Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-07 / 47. szám
2 2003. november 7, péntek BAL PART SZLOVÁKIA A kormányfő ma Szlovéniába utazott Mikulás Dzurinda miniszterelnök ma kétnapos hivatalos látogatásra utazik Szlovéniába. A látogatás célja, hogy részt vegyen a CEFTA (Közép-európai Szabadkereskedelmi megállapodás) országok miniszterelnökeinek találkozóján, amelyet a Ljubljanától északnyugatra fekvő Kranj melletti Brdo várában rendeznek meg. Mikulás Dzurinda szlovéniai tartózkodása során Potrozsban holnap nem hivatalosan találkozik Anton Rop szlovén kormányfővel. Tekintettel az EU-csatlakozásra, a CEFTA országok (Szlovénia, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) miniszterelnökei megvitatják a szerveződés további jövőjét, és a három ország (Románia, Bulgária és Horvátország) EU-s integrálódási szándékát. A Közép-európai Szabadkereskedelmi megállapodást 1992. december 21-én a lengyelországi Krakkóban írták alá azzal a céllal, hogy fokozatosan liberalizálják a kölcsönös gazdasági kapcsolatokat és felszámolják a kereskedelmet gátló akadályokat. A CEFTA jelenleg nyolc országot tömörít: Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot, Magyarországot, Szlovéniát (1996-ban csatlakoztak a CEFTÄ- hoz), 1997-ben társult Romániát, Bulgáriát (1999) és Horvátországot (2003 márciusa óta tagja a CEFTA-nak). Drágul a síelés Tavalyhoz képest a sífelvonók tulajdonosai 10-15 százalékkal emelik a jegyek árát. Az áremelést a hozzáadott érték-adó és elektromos áram növekedésével, valamint a beruházásokkal magyarázzák. A karácsonyi szünetben a Csorba-tónál egy egynapos felnőtt jegy 690, az Ala- csony-Tátrában található Jasná síparadicsomban 780, a Donovalyn 640, a Rózsahegy melletti Maiina Brdon 650 koronába fog kerülni. A gyermekjegyek mintegy 30 százalékkal kevesebbe kerülnek. Karácsony után 15-20 százalékkal alacsonyabb jegyárakra számíthatunk. Szlovákiában körülbelül ezer sífelvonó és 20 libegő áll a sízők rendelkezésére, amelyek 20 nemzetközi, 40 nemzeti és regionális jelentőségű, valamint 250 kisebb helyi síközpontban találhatók. Csaknem 80 helyen, 150 kilométeres szakaszon műhóval is tudják javítani a sípályák minőségét. Ennek köszönhetően Szlovákiában 130-160 napig tart a síszezon. 24,6 millió koronás segély Iraknak Szlovákia 24,6 millió korona értékben, 250 tonna tejport vásárolt Irak megsegítésére. Az ország történetében eddig ez a legnagyobb élelmiszer segélyszállítmány, amelyet az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) keretén belül juttatnak el a háború sújtotta országba. Az ENSZ Világélelmezési Programja nevében Mia Turner üdvözölte a szlovák adományt. Az Irak elleni hadműveletek megkezdése óta a legnagyobb humanitárius szervezet hozzávetőleg 1,7 millió tonna élelmiszert szállított Irakba. Egyébként a WFP a világ 82 országában élő, zömében 72 millió menekült számára juttat el élelmiszereket. Az ír miniszterelnök Szlovákiában Tegnap Bertie Aherna ír kormányfő egynapos hivatalos látogatáson vett részt Szlovákiában. 2004 első félévére ugyanis Írország kapja az EU elnöki posztját, és ezzel kapcsolatban az ír kormányelnök sorra látogatja a csatlakozó országokat, hogy első kézből tájékozódjon a felkészülés szintjéről. Bertie Aherna találkozott Mikulás Dzurindával, aki beszámolt neki Szlovákia felkészültségéről és az országban uralkodó állapotokról. A két kormányfő találkozóján szóba került az EU jövője, biztonságpolitikája, valamint Szlovákia és Írország közötti gazdasági kapcsolatok elmélyítésének lehetősége. A Szlovák Köztársaság megalakulása óta az ír miniszterelnök tegnap járt először Szlovákiában. A parlament szerdán elfogadta a közigazgatásról szóló jogszabályt 76 képviselő voksolt a törvény elfogadása mellett, az ellenzék nem vett részt a szavazáson. A jogszabály értelmében a 79 járási hivatal megszűnése után nyolc kerületi és 50 körzeti hivatalt alakítanak ki. Az ötven körzeti hivatal között Párkány is szerepel. Ezen kívül 64 kihelyezett irodát hoznak létre (szükség esetén ezeket 121-re bővíthetik), amelyek a körzeti hivatalok munkáját hivatottak segíteni. A jelenlegi járási hivatalok több minisztérium hatáskörébe tartozó feladatot látnak el, az új közigazgatási törvény szerint minden minisztérium kialakítja saját, speciális hivatalait. A jogszabály hatályba lépésével a jelenleg hatályos integrált modellt egy decentralizált államigazgatási rendszert váltja feí, amelynek segítségével mintegy 3000-3100 munkahely szűnik meg (13 000 ezerről 9 900-re csökken a hivatalnokok száma) és évente hozzávetőleg 750 millió koronát takarítanak meg. Ipolysági átkelőnél helyreállt a régi rend Jelöltek és önjelöltek az államfői posztra (folytatás az 1. oldalról) Az írói, énekesi és amatőr fil- mesi ambíciókat is dédelgető, 69 éves Schuster volt már főpolgármestertől kezdve nagyköveten át parlamenti képviselőig sok minden, bírálói szerint eddig mindenütt jobban megállta a helyét, mint az államfői poszton, sokan szemére vetik kommunista múltját is. Brigita Schmögnerová egykori pénzügyminiszter egyszer már megmérettette magát a köztársasági elnöki posztért vívott versenyben, így az ő indulására is számítani lehet. Jelölése esetén jelenleg a szavazatok 8,7 százalékát tudhatná magáénak. Nyilatkozatában Schmögnerová mindenesetre óvatosan fogalmazott, szerinte még korai lenne elmondania, fontolgatja-e az indulását. Frantisek Miklosko KDH-s képviselő a kereszténydemokraták hivatalos jelöltje. Elemzők szerint nehéz őt elképzelni köz- társasági elnökként. A közvélemény-kutatások tanúsága szerint ezzel így vannak a potenciális választópolgárok is, hiszen mindössze 6ff százalékuk szavazna rá. Lubo Románt, Pozsony megyei közgyűlésének elnökét az ANO jelöli az államfői posztra. Az egykori színész, rendező, pedagógus és képviselő egy nyilatkozatában elmondta, tisztában van vele, hogy erős ellenfelei lesznek, ennek ellenére számít rá, hogy tovább jut az elnökválasztás második fordulójába, és sokan fogják támogatni. Az optimizmusra szüksége is lesz, mert jelenleg a megkérdezetteknek mindössze 6,1 százaléka szavazna rá. Hónapok óta rebesgetik Szlovákia volt washingtoni nagykövete, Martin Bútora jelölését is. Ha eldöntené, hogy megpályázza az elnöki posztot, a szociológusból lett diplomata a szavazatok 5,6 százalékát zsebelhetné be. Václav Havel egykori tanácsadójára a szlovákiai magyar választók szavaznának a legnagyobb számban, és nem csak azért, mert ő is tud magyarul: Bútorának nem csekély^ér- deme volt abban, hogy a bársonyos forradalom után a Független Magyar Kezdeményezés (FMK) is kormánytényező lett Csehszlovákiában. És most néhány szó a „futnak még” kategóriás versenyzőkről. Mikulás Horváthot öt roma párt jelöli az elnöki posztra, az ő esélyei és népszerűsége nem mérhető. Hivatalos, ám független elnökjelölt a szintén ismeretlen Alena Schoppertová, akiről csak annyit lehet tudni, hogy nyelvtudós és képzőművész. Függetlenként méretteti meg magát Stanislav Bernát, Turócszent- márton polgármestere és két idegenbe szakadt szlovák - Július Kubík Svájcból és Vojtech Czobor Németországból. A jelenlegi köztársasági elnök, Rudolf Schuster megbízatása 2004. június 15-én jár le, utódját kétfordulós, közvetlen voksolás során, legtöbb két egymást követő időszakra választja meg Szlovákia lakossága az április 3-i első és az április 17-i második fordulóban. Q) „Abban az esetben, ha az állam a többi szubjektumhoz hasonlóan rendesen fizetne, nem kellene az egészségügy eladósodásáról beszélni” - állította újságírók előtt Marán Boca, a Szlovák Orvosi Kamara elnökségének tagja. Egyben méltatta a közhasznú társaságokként működő egészségbiztosítók kedvezőtlen helyzetét és e helyzet javítására tett javaslatot. A közhasznú társaság általában nullszaldóval gazdálkodik, de ez nem vonatkozik a szlovákiai biztosítókra, amelyek hiányt-hi- ányra halmoznak fel. A tárca szeretné, ha a biztosítók kereskedelmi tevékenységet folytató, profitorientált részvénytársasáAz egészségügy adósságáért az állam felel „A biztosító társaságok legnagyobb adósa az állam. 1996 óta évente 10-12 milliárd koronával rövidíti meg őket, közvetve pedig az egészségügyet.” gokká alakulnának át. A költségvetésből az egészségügyi ellátásra nem különítenek el elegendő pénzösszeget, és ez okozza az áthidalhatatlan szakadékot az egészségügyi ellátás szükségletei és a rendelkezésre álló pénzforrások között. Boca szerint az egyik megoldás az lenne, ha az állam a többi szubjektumhoz hasonlóan fizetne. Az egészségügyi ellátásra az alkalmazott tíz, a munkaadó négy százalékot, vagyis összesen 14 százalékot fizet. Az Egészségügyi Tárca viszont pénzhiányra hivatkozva hasonlóan, mint most 14 helyett továbbra is négy százalékos állami hozzájárulással számol. „Az alkotmány szerint minden állampolgárnak joga van az egészségügyi ellátásra, ezért az államnak kutya kötelessége, hogy a problémát orvosolja” - nyilatkozta Boca Az egészségbiztosítók pénzügyi helyzetével szorosan összefügg a gyógyszertárakban kialakult riasztó helyzet. Jelenleg úgy fest, hogy a patikusok zöme teljes áron nem fogja árulni portékáját. Inkább a másik, szintén szélsőséges megoldást választják - gyógyszerhiány miatt nem nyitják ki a gyógyszertárakat. Az alsó-kubíni járás gyógyszerészei már jelezték, hogy hétfőtől a patikákat ideiglenesen zárva tartják. A csaccai járásban szintén mérlegelik ezt, a betegek számárra kellemetlen lehetőséget. A legnagyobb gyógyszerhiány - amely főként a szív- és cukorbetegeket, valamint az asztmában szenvedőket veszélyezteti - Liptó térségében mutatkozik. Oravetz Ferenc A főügyészjelölt még nem adta vissza képviselői megbízatását Miroslav Abelovsky (korábban HZDS, most Népi Unió) bár jelezte, hogy a főügyészi poszt megpályázása végett visszaadja képviselői mandátumát, még mindig a parlament képviselője. November 14-éig van ideje lemondani. A politikus támogatásáról sem az ellenzék, sem a kormány nem nyilatkozott. Meciar szintén hallgat, állítólag politikai partnereivel akar tárgyalni. Kijelentette, hogy előnyben részesíti a pártok közötti megegyezést. Abelovskyn kívül más jelölt neve egyelőre nem merült fel. Az önjelölt, állítása szerint élvezi mind a koalíciós partnerek, mind az ellenzék bizalmát. Ezt cáfolni látszik Dániel Lipsic kijelentése, aki szerint a jelölt alkalmatlan az ügyészi állás betöltésére - a honatya a parlamentben egyetlen „maffiaellenes” törvényt sem szavazott meg. A szlovák politikai spektrum bonyolultságára való tekintettel már most feltételezhető, hogy a főügyész megválasztásához szükséges konszenzus kialakítása nem lesz egyszerű feladat. Könnyem megismétlődhet a Ján Mojzis után megüresedett Nemzetbiztonsági Hivatal igazgatójának megválasztása körül kialakult helyzet. Abelovsky parlamenti mandátumának visszaadása után - mivel a HZDS színeiben jutott a parlamentbe - Meciar pártja állíthat helyette parlamenti képviselőt. A HZDS minden bizonynyal Ján Cupert, vagy Katarina Tóthovát fogja jelölni. o.f. Jövőre valószínűleg Petőfi szobrot avatnak Rimaszombatban A pár napja Ipolyságon áthaladó jogellenesen lezárt E 77-es út szerdától ismét nyitva áll a teherforgalom előtt. Az illetékes járási szervek utasítására a forgalomelterelő jelzőtáblákat letakarták, és ezzel helyreállt a régi forgalmi rend. A tehergépkocsik szerda reggel óta a megszokott útvonalon közelíthetik meg a határátkelőhelyet. Szerda reggelig az „ideiglenes” elterelés következtében több ka- mionos inkább a Tótgyarmat - Balassagyarmat átkelőt választotta, így ennek leterheltsége érezhetően megnőtt. Feltételezhető, hogy a jogellenes útlezárás miatt a járási rendőrparancsnokság vagy a nyitrai kerületi hivatal eljárást kezdeményez az ipolysági városi hivatal ellen. Összeállította: Oravetz Ferenc Minden bizonnyal Rimaszombatban áll majd Izsó Miklós Petőfi Sándort ábrázoló szobra, amelyet 1882- ben eredetileg Budapesten akartak felállítani. Izsó Miklós több szobortervet is készített, de időközben elhunyt, és így tervét nem tudta megvalósítani. Végül Huszár Adolf Petőfi-szobra került a budapesti Március 15. térre. Mivel Izsó Miklós több szállal kötődött a városhoz, a Petőfi-szobor tervei közül három életnagyságú gipszmintát adományozott a városnak, amelyet a Gömör- kishonti Múzeum azóta is őriz. B. Kovács István rimaszombati muzeológus, történész az MTI pozsonyi tudósítójának szerdán közölte, hogy Izsó Miklós Petőfit ábrázoló életnagyságú szobrát 2004. március 15-én szeretnék a rimaszombati Tompa Mihály Gimnázium előtti díszkertben felállítani. A néhány hónapja létrejött szoborbizottság időközben adakozásra szólított fel, mert a költségek mindenképpen meghaladják majd az egymillió koronát. Az Illyés Közalapítvány rögtön 700 ezer forintot ajánlott fel erre a célra, a szlovákiai és magyarországi magánszemélyek, polgári társaságok és ön- kormányzatok is jelezték, hogy segíteni szeretnék a nemes szándék megvalósulását. A gipszszoborról rövidesen műanyag másolat, majd öntőminta készül, és ennek felhasználásával Magyarországon öntik ki a bronzszobrot. Felavatására a magyar és a szlovák államfőt is Rimaszombatba várják. o.f.
