Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-12-06 / 68. szám

2 2003. december 6., szombat SZLOVÁKIA A parlament ismét megszavazta a 19 százalékos jövedelmi adót Véget ért a jövedelemadó körüli vita. A parlamenti képviselők csütörtökön a köztársasági vétót felülbírálva végérvényesen eldön­tötték, hogy 2004. januárjától a vállalatok és személyek bevételei egységesen 19 százalékos adó alá fognak esni. A törvény elfogadása mellett 78 koalíciós és független képvise­lő, ellene 54 ellenzéki honatya voksolt. A Népi Unió négy tagja tar­tózkodott a szavazástól. Ivan Miklós pénzügyminiszter megelégedéssel nyugtázta az adó­reform szempontjából kulcsfontosságú jogszabály elfogadását. Ja­nuári bevezetésétől jobb vállalkozói légkört, takarékoskodásra, be­ruházásra és munkavállalásra történő ösztönzést vár. A 19 százalékos egyenadónak azonban nem mindenki örül. A Szlovák Újságírók Szövetsége (SAN) ésszerűtlennek tartja a sajtó­termékek'és könyvek 19 százalékos megadóztatását. A rendelkezés januártól elsősorban a lapkiadóknak okozhat komoly gondot. A szövetség nyilatkozata szerint az adómódosítás eredményeként a napi, hetilapok, folyóiratok és könyvek annyira megdrágulnak, hogy a lakosság többsége számára hozzáférhetetlenek lesznek. „A civilizált világ minden polgárának elidegeníthetetlen joga, hogy in­formációhoz jusson. Ezt a jogot az alkotmány is rögzíti, a 19 száza­lékos egyenadó viszont a tájékoztatást korlátozza” - áll a szövetség nyilatkozatában. Újra kell kérvényezni a gyógyfürdő-beutalókat Csaknem 35 ezer személy, aki gyógyfürdői kezeléssel szerette volna idén orvosolni valamilyen betegségét, kénytelen lesz újra kérni gyógyfürdői beutalóját. A Szociális Biztosító ugyanis pénzhi­ányra hivatkozva 34190 beteg kérvényét utasította vissza, és eze­ket hamarosan visszaküldik a feladóknak. A Szociális Biztosító az idei költségvetésből 781,6 millió koronát kapott (a tavalyi évhez ké­pest 7,2 millió koronával kevesebbet) és ez az összeg 51500 beuta­ló kiosztásához volt elegendő. A biztosítónak egy személy napi gyógyfürdői ellátása 678 koronába került. Rossz hír, hogy jövőre még kevesebbet, csupán 500 millió koro­nát szánnak a gyógyfürdői kezelésekre. így évek óta csökken azok száma, akik jutányos áron vehettek részt ilyen gyógykezeléseken. Januártól a fürdővendégeknek - hasonlóan, mint a kórházakban - naponta 50 koronával kell hozzájárulni a gyógykezeléshez (Ru­dolf Zajac egészségügyi miniszter eredetileg napi 200 korona hoz­zájárulást javasolt). A fürdő-beutalót igénylő kérvényeket 2004 januárjától az egészségbiztosító-társaságok fogják kiutalni, ezért ez ügyben hozzájuk kell fordulni. Farkasok tizedelik a juhállományt a rózsahegyi járásban A járásban található Liptovské Revúce falu határában egy kiéhe­zett farkas megtámadta a békésen legelésző juhnyájat, a juhok kö­zül egyet megölt. A vadállatot a falu és egy mozgalmas közút kö­zelsége sem riasztotta el a zsákmányszerzéstől. A rendhagyó esetről Miroslav Saniga, a Szlovák Tudományos Akadémiához tartozó kutatóállomás munkatársa számolt be. Sze­rinte a zsákmányszerzéshez a ködös időjárás is hozzájárult. A far­kas - anélkül, hogy a juhokat őrző kutyák észrevették volna - a köd leple alatt megközelítette a nyájat és egy juhot elragadott közülük. Az említett falu határában - amely a Magas Fátra hegységben ta­lálható - a juhtenyésztők már ősz óta számos esetben szembesül­tek hasonló farkasokkal. Az első világháború után szinte teljesen elpusztult Szlovákia farkas állománya. Azóta viszont Közép-, Észak- és Kelet-Szlovákiában a farkasok elszaporodtak és számukat 150-re becsülik a szakértők. Bíráló hangvételű volt az államfő országértékelő beszéde A várakozásnak megfelelően bíráló hangvételű volt Rudolf Schuster köztársasági elnök tegnap a parlamentben elhangzott be­széde. Közvetlenül Mikulás Dzurinda kormányfőnek szegezte a kér­dést: „nem érez-e felelősséget azért, hogy az állampolgárok elve­szítik az országot irányító egyénekbe vetett bizalmukat”. Többek között kifogásolta a lehallgatási ügyben tanúsított kormánymaga­tartást. „Miután bebizonyosodott a lehallgatás ténye, a kormány­nak rögtön cselekednie kellett volna, nem a sajtón keresztül muto­gatni a bűnösökre.” Rámutatott a titkosszolgálatok koordinálásá­ban és felügyeletében tetten érhető hiányosságokra és ezzel össze­függésben a kormány mulasztására. Az államfő bírálta az államellenes csoport sajtón keresztül történt tálalását és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBU) igazgatójának cseré­jét, pontosabba a leváltásának módját. A személycsere itthon kiáb­rándulást, külföldön bizalmatlanságot keltett. „Nem gondolja minisz­terelnök Úr, hogy az említett tényékért elsősorban Önt terheli a fele­lősség?” - kérdezte a parlamenti képviselők előtt Rudolf Schuster. „Ha saját problémáink kerülnek előtérbe, az államnak művileg kreálunk ellenséget, hatalomösszpontosításra törekszünk, ha a pártfegyelem és a vakbuzgó lojalitás győzedelmeskedik a lelkiisme­retünk felett, ha a türelmes véleménycsere és érvelés helyett gyö­keres bizalomvesztés, kizárás és visszahívás következik, olyan poli­tizáláshoz vezet, amely nem számíthat a polgárok bizalmára és megértésére” - fogalmazott az államfő. Összeállította. Oravetz Ferenc BAL PART „Elfogult elnöki országértékelés” Semmivel sem változott Rudolf Schuster ország­értékelő beszédének megíté­lése az előző évi elnöki meg­nyilatkozásokhoz képest. A kormánytagok - csakúgy, mint eddig - negatívan te­kintenek az elhangzottakra. Az ellenzék ezzel szemben hasznosnak és helytállónak tartja az államfő meglátásait. Pavol Hrusovsky (KDH) házel­nök szerint az elnöki beszédet nem lehet építőjellegű bírálatnak nevezni, gyakran hiányolta az ob­jektivitást. Számos esetben olyan érzése támadt, mintha Schuster személyében a parlamentben egy árnyékkormány szóvivőjét, szó­nokolt volna. „Úgy vélem a be­széd nem arról szólt, amiről szól­nia kellett volna. A hangvételre való tekintettel szerinte Rudolf Schuster valószínűleg újra indulni fog a jövő évi választásokon." Hrusovsky nem tartja szeren­csésnek az államfő által Mikulás Dzurindának szegezett kérdést, hogy „a kialakult helyzetért nem érez-e a felelősséget”. A házel­nök azt mondta, „az országban uralkodó állapotokért mindany- nyian felelősek vagyunk”. Bugár Béla, az MKP elnöke vé­leménye egyezik Hrusovsky né­zetével - az országértékelő be­szédnek másról kellene szólnia. Populista, kiegyensúlyozatlan 'szónoklatnak minősítette. „A poli­tikában eltöltött 14 év alatt szer­zett tapasztalatom arra int, hogy ne bíráljam annyira az államfőt, mint amennyire szeretném. Tisz­telem a köztársasági elnöki intéz­ményt” - közölte Bugár. Nem ért egyet az antiszocialis- ta állam jelzővel. Bár a reformok­nak vannak kedvezőtlen követ­kezményei, a szociális állapotok javítása érdekében történnek. Bugár nem érezte, hogy a kormányfőt ért bírálat Mikulás Dzurinda lemondására irányult volna. Dzurinda távozása még jobban elmélyítené a kormány- koalíción belüli válságot, és fe­leslegesen bonyolítaná a belpo­litikai helyzetet. Az ellenzéki Smer objektív és őszinte értékelésnek minősítette Schuster kritikáját. Monika Benová alelnök szerint a beszéd kiegyensúlyozott, államfőhöz méltó, indulatoktól mentes volt. „A köztársasági elnök nevén ne­vezte a szlovák társadalom és po­litikai élet problémáit, amelyekre a Smer már több ízben felhívta a figyelmet” - véli Benová. Az államfői beszéd egyértelmű­en alátámasztotta az előrehozott parlamenti választások szükséges­ségét. Ezek a választások majd bebizonyítják, hogy a lakosság többsége elégedetlen Dzurinda kormányzásával. Benová bírálta az SDKÚ képviselők viselkedését, akik tiszteletlenül viselkedtek Schuster szereplése alatt. Vladimír Meciar (HZDS) Ru­dolf Schuster beszédét protokollá­ris apróságoktól eltekintve ki­egyensúlyozottnak tartja. A koalí­ciós pártok szerinte azért nem en­gedélyezték a beszéd elhangzása utáni vitát, mert féltek 1994. év megismétlésétől (akkor a volt mi­niszterelnök, Michal Kovác beszé­de a kormány bukását eredmé­nyezte). Az államfői értékelés a közvélemény-kutatás eredménye­ire és az emberekkel történt be­szélgetések tapasztalataira épült. Nem gondolja, hogy a beszéd hangvételét befolyásolta volna a jövő évi elnökválasztás. Az állam­fő bizonyos értelemben jelezte a nyilvánosság felé, hogy a kor­mány ténykedése folytán kaotikus állapotok uralkodnak. Oravetz Ferenc Pert nyert a Kormányhivatal A Kormányhivatal pert nyert a korrupcióval vádolt Gabriel Kariin parlamenti képviselőt helyettesítő Katarina Tóthovával (HZDS), Meciar utolsó kor­mányának egykori tagjával szemben. A per tárgyát a kormánytagoknak 1994 és 1998 között kifizetett juta­lom képezte. A Pozsonyi Kerületi Bíróság végleges döntése szerint a HZDS képviselőnőjének jutalom­ként adott több mint félmil­lió korona felét a Kor­mányhivatal számlájára kell visszafizetnie. A pénz visszafizetésének kö­telezettsége egyedül a volt kor­mányfőre nem vonatkozik. Vladimír Meciar 1993-ban és 1994-ben közel 140 ezer koro­na jutalomban részesült. A kö­vetkező években a havi bér fe­letti honoráriumát visszautasí­totta. Az idén márciusában le­zajlott bírósági tárgyalás során azzal védekezett, hogy az eset már régen elavult. Érvelésének a bíróság helyet adott és a Kormányhivatal nem felleb­bezte meg a bírósági ítéletet. A Kormányhivatallal még Sergej Kozlík (HZDS) áll per­ben. A Pozsonyi Járásbíróság 113197 korona visszafizetésére kötelezte őt, de a volt kor­mánytag fellebbezett. A Meciar által kifizetett jutal­makkal kapcsolatos botrány annakidején hatalmas vihart kavart a szlovák belpolitiká­ban. 2000-ben és 2001-ben bírósági eljárás folyt a volt mi­niszterelnök ellen is. Hatásköri visszaéléssel és azzal vádolták, hogy jutalom címén a kor­mány tagjai között 13,7 millió koronát osztott szét megalapo­zatlanul. A vizsgálat befejezése után azonban az eljárást be­szüntették. O.F. Elnöki őszinteség „Az országértékelő beszéd­nek távolról sem az volt a cél­ja, hogy Mikulás Dzurindát le­mondásra kényszerítse” - kö­zölte Rudolf Schuster köztár­sasági elnök a délelőtti parla­menti beszéde után. „A közvélemény, a többség véleménye alapján a kormány­nak tükröt kellett mutatnom. Ez a kötelességem, végül is az embe­rek ezért választottak államfőnek. Soha nem titkoltam szociális ér­zékenységemet, de mint államfő, nem akarom beleártani magam a politikába” - nyilatkozta. Úgy véli, „míg Mikulás Dzurinda ma­ga mögött tudhatja a parlamenti képviselők többségét, eszébe sem jut lemondására gondolnia. Ad­dig őt én is elfogadom.” Nem foglalt állást az ellenzék javaslatával kapcsolatban, amely a jövő évi költségvetésről szóló voksolást összekapcsolná a bizalmatlansági szavazással. „Ebbe nem akarok beleszólni. Az államfői tisztségemhez mél­tatlan lenne, ha a koalíció vagy az ellenzék nézetét propagál­nám” - fogalmazott Schuster. Elutasított mindenféle olyan találgatást, amely beszédének hangnemét összefüggésbe hoz­ná újbóli jelölésével. „Az esetle­ges jelölésemről majd akkor nyilatkozom, ha eljön az ideje" - hárította el az újságírói kérdést. Mikulás Dzurinda szerint az ál­lamfő nem az elmúlt évet, vagy a Dzurinda kabinet ötéves munká­ját bírálta, hanem annak az átkos rendszernek az időszakát, amely­nek egyik prominens képviselője volt. A kormányfő elismerte, hogy a bíráló beszédében az államfő számos kérdéskört és gondot aránylag pontosan leírt. „Lemara­dásunk oka nem az elmúlt év, sem az elmúlt öt év, hanem a kommu­nista rendszer gazdaságpolitikája” - hangsúlyozta újságírók előtt. Ru­dolf Schuster beszédét részlete­sebben nem akarta kommentálni. O.F. Lapszemle A drávaszögi Darázson a ma­gyar Jézus Szíve templom beren­dezését fejszével verte szét a ka­tolikus pap, Josip Kuzmic atya, a helybéli plébános. A darázsi ma­gyar katolikus hívek nem tudnak napirendre térni a rombolás fe­lett, úgy érzik, megszentségtele- nítették templomukat. Összetör­ték műemlékeiket, semmibe vet­ték, megalázták őket. A honvédő háborút a Jézus Szíve-templom is megsínylette. Míg a faluban levő másik temp­lomot teljesen újjáépítették, ad­dig a hegyi templomnak csak a tetőszerkezetét újították fel. Ezt a hívek szóvá tették, ami kissé felháborította a plébánost. Tet­tének magyarázataképp Josip Kuzmic levelet fogalmazott a felháborodott magyar hívek­nek, amelyben kifejti: felesleges két templom egy faluban. Erre három okot nevezett meg. Elő­ször is szerinte a horvátoknak és a magyaroknak egy temp­lomba kellene járni, és horvátul misét hallgatni. A második, hogy felesleges megterhelés egy plébános számára két mi­sét mondani egy településen. Végezetül fontos szempontnak véli, hogy a hegyháti magyarok szegénységben és nyomorban élnek, így nem tudnak megfele­lő anyagi támogatást nyújtani a templom fenntartására, felújí­tására, ezért be kell zárni. A plébános nem érti, a magyar­ságnak miért nem jó a horvát templom, és, miért akarnak a ma­gyar hívek magyar misét hallgat­ni. Levele azt fejezi ki, hógy ő bi­zony asszimilálni akarja az itteni magyar kisebbséget. A plébános azt is leírja, ha valaki tiszteli a sa­ját nemzetiségét, vallását, annak a másikét is tisztelnie kell. Viszont el­felejti, hogy ez őrá is vonatkozik! Nagyváradon sajtótájékozta­tót tartott a Bihar megyei RMDSZ elnöke, Lakatos Péter az Erdélyi Magyar Nemzeti Ta­nács régiókról szóló kerettör­vény tervezetére reagálva. Véle­ménye szerint, bár jó szándékkal íródott az autonómia-statútum, de a gyakorlati életben alkal- mazhatatlan, mivel a tömbma­gyar székelyföldi és a szórvány­ban lévő partiumi megyék lehe­tőségei az autonómia-építésre teljesen másak. Valójában csak Székelyföldön lehet megvalósí­tani az autonómiát, ezért Laka­tos Péter úgy vélekedett, hogy az önkormányzatokat kellene jobban megerősíteni, több jól képzett magyart bevonni a mun­kába, kialakítva az eurorégiókat. Hosszú távon ugyanis ez ad esélyt a magyarság fejlődésére. Lakatos Péter ugyanakkor ki­fogásolta, hogy a reformmozga­lom nem tájékoztatja kellőkép­pen a lakosságot az autonómia­tervezetről, a nehézségekről és lehetőségekről, mindarról, amire ezt az utat járva számíthatnak az emberek. Az RMDSZ és a Re­form Tömörülés viszonyát tisz­tázó megbeszéléseken a Ma­gyar Polgári Egyesület nem zár­ta ki azt sem, hogy önálló jelöl­tet indít a közelgő helyhatósági választásokon, többek között ezért látja megosztottnak lehe­tőségeiket az elnök. Az elnök üdvözölte, hogy az EU alkotmányának preambu- lumába belefoglalták a kisebb­ségi jogokról szóló passzust, örömmel nyugtázta, hogy ezt Orbán Viktor, volt miniszterel­nök is kicsit „RMDSZ-esen” üd­vözölte, amikor azt mondta, hogy sok ilyen lépésre van még szükség a kisebbségek életében, érdekében. összeállította: k. h.

Next

/
Oldalképek
Tartalom