Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-22 / 58. szám
4 2003. november 22., szombat RÉGIÓ INTERJÚ Legyenek merész álmaink és céljaink Lehet egy metróval több? Sokat bosszankodik, aki Esztergom és Budapest között közlekedik. Aki gépkocsival utazik, az az egyre zsúfoltabb 10-es útra panaszkodik, ahol Üröm környékétől gyakran már csak lépésben lehet haladni. A vonattal utazók örülnek ugyan a kényelmes kocsiknak, a mindig biztos ülőhelynek - ők a menetidőre panaszkodnak, a közel másfél óra bizony távol áll a kor követelményeitől, hiszen száz évvel ezelőtt is majdnem ennyi volt a menetidő. Honvéd Tibor nyugalmazott vasút-hídépítő mérnök megoldást keresett, és tanulmánytervet dolgozott ki a korszerűsítésre. Sokat utazik? Igen. Legtöbbször Esztergom és Budapest között. így magam is tapasztalom a Budapestre való bejárás kényelmetlenségeit. Ismereteim vannak az ezzel kapcsolatos civil kezdeményezésekről is, és megoldásokat kerestem, melyek figyelembe veszik az ország gazdasági helyzetét, lehetőségeit és azokat a terheket, melyeket a kormányok jól vagy rosszul, de próbálnak megoldani. Nagyon sok utassal, mozdonyvezetővel, kalauzzal és forgalmistával beszélgettem. Kidolgoztam egy tanulmányt, hogy mit tapasztaltam - milyen módon lehetne a menetidőt radikálisan lecsökkenteni. Visszatért az eredeti szakmájához. Közel ötven éve végeztem el az egyetemet, felfrissítettem a mérnöki ismereteimet. Arra a megállapításra jutottam, hogy ezt az ötvenhárom kilométert egy óra menetidőn belül igenis meg lehet oldani. Mindehhez nem elég a mérnöki munka. Ehhez a politikusoknak, helyi képviselő testületeknek össze kell fogniuk. Amikor vizsgálataim során eljutottam az esztergomi vasútállomásra - majd húsz percet vártam a buszra, de elindultam gyalog, és végigjártam azt az útvonalat, ahová már elképzeltem egy lehetséges kéreg alatti vasutat a Simor János utca, Arany János utca kereszteződéséig, ahova egy mélyállomást lehetne elhelyezni. Ezáltal másfél perc alatt a városközpontba juthatnának az utasok. Idegenforgalom szempontjából is rendkívüli jelentősége lenne. így is meg lehetne szüntetni jelenlegi helyén az autóbusz-pályaudvart. Amikor így felvázoltam ennek rajzát, arra gondoltam, miért ne mehetne tovább? A Bajcsy-Zsi- linszky út és a Pázmány Péter utcán át az Érseki Palotáig. Ennek közelében lehetne a következő megálló, majd továbbvezettem Szentgyörgymezőre egy újabb állomással. Ezen a nyomvonalon megoldható épületek bontása nélkül a kéreg alatti vasútkiépítés ? Egyvágányú nyomvonalat terveztem, és olyan megoldást kutattam, hogy lehetőség szerint ne kelljen az épületekhez hozzányúlni. A kétkedők az alapproblémát az egyvágányos vasútvonallal magyarázzák. Ez nem lehet kifogás. Európa- szerte nagyon jó egyvágányú rendszerek léteznek. Itt mindent meghatároz az is, hogy a piliscsabai alagút, de az újpesti vasúti összekötő híd is egyvágányú. A vágánypárok megduplázása óriási költséget jelentene. Átvehetné ez a földalatti a helyi közlekedés szerepét? Természetesen. A vonatok menetrendjéhez igazodva tetszés szerinti kocsiszámmal metró üzemmódban a városon belül helyi járatként közlekedtethetne úgy, ahogy azt az utasforgalom igényli. Szépen hangzik. Miből lenne erre pénzügyi fedezet? Ez egy vitathatatlanul drága építkezés. Azonban egyidejűleg megépíthető lenne egy csatornázási gerincvezeték, egy közműalagút, hogy ne kelljen állandóan megbontani a felszínt, és megújulnának itt az utak is. Nem utópia mindez? A MÁV az országot átszelő, hosszú vonalakat kívánja fejleszteni és modernizálni. Ez így igaz, de Esztergom egy csodálatosan szép város. Szebbé lehet tenni, mint bármelyik történelmi településünket. Tanulmányom is ilyen céllal készült. A vasúti szárnyvonalak fejlesztése a régiók feladata lesz. Visegrád csak huszonkét kilométer. Ide is eljutottam a tervemben, mert Szentgyörgymezőről továbbvezettem a nyomvonalat. Az árvizek rendre elöntik a tizenegyes utat. Ilyenkor még az autóbusz sem tud eljutni Visegrádra. Fogjunk össze, és építsünk egy olyan töltést, melyen a vasút elhelyezésével akár nyolcvan kilométeres sebességgel roboghat a vonat - megállhat Búbánat völgynél, Pismarótnál, Dömösnél, Lepencénél és Viseg- rádon. Mennyivel magabiztosabbá válhatnának az itt élők, hogy a két királyi város össze lenne kötve a fővárossal. Fellendülne a kereskedelem, a turizmus. Az utasforgalmi adatok szerint a legtöbben személygépkocsin utaznak. A politikusok is a tízes út korszerűsítését szorgalmazzák. A vasútállomásokon nincsenek gépkocsiparkolók, ezeket ki kell alakítani. Ha gyorsforgalmi út épül, annak dupla forgalmát be kell juttatni Budapestre. Mindaddig, amíg nincs körgyűrű, egy új újpesti közúti híd nem készül el - csak a gondot fokozná. Én is elismerem, hogy szükség van gyorsforgalmi útra. De akik ezt szorgalmazzák, beszéltek a 111. kerületi önkormányzattal, hogy ők miként vélekednek erről? Mi Ftfdlap lesz akkor, ha még nagyobb forgalom zúdul a kerület lakosaira? Miként érinti a tanulmányterve Dorogot? Természetesen egy korszerű vasúti közlekedés Dorog számára is sok előnnyel járna. Tervem szerint, meg kell nyitni a Hantken Miksa utcát a gépkocsiforgalom számára egészen a vasútállomásig, és ott gépkocsiparkolót javasolok kialakítani. Több, ma már szükségtelen ipari vágány húzódik az állomás mellett. Ezek helyén be lehet vinni az autóbuszjáratok forgalmát a fénysorompós kereszteződéstől a vasútállomásig és tovább a Mária utcáig. Tanulmányomban erre a területre javasolom elhelyezni az autóbuszpályaudvart. Esztergom és Dorog között az utazók számának megfelelő helyi autóbuszjáratok közlekedtetését javaslom a Suzuki úton is közlekedtetve. Pénz, pénz és pénz. Műszakilag és anyagilag sem lehetetlen, amit kidolgoztam. Mindehhez az Európai Unióba történő belépésünk is jó lehetőséget kínál. Az unió az ilyen jellegű pályázatokat kifejezetten támogatja. Amit én a tanulmányomban leírtam az egy egyéves előkészítő munkát követően két-három év alatt kivitelezhető és már közben is élvezhetnénk az előnyeit. Kép és szöveg: Szegi János A magyar helységnevek többségét Szlovákiában valamelyik földbirtokos család nevéből származtatják. Ebből a feltevésből kiindulva jogosan lehetne következtetni arra, hogy Sárkányfalva neve is valamelyik föld- birtokos család nevéből származik. Ez a feltevés azonban nem helytálló. Az ősmagyarság életében a pogány hiedelmek nagy szerepet játszottak. így élt például a hiedelem a sárkányok létezésében. A néphit úgy tartotta, hogy a sárkányok a hegyekben, völgyekben, erdőkben, kutakban élnek. Emléküket nemcsak a mondák őrizték meg, hanem a helységnevekben is fennmaradtak. Az első írásos emlék 1262-ből származik, amikor az egyik oklevélben tesznek említést Sárkányosfő völgyről, Sárkános hegyről és Sárkány-patakról. 1326-ban mint Sárkánhegyet említik. 1287 óta tehát mint Sárkány földje szerepel, a Sárkányfalva nevet pedig 1907-ben kapta. Sárkány a Hont-Pázmán nemzetség ősi birtokai közé tartozott, amelyet később a Pilis nemzetségből származó Demeter kapott meg. Ezt követően a birtok fele a Zoard nemzetség birtokába került. 1303-ból származó iratok szerint az esztergomi keresztes lovagok konventje kiállított egy okmányt arról, hogy Katalin, az esztergom- szigeti Szűz Mária monostor apátnője eladta birtokukat Zoard mesternek. Sárkányról ezután nem lehet hallani semmit A mondák világa- Sárkányfalva egy egész évszázadon keresztül. A 15. században a sárosmegyei kapivári Kapy-család birtokába került. Ez a csaíád birtokolta a falut száz éven keresztül. Az első török pusztítás valószínűleg már az 1529-1530-as években érintette a falut. Ekkor a párkányi körzet nagy része elpusztult. Az 1543-as adóösszeírásban Sárkányfalváról egyáltalán nem tesznek említést. Ettől kezdve a település birtokosai gyakran váltják egymást. 1594-ben a vallonok az egész környéket kifosztották. A földművesek nagy része ezért szétszéledt vagy koldusbotra jutott. 1593-ban csak két portát írtak össze, de a következő években ez a kettő is elpusztult. Másfél századig tartott itt a pusztítás és a fosztogatás. Azonban a felszabadító hadjárat is mély sebeket hagyott a falu életében. A hadak mindent feléltek a környéken. A lakosság zöme az erdőkbe és a hegyek közé menekült. Sárkány teljesen elnéptelenedett. Csak 1696 után kezdik újra benépesíteni, bár az is igaz, hogy ebben az évben csak hat beköltözött lakost jegyeztek fel, de ők sem kötöttek megállapodást földesuraikkal. Az 1701-es feljegyzések szerint Sárkánynak nincs még temploma, a lakosok száma pedig 120 körül mozog. Ebből 44 volt katolikus. A templom építése 1707 körül kezdődött Paksy Istvánnénak köszönhetően. A Paksy-család 1701-ben került a birtokosok közé. A további fejlődésnek II.Rákóczi Ferenc szabadság- harca vetett véget, hiszen a hadsereg ellátásához a környékbeli községeknek is hozzá kellett járulniuk. Sárkány például 15 szapu gabonát volt kénytelen Újvárba szállítani. A helyzet nehezítéséhez hozzájárultak Boty- tyán János katonái is, akik Karvánál keltek át a Dunán. A lakosságot megtizedelte a pestisjárvány, de a veszély elmúltával megindult a lakosság újratelepítése. Ekkor kerültek szláv lakosok a községbe. 1755-ben azt olvashatjuk a feljegyzésekben, hogy a templom már düledező állapotban van, és felújítani sem lehet, ezért Csery Sándor ugyanazon a helyen új templomot épített kőből és téglából. A jelenlegi templom tehát az 1755-ös években épült. Mellette harangláb is épült, amelybe Csery Sándor egy mázsás harangot öntetett Szent Anna tiszteletére. A templom kapuja felett volt látható Csery Sándor címere, amely ma már alig látható. A Csery-cSalá- dot követő földbirtokos, Héya Imre az erősen megrongálódott templomot új tetőzettel látta el. Héya Imre birtokának egy részét a Koller-családnak adta el, akik Sárkányban építettek egy szép úri házat, köréje pedig egy 15 holdas angolkertet telepítettek értékes gyümölcsössel. A falu temetőjében helyezték el a már kidobott, az 1800-as évekből származó olasz márvány sírköveket. Mindenszentekkor az ismeretlen sírkövek mellett is megtalálható egy-egy szál virág és gyertya. Itt található a Boronkay- és a Koller- család kriptája. Van a temetőkertben egy piéta is, ez egyetlen homokkőből van kifaragva, amely néhány száz éves. A falunak sajnos nincs használatba vehető kultúrháza. A kultúrház épülete egy régi cselédház, de most életveszélyes az otttartózkodás. Ezért a kulturális rendezvények a gyereknapi műsorra, kirándulásokra, illetve a Mikulás-napi ünnepségekre korlátozódnak. A szervezetek közül a Vadászszervezet működik. A falu is mindig számíthatjrájuk, ők újították fel például a Községi Hivatal épületét is. A helyi ifjúsági szervezet is szervez táncmulatságokat. A falunak nincs óvodája, sem iskolája, mert kevés a gyerek, ezért nem tudnak külön óvodát működtetni. így kénytelenek a gyerekek a szomszédos Libádra járni iskolába már az első osztálytól. Sárkányfalva és a hozzá tartozó Gyiva lakosainak a száma összesen 350, ebből Gyiván 70 ember él. Gyivának csak egy utcája van, a megürült házakat is inkább csak hétvégi házaknak veszik meg. Nemzetiségileg a lakosok 99,7 százaléka magyar, vallásilag kb. 80 százaléka római katolikus, 15 százaléka református, a többi evangélikus. A két falu közös polgármestere Markó Rozália. czm Gyógyszerészt keresnek- Szalka Szálkán idén készült el a gyógyszertár. Ugyan már nyitásra készen várja a vevőket, mégis nagy gondban van a falu. Valasek Árpád, a település polgármestere elmondta, hogy problémák vannak a patika üzemeltetését illetően. Szükség volna egy gyógyszerészre, de ezt az illetőt nagyon nehéz megtalálni. A térségben a végzős gyógyszerészek nem szívesen mennek el gyógyszertárakba dolgozni. Többen választják inkább az ügynöki munkát, amely azt jelenti, hogy külföldről hozzák be a gyógykészítményeket, és ezeket magánemberként étékesítik. A szálkái polgármester lapunknak elmondta, hogy az épület emeleti részén két lakás is van, és biztosan meg tudnának egyezni a leendő gyógyszerészszel a szállás ügyében is. Az épületet ugyan nem az önkormányzat üzemelteti, de a tulajdonos sem zárkózik el ettől a lehetőségtől. Valasek Árpád szeretné, ha mihamarabb tudná fogadni a most elkészült gyógyszertár a betegeket, és ezért várják gyógyszerészek jelentkezését: akik vezetni tudnák a szálkái gyógyszertárat. Ezzel lehetőséget biztosítanának a betegek gyógyszeres ellátására Kiskeszi, Bajta és Leléd községeknek is. Akarée
