról a következőket nyilatkozta: „A súlyos mozgássérült betegeknek kifizetendő összegek testre szabottab- bak lesznek, és néhány esetben az állam az eddiginél nagyobb összeget fog fizetni”. o.f, Lapszemle Az Európai Unió jelentős anyagi támogatást nyújt a csatlakozni szándékozó országoknak. A támogatás lebonyolítására három előcsatlakozási alap szolgál: a PHARE (A gazdasági átalakítást szolgáló segítség Magyarország és Lengyelország számára; de ezt kiterjesztették a többi csatlakozni szándékozó országra is), az 1SPA (Előcsatlakozási eszköz a strukturális politikához) és a SAPARD (Speciális mezőgazda- sági és vidékfejlesztési előcsatlakozási program). Az összegek felhasználhatok a közlekedés, a környezetvédelem, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, az emberi erőforrás fejlesztésére. A segítség pályázat által érhető el, amelynek feltétele a régiós intézményrendszer kialakítása. A támogatások elosztása szempontjából Romániát 8, megközelítőleg azonos lélekszámú régióra osztották fel; a Központi Régióhoz tartozik Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros és Szeben megye. A Székelyföldön felmerült a gondolat, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye külön régiót képezhetne. Ennek az lenne az előnye, hogy e 3 megye lakosságának közösségi öntudata van, ami szolidaritást, együttműködésre való hajlamot jelent. A projektek elbírálásánál pedig jó pontnak számít. Ellene szól, hogy ez a régió sokkal kisebb volna, mint a többi, aránytalanság lépne fel. Másrészt, ismét felmerülne a románokban az örök gyanú, hogy a magyarok már megint szeparálódni akarnak, enklávét létesíteni, országot az országban. Székelyföld területi autonómiájának felvetésével azonban ez a terv rögtön szertefoszlott. A két elképzelést ugyanis összekapcsolták, egybemosták; így a román politikusok megerősödtek abban a meggyőződésükben, hogy a régió átszervezése mögött hátsó gondolat van. Szakértői vegyes bizottságot állít fel a magyar és a román agrártárca. Erről Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tájékoztatta az újságírókat pénteken Budapesten azt követően, hogy megbeszéléseket folytatott román kollégájával, Ilié Sarbu román mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi és környezetvédelmi miniszterrel. A megbeszéléseken a két miniszter egyetértett abban, hogy a két ország agrári- umának sok tekintetben azonosak a gondjaik, ugyanakkor az EU-csatlakozást tekintve a két ország eltérő fázisban van. Ezért is tartották fontosnak, hogy a miniszteri találkozókon túl a szakértők is folyamatos, napi kapcsolatban álljanak egymással. Magyarországnak uniós csatlakozását követően, kiemelt fontosságú lesz a két ország állategészségügyi szolgálatainak zökkenőmentes együttműködése. A román fél teljes mértékben egyetértett azzal a magyar elképzeléssel, miszerint a közös határszakaszon csökkenteni kell az állategészségügyi határállomások számát. Magyarország EU-csatlakozása után az átmeneti időszakban a magyar állategészségügyi szolgálat csak Nagylakon lesz jelen. Az EU területére belépő szállítmányok ellenőrzésére csak ezt az egy határállomást kívánja az előírások szerint fejleszteni Magyarország. Ilié Sarbu újságírói kérdésre válaszolva közölte: a tiszai ciánszennyezés egy szerencsétlen esemény volt, amely ráirányította a figyelmet a határvizek állapotának kölcsönös figyelésére. A román miniszter közölte, annak érdekében, hogy hasonló eset ne ismétlődhessen meg, Magyarország és Románia monitoring bizottságot hozott létre a határon átfolyó vizek megfigyelésére. kh
