Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-08 / 48. szám
Ftfálap 2003. november 8., szombat ______5. RÉ GIÓ Határ-eset Árpást Károly írás Közel hét éve járok át az Esztergom-Párkány közötti határátkelőn. Mostanában egyre egyszerűbb eljutnom barátaimhoz, ismerőseimhez. Örülök, hogy már nem kell hosszú perceket várni az átkelésnél, ha autóval megyek is, gyorsan el tudom intézni a procedúrát. Vannak kicsit mogorvább dolgozók a határon, volt már velük dolgom, de ami csütörtök este fél kilenckor történt, az már több volt, mint kellemetlen. Olyan vámvizsgálatnak voltunk elszenvedői a kollégámmal, amilyenben még nem volt részünk. Addig rendben is volna, hogy átvizsgálják az autót, hiszen ez a dolguk. Viszont a stílus, ahogy a magyar vámos „úriember" beszélt velünk, felháborító. Dirigált és utasított. Sehol egy kérem, vagy egy legyen szíves. Csak Nyissa ki!. Vegye ki!, Pakolja ki! és több, ehhez hasonló parancs hangzott el. Hidegvérrel tettünk eleget a „kéréseknek”, és válaszoltunk az udvariasnak éppen nem nevezhető, de egyenruhájának tekintélyét túlzottan is kihasználó honfitársnak. Kipakoltatta a zsebeinket, majd egy laza motozás is lezajlott. Persze sem csempészárut, sem fegyvert nem talált. Mégis úgy éreztük, úgy kellett, hogy érezzük, hogy aljas bűnözőként kezel minket. Szinte minden pillanatban a filmekből ismert klasszikus mondatrá vártunk: Álljanak áfáihoz, széttett lábakkal, kezeket a falra! Úgy kutatott a tárcánkban, a zsebünkben és az autóban, mintha mi követnénk el az évszázad csempész-bűncselekményét. Hogy mit keresett és miért kellett így viselkednie? Azt talán csak ő tudja, hiszen a kollégája útleveleinket szorongatva csak nézője volt az eseményeknek. Már fél év sincs hátra az Európai Uniós csatlakozásig, és akkor az ilyen kedves uraknak, mint a mi vámosunknak, csak hűlt helye lesz ezen a határátkelőn. Megszűnik a vámellenőrzés. A tüzetes és macerás vizsgálat befejeződött, a „kedves vámos úr” elnézést sem kért a viselkedéséből fakadó kellemetlenségért, mindössze egy jó utat szópárt bökött felénk. Elhagytuk a határt, rágyújtottunk, és azt gondoltuk, jövő év május 1-jétől majd mi is csak ennyit mondunk az arrogáns vámosnak: Jó utak1 A mindkét part jelképének számító, 1822 és 1869 között épült monumentális székesegyház történetéről olvasóink nyilván jól tájékozottak, néhány apró érdekesség azonban talán elkerülhette figyelmüket. Európa harmadik legnagyobb templomának belmagassága 71,5 méter, a kupolában lévő feliratok betűi két méter magasak. A kupola tetején magasodó kereszt magassága 7,5 méter, az alatta lévő gömb pedig 2,5 méteres. Az épület titkai közé tartozik az, hogy ebben a gömbben egy kis megfigyelőállást alakítottak ki, amely máig szabadon megtekinthető. További érdekesség az a csapóajtó, amely a bazilika kupolájában található, és remek kilátás nyűik belőle felülről a templom belsejébe. Fontos tudnivaló az is, hogy a bazilika felszentelésére írt Esztergomi misét Liszt Ferenc, nemzetünk kiváló zeneszerzője írta. A bazilika titkai Kép és szöveg: Bukovics Krisztián Bajor Ágost Esztergoma Csütörtök délután került sor a Városháza dísztermében annak a kiállításnak a megnyitójára, amely Bajor-Bayer Ágost esztergomi festő- és grafikus- művész azon alkotásait tárja az érdeklődők elé, amelyeket eddig az esztergomi polgárok az otthonaikban őriztek. A kiállítást megnyitó Koditek Pál, az Esztergom Barátainak Egyesüle elnöke elmondta, hogy ez az alkalom nem csupán egy egyszerű kiállításmegnyitó ünnep. Most ünnepli ugyanis a hajdani Sétahelyszépítő Egylet eszmei jogutódjaként 1983-ban létre- jöttEsztergom Barátainak Egyesülete fennállásának 20. évfordulóját. A Bajor Ágost-alkotások mellett az érdeklődők megtekinthetik a húszéves egyesület életét bemutató kiállítást. Koditek Pál köszönetét mondott a Balassa Bálint Múzeumnak, valamint Szabó Bernadettnek azért, hogy áldozatos munkájuknak köszönhetően létrejöhetett ez a kiállítás, egyúttal az összes jelenlévőt meginvitálta az egyesület péntek délutáni nyilvános közgyűlésére is. A kiállítás szakmai megnyitására az ELTE professzorasszonyát, Prokopp Máriát kérte fel. A professzorasszony valóságos művészettörténeti kiselőadást rögtönzött a kiállítás megnyitójára érkezett népes közönségnek. Előadásában felvázolta Bajor Ágost életének főbb történéseit, különös tekintettel azokra a momentumokra, amelyek valamilyen módon befolyásolták a művész alkotói stílusát, technikáját. A 15 esztergomi polgár által a kiállítás rendelkezésére bocsátott alkotásokról szóló szakmai beszámolója megfelelő hátteret biztosított mindenki számára a' képek mondanivalójának és világának az értelmezéséhez. Prokopp Mária úgy vélte, hogy Bajör- Bayer Ágost neve és munkássága eddig méltatlanul háttérbe szorult a hazai művészettörténetben, és a legfőbb ideje ezen változtatni. Bukovics Krisztián Minőségfejlesztés az óvodában Régészeti leletek Táton Hetek óta folyik az ásatás Táton, a rövid út területén. Szeptember 15-től dolgoznak a régészek a táti szigetek mentén a Duna irányában. Kövecses Etelka őskoros régész és Merczi Mónika római koros régész kérésünkre elmondta, hogy egy római kori település, földig égett épületei lehettek itt régen. A leletanyagok II. és III. századból való kézzel formált, festett, sárga színű kerámiák, valamint egy-két üvegtöredék. Vannak bronzleleteik, amelyek szintén a II. századra utalnak, ugyanúgy, mint az orsógombok, gyöngyszemek, sőt még egy dobókocka is van a feltárt tárgyak között, mindezek az egykoron végzett női tevékenységekre utalnak. Ebből arra következtetnek, hogy itt régen egy nagyobb méretű építmény lehetett. A feltételezés az volt, hogy egy katonai terület volt, de a szorgos kutatók polgári település nyomait tárták fel. „Most ennek a dombnak a szélén vagyunk, és északról egy mocsár zár le bennünket. Valószínűleg kör alakban körbevette a mocsár ezt a települést. Mi ennek az észak-keleti részét tárjuk most fel” - mondták a kutatók. Félig földbe mélyített házak voltak itt, amelyeknek valószínűleg sárfalazata volt, és ezt kiegészítette a váz. Lehetséges, hogy a tető elkészítéséhez is olyan anyagot használtak, ami aztán később elpusztult. A sárfal omladékát és földbe mélyített részét találtuk meg ezeknek az építményeknek. A települések kora 1700, 1800 év, ezek a részek már régen elpusztultak. Gazdálkodásra utalnak a vasszerszámok, a vasdarabok és a sok tenyésztett kisállatcsont is. A régészek elmondták, hogy egy készülő, új út miatt történik ez a megelőző feltárás. A leletek sorsáról érdeklődve megtudtuk, hogy az objektumok sajnos betemetésre kerülnek, mert az állagmegóvás elég drága dolog. Az viszont jó hír, hogy a Balassa Múzeumba szállítják, ahol tisztítják, mossák, válogatják a műkincseket, és a régészet iránt érdeklődők mindezeket ott megtekinthetik, k.á. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban került sor november 6-án az IIASA-Shiba Díj kiosztására. Magyarországon a minőségfejlesztés terén elért kiemelkedő eredményeként 1989 óta kapják ezt a dijat. A díj adományozója Shoji Shiba japán professzor, valamint a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (HASA) igazgatója és az ipari miniszter által létrehozott IIASA-SHIBA Alapítvány a Minőségfejlesztésért. Az ipari, egészségügyi, szolgáltatási, közigazgatási és oktatási kategóriákban várták az egyéni és csoportos pályázatokat. Az esztergomi Honvéd utcai Óvoda pályaművét az írásos elemzés után helyszíni szemlével is elemezték a pályázat bírái. Az óvoda Budapesten szóban is beszámolt a minőségfejlesztés terén elért hároméves eredményéről. Az elvégzett munka hivatalos elismerése az óvodának átnyújtott oklevél. Esztergom város Honvéd utcai Óvodája kiemelkedő minőségfejlesztő munkájáért részesült elismerésben. ák Elnapolt csatlakozás az Eurórégióhoz Dorog Térségi Társulás A Dorog Térségi Társulás csütörtöki ülését Tittmann János dorogi polgármester egyéb elfoglaltsága miatt, a társulás alelnöke Bérces József Csolnok polgármestere vezette le. A tizenöt település (Anna- völgy, Bajna, Csolnok, Dág, Dorog, Epöl, Kesztölc, Leányvár, Máriahalom, Nagysáp, Piliscsév, Sárisáp, Tokod, Tokodaltáró, Uny) képviselője az ülésen megvitatta a dorogi székhelyű Vermes és Benda Bt. által készített programra az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségtől érkezett szakmai állásfoglalást. A program a térség környezetvédelméről szól, amelyben az állásfoglalás miatt változásokat kellett végrehajtani. A felügyelőség az elküldött anyagban jelezte, hogy a térségi környezetvédelmi elképzelések tizennégy településre vonatkoznak. Az érintett településeken a levegő minőségét a közlekedésből, a fűtésből adódó szennyező anyagok befolyásolják a legjelentősebben, mivel ipar nincs a tizennégy faluban. Dorogról, mint iparral rendelkező városról éppen ezért külön környezetvédelmi program készül. A környezetvédelmi program szerint ajánlott a gázbekötések folyamatának további növelése, valamint a közutak felújítása. Fontosnak ítélték az utak pormentesítését is. A program szerint érdemes lenne a Dorogot elkerülő új útra terelni a nehézgépjárművek forgalmát, így lehetne mentesíteni a településeket, és jelentősen csökkenteni a falvak zajterhelését. Fontos szempont a környezetvédelemben annak feltárása is, hogy az egyes településeken milyen mértékű a szilárd hulladékok elhelyezése. Kiemelték, hogy Unyon és Máriahalmon nincs közcsatorna, így a folyékony hulladék mennyisége és ennek kezelése még további adatgyűjtést igényel. A Dorog Térségi Társulás ülésén elnapolták az Ister-Granum Eurorégióhoz való csatlakozás kérdését. Ennek oka, hogy további tájékoztatást kérnek még a csatlakozás lehetőségeiről. Fontos információ részükre, hogy, ha a települések már fizetnek tagdíjat, akkor a társulás tagjaként újra kell-e fizetniük az eurorégió részére is. akaree Csoda történt a magyar iskolában- Köbölkút Nem mindennapi látvány fogadta november 3-án, reggel a köbölkúti Stampay János Alapiskola diákjait. A máskor virágokkal díszített előcsarnok most zsúfolásig megtelt iskolai felszerelésekkel. Az iskola igazgatósába nemrég kapcsolatot létesített Wennesz Lászlóval, aki alapítója és egyben elnöke a stockholmi székhelyű Svéd - Magyar Segélyszervezetnek. Ez a svéd in tézmény iskolapado kát, székeket, íróasztalokat, irodabútorokat, ülőgarnitúrákat és számos más berendezést ajándékozott az iskolának. Ha számba vesszük, hogy Szlovákia iskolái óriási pénzügyi gondokkal küszködnek, az épületek fenntartása sincs bebiztosítva, akkor bátran állíthatjuk, hogy ezt az adományt az iskola „csodaként” fogadta. Segítségével felújíthattuk 5 tanterem szinte használhatatlan bútorzatát, irodabútorokat cserélhettünk, és végre méltó asztalokra kerültek • jz iskola számítógépei is. Mindemellett kis Ä\ beszélgetősarkokat alakíthattunk ki a gyerekek számára az V iskola folyosóin. Ami fontos, hogy a gyerekek valóban érezték a jószándékot, a feléjük irányuló szeretetet. Jó érzés tapasztalni, hogy Európa északi államában is élnek olyan magyar emberek, akik önzetlenül készek segíteni rászoruló honfitársaikon. Géri Valéria
