Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-10-29 / 40. szám
2 2003. október 29, szerda BAL PART WdTap SZLOVÁKIA Meciar egyelőre nem akar államfő lenni Vladimír Meciar a HZDS elnöke egyelőre nem jelölteti magát a köztársasági elnöki posztra. Trencsénben a helyi újságírókkal közölte, hogy a párt vezetése megpróbál valaki mást találni helyette. „Abban az esetben, ha ma kellene döntenem, nem vállalnám. Az elkövetkező négy hónapban majd meglátjuk, hogy miképpen alakulnak a dolgok" - mondta Meciar. Megjegyezte, hogy már régóta politizál, és ezzel kapcsolatban nagyon rosszak a tapasztalatai. Szerinte a jelenlegi helyzetben, amikor az ember tudja, mi vár rá, ötször meggondolja magát, hogy felkínálja-e szolgálatait. Megszegték a Hippokratészi esküt Nagyszombatban Rudolf Zajac egészségügyi miniszter azonnali hatállyal leváltotta Rynald Simanskyt, a nagyszombati kórház igazgatóját. Az ok egy 61 éves hajléktalan halála, akinek gyógykezelését a kórház alkalmazottai megtagadták. Zajac korábban megígérte, hogy a halálesetet kivizsgálja, és megteszik a szükséges intézkedéseket. Október 21-én a miniszter kijelentette: „a törvény szerint a hajléktalanra is vonatkozik az egészség- ügyi biztosítás, és ugyanolyan jogokat élvez, mint a leggazdagabb emberek.” Egyúttal elmarasztalta a nagyszombati orvosok magatartását is. Az elhunyt hajléktalan halála előtt néhány nappal hiába próbált orvosi segítséget kérni. Állítólag megfelelő okmányok hiányában elutasították őt. A tragikus esetet a rendőrség is vizsgálja. Az aszálykárokért összesen 400 milliót fizetnek ki Az aszálykárok enyhítésére a kormány által jóváhagyott 400 millió korona már a Földművelésügyi Minisztérium számláján van. A pénz szétosztásával azonban még néhány napig várni kell, mert a Pénzügyminisztérium nem dolgozta ki az elosztásra vonatkozó irányelveket. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter szerint a gazdák veszteségük függvényében fogják kapni a támogatást. Az idei aszálykárokat eredetileg kétmilliárd koronára becsülték, de később 20 százalékkal, 1,7 milliárdra csökkentették. A jóváhagyott 400 millió korona csupán töredéke a valós károknak. Rusko szorgalmazza a Mohi erőmű befejezését Pavol Rusko gazdasági miniszter a koalíciós partnereknek javasolja a mohi atomerőmű 3-as és 4-es blokkjának befejezését. „E célból rövid időn belül hatástanulmányt kellene kidolgozni, amelyben egyértelműen alátámasztanák az építkezés befejezésének előnyeit. Politikai egyezségre van szükség, hogy kiválasszák a megfelelő intézményt, amelyet megbíznának a tanulmány elkészítésével” - fogalmazott Rusko az újságírók előtt. A Gazdasági Minisztérium által 2000-ben kidolgozott tanulmány szerint a két blokk befejezése nem gazdaságos. Az építkezés megszakítása óta évente hozzávetőleg 100 millió koronát költenek a már telepített berendezések megóvására. Az említett tanulmány szerint a Mohi erőmű végleges megépítésére 42,5 milliárd koronára lenne szükség. Hatásos a papírrendőr Néhány hónapja egy papírból készített rendőrt helyeztek Aranyosmarót legveszélyesebb útszakaszának szélén. Az elmúlt két évben gyakran közlekedési baleset színhelye volt ez a leterhelt szakasz és két halálos baleset is történt. A papírrendőr kihelyezése óta viszont helyszínelésre egyetlen egyszer sem kellett kihívni a rendőröket. „A volt Calex melletti széles úton a gépjárművezetők eddig előszeretettel száguldoztak, s rendszerint túllépték a megengedett sebességet. A makett kihelyezése után meggyőződhettünk róla, hogy a papírrendőrt megpillantva ösztönösen lelassítottak. Valóban bajmegelőző, hasznos szerepe van a segédeszköznek”- fogalmazott a Nyitrai Közlekedésrendészet igazgatója, Stefan Gálik. 71 ezer hektárnyi parlagnak feltüntetett területet vizsgának fölül Idén mintegy 71 ezer műveletlen földterületet húzott ki a Földművelésügyi Minisztérium a támogatott földek listájáról. Ez a tárcának körülbelül 100 millió korona megtakarítást jelent. A kihúzott parcellák közül 58 800 hektár erdő, amelyet a tulajdonosok mező- gazdasági területként tüntettek fel. A maradék 12 100 hektárnyi parlagra ellenőrzés derített fényt. A legtöbb visszaélés Léva és Svidník környékén történt. Míg Léva térségében 1920 hektárra, a Svidníkhez tartozó régióban 2500 hektárnyi területre próbáltak jogtalanul állami támogatáshoz jutni. Összeállította: Oravetz Ferenc Januártól egyenadó lesz Szlovákiában Jövő januártól megszűnnek Szlovákiában az adósávok, és bevezetik az egyenadót. A törvényhozás tegnap késő délután elfogadta a 19 százalékos jövedelemadóról és a 19 százalékos társasági adóról szóló törvényt. Az új évtől tehát megszűnnek az eddig érvényben lévő, 10 és 38 százalék közötti adósávok, és a jövedelme nagyságától függetlenül minden természetes személy egységesen 19 százalékos adót fizet majd. A vállalatok nyereségadója, amely eddig 25 százalékos volt, januártól egységesen 19 százalékra csökken. A törvény parlamenti tárgyalásakor Jozef Mikus, a kormánypárti SDKÚ képviselője indítványozta, hogy az átalányadót fizető kisvállalkozók ne forgalmuk egynegyedét, hanem 60 százalékát írhassák le kiadások gyanánt. © Eladják a félkész Nemzeti Színházat? fotók: Hídlap Az óriási méretű félkész épület eladásáról szóló kormánydöntés nem várt felháborodást váltott ki a közvéleményben. Az ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak, a nemzetiek gyűjtést terveznek. Nyilván e nyomás hatására Ivan Miklós pénzügyminiszter meghátrált és megígérte, hogy az eladás helyett megpróbálnak valami más megoldást találni. Ettől függetlenül a szakemberek azt állítják, hogy az építkezésbe ölt óriási pénzösszeg ellenére a tervezett színházat elrontották. Befejezése esetén ráadásul évtizedeken keresztül továbbra is nyelné a pénzt. Olyan terhet jelentene, amelyet a szlovák kultúra költségvetése egyszerűen nem tudna elviselni. A befejezetlen épület egy óriási monstrum, túlméretezett csarnokokkal, széles és kusza folyosórendszerrel, kihasználatlan helyiségekkel. Az építkezés befejezéséhez még 900 millió koronára lenne szükség. A kormányt és a nyilvánosságot már évek óta optimista hangvételű biztosítékokkal ámítják azt állítva, hogy ez lesz az utolsó állami támogatás, a színház befejezéséhez már nem lesz szükség több pénzre. Eddig a költségvetésből minden alkalommal elkülönítettek egy- egy tetemes összeget, amelyet értelemszerűen a kultúra más területétől vontak el. A kultúrára szánt pénzek megnyirbálását a többi kulturális intézmény, színházak, könyvtárak és csoportok látták kárát. A másik, nem kevésbé súlyos gondot a színház üzemeltetése jelenti. Szerény becslések szerint évente 300-400 millió koronába kerülne a fenntartása. A fentiek ismeretében Vladimír Cervenák, a szlovákiai kultúra terén uralkodó viszonyok elismert szakértője az épület eladására vonatkozó kormány- döntést megalapozott és jó megoldásnak tartja. Oravetz Ferenc Szlovákia és Csehország Közös Égboltja A szlovák és a cseh védelmi miniszter megállapodott a kölcsönös légvédelem programjának folytatásáról. Juraj Liska és Miroslav Kostelka szerint a Közös Égbolt elnevezést viselő projektum nem cseh-szlovák légvédelmi alakulatot jelent, hanem szükség esetén mindkét állam légiereje számára lehetővé teszi a másik ország légterének védelmét. Szlovákia MiG-29-esekkel, Csehország pedig MiG-21-es és L-159-es repülőgépekkel kívánja segíteni szomszédja légvédelmét, természetesen a NATO égisze alatt. Liska és Kostelka Pozsonyban megállapodott, év végéig egységesítik a két ország légvédelmi hadműveleteit. Az első közös hadgyakorlatra a védelmi miniszterek szerint 2004 első felében kerülne sor, ehhez azonban összhangba kell hozni a két ország honvédelemmel kapcsolatos törvényeit. A Közös Égboltról szóló megállapodást még tavaly írta alá a cseh és a szlovák kormányfő. © A környezetvédelem felkészült az EU-ra Szlovákia európai uniós csatlakozása után valószínűleg valamennyi, az országban gyártott vegyi anyagot osztályozni kell, és ki kell értékelni a környezetre gyakorolt hatásukat is, nyilatkozta tegnap Miklós László környezetvédelmi miniszter, aki hétfőn Luxemburgban részt vett az Európai Unió környezetvédelmi minisztereinek tanácskozásán. A tárcavezető szerint Szlovákiának nem okoz majd gondot a Kiotói Egyezmény gyakorlati megvalósítása, amely szigorúan szabályozza a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátásának mértékét. © Mostohagyerekként kezelt informatika Számos törvény, amelynek elfogadása befolyásolni fogja az informatika fejlődését, a szlovák parlament előtt van. Ezek közül legfontosabbak a jövő évi költségvetésről, az elektronikus kommunikációról és -kereskedelemről, valamint a szerzői jogról szóló jogszabályok. Nyilván e törvények, az informatikára gyakorolt hatásuk és a szlovák kormány informatikához viszonyulása is témaként szerepel majd az október 30-a és 31-e között Csorbatón az informatikáról rendezett konferencián. Milos Ronec, a szlovák piacon már 13 éve sikeresen tevékenykedő Datalan Részvény- társaság igazgatója nincs megelégedve a kormány hozzáállásával. Szerinte nem karolja fel kellőképpen az informatika kérdéskörét. „Erről tanúskodik a kormány által elkészített stratégiai cselekvésterv súlya, amelyet szimpla tanulmányként kezel.” A kormánytanács döntése értelmében a kormányra nézve e tervezet semmiféle kötelezettséggel nem jár. Mikulás Dzurinda kormányfő és Pavol Prokopovic közlekedési miniszter viszont védnökséget vállalt a csorbatói konferencia felett. A résztvevők között elsősorban a közigazgatási alkalmazottak, az informatikával foglalkozó szakemberek lesznek. of A Selye János egyetem létesítéséről elfogadott törvény felkorbácsolta a kedélyeket. Ennek oka az egyetem magyar mivolta is lehet. Azok is ellenzik, akiknek ez idáig semmilyen gondot nem jelentett, hogy az elmúlt öt év leforgása alatt Szlovákiában keresztény, katolikus és egészségügyi ^ egyetemet is életre hívtak. Úgy fest, hogy ha a magyarokról van szó, egészen más hangsúlyt kapnak az érvek. A parlamenti voksolás után Dusán Jarjabek (HZDS) azért bírálta a kormányt, mert - amíg pénz hiányában a Szlovák Nemzeti Színház félkész épületét el akarta adhi - az új egyetemre nem sajnálja a pénzt. Arról viszont megfeledkezett, hogy 1997-ben Meciar és a HZDS országlása idején semmivel sem volt jobb a kincstári helyzet. Ennek ellenére az eredetileg felsőoktatási intézmények üzemeltetésére szánt 680 millió koronát és a korábban a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemnek ígért 290 milliót új főiskolák alapítására költötték. A tervezet szerint csupán a trencséni egyetem alapítása 206 millió koronába került és a további fejlesztésére 634 millió korona elkülönítésével számoltak. Az előző választási ciklusban az MKP magyar kar alapítására kapott ígéretet. A magyar kar az akkori kormány pozitív hozzáállása ellenére a nyitrai egyetem akadémiai tanácsának ellenállása miatt megbukott. A Magyar Koalíció Pártjának céltudatos politizálásának köszönhető, hogy az egyetem ügye bekerült a kormányprogramba, és amikor voksolásra került sor, a koalíciós partnerek támogatták az egyetem megalapítását. O.F. Csáky ellenzi a könnyűdrogok legalizálását Uj jelöltek az NBU igazgatói posztjára Csáky Pál miniszterelnökhelyettes szerint a marihuána legalizálása „az első lépés a pokolba vezető úton”. A kormány drogellenes tanácsának vezetője tegnap elmondta, el lehet gondolkodni a cannabis- származékok orvosi célra történő felhasználásának engedélyezéséről, erről azonban az egészségügyi miniszternek kell döntenie. Szlovákiában egyre többen kombinálják az alkoholt az extázis-típusú szintetikus drogokkal, ráadásul egyre alacsonyabb a kábítószer-élvezők életkora. Európához hasonlóan Szlovákiában is csökken a növényi alapú kábítószerek használata. A kormány több drogellenes tervezetet is előkészít, amelyeket az iskolákkal karöltve kíván megvalósítani. Erre a célra összesen 15 millió koronát szán a kormányzat. A nemzetközi kábítószerpiacon Szlovákia továbbra is tranzitországnak számít, hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón. © A SITA hírügynökség szerint mind az MKR mind az ANO új jelöltje a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) jelenlegi alkalmazottja. Az MKP befutó embere állítólag Peter Dohányos, aki az ipari és igazgatóhelyettesi beosztásban tevékenykedik. Bugár Béla, az MKP elnöke nem árult el nevet. „Csupán az újságírók kíváncsiságának kielégítése érdekében nem írunk le embereket. Simulcíknak sem volt kellemes, amikor a jelöltek között nyilvánosságra hozták a nevét” - közölte Bugár. Egyelőre az ANO sem hajlandó saját jelöltjéről nyilatkozni. A két parlamenti párt a héten ismét tárgyalóasztalnál próbál közös nevezőre jutni Ján Mojzis utódja ügyében. Korában az MKP Ján Simulcíkot, az ANO Peter Kozíkot próbálta volna beültetni az igazgatói székbe. Az NBÚ munkáját jelenleg Matej Sudor irányítja, akinek október 31-ig érvényes megbízatását valószínűleg meg fogják hosszabbítani. O.F. A komáromi magyar egyetem kritikája
