Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-12-06 / 68. szám

4- 2003. december 6., szombat ________ _________________RÉGIÓ_________________________________________frfdlap \-------------- ( NAP TÉMA Mi t és mennyit lehet vámmentesen a határon áthozni? Karácsony közeledtével egyre többen kezdjük meg a be­vásárlást, az ajándékok beszerzését. Az ajándékok egyedi­ségét az is adhatja, hogy a szomszédos országba megyünk át valamilyen különlegességért. Szerencsére az idei kará­csony lesz az utolsó, hogy előzetesen meg kell gondol­nunk, hogy mit vásárolunk, mert bizonyos termékek, illet­ve egy adott mennyiség behozatala felett vámot kell fizet­nünk. Ez az összeg pedig jelentősen megemelheti az eset­leg olcsóbban és örömmel vásárolt egyedi termék árát. Mai összeállításunkban arra próbálunk rávilágítani, hogy melyek azok a termékek és mennyiségek, amelyek még vámmentesen hozhatók át a határon. Egy dolog nagyon fontos, hogy az útiholmin felül behozott vagy külföldön feladott vám­áruk után nem kell vámterhet fizetni, ha az utas által behozott vámáru összértéke az 1200 EURO 10 %-át, vagyis a 28 ezer 200 forintot nem haladja meg, de a kedvezmény nem al­kalmazható a jövedéki termé­kekre, valamint ezt az egyedi ér­téket meghaladó vámáruk vám­kezelése során. Ezt a kedvez­ményt naponta egy alkalommal vehetjük igénybe. A vámkedvezményt egy árura nem vonhatjuk össze akkor sem, ha a család együtt utazik. Példá­ul ha vásároltunk egy 50000 Ft értékű műszaki cikket, akkor a vámterhet az 50000 Ft után kell megfizetnünk. Vámfizetési köte­lezettség mindig a vámáru beho­zatalakor keletkezik, kiviteli irányban nincs vámteher-fizetés. Nem kereskedelmi jellegű be­hozatalnak, illetve kivitelnek minősül a személyes, magán vagy családi használatra kül­földről eseti jelleggel - legfel­jebb napi egy alkalommal - be­hozott, illetve fuvarozó vagy posta közreműködésével bekül­dött áru/vámáru az alábbi mennyiségben:- szeszes italokból: 1 liter alko­holtermék, és-1 liter bor, és-1 liter pezsgő, és-1 liter köztes alkoholtermék, és- 5 liter sör- dohánygyártmányból: 200 db cigaretta, vagy-100 db szivarka, vagy- 50 db szivar, vagy- 250gdohány- gépjármű: Személyenként -1 db/év- egyéb árukból/vámárukból: -1 000 Ft-ig fajtánként - 50 db- 5 000 Ft-ig fajtánként - 20 db- 20 000 Ft-ig fajtánként -10 db- 40 000 Ft-ig fajtánként - 5 db -100 000 Ft-ig fajtánként - 2 db -100 000 Ft felett fajtánként -1 db A nem kereskedelmi jelleggel behozott, beküldött vámáruk, kivitelre kerülő áruk vámkezelé­sekor alkalmazandó okmányo­kat, kedvezményeket és a rész­letes eljárási szabályokat a Vámtörvény végrehajtási ren­deleté határozza meg. Behozhatóak az élelmiszer­csomagok a tejtermék, nyers­hús és a házilag készített hen­tesáru kivételével. Az állati ere­detű félkész- és késztermék élel­miszer (kivéve az úti élelem) csak állategészségügyi ellenőr­zés után vihető ki. Ha túllépjük a mennyiségi ke­retet (pl. kávéból a meghatáro­zott 1 kg helyett 10 kg-t akarunk behozni) a határon két lehető­ség közül választhatunk. A ká­vét a vámhivatal engedélyével külföldre visszavihetjük, vagy a vámkezelhető mennyiséget (1 kg) kérjük vámkezelni a nem kereskedelmi forgalom szabá­lyai szerint. Az ezen felüli meny- nyiséget (9 kg-t) az államnak felajánlhatjuk, amiért természe­tesen nem kapunk ellenszolgál­tatást. Tudnunk kell azt is, hogy a vámhivatal nem köteles elfo­gadni a felajánlást, ilyenkor kénytelenek vagyunk külföldre visszavinni az árut. Árunyilatkozat Hazatérésünk alkalmával a külföldről behozott árukat min­den esetben be kell jelente­nünk, és be kell mutatnunk, árunyilatkozatot kell adnunk a határvámhivatalnál, melynek többféleképpen is eleget tehe­tünk. Árunyilatkozatot szóban vagy írásban lehet adni, meg­határozott esetekben az írásbeli nyilatkozattétel kötelező. Ma már egyre több határátke­lőhelyen működik zöld és piros folyosó. Akkor válasszuk a zöld folyosót, ha a behozott árukról szóbeli árunyilatkozatot adha­tunk, kivéve, ha vámjegyen vám­kezeltetjük vámáruinkat. Ha a zöld folyosót vesszük igénybe, rá­utaló magatartással adunk áru- nyilatkozatot (nincs vámkezelni való árunk). Azonban, ha a zöld­folyosón a szúrópróbaszerű vám- ellenőrzés során mégis olyan árut találnak nálunk a pénzügy­őrök, amit be kellett volna jelen­tenünk, akkor eljárást kezdemé­nyeznek ellenünk. Minden olyan esetben a piros folyosót kell vá­lasztanunk, amikor tudjuk, hogy vám- vagy engedélyköteles árut hozunk magunkkal. Ha írásbeli árunyilatkozatot adunk, illetve vámjegyen vám­kezeltetjük a vámárut, minden esetben a piros folyosót kell vá­lasztanunk. Ajánlatos ez akkor is, ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy az általunk hozott árukhoz kell-e, vagy sem vala­milyen engedély (például: állat­egészségügyi, növény-egészség­ügyi engedély stb.) Szóbeli árunyilatkozatot adha­tunk, ha a behozott vámáruk mennyisége és összértéke nem haladja meg a vámkedvezmény mértékét; a behozott vámáruk nem kereskedelmi mennyiségű- ek; a vámkezeléshez nem szüksé­ges valamely államigazgatási szerv engedélye, külföldön nincs feladott csomagunk; illetve ha van, arra a későbbiek során nem akarjuk a vámkedvezményt igénybe venni; az áruk között nincs útiholmin felüli jövedéki termék; a vámkezelést vámje­gyen is el lehet végezni. A vám­jegy segítségével (az utasnak kell kérnie, de nem kell előre írásban benyújtania) szóbeli árunyilatko­zat alapján vámkezelhető a vám­áru, ha az összértéke a vámked­vezmény értékkeretet meghalad­ja, de nem több az utasforgalom­ban meghatározott értékhatárnál. írásbeli árunyilatkozatot kell adnupk, ha a fentebb ismerte­tett feltételek nem állnak fenn. Növény- és állat-egészség­ügyi korlátozások Kutya, macska stb. kiviteléhez állat-egészségügyi bizonyítvány és kiviteli nyilatkozat kitöltése (annak a vámhatóság általi iga­zoltatása) szükséges. Vágott vi­rág, koszorú kiviteléhez nem szükséges engedély, de csere­pes virág, illetve földlabdával ellátott növény nem szállítható külföldre. így nem hozhatunk haza másik országban vásárolt dézsás (gyökeres) fenyőfát sem. Ha postán, vagy fuvarozó vállalat közreműködésével be­küldött, illetve más természetes személy által behozott ajándék vámkezelése a nem kereskedel­mi jellegű forgalom szabályai szerint történik, amennyiben az ellenszolgáltatás nélkül érkező vámáru a jogszabályban meg­határozott mennyiséget nem haladja meg. Ilyenkor megilleti a vámkedvezmény a megaján­dékozottat, amennyiben az ajándék együttes értéke a vám- kedvezmény értékkeretét nem haladja meg. akaree A két Szőgyén Csökkent munkaképességűeket alkalmaznak - Vámosmikola ­Azonos-e a Magyarsző- gyénben nyugvó községi jegyző és a 48-as nemzetőr Pathó Pál úr, Petőfi tréfás költeményének címszereplő­jével? Járt-e valaha Petőfi Szőgyénben, ma már csak találgatni tudjuk. Egy biztos, már az ő idejében sem csu­pa „patópálok” lakták e fa­lut, hiszen a XIX. század má­sodik feléből származó ki­mutatás szerint Szőgyén ak­kor már Esztergom megye leggazdagabb mezőgazdasá­gi településének számított. A község a Garam alsó folyásá­tól nyugatra, Érsekújvár és Eszter­gom között terül el, 24 kilométer­re a Dunától, dimbes-dombos te­rületen. Ez a hely már az őskor­ban is folyamatosan lakott volt. A legősibb leletek kora 28000 évre tehető. A Busa-hegyen a Szlovák Tudományos Akadémia Nyitrai Régészeti Intézete végzett több mint egy évtizedes feltáró mun­kát. E lelőhelyen két lengyel kul­túrából származó erődítményt si­került feltárni, ami közép-európai viszonylatban is egyedülálló. Az eredmények a Szőgyén Őskori Történelme című kiadványban lettek megörökítve. Egy itt feltárt sírból származó antropomorf (em­ber alakú) edény még a község cí­merében is szerepel. Magyarszőgyén mellett vívta Marcus Aurélius római császár 174 forró augusztusában a quárdok elleni csatáját. Ennek emlékét ma is őrzi Rómában a győzelem után állított emlékoszlop. A 896-906-os években érkeztek az első magyar törzsek erre a vidékre. Az első írásos említés 1156-ból származik, amely már, mint „ma­gasabb rendű helységről” tesz ró­la említést. A magyarok mellé a német telepesek a tatárdúlás után érkeztek, ezt követően vált ketté a község Német- és Magyar- szőgyénre. A megosztottság egé­szen 1948-ig fennállott. A falunak, mely az idők során teljesen egy­beépült, két temploma, két teme­tője két képviselő-testülete volt. A két falu közül mindig Magyar­szőgyén volt a jelentősebb. Fellen­dülése a XV században kezdő­dött, amikor mezővárosi rangot, és Párkánnyal egy időben vásár- tartási jogot kapott. A török hódoltság idején jelen­tős szerepet játszott e vidéken az Árpád-kori templom körül épült palánkvár. Ezt a török portyázó csapatok elleni védelem céljából építették meg, és Érsekújvárnak mintegy előretolt bástyája volt. Sajnos Újvár elestével a visszavo­nuló törökök a várat lerombolták, a lakosokat lemészárolták. A Rákóczi szabadságharc ide­jén, a néphagyomány szerint ma­ga a fejedelem is járt a község­ben, amikor Esztergomból készült kiverni a császári sereget. A har­cok, majd az azt követő nagy pes­tisjárvány után a lakosságot bete­lepítéssel kellett pótolni. Már a XIII. században két temp­lom és két plébános működött a faluban. Az egyik a magyarsző- gyéni Szent Mihály templom, ame­lyet 1945 márciusában a németek felrobbantottak, és azóta sem épült újjá. A másik Németszőgyén köz­pontjában volt, de leégett. Ezért a lakosok új közös templomot emel­tek a két település központjában. A község szívében álló monumentális templomot 1799-ben szentelték fel Nagyboldogasszony tiszteletére. A visszavonuló német csapatok saj­nos ezt is megcsonkították, tornyát felrobbantották. Az eredetileg 60 méteres torony a helyreállításkor 10 méterrel alacsonyabb lett, de még így is a környék legnagyobb és legimpozánsabb temploma, melyet az utóbbi években sikerült kívül-belül felújítani. A XVIII. században virágzott a falu. Kézművesipara, téglagyára Pató Pál szobra a megye határain kívül is ismertté tette a nevét. Már a múlt század végén telefonja, távírdája, postá­ja volt. Jelentősége azután esett vissza, hogy megépült a Buda- pest-Bécs útvonal köbölkúti vas­útállomása. Szőgyén fénykorá­ban lakosainak száma megha­ladta a négyezret, ma mintegy 2650-en lakják. 80 százalékban magyarok, 20 százalékban szlovákok. Vallási hovatartozás szerint az emberek 95 százaléka római katolikus, hi­szen a község sokáig az esztergo­mi érsek birtoka volt. Magyar és szlovák alapiskola, középfokú szakmunkásképző működik a községben, valamint óvoda. Két körzeti orvos, gyer­mekorvos, fogorvos és gyógyszer- tár gondoskodik a betegek ellátá­sáról. 350 férőhelyes művelődési ház, tornaterem, teleház, nyugdí­jasok klubja, sportpálya, szobrok, emlékművek és rengeteg rendez­vény várja az odalátogatót. A község élén immár a negye­dik választási időszakát tölti Nágel Dezső polgármester. Az alpolgár­mester Vígh Gábor, a képviselő- testület kilenc tagú. -bokor­Vámosmikolán ebben az évben október 15-én, ünne­pélyes keretek között adták át az Országos Foglalkozta­tási Alap támogatásával lét­rehozott csökkent munka­képességűeket foglalkoztató munkahelyet. A település egy nagyszerű kezdeményezést karolt fel. Durján Miklós, a település pol­gármestere elmondta, hogy a munkahelyet az önkormányzat tulajdonában lévő, volt járásbí­róság épületében alakították ki, de sajnos egyéb önkormányzati támogatásban nem tudják ré­szesíteni az intézményt. A jelen­leg ott dolgozó harminc fő a Egyedülálló kezdeményezést vállalt fel a csatai Romane Jíle, roma polgári társulás. Ugyanis tegnap Csatán, Bényben, Oroszkán az ő Mikulásuk rótta a községek utcáit. Igaz, nem érke­zett rénszarvasok által húzott szánnal, ami hó nélkül ugye ne­hezen megvalósítható. Egy kis­busz vitte a nagyszakállút a krampuszokkal együtt. A csomagok, amelyeket oda­ajándékozott a 10 évnél fiatalabb gyerekeknek, a szülők számára ingyenes volt. Az ötven korona Rehabit Komplex Kft. alkalma­zásában áll, és főként iratdosszi­ékat, irattartókat készít. Az új munkahelyen sokkal több dol­gozót is el tudnának helyezni, hiszen nagy az igény arra, hogy a csökkent munkaképességűek is tudjanak valamilyen munkát vállalni, de egyelőre Vámosmikolán nincs több ka­pacitása a cégnek. A Rehabit Komplex Kft. nemcsak a telepü­lésen lakóknak biztosít munka­helyet, hanem például Bernecebarátiból és Letkésről is jönnek dolgozni, de tulajdon­képpen az egész Alsó-lpoly völ­gyéből érkezhetnének dolgo­zók, mert az igény meg van rá. értékben készült ajándékok árát polgári szervezet állta. S hogy mi­ből telt erre a célra? Babindák Ist­ván, a szervezet elnökének el­mondása szerint, a szervezet au­tentikus cigányzenét játszó együt­tese, az egész évi fellépéseik alkal­mával összegyűjtött bevételeiből különítettek el erre a célra. Ami pozitívan érintette őket, hogy a hetvenkét kisgyermek szülei örültek a meglepetésnek, három család viszont kérte, hogy őket ne látogassa meg a Mikulás.-baj­ár pasi Járt a Mikulás- Csata, Bény, Oroszka -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom