Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-22 / 58. szám

4 2003. november 22., szombat RÉGIÓ INTERJÚ Legyenek merész álmaink és céljaink Lehet egy metróval több? Sokat bosszankodik, aki Esztergom és Budapest kö­zött közlekedik. Aki gépko­csival utazik, az az egyre zsúfoltabb 10-es útra pa­naszkodik, ahol Üröm kör­nyékétől gyakran már csak lépésben lehet haladni. A vonattal utazók örülnek ugyan a kényelmes kocsik­nak, a mindig biztos ülő­helynek - ők a menetidőre panaszkodnak, a közel más­fél óra bizony távol áll a kor követelményeitől, hiszen száz évvel ezelőtt is majd­nem ennyi volt a menetidő. Honvéd Tibor nyugalma­zott vasút-hídépítő mérnök megoldást keresett, és ta­nulmánytervet dolgozott ki a korszerűsítésre. Sokat utazik? Igen. Legtöbbször Esztergom és Budapest között. így magam is tapasztalom a Budapestre va­ló bejárás kényelmetlenségeit. Ismereteim vannak az ezzel kapcsolatos civil kezdeménye­zésekről is, és megoldásokat ke­restem, melyek figyelembe ve­szik az ország gazdasági helyze­tét, lehetőségeit és azokat a ter­heket, melyeket a kormányok jól vagy rosszul, de próbálnak megoldani. Nagyon sok utassal, mozdonyvezetővel, kalauzzal és forgalmistával beszélgettem. Ki­dolgoztam egy tanulmányt, hogy mit tapasztaltam - milyen módon lehetne a menetidőt ra­dikálisan lecsökkenteni. Visszatért az eredeti szakmá­jához. Közel ötven éve végeztem el az egyetemet, felfrissítettem a mérnöki ismereteimet. Arra a megállapításra jutottam, hogy ezt az ötvenhárom kilométert egy óra menetidőn belül igenis meg lehet oldani. Mindehhez nem elég a mérnöki munka. Eh­hez a politikusoknak, helyi kép­viselő testületeknek össze kell fogniuk. Amikor vizsgálataim so­rán eljutottam az esztergomi vas­útállomásra - majd húsz percet vártam a buszra, de elindultam gyalog, és végigjártam azt az út­vonalat, ahová már elképzeltem egy lehetséges kéreg alatti vas­utat a Simor János utca, Arany János utca kereszteződéséig, ahova egy mélyállomást lehetne elhelyezni. Ezáltal másfél perc alatt a városközpontba juthat­nának az utasok. Idegenforga­lom szempontjából is rendkívüli jelentősége lenne. így is meg le­hetne szüntetni jelenlegi helyén az autóbusz-pályaudvart. Ami­kor így felvázoltam ennek raj­zát, arra gondoltam, miért ne mehetne tovább? A Bajcsy-Zsi- linszky út és a Pázmány Péter utcán át az Érseki Palotáig. En­nek közelében lehetne a követ­kező megálló, majd továbbve­zettem Szentgyörgymezőre egy újabb állomással. Ezen a nyomvonalon meg­oldható épületek bontása nélkül a kéreg alatti vasútkiépítés ? Egyvágányú nyomvonalat ter­veztem, és olyan megoldást kutat­tam, hogy lehetőség szerint ne kell­jen az épületekhez hozzányúlni. A kétkedők az alapproblémát az egyvágányos vasútvonallal magyarázzák. Ez nem lehet kifogás. Európa- szerte nagyon jó egyvágányú rendszerek léteznek. Itt mindent meghatároz az is, hogy a pilis­csabai alagút, de az újpesti vas­úti összekötő híd is egyvágányú. A vágánypárok megduplázása óriási költséget jelentene. Átvehetné ez a földalatti a he­lyi közlekedés szerepét? Természetesen. A vonatok menetrendjéhez igazodva tet­szés szerinti kocsiszámmal met­ró üzemmódban a városon be­lül helyi járatként közlekedtet­hetne úgy, ahogy azt az utasfor­galom igényli. Szépen hangzik. Miből lenne erre pénzügyi fedezet? Ez egy vitathatatlanul drága építkezés. Azonban egyidejűleg megépíthető lenne egy csator­názási gerincvezeték, egy köz­műalagút, hogy ne kelljen állan­dóan megbontani a felszínt, és megújulnának itt az utak is. Nem utópia mindez? A MÁV az országot átszelő, hosszú vo­nalakat kívánja fejleszteni és modernizálni. Ez így igaz, de Esztergom egy csodálatosan szép város. Szebbé lehet tenni, mint bármelyik törté­nelmi településünket. Tanulmá­nyom is ilyen céllal készült. A vas­úti szárnyvonalak fejlesztése a ré­giók feladata lesz. Visegrád csak huszonkét kilométer. Ide is eljutot­tam a tervemben, mert Szentgyörgymezőről továbbvezet­tem a nyomvonalat. Az árvizek rendre elöntik a tizenegyes utat. Ilyenkor még az autóbusz sem tud eljutni Visegrádra. Fogjunk össze, és építsünk egy olyan töltést, me­lyen a vasút elhelyezésével akár nyolcvan kilométeres sebesség­gel roboghat a vonat - megállhat Búbánat völgynél, Pismarótnál, Dömösnél, Lepencénél és Viseg- rádon. Mennyivel magabiztosab­bá válhatnának az itt élők, hogy a két királyi város össze lenne kötve a fővárossal. Fellendülne a kereskedelem, a turizmus. Az utasforgalmi adatok sze­rint a legtöbben személygépko­csin utaznak. A politikusok is a tízes út korszerűsítését szorgal­mazzák. A vasútállomásokon nincse­nek gépkocsiparkolók, ezeket ki kell alakítani. Ha gyorsforgalmi út épül, annak dupla forgalmát be kell juttatni Budapestre. Mindaddig, amíg nincs körgyűrű, egy új újpesti közúti híd nem ké­szül el - csak a gondot fokozná. Én is elismerem, hogy szükség van gyorsforgalmi útra. De akik ezt szorgalmazzák, beszéltek a 111. kerületi önkormányzattal, hogy ők miként vélekednek erről? Mi Ftfdlap lesz akkor, ha még nagyobb for­galom zúdul a kerület lakosaira? Miként érinti a tanulmányter­ve Dorogot? Természetesen egy korszerű vasúti közlekedés Dorog számá­ra is sok előnnyel járna. Tervem szerint, meg kell nyitni a Hantken Miksa utcát a gépko­csiforgalom számára egészen a vasútállomásig, és ott gépko­csiparkolót javasolok kialakíta­ni. Több, ma már szükségtelen ipari vágány húzódik az állomás mellett. Ezek helyén be lehet vinni az autóbuszjáratok forgal­mát a fénysorompós keresztező­déstől a vasútállomásig és to­vább a Mária utcáig. Tanulmá­nyomban erre a területre java­solom elhelyezni az autóbusz­pályaudvart. Esztergom és Do­rog között az utazók számának megfelelő helyi autóbuszjáratok közlekedtetését javaslom a Su­zuki úton is közlekedtetve. Pénz, pénz és pénz. Műszakilag és anyagilag sem lehetetlen, amit kidolgoztam. Mindehhez az Európai Unióba történő belépésünk is jó lehető­séget kínál. Az unió az ilyen jel­legű pályázatokat kifejezetten támogatja. Amit én a tanulmá­nyomban leírtam az egy egy­éves előkészítő munkát követő­en két-három év alatt kivitelez­hető és már közben is élvezhet­nénk az előnyeit. Kép és szöveg: Szegi János A magyar helységnevek többségét Szlovákiában va­lamelyik földbirtokos család nevéből származtatják. Eb­ből a feltevésből kiindulva jogosan lehetne következ­tetni arra, hogy Sárkányfal­va neve is valamelyik föld- birtokos család nevéből származik. Ez a feltevés azonban nem helytálló. Az ősmagyarság életében a pogány hiedelmek nagy szerepet játszottak. így élt például a hiede­lem a sárkányok létezésében. A néphit úgy tartotta, hogy a sárká­nyok a hegyekben, völgyekben, erdőkben, kutakban élnek. Em­léküket nemcsak a mondák őriz­ték meg, hanem a helységnevek­ben is fennmaradtak. Az első írásos emlék 1262-ből származik, amikor az egyik okle­vélben tesznek említést Sárkányosfő völgyről, Sárkános hegyről és Sárkány-patakról. 1326-ban mint Sárkánhegyet em­lítik. 1287 óta tehát mint Sárkány földje szerepel, a Sárkányfalva nevet pedig 1907-ben kapta. Sárkány a Hont-Pázmán nemzetség ősi birtokai közé tar­tozott, amelyet később a Pilis nemzetségből származó Deme­ter kapott meg. Ezt követően a birtok fele a Zoard nemzetség birtokába került. 1303-ból szár­mazó iratok szerint az esztergo­mi keresztes lovagok konventje kiállított egy okmányt arról, hogy Katalin, az esztergom- szigeti Szűz Mária monostor apátnője eladta birtokukat Zoard mesternek. Sárkányról ezután nem lehet hallani semmit A mondák világa- Sárkányfalva ­egy egész évszázadon keresztül. A 15. században a sáros­megyei kapivári Kapy-család birtokába került. Ez a csaíád bir­tokolta a falut száz éven keresz­tül. Az első török pusztítás való­színűleg már az 1529-1530-as években érintette a falut. Ekkor a párkányi körzet nagy része el­pusztult. Az 1543-as adóössze­írásban Sárkányfalváról egyálta­lán nem tesznek említést. Ettől kezdve a település birtokosai gyakran váltják egymást. 1594-ben a vallonok az egész környéket kifosztották. A föld­művesek nagy része ezért szét­széledt vagy koldusbotra jutott. 1593-ban csak két portát írtak össze, de a következő években ez a kettő is elpusztult. Másfél századig tartott itt a pusztítás és a fosztogatás. Azonban a felsza­badító hadjárat is mély sebeket hagyott a falu életében. A ha­dak mindent feléltek a környé­ken. A lakosság zöme az erdők­be és a hegyek közé menekült. Sárkány teljesen elnéptelene­dett. Csak 1696 után kezdik új­ra benépesíteni, bár az is igaz, hogy ebben az évben csak hat beköltözött lakost jegyeztek fel, de ők sem kötöttek megállapo­dást földesuraikkal. Az 1701-es feljegyzések sze­rint Sárkánynak nincs még temploma, a lakosok száma pe­dig 120 körül mozog. Ebből 44 volt katolikus. A templom építé­se 1707 körül kezdődött Paksy Istvánnénak köszönhetően. A Paksy-család 1701-ben került a birtokosok közé. A további fejlődésnek II.Rákóczi Ferenc szabadság- harca vetett véget, hiszen a hadsereg ellátásához a környék­beli községeknek is hozzá kellett járulniuk. Sárkány például 15 szapu gabonát volt kénytelen Újvárba szállítani. A helyzet ne­hezítéséhez hozzájárultak Boty- tyán János katonái is, akik Karvánál keltek át a Dunán. A lakosságot megtizedelte a pes­tisjárvány, de a veszély elmúltá­val megindult a lakosság újrate­lepítése. Ekkor kerültek szláv la­kosok a községbe. 1755-ben azt olvashatjuk a feljegyzésekben, hogy a temp­lom már düledező állapotban van, és felújítani sem lehet, ezért Csery Sándor ugyanazon a helyen új templomot épített kőből és téglából. A jelenlegi templom tehát az 1755-ös évek­ben épült. Mellette harangláb is épült, amelybe Csery Sándor egy mázsás harangot öntetett Szent Anna tiszteletére. A temp­lom kapuja felett volt látható Csery Sándor címere, amely ma már alig látható. A Csery-cSalá- dot követő földbirtokos, Héya Imre az erősen megrongálódott templomot új tetőzettel látta el. Héya Imre birtokának egy ré­szét a Koller-családnak adta el, akik Sárkányban építettek egy szép úri házat, köréje pedig egy 15 holdas angolkertet telepítet­tek értékes gyümölcsössel. A falu temetőjében helyezték el a már kidobott, az 1800-as évekből származó olasz már­vány sírköveket. Mindenszen­tekkor az ismeretlen sírkövek mellett is megtalálható egy-egy szál virág és gyertya. Itt találha­tó a Boronkay- és a Koller- család kriptája. Van a temető­kertben egy piéta is, ez egyetlen homokkőből van kifaragva, amely néhány száz éves. A falunak sajnos nincs hasz­nálatba vehető kultúrháza. A kultúrház épülete egy régi cse­lédház, de most életveszélyes az otttartózkodás. Ezért a kulturális rendezvények a gyereknapi műsorra, kirándulásokra, illetve a Mikulás-napi ünnepségekre korlátozódnak. A szervezetek közül a Vadász­szervezet működik. A falu is mindig számíthatjrájuk, ők újí­tották fel például a Községi Hi­vatal épületét is. A helyi ifjúsági szervezet is szervez táncmulatsá­gokat. A falunak nincs óvodája, sem iskolája, mert kevés a gye­rek, ezért nem tudnak külön óvodát működtetni. így kényte­lenek a gyerekek a szomszédos Libádra járni iskolába már az első osztálytól. Sárkányfalva és a hozzá tar­tozó Gyiva lakosainak a száma összesen 350, ebből Gyiván 70 ember él. Gyivának csak egy ut­cája van, a megürült házakat is inkább csak hétvégi házaknak veszik meg. Nemzetiségileg a la­kosok 99,7 százaléka magyar, vallásilag kb. 80 százaléka ró­mai katolikus, 15 százaléka re­formátus, a többi evangélikus. A két falu közös polgármeste­re Markó Rozália. czm Gyógyszerészt keresnek- Szalka ­Szálkán idén készült el a gyógyszertár. Ugyan már nyitás­ra készen várja a vevőket, még­is nagy gondban van a falu. Valasek Árpád, a település pol­gármestere elmondta, hogy problémák vannak a patika üze­meltetését illetően. Szükség vol­na egy gyógyszerészre, de ezt az illetőt nagyon nehéz megtalálni. A térségben a végzős gyógysze­részek nem szívesen mennek el gyógyszertárakba dolgozni. Többen választják inkább az ügynöki munkát, amely azt je­lenti, hogy külföldről hozzák be a gyógykészítményeket, és eze­ket magánemberként étékesítik. A szálkái polgármester lapunk­nak elmondta, hogy az épület emeleti részén két lakás is van, és biztosan meg tudnának egyezni a leendő gyógyszerész­szel a szállás ügyében is. Az épü­letet ugyan nem az önkormány­zat üzemelteti, de a tulajdonos sem zárkózik el ettől a lehető­ségtől. Valasek Árpád szeretné, ha mihamarabb tudná fogadni a most elkészült gyógyszertár a betegeket, és ezért várják gyógyszerészek jelentkezését: akik vezetni tudnák a szálkái gyógyszertárat. Ezzel lehetősé­get biztosítanának a betegek gyógyszeres ellátására Kiskeszi, Bajta és Leléd községeknek is. Akarée

Next

/
Oldalképek
Tartalom