Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-28 / 62. szám
r^jtfdlap RÉGIÓ 2003. november 28., péntek Egy, a múlt héten tartott rendezvényen Esztergom Önkormányzata, a Vármúzeum és a Városszépítő Alapítvány elhatározta, hogy világ- örökségi klubot szervez, amelynek célja, hogy évente több alaklommal bemutatásra kerüljenek a város és a régió fejlesztési elképzelései. Ahhoz, hogy a világörökségbe felvételt nyeljen valamely épített vagy természeti környezet, szigorú követelményrendszernek kell megfelelnie. Esztergomban a Vár és a Várhegy az, ami leginkább megfelel ezeknek a követelményeknek, bár ahogyan az egyik esztergomi önkormányzati képviselő is kifejtette, még rengeteg tennivaló akad. A Várhegy oldalát erősítő beton támaszfalak például sokat rontanak a történelmi környezet korhűségén. Az ilyen látványos hiányosságokon kívül még rengeteg egyéb helyreigazítást kell elvégezni ahhoz, hogy Esztergom elfoglalja méltó helyét a világörökségben. A beton nem korhű Kép és szöveg: Bukovics Krisztián Egy túlélés ünnepére Árpási Károly írása Tegnap volt az egyik legfontosabb ünnep a világon. Noha mi, európaiak nem ünnepijük, mégis nagyon sokan vannak, akik ezen a napon emlékeznek. Emlékeznek őseikre, az ő első szenvedéseikre és szerencsés túlélésükre. Az elmúlt száz év nagyon sok mindent megváltoztatott. Egyik legfontosabb változás, hogy az ember órák alatt el tud jutni a föld egyik pontjáról a másikra. Semmi pillanat alatt egy másik kultúrában találja magát, amely teljesen más ünnepeket követ, más szokásoknak hódol. Ez az ünnep biztosan nem fog az európai emberek ünnepe lesz, de illendő tudni róla. A hálaadás története mélyen beivódott az amerikai öntudatba. 1620. december 21-én értek partot az első amerikai telepesek. Az első télen nem volt elég élelmük. A nehéz időkben a Wampanoag indiánok segítettek nekik. A telepesek a következő nyáron keményen dolgoztak, a termés bőséges volt. Ezért ünnepet rendeztek, amelyre az indiánokat is meghívták, és hálát adtak Istennek az új életükért. Vadpulykát és áfonyát ettek. A hálaadást a következő években aratási ünnepként tartották meg. 1863-ban Lincoln bevezette a hálaadás-napot november utolsó csütörtökén. 1941-ben november negyedik csütörtökén véglegesítették a nemzeti ünnepet. A XX. századi bevándorlók amerikanizálásában is jelentős szerepe volt ennek az ünnepnek, mely különböző etnikumok együttműködésének és egyesítésének szimbóluma. A hálaadással tulajdonképpen azt az eseményt köszönik meg, hogy az első telepesek a bennszülöttek segítségével élték túl az első telet az új földrészen. Ilyenkor az amerikai családok asztaláról elmaradhatatlan a pulyka és az áfonyás sütemény. Mindenki hazautazik szeretteihez, szüleihez. Igazi családi ünnep a hálaadás. A vacsora után általában még órákon át az asztalnál marad a társaság, esetleg visszamegy mindenki a nappaliba, hogy beszélgessenek. Nem ajándékozzák meg egymást, hiszen az ünnep egyúttal a karácsonyi szezon kezdetét is jelzi. A következő héten már megtelnek a kirakatok a karácsonyi dekorációkkal, az utcák a karácsonyfaárusokkal, s az emberek megkezdik szokásos karácsonyi bevásárlókörútjukat. Helyi és regionális lapok együttműködése- Bátorkeszi Az együttműködés útjait keresve hívta az Alap Polgári Társulás november 22- én találkozóra a térség helyi és regionális lapjainak Idádéit, szerkesztőit. A meghívott kilenc közül mindössze négy újság munkatársai jelentek meg, de a kezdeményezés mindenképpen pozitívumként értékelhető. Dolník Tibor, a helyi Bátorkeszi ALAP főszerkesztője bevezetőjében elmondta, a kor követelménye, hogy megismerkedjünk egymás helyzetével, problémáival, a kiadás körüli gondokkal, hiszen ez a gyümölcsöző együttműködés alapfeltétele. Az egyes lapok ugyan a helyi történéseket taglalják, de a régió problémái szinte ugyanazok. Már az unióba lépés előtt fontos a határon átívelő kapcsolatok kiépítése, és szükség lenne közös internetes honlap létrehozására. A hírek, tudósítások gyors átvétele is lehetővé válna ezáltal, hiszen sok olyan rendezvény van, ami a környékbeli településeket is érdekli vagy érinti. A résztvevők szerint a helyi és régiós lapoknak van létjogosultságuk, hiszen a lakosok a politikáról és közéletről leginkább ezeken keresztül kapnak tájékoztatást. A Negyedi Újság, a Magyar Hírvivő, a Szőgyéni Hírmondó és a Bátorkeszi ALAP szerkesztői egyetértettek abban, hogy független sajtóorgánumokra van szükség. Az önkormányzatok égisze alatt létrehozott lapok sajnos többnyire csak tájékoztató jellegűek, ami persze nem törvényszerű, hiszen az adófizetők pénzén adják ki ezeket. Elméletileg tehát megjelenhetnének benne különböző nézetek, álláspontok, a gyakorlatban azonban más a helyzet. Független lapok kiadására polgári társulások révén nyílik a legoptimálisabb lehetőség, ahol a nézetek széles skáláját lehet közölni, esetleg ütköztetni. Van megoldatlan probléma a kétnyelvűség terén is. Sokszor az újság terjedelme és a szűkös anyagi eszközök nem teszik lehetővé a tükörfordítást. A helyi lapok között figyelemreméltó a Szüllő Géza Polgári Társulás által kiadott Magyar Hírvivő nemzeti konzervatív havilap, amelyet ingyen terjesztenek a Madách Posonium üzletláncon keresztül, hogy a nemzeti értékrendet megjelenítő lap mindenkihez korlátlanul eljusson. A szerkesztőség teljesen ingyen dolgozik, részben a nyomdász is, puszta elkötelezettségből. A karácsonyi szám különlegesnek ígérkezik, mert megszólították a Kárpát-medence azon politikusait, akik a nemzeti értékrendet vallják. Az első levél meg is érkezett Orbán Viktortól. -bokorRendkívüli testületi ülés Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete november 27-i rendkívüli ülésén tárgyalta azt az előterjesztést, amely szerint a városban foglalkoztatott közalkalmazottak ezévi jutalmazására tizenhatmillió forintot fordít az önkormányzat. A javaslat kitér arra is, hogy nemcsak a királyi város által fenntartott, hanem a megyei önkormányzat intézményeinek és az állami szervezetek munkatársai is részesülnek ebből a pénzből. „Fenntartói felelősségünk és várospolitikai érdekünk azt kívánja, hogy a kiemelkedő szakmai munkát végző közalkalmazottak anyagi elismerésére forrást biztosítsunk” - szólt Meggyes Tamás polgármester előterjesztésének indokolásában. Javaslat a 2004. évi adómódosításhoz Tegnap ülésezett a bajóti képviselő-testület, ahol Török János polgármester beszámolt az előző ülés óta tett intézkedésekről, valamint a III. negyedév költségvetésének zárásáról és a község jövő évi gazdasági koncepciójáról. Molnár Istvánné pénzügyi főelőadó a testület elé terjesztette a rendeletmódosításokat. Dr. Szallerbeck Zsolt mb. körjegyző és Fekete Lászlóné adóügyi főmunkatárs az adók teljesítéséről és a jövő évi adómódosítás lehetőségeiről beszélt, magyar A közösségek fejlesztéséért Főként fiatalok részvételével indult tavaly kétéves tanfolyam a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara és a Háló Média-Kommunikációs Műhelye szervezésében a közösségek fejlesztéséért. A tanfolyam résztvevői Salgótarján, a vajdasági Tótfalu és Pannonhalma után negyedszer találkozhattak a hétvégén Piliscsabán, az egyetem épületében. A Kötő-Jel nevet viselő Kárpátmedencei Újságíró-, és Animátorképző Tanfolyam résztvevői főleg Erdélyből, Magyarországról, Vajdaságból, Kárpátaljáról és Felvidékről érkeztek. A péntek délutáni megnyitón Bángi- Magyar Attila, a tanfolyam házigazdája és Csermák Zoltán köszöntötte a jelenlevőket. Az oktatás két tengelyen fut. A pszichológia tárgykörét érintő képzést Török Iván (a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központjának vezetője) és Bácskai Mária (MTV Rt.) vezeti, amelynek keretében a kommunikáció alapszabályait sajátítják el a tanfolyam résztvevői. Idén a csoport és a közösség pszichológiája volt a téma. A másik oldalon az újságírás, a retorika alapszabályaival ismerkednek meg a résztvevők. Az állandó oktatók, Osztovits Ágnes, a Heti Válasz főszerkesztő-helyettese és Mucsányi János, a PPKE retorikatanára, a Duna Televízió szerkesztője és a Heti Válasz újságírója, akik a hétvégén a dispositio és a szerkesztés művészetébe vezették be a hallgatókat. Az előadók sorát gazdagította még Nyíri János, aki „Helyesírás, stílus” címmel tartott tartalmas és érdekes előadást. A résztvevőknek lehetőségük nyílt megtekinteni az egyetemet is Bángi-Magyar Attila vezetésével. A program vasárnap délután zárult. Kosik Júlia, a tanfolyam megálmodója és főszervezője így értékelte az első év munkáját: „Én azt gondolom, hogy az első év megtette a magáét. Túl azon, hogy szakismeretekben nagyon előreléptek a hallgatók, közösséggé kovácsolódtak és egy kárpát-medencei közösség alakult ki. így hatékonyabban tudjuk használni azokat az eszközöket, amelyeket közösségépítőként és a sajtó munkatársaiként alkalmazni kell a mindennapokban. Az, hogy ez a tanfolyam létrejöhetett, a PPKE BTK-nak köszönhető. Ez a kétéves képzés majd jogosítványt ad a hallgatóknak arról, hogy abszolválták a tanfolyamot. Érre épül majd egy akkreditált tanfolyam.” Az állandó tanárok mellett a továbbiakban is számolnak néhány vendégelőadóval. A továbbiakban is megmaradnak az alap óraegységek, az igényeknek megfelelően és a tanári karral egyeztetve fogjuk megszabni, melyek azok a tantárgyak, amelyek fontosak, hogy bekerüljenek a programba.”- mondta Kosik Júlia. A tanfolyam is csak a támogatóknak köszönhetően működhet, közéjük tartozik például a Duna Televízió, az Illyés Közalapítvány, a Mobilitás, a GYISM, valamint a Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központja. Czm Kötelező gazdaságszerkezeti összeírás Gazdaságszerkezeti összeírást hajt végre a Központi Statisztikai Hivatal 2003. december 1. és 12. között Komárom-Esztergom megyében. A mostani felmérésnek az a célja, hogy átfogó képet adjon a mezőgazdaságban az ezredforduló óta végbement változások eredményeiről. Az adatgyűjtés közel hétezer egyéni gazdálkodóra terjed ki. Megfigyelés tárgya lesz a gazdasághoz tartozó személyek száma, neme, kora, gazdasági aktivitása, valamint a foglalkoztatottak száma és tevékenysége. A felvétel tárgya még a használatában lévő földterület mérete, a művelési ágak, a területi elhelyezkedés, a terméseredmények, a gazdaság állatállománya faj, kor és ivar szerint, a mezőgazdasági tevékenység ráfordításai, az agrotechnika, valamint a mezőgazdasági tevékenységen kívüli termelő tevékenység. A helyrajzi szám szerinti felvétel a kedvezőtlen adottságú, illetve a természetvédelmi korlátozások alá eső területen gazdálkodók beazonosítása céljából lesz szükséges. Fontos a helyrajzi számok szerepe a használt földterületek vonatkozásában is. Az Európai Unió rendelete alapján a tagországokban a felvételnek végrehajtása kötelező feladat, míg a csatlakozó országokkal szemben elvárás. Az összeírás Két év alatt A Japán Suzuki Motor Corporation tervei szerint a következő három évben 50 milliárd jent, azaz körülbelül 120 milliárd forintot fog fordítani a Magyar Suzuki Rt. fejlesztésére. A királyvárosban működő gyár ezáltal 2006-ra évi 200 ezerre bővítheti a gyár termelőkapacitását. A gyártókapacitás már 2003 végén eléri a 100 ezret a jelenleg is folyó munkák révén. A fenti összeg része egy már most folyó beruházásnak, hiszen az idei és a jövő évre összesen 60 milliárd forintot szánt a japán vezetőség a Magyar lényege, hogy adatot szolgáltasson a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről. A begyűjtött adatok az agráriumot érintő döntések meghozatalához szükségesek. A mostani adatfelvétel alanyait a 2000. évi általános mezőgazda- sági összeírás, valamint a 2001- ben végrehajtott szőlőültetvények és gyümölcsösök összeírása során felkeresett gazdálkodók köréből választják ki. A mezőgazdasági szervezetek az adatszolgáltatást postai úton teljesítik az OSAP 1833 elnevezésű kérdőíven. Az összeírást végzők rendelkeznek a KSH összeíró-igazol- ványával, amelyet felmutatnak gazdálkodóknak. Az összeírás végrehajtását kormányrendelet írja elő, így az adatszolgáltatás kötelező. Az összeírt adatokat a KSH csak statisztikai célokra használja fel, és azokat bizalmasan kezelik. Az adatok az adat- szolgáltató hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra, senkinek nem adhatók át. A hivatal kéri az összeírásra kijelölt gazdálkodókat, hogy támogassák a KSH össze író it. A KSH kéri az adatszolgáltatókat, hogy felkészülten várják a számlálóbiztosokat, illetve pontos és a valóságnak megfelelő adatok közlésével tegyék lehetővé a felvétel céljainak megvalósulását. Az összeírással kapcsolatban az adatfelvétel ideje alatt az ingyenesen hívható 06-80-200-766-os zöldszámon lehet érdeklődni. akaree kétszeresére Suzuki fejlesztésére. Ebben a hatalmas beruházásban a termelésbővítés mellett benne vannak az új sportos modellnek a fejlesztési költségei is. Ez a típus a jövő év végétől készül majd az esztergomi gyárban. A most folyó munkák első lépcsőjeként meg szeretnék duplázni a 15 ezer négyzetméteres szerelőcsarnokot, hogy így jusson hely a gyártási láncban a legszűkebb keresztmetszetnek számító festőüzem bővítéséhez. A Magyar Suzuki Rt- re a megalapításától számítva a 2002-es év végéig több mint 500 millió dollárt fordított a Suzuki Motor Corporation. ák
