Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-27 / 61. szám
JOBB PART Fjídlap 2003. november 27, csütörtök Mi is az Advent? Az eredeti formájában megérkezést, eljövetelt jelentő Advent kezdete az András napjához legközelebb eső vasárnapra esik. Az ezt követő négy hetes időszak a keresztény egyház legnagyobb ünnepére történő felkészülés ideje. Az esztergomi járókelőket arról kérdeztük, hogy tudják-e azt, hogy mit jelent az ünnep, illetve hogy ők és családjuk hogyan és mivel készülnek ez alatt az időszak alatt a karácsonyi ünnepekre. Péter (főiskolai hallgató) Márti (üzletvezető) Edina (tanuló) József (nyugdíjas) Az Advent maga végül is azt jelend, hogy várakozás. A családom meg szokta tartani, anyukám mindig készít adventi koszorút, minden vasárnap, amikor elkezdődik, összeülünk és meggyújtunk egy gyertyát. Édesanyám mindig készít karácsonyváró díszeket, amiket kiteszünk az ablakba, ajtókra Igen, megtartjuk az ünnepet, nálunk a lányom csinálja az Adventi koszorút, ez minden évben hagyomány. A lányomnak úgy magyarázom, hogy a szeretethez kapcsolódó dolog, várakozás, felkészülést időszak. Gyertyafényes vacsora keretén belül gyújtjuk meg a gyertyát, és beszélgetünk a karácsonyról. Én keresztény vagyok, ennek köszönhetően kiskorom óta tanuljuk, hogy ilyenkor négy hetet kell várni arra, hogy megszülessen a kis Jézus. Nálunk minden évben van Adventi koszorú, sokat sütünk karácsonyra. Megvesszük a fát és próbálunk egymás felé kedvesebbek lenni ebben az időszakban. Tősgyökereses református vagyok, így mi is torijuk az Adventét Mivel már nyolcvan éves elmúltam, így a család - az unokák, fiatalok- nálunk szokott összegyűlni és együtt gyújtjuk meg az adventi gyertyát. A közös ebéd vagy vacsora mellett ilyenkor van idő arra, hogy beszélgethessünk egymással. Jelentés a gyermeki jogok helyzetéről 100 ezerrel nőtt a veszélyeztetett gyermekek száma Az 1998-ban közreadott első jelentés után A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium másodízben is elkészítette a felmérést a Genfben működő Gyermekek Jogainak Bizottsága részére. Gyurcsány Ferenc, a tárca első embere, sajtótájékoztató keretében számolt be a részletekről. A jelentésben megállapított legfőbb hiányosságok a gyermekjólét, az oktatás, a gyermekbántalmazás és a fiatalkorú bűnözés tekintetében fedezhetők fel. Az elmaradások jó része abból adódik, hogy a gyermekek jogainak védelmére illetve érvényesítésére felhatalmazott intézmények és hatóságok sem ismerik megfelelően a jogszabályokat. A sportminiszter elmondása alapján, a gyermekek nagyon is jól érzékelik, hogy vannak olyan csoportjaik, akikkel igazságtalanul vagy legalábbis nem megfelelően bánnak a felnőttek. 38 százalékuk mondta azt, hogy fogyatékossággal élő társaikkal igazságtalanul viselkednek, és 45 százalékuk gondolta úgy, hogy szegényebb társaik nem rendelkeznek egyenlő jogokkal. Sokat elmond az a tény is, hogy 48 százalékuk úgy gondolja, más etnikai csoporthoz tartozó gyerektársaik nem egyenlőek velük. Az 1997-es gyermekvédelmi törvény szerint az ország területén élő bármely gyermeknek és családjának segítséget és támogatást, szükség esetén védelmet kell nyújtani a helyi önkormányzatok által fenntartott gyermek- védelmi szolgálatokon keresztül. 1990 óta közel százezerrel nőtt a veszélyeztetett gyermekek száma az országban, és ma több mint 260 ezer gyermek él olyan körülmények között, amelyben nem biztosítottak az egészsége testi-szellemi fejlődésükhöz szükséges feltételek. Az ország elmaradott régióiban jóval nagyobb arányban vannak veszélyeztetett gyerekek, mint a fejlettebb régiókban. Míg Budapesten 1000 gyermekből 41-en veszélyeztetettek, addig Szabolcsban 385- en, kiknek a 70 százaléka anyagi okok miatt kerül ebbe a kategóriába. A gyemekjóléti szolgálatok nem fedik le teljesen az ország egészét, illetve az ellátás minősége nem mindenhol felel meg a törvény előírásainak. A gyermekvédelmi szolgálatok működése kiváltképp a kistelepüléseken nem biztosított. A jelentés az oktatáshoz való jog csorbulását állapítja meg a szegény, a kistelepülésen élők, és a roma családok gyerekeinél. A speciális iskolákba járók aránya magasabb, mint a környező országokban, és számuk folyamatosan növekszik. Míg Európában a gyermekek 2.5-3 százaléka tanul az enyhe értelmi fogyatékosok részére fenntartott iskolákban, addig hazánkban a gyerekek 5.3 százaléka jár ilyen intézménybe. Aggodalomra ad okot, hogy a statisztikák szerint az elmúlt évtizedekben rohamosan nőtt a speciális iskolákban tanuló roma gyerekek aránya. A kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése szerint voltak olyan iskolák, amelyek azért tartották szükségesnek a gyermeket speciális oktatásba részesíteni, mert cigány származású. Epress József Fidesz: Romlik a versenyképesség „A szocialista-szabaddemokrata képviselők és a kormány nem olvasta el a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség költségvetést jobbító javaslatait.” - jelentette ki Varga Mihály, az előző kormány pénzügyminisztere, a költségvetési szavazást, keddi sajtótájékoztatóján „Nem olvasta, mert akkor nem mondhatna rájuk nemet - folytatta Varga, - hiszen azok a kivétel nélkül az itt élő emberek életét könnyítették volna meg-így kommentálta.” Az eddig elfogadott költségvetés nem javít az emberek mindennapi életkörülményein, nem javítja a gazdaság versenyképességét, és tovább rontja a vállalkozások esélyeit. A bevételi oldalon, az elmúlt 13 év legnagyobb adóemelésével kell számolni. Az elfogadott költségvetés, ront a versenyképességen, mert 50 milliárd forinttal megnövelte az államháztartás hiányát, és hiába volt egy 80 milliárdos átcsoportosítás a költségvetésen belül, továbbra sincs életképes gazdaságpolitika - jelentette ki Varga Mihály. A következő évben: innovációs járulék, energiaadó, környezet terhelési díj címén, új adók jelennek meg. Tovább is megmarad az általános forgalmi adó növekedése, a 40 százalékkal megemelt súlyadó, és duplájára növekszik a „cég-autók” adója. Röviden, marad az adóterhek növekedése. A képviselő hozzátette, sajnálattal kellett megállapítaniuk, a kormánypártok felrúgták azt a konszenzust, hogy a beterjesztett hiányszámokat elfogadva, a parlament nem törekszik a költségvetés hiányának a növelésére. Kik jártak jól - tette fel a kérdést az, ex pénzügy- miniszter. Elsősorban, Kis Péter és Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal politikusai, hiszen 8 milliárd forintos átcsoportosítással, növelni tudták a forrásaikat a következő esztendőben. Ok az egyedüli és legnagyobb nyertesei a hétfői szavazásnak. Vesztesekből azonban jóval több van-tette hozzá. Epress József MVSZ reagálás a Schröder-nyilatkozatra A Magyarok Világszövetsége megdöbbenéssel értesült a német kancellár budapesti látogatása alkalmából tett kijelentéséről miszerint: azt tanácsolja, hogy több más ország ellenkezése miatt „a magyar kormány ne helyezze előtérbe a kissebségi jogok rögzítését az Európai Alkotmányban - idézte a kancellárt, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Hidegzuhanyként ért minket a hír, miszerint épp annak a német népnek a kormányfője nyilvánult így meg, amely nép fiainak egy csoportja közel 8 évszázaddal ezelőtt telepedett le a korabeli Magyar Királyság dél-keleti részén - jelentette ki Patrubány Miklós. A magyar király, II. Endre 1224-ben, az ANDREANUM-ban biztosította számukra a teljes önkormányzást, melyet a történészek a világ első területi autonómiájaként tartanak számon. Ez tette lehetővé a szászok sok évszázados fejlődését. A sors fintora, hogy „hálaként” Trianon kapcsán a szászok mégis Romániához kívántak csatlakozni, mely államban alig hetven év alatt számuk néhány ezerre apadt. A Magyarok Világszövetsége ismételten felajánlotta a 2003. július 14-én nyilvánosságra hozott és angol, francia, német nyelven is készen álló EU-alkot- mány kiegészítő javaslatát, amely a különböző autonómiaformák, becikkelyezett változata. Amennyiben ezt a teljességre törekvő kiegészítést nem sikerülne elfogadtatnia, a magyar kormánynak legalább annyit el kellene érnie, hogy az EU-alkot- mányban a nationality/nation- alité szót ne használják az állampolgárság megjelölésére, hanem eredeti értelme szerint, csupán a nemzetiség fogalma- ' ként. Mert ellenkező esetben a kisebbségi jogok alanyait - a nemzetiségeket - a leendő EU- alkotmányban meg sem lehet nevezni majd. Epress MAGYARORSZÁG Gallup felmérés a nyelvtudásról - hátul kullogunk Nagy teret szentel legutóbbi számában a The Budapest Sun című angol nyelvű, magyarországi hetilap a Gallup Intézet egyik közelmúltbeli felmérésének elemzésére. A főleg külföldi üzletembereknek és nyelvtanulóknak megjelentetett lap közli, hogy az Európai Bizottság megbízásából a csatlakozás előtt álló országok fiataljainak nyelvtudását vizsgálva, az intézetnél hazánkra nézve szomorú eredmények jöttek ki. A kutatás során a mintegy 10 ezer, 15 és 24 év közötti fiatal válaszaiból leszűrt végkövetkeztetés szerint Magyarországon a fiatalok 48 százaléka beszél valamilyen szinten angolul, amivel még az első tízbe sem sikerült bejutni a listán. E tekintetben egyébként Málta áll az élen 97 százalékkal, a környező országok közül Szlovéniának 88 százaléka, Romániának 55 százaléka van, de még Szlovákia 50 százaléka is fölötte van a magyar aránynak. Az eredmény annak tudatában még különösebb, hogy Magyarország a térség messze legjobban globalizált állama, azaz a külföldi tőke szerepe a gazdaságban sokkal jelentősebb hazánkban, mint például Romániában, vagy akár Szlovéniában. Bihari kalauz uniós pénzből - kiaknáznák a turizmus kincseit Mintegy 30 millió forint (112 ezer euró) értékben nyert a közösségi Phare CBC program pályázatán a Bihar - Hajdú-Bihar eurorégió, mely összeget a turizmus fejlesztésére fordították. A Krónika tudósítása szerint a pályázati díj több mint kétharmadát (78 ezer euró) a magyarországi, a maradékot pedig az erdélyi fél használhatta fel. Az erdélyiek nagy sikerre számító kiadványukban a megye valamennyi településének részletes ismertetője szerepel, román-angol nyelvű CD-melléklettel ellátva. Az eurorégió a pályázók szerint hatalmas lehetőségeket rejt magában, évezredes történelmével, gyógyfürdőivel, valamint a Kárpátok hegyeivel a turisztikai lehetőségek széles skáláját kínálva az odalátogatóknak. A győztes eurorégiós pályázat kitűnő példája lehet a Kárpát-medence más tájegységein élők előtt is az uniós, határokon átívelő együttműködés sikerének. Dávid Ibolya az MDF partnereiről - velük vagy nélkülük? A KDNP és az MDNP felé egyszerre nyitó Magyar Demokrata Fórum elnöke szerint nem okoz feszültséget a párt számára a politikai párbeszéd többféle kísérlete. Dávid Ibolya a Hír TV-nek adott nyilatkozatában megemlítette, hogy a potenciális jobbközép szövetség részét képezheti az említetteken kívül az FKGP és a Vállalkozók Pártja is. A kereszténydemokrata együttműködést szorgalmazó négyfős platform (Kereszténydemokrata Fórum) a párton belül fontos szerepet tölt be - tette hozzá az elnökasszony - mivel a névben viselt értékrend jelenleg gazdátlan Magyarországon. „A '98-as és a 2002-es választások üzenete az, - fogalmazott a pártelnök interjújában - hogy minden erőre, csoportosulásra szükség van, aki partner abban, hogy új kormánya legyen hazánknak a következő megmérettetésben”. A Fidesz- től való különállás ugyanakkor továbbra is fontos az MDF számára. Közeleg a karácsony - újra Fénykorona szertartás Budapesten A tavalyi Szent Korona szertatás sikerén felbuzdulva, idén is megrendezi az „Ember fia” alapítvány a szertartással egybekötött fogadalomtételt december 25-én, karácsony első napján. A tavalyi harmincezres tömeg után idén a Hősök terére legalább ugyanennyi érdeklődő várható a 16 órakor kezdődő ünnepi rendezvényen. A szervezők - köztük Hargitai András úszó világ- és Európa bajnok, az alapítvány elnöke - felhívása értelmében a fogadalomtételre a helyszínen lehet jelentkezni, fogadalmat mindenki szabadon tehet. Az alapítvány nem titkolt célja a nemzet szellemi nemesítésének elősegítése, legfontosabb nemzeti ereklyénk erejének felhasználásával.. Allianz - Magyarország 2009-től az Eurozónában? Magyarország csak legfeljebb 2009-től, a második körben csatlakozhat az európai monetáris unió (EMU) tagjaihoz, azaz a jelenleg tervezettnél később valósulhat meg az euró bevezetése hazánkban - áll az Allianz csoport „Az EU-bővítés perspektívái” elnevezésű tanulmányában. A napokban nyilvánosságra került elemzés szerint először a Baltikum mellett Ciprus és Málta kaphat helyet már 2007-től az EMU-ban, míg Magyarországgal egy időben Csehország, Szlovákia és Lengyelország élvezheti a közös valuta stabilitásából adódó előnyöket. A pénzügyi csoportnak a Világgazdaságban közölt előrejelzése a növekedés felgyorsulását jósolja a bővítés egyik legkedvezőbb hatásának a térségre nézve. Míg 2003-ban az egy főre jutó GDP (bruttó nemzeti össztermék) 6843 euró lesz hazánkban, addig ez az összeg 2004-re már elérheti a 8608, 2013-ra pedig a 12824 eurót. Negatív elemként említi az elemzés a jövő évi csatlakozás következtében várható fiskális (azaz költségvetési bevételeket érintő) válságot, melynek oka az eleve magas hiány mellett, az uniós támogatások befogadására és elosztására még nem kielégítően felkészült intézmények lassú átállásában keresendő. Lelőtt magyar fiatalember - újabb verzió Irakból A keddi híradások beszámolói szerint elképzelhető, hogy nem egy ellenőrző pontnál, hanem közlekedési baleset következtében lőtték le amerikai katonák Varga-Balázs Péter győri fiatalembert a múlt héten Irakban. Peremiczky Attila újságíró, hivatalosnak nem tekinthető információi szerint, Ramádi körzetében egy, a magyar fiú által vezetett furgon előtt haladó kisbusz belehajtott egy amerikai harci járműbe, mire az abban ülő amerikai katonák lövöldözni kezdtek mind a balesetet okozó kisbuszra, mind a karambplozókat kikerülni már nem tudó Varga-Balázs Péter vezette kocsira. Állítólag a magyar fiatalembert hátulról érte a halálos lövés. A kutakodásban a sajtó élelmes képviselői mögött bő egy héttel lemaradt Külügyminisztérium az újabb verzióra reagálva megismételte, hogy semmilyen hivatalos információt nem kaptak még az esetről. A szaktárca szóvivője kijelentette, hogy az Irakba küldött diplomaták mandátuma néhány napra szól, ez idő alatt alatt igyekeznek mindent kideríteni az esetről.