Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-21 / 57. szám

2003. november 21., péntek RÉGIÓ Ftfdiap ( M A I T É M A ; -----­A vidékfejlesztő SAPARD Program A két ország jövőbeni fejlődése és fejlesztési lehetősége­inek szempontjából az egyik legfontosabb feladat az Euró­pai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés. Ez olyan fejlesztési politika kialakítását követeli, amely a kö­zösségi joganyagban megfogalmazott irányelveknek meg­felel. Ennek a feladatnak a része az agrárpolitika, valamint a vidékfejlesztés összefüggéseinek feltérképezése. A csatlakozásra váró országok felkészülésének elősegítése ér­dekében az EL) kormányfői 1999 tavaszán Berlinben tartott csúcsértekezletükön hagyták jó­vá az előcsatlakozási segély- programot, a SAPARD-ot. A SAPARD (Special Acession Programme for Agriculture and Rural Development) egy segély- program a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés számára. A prog­ram nem más, mint az Európai Unió a' csatlakozni kívánó 10 közép- és kelet-európai ország­ban (Bulgária, Cseh Köztársa­ság, Észtország, Lettország, Lit­vánia, Lengyelország, Magyar- ország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén kezde­ményezett, a csatlakozást előké­szítő intézkedéseinek közösségi támogatása, az Európai Mező- gazdasági Orientációs és Ga­rancia Alap (EMOGA) Orientá­ciós Részlegéből finanszírozott támogatások előfutára. A program segítséget nyújt a közösségi jogszabályok átvéte­lében - különös tekintettel az Eu­rópai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszíro­zott, az agrárstruktúra fejlesztését és átalakítását, valamint az integ­rált vidékfejlesztést szolgáló intéz­kedésekre -, hozzájárul a verseny- képes agrárgazdaság kialakításá­hoz, valamint a vidék életképes­ségének növeléséhez. A SAPARD mint „tanulóprogram” a haté­kony pályázati rendszer kialakítá­sára és a végrehajtási folyamat begyakoroltatására is szolgál. A vidék fejlesztése szempontjá­ból megkerülhetetlen feladat a mezőgazdasági termelés haté­konyságának javítása, a megvál­tozott üzem- és tulajdoni szerke­zethez szükséges fejlesztések megvalósítása és a termelési szer­kezet korszerűsítése. A SAPARD- támogatások segítségével el kell érni, hogy az alapanyag termelés­ben és az élelmiszer-feldolgozás­ban bővüljön a minőségi termé­kek aránya, és erősödjön a ter­melők közötti együttműködés. A SAPARD forrásból megva­lósuló fejlesztések a növény- termesztés ágazataihoz kap­csolódó gépbeszerzésekre, a sertés, a baromfi és szarvas- marha ágazathoz kapcsolódó állattartási létesítmények kor­szerűsítésére, a tartástechnoló­gia modernizálására, valamint egyéb gazdasági épületek kor­szerűsítésére (magtárak, takar­mánytárolók) irányulnak. A szociális és egyéb infrastruktu­rális létesítmények, valamint a trágyakezelést és elhelyezést szolgáló eljárások átalakításá­nak hatására ezek a létesítmé­nyek megfelelnek a szigorú környezetvédelmi előírások­nak, a higiéniai feltételeknek, javítják az állatok tartási és el­helyezési követelményeit, ki­elégítve ezzel az Európai Unió haszonállatok tartására vonat­kozó előírásait. A mezőgazdasági és halásza­ti termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztését cél­zó intézkedés az Európai Unió mezőgazdasági termékfeldol­gozására vonatkozó előírások teljesítésére összpontosít, amelynek révén javulnak az élelmisze^biztonság, a környe­zetvédelem és a hulladékgaz­dálkodás feltételei, továbbá a technológia fejlesztése és a ter­mékek minőségi színvonalának emelése a versenyképesség növelését eredményezi. A vidékfejlesztési beruházások a helyi, műszaki infrastruktúra javítását célozzák, a projektek a mezőgazdasági úthálózat fejlesz­tését, a vállalkozások energiael­látását, továbbá a helyi szenny­vízkezelés kiépítését hivatottak szolgálni. Az informatikai, kom­munikációs rendszerek fejleszté­sének keretein belül az informa­tikai csomópontok kialakítása, teleházak, teleposta hálózatok kiépítése a cél. A vidékfejlesztési intézkedések olyan vidéki terüle­tekre érvényesek, ahol a népsű­rűség 120 fő/km2, vagy az alatti. Új fejlesztések 2003 végén várható két új in­tézkedés meghirdetése. A falufej­lesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védel­me és megőrzése, a vidéki tele­püléseken a fenntartható gazdál­kodás feltételeinek megteremté­sét, a kulturális örökség megőr­zését célozza. Ennek célja a kis­települések fejlesztésével és fel­újításával a jövedelemtermelő tevékenységet érintő intézkedé­sek alapfeltételeinek megterem­tése a vidéki térségek népesség- megtartó képességének fokozása érdekében, az épített és termé­szeti környezeti elemek rehabili­tációja, új funkciókkal való meg­töltése, ezáltal a vállalkozási és foglalkoztatási lehetőségek bizto­sítása a helyi népesség számára. A vidékfejlesztés része a helyi adottságoknak megfelelő mező- gazdaságban a minőségi termé­kek előállítása, feldolgozása és értékesítése. A hozzáadott érték növelése, a mezőgazdasági te­vékenységekhez kapcsolódó ki­egészítő tevékenységek és szol­gáltatások (pl. falusi turizmus), illetve a nem mezőgazdasági te­vékenységek (kézműipar, geo­termikus energia hasznosítása) képesek olyan kiegészítő jöve­delemforrásokat teremteni, amelyek biztosítják a vidéki életszínvonal emelkedését. Magyarországon, Komárom- Esztergom megyében a SAPARD programban a gépberuházások­ra, épületfejlesztési beruházások­ra, egyéb gazdasági épületekkel kapcsolatos beruházásokra, me­zőgazdasági vállalkozások beru­házásainak támogatására, a me­zőgazdasági és halászati termé­kek feldolgozásának és marke­tingjének fejlesztésére, valamint a vidéki infrastruktúra fejlesztésére és javítására eddig összesen 42 pályázat érkezett, közel 879 milli­ós támogatást igényelve. Ezek kö­zül nyolc pályázat összesen közel 208 millió forintos támogatásban részesült. A nyertes beruházások összértéke majdnem 478 millió forint volt. Jelenleg 12 pályázó anyaga áll feldolgozás alatt, és ezekben összesen 237 milliós tá­mogatást igényelnek. Szlovákiában, a mezőgazda­ságban az 1990-es években ne­gyedmillió munkahely volt. Ez napjainkra 105 ezerre csökkent. Ez a tendencia tovább folytató­dik, és a megfordításához nyújt­hat alapvető segítséget a SAPARD. Az Európa Bizottság ja­vaslata alapján ennek megfelelő­en 2000-2006 között évi kb. 520 millió eurot osztottak és osztanak szét a csatlakozó országok közt. Az elosztás fő kritériumait a me­zőgazdaságban dolgozók száma, a megművelésre alkalmas földte­rület és az egy lakosra jutó nem­zeti össztermék képezi. Ez alap­ján Szlovákiának a pénzügyi cso­mag 3,52 százaléka, azaz 18,29 millió euro jut. A kiírás értelmé­ben ehhez az állami költségvetés­nek is hozzá kell járulnia 6 millió euroval. Tudni kell, hogy a nem nyereségorientált akciók esetén az EU a költségek 75 százalékát, a vállalkozások esetében pedig a felét állhatja. A SAPARD támo­gatáshoz projektet kell benyújta­ni, amit a kormány és az Európai Bizottság szervei is jóváhagynak. Dél-Szlovákiában kihasznál­hatják a gazdák azt, hogy Ma­gyarországon sokkal több in­formáció szerezhető be. Sok gyakorlati tanács ezen az úton is megszerezhető. Magyarországon a SAPARD programmal kapcsolatban a http://www.sapard.fvm.hu lehet információt beszerezni, vagy a Közép-Dunántúli SAPARD Iroda Veszprémi kirendeltségét lehet hívni a + 36-88-579-860 számon. Szlovákiában a SAPARD-pro- gramnak a http://www.sapard.sk oldalon lehet utána olvasni vagy a +421-2-59266055-es telefon­számon lehet érdeklődni. E- mailt az office@sapard.sk vagy zmilkova@sapard.sk címekre le­het küldeni, és itt nyújtanak bő­vebb felvilágosítást is. A területi nyitrai illetékest a +421-37- 6536-734-es számon, vagy az officenr@sapard.sk e-mail cí­men lehet utolérni. Komárom-Esztergom me­gye délkeleti határánál he­lyezkedik el Uny község. A ré­gészeti leletek arra utalnak, hogy az őskortól lakott hely volt a falu és környéke is. A község első említése 1193- ből való. III. Béla király megerősí­tette a székesfehérvári keresztes konventet a királyné által adomá­nyozott únyi területek birtokjogá­ban. A község a mohácsi csata- vesztés utáni harcokban pusztult el. A XVII. század közepén Eölbey Márton és neje voltak a birtokosok, akik szőlőműveseket telepítettek a faluba. Később Miskey István szerezte meg, aki a török elleni harcokban komoly érdemeket szerzett. Jelentős vi­szályok alakultak ki a XVIII. szá­zad folyamán a katolikus és refor­mátus lakosok között. Számará­nyuk a XIX. századra a reformá­tusok oldalára billent. 1732-ben a római katolikusok, míg 1974-ben a reformátusok építettek templo­mot maguknak. Unyon volt köz­birtokos Kossuth Lajos is, aki 1845-ben lemondott az únyi köz­birtoka utáni nemesi adómentes­ségről. A falu határában jó minő­ségű búza és bor termett. Erdői kiválóak voltak fakitermelésre. A XX. század első felében a gabo­nát saját malmaikban őrölték. Az A Uny I. világháborúban az únyiak is részt vettek, és 35-en áldozták életüket. A világháború után a la­kosság többsége őstermelő ma­radt, mások napszámos munkát vállaltak. Az 1920-as években már többen a bányákban találtak megélhetést maguknak. A keres­kedelmet 2 szatócs üzlet s az 1900-ban alakult Hangya Fo­gyasztási és Értékesítési Szövetke­zet képviselte. A társadalmi élet az egyesületekben zajlott. AII. vi­lágháború harcai többször érin­tették a községet, 1944 karácso­nyától 1945. március 25-ig tartot­tak. A lakosság a gazdálkodás mellett kezdetben a bányákban, majd a budapesti üzemekben ta­lált munkát magának. Még a XIX. század végén meg­alakult az Uny-kirvai Önkéntes Tűzoltó Egyesület, amely csak 1914-ben önállósult. A községi protestánsok megerősödését mu­tatja, hogy létrejött az Únyi Pro­testáns Kör is. A két világháború közt alakult a Levente Egyesület és a Polgári Lövészegylet. 1973-ban Dág néven és szék­hellyel, Úny és Máriahalom át­csatolásával, közös községi ta­nács alakult. 1984-88 között Dorog vonzáskörzetéhez tarto­zott. 1990-ben Úny ismét önál­lóvá vált. Műemlék jellegű épü­lete a reformátusok által késő barokk stílusban emelt temp­lom. Értékes a katolikus temp­lom is, amely középkori alapok­kal rendelkezik. Mivel a község a közbirtokosoké volt, katolikus temetőjében több Esztergom megyei jeles család síremléke, sírköve is megtekinthető. A község napközis óvodája egy vegyes csoporttal működik. Ál­talános iskolája nem önálló, Dág tagiskolájaként csak alsó tagozat van a településen. A községi élet eseményei az isko­la tornatermében zajlanak, va­lamint a Polgármesteri Hivatal épületében, ahol külön bejárat­tal működik az idősek klubja. A község polgármestere Pósfai József, alpolgármestere Hajdárné Molnár Elvira. Lako­sainak száma 646 fő. gk MIK diáknap Pozsonyban A Magyar Ifjúsági Közösség november 18-án diáknapot szervezett a pozsonyi Csema- dok nagytermében. A prog­ram délután 16 órakor kez­dődött „Diákigazolványok a módosított kedvezménytör­vény tükrében” című elő­adással. 17 órakor baráti be­szélgetést folytathattak a résztvevők a hegymászókkal, majd 19 órakor koncertet adott Cseh Tamás. Országos bejegyzéssel a MIK 1998-ban alakult Galántán 21 fia­tal részvételével. Elnöke Zupko Ta­más, alelnöke Neszméri Csilla. Je­lenleg 2300 tagja van, és 40 alap­szervezettel működik együtt. Az ide tartozó alapszervezetek közül érde­mes megemlíteni a régiónkba tar­tozó Búcsi Ifjúsági Klubot (BÚCS) vagy például az Érsekkétyi MIK Alapszervezetet (MÁKSZEM). Megalakulása előtt a különfé­le ifjúsági szervezetek egymástól elszigetelten működtek. Ez a szervezet az ifjúság minden ré­tegét, az értelmiséget, munká­sokat és diákokat is összefogja, segíti munkájukat és regionális jellegű rendezvényeket szervez. A Magyar Ifjúsági Közösség olyan önkéntes személyek cso­portosulásával jött létre, akiknek érdeke a Szlovákiában élő ma­gyar nemzetiségű fiatalok társa­dalmi helyzetének felvirágoztatá­sa. Ennek érdekében főleg a kul­túra, a történelem, a politika, a turizmus, a sport, a környezetvé­delem és az anyanyelvi képzés te­rületén fejtik ki tevékenységüket. A MIK együttműködik más szervezetekkel, így például a Di­ákhálózattal is. Mindkettő célja a felvidéki magyar fiatalság érdek- védelme. Együttműködési meg­állapodás köti a Kempelen Far­kas Társasághoz, a szlovákiai doktorandusok szervezetéhez is. A keddi diáknap immár a soka­dik találkozónak számított, hiszen mint ifjúsági szervezet számos ren­dezvényt tudhat maga mögött, amelyekre híres vendégeket, elő­adókat hívtak meg. Czm Dr. Csömör Sándor az új jegyző- Esztergom ­A királyi város képviselő­testülete november havi rendes ülésének első napi­rendjén a város új jegyzőjé­nek a kinevezése volt. A pályázókat zárt ülésen hallgatta meg a testület, majd dr. Csömör Sándort választotta Esztergom új jegyzőjévé, akitől megtudtuk, hogy Budapesten lakik, és 10 éves önkormány­zati vezetői gyakorlata van. A jegyzői kinevezés után zártülésen tárgyalták a lakás- fenntartási támogatás elutasí­tása ellen benyújtott fellebbe­zéseket, és az északi kanonok­sori épületegyüttes 1. és II. traktusának generál-kivitele­zésben történő átalakítására vonatkozó vállalkozási szerző­dés módosítását. Lapzártakor a testületi ülés még tartott. Több, mint harminc napirendet tárgyaltak a képviselők. Töb­bek között a helyi járatok útvo­nalainak új menetrendjét, a távhőszolgáltatás jövő évi árát, és előterjesztés készült a Fürdő Szálló kisajátításáról is, ame­lyekről holnapi számunkban ol­vashatnak. m.ó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom