Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-10-24 / 37. szám
4- 2003. október 24,, péntek RÉGIÓ Társadalmunk tagjainak egyik lehetséges megkülönböztetése a dohányzók és a nemdohányzók bontása. Napjainkban szinte minden fiatal kipróbálja a cigarettát. Az első rossz élmények után sokan rabjaivá válnak. A kezdeti, buliból elszívott, néhány szál után kialakulhat a fizikai és pszichikai függőség. Leszokni nehezebb, mint rászokni. Magyarországon jövőre 35 százalékkal akarják emelni a cigaretta árát. Viszont nem biztos, hogy ez a dohányosok számának csökkenésével jár majd. Lehet, hogy a feketekereskedelem erősödik. Ennek kapcsán a dohányzás történetének és az emberre való hatásának néztünk utána. MAI TÉMA Dohánysztori - A cigaretta, mint a legális drog A dohányzás története az amerikai kontinensen kezdődött. Az őslakos indiánok már akkor fogyasztották, amikor Kolumbusz felfedezte az új kontinenst. Az utazók naplóikban arról számoltak be, hogy az indiánok egy növény leveleit összesodorják, meggyújtják, és az így keletkező felszálló füstöt beszívják. A hajósok közül sokan maguk is kipróbálták. Később a szokást magukkal vitték Európába, ahol mindenütt ültettek a növényből, hogy ne legye- nek szűkében a dohánynak. A korai európai dohányosok az indiánoktól tudták, hogy a dohányzás szokása idővel meg- rögzöttséggé válik, és aki egyszer elkezdi, előbb-utóbb rabjává válik a szenvedélynek. A tengerészek azt is tudták, hogy nemcsak'a füst beszívása, hanem a dohánylevelek elrágása, illetve a porrá őrölt levelek be- szippantása is elmulasztja a kialakult vágyódást. A XVII. század közepére a dohány már egész Európában elterjedt. Sokszor próbálták meg korlátozni vagy betiltani, rendszerint sikertelenül. 1633-ban a török szultán Konstantinápolyban halállal büntette a dohányzást, de még ez is kevés volt a szenvedély visszaszorításához. A dohányzás ma az emberiség élvezeti cikkeinek listáján az első helyen áll. Az utóbbi évtizedekben számos kutatás irányult a dohányzás káros következményeinek feltárására. Az Egyesült Államokban a 90-es években kezdték komolyan venni a dohányzás veszélyeit. Néhány államban már ott tartanak, hogy be is tiltják a közterületen való füstölést. Magyarországon is kijelölték azokat a helyeket, ahol rá lehet gyújtani. A nikotin a dohány (Nicotiana tabacum) alkaloidája, amelyet 1928-ban különítettek el. Színtelen, lúgos kémhatású, olaj sűrűségű, jellegzetes szagú folyadék, amely fény hatására megbámul. A dohányzás megemeli a pulzusszámot, a vérnyomás először süllyed, majd a velőállományából kiáramló adrenalin miatt emelkedik. A nikotin nagyon erős méreg, halálos adagja embereknél 20- 60 mg. Néhány csepp nikotin a bőrön át felszívódva már halálos mérgezést okozhat. Gyorsan öl, a jellegzetes tünetek azonnal megjelennek, majd eszmélet- vesztéses állapotban rángógörcsök jelentkeznek, és az ekkor beálló légzésbénulás idézi elő a halált. Ellenszere nincs. A dohányosok szituációfüggő hatást tulajdonítanak a cigarettának. Szerintük stresszhelyzetben feszültségoldó nyugtatóként, a koncentrációt igénylő szituációkban pedig aktivizálóként viselkedik. A ténylegesen észlelt hatások nagyrészt pszichikai eredetűek, erősen függenek a dohányos várakozásaitól, a fogyasztás körülményeitől. Egyesek megjegyezték, hogy a cigarettázás által kiváltott állítólagos „nyugalom” képzete hamis: a cigaretta valójában csak a nikotinhiányból fakadó feszültséget oldja fel. A hosszútávú dohányzás káros hatással van az egészségre. A dohányban lévő nikotin hoszszú távon szív- és érrendszeri, illetve idegrendszeri károsodásokat okozhat. A dohányzás során a tüdőbe kerülő égéstermékek (koromszemcsék) járulnak hozzá a tüdőrák, a szívelégtelenség, a szívkoszorúér elme- szesedéséhez, légúti megbetegedések kialakulásához. A cigarettázás azért veszélyesebb, mint a pipázás vagy a szivarozás, mert ekkor a legnagyobb a tüdőbe jutó füst meny- nyisége. Egy kutatás eredményei szerint nemcsak a közvetlen, hanem az úgynevezett passzív dohányzás (azaz a mások által kifújt füst beszívása) is fölöttébb káros az egészségre, ennek következtében sok nyilvános helyen megtiltották a dohányzást. A születendő gyermeket veszélyezteti, ha az anya dohányzik a terhesség ideje alatt. A leszokás kezdetekor elvonási tünetek lépnek fel. Ilyen az üresség-érzés, a nyugtalanság, az ingerlékenység, a depresszió és az evéskényszer. Az elvonási tünetek közel három hétig tartanak, ezután már csak a pszichikai függőséggel kell számolni, amely hónapokig, de akár évekig is elhúzódhat. A visszaesők aránya nagyon magas. A leszokás segíthető a lassú, de folyamatos nikotinelvonással. Ilyenek a bőrre ragasztható, és egyre csökkenő mennyiségű nikotint tartalmazó korongok vagy nikotinOS rágógumik. akaree Feketekereskedelemhez vezethet a cigaretta árának emelése Magyarországon a pénzügyi tárca 2004. elejétől 35 százalékkal kívánja emelni a cigaretta jövedéki adóját. így a jelenlegi 140-150 milliárd forintos adóbevétel 30-35 milliárd forinttal bővülhet, még úgy is, hogy a szakemberek 10 százalékos forgalomcsökkenéssel számolnak. A 90-es évek óta Magyarországon folyamatosan csökken a cigarettafogyasztás. Ez részben az emelkedő dohányárak miatt van. A fogyasztás csökkenése nem feltétlenül jelenti azt, hogy kevesebben dohányoznak. A feketekereskedelmet is erősítheti a magyar áremelés. Ukrajnában és Romániában a magyar árak egyötödéért lehet cigarettához jutni. A kilencvenes évek elején 25 milliárd szál cigaretta fogyott évente, míg ma 20 milliárd, miközben a dohányosok száma nem csökkent Magyarországon. Ez a feketekereskedelmet lendítheti előre. Az EU-csatlakozáskor, a vámhatárok megszűnése után fejenként 800 szál, vagyis két karton cigarettát bármelyik uniós országból be lehet majd hozni. Az EU jelenlegi tagországaiban nem olcsó a cigaretta. A Magyarországgal szomszédos, jövőre csatlakozó államokban viszont jóval a magyar árak alatti összegekkel találkozhatunk. A tervezett adóemelés után egy doboz átlagos árkategóriájú cigaretta Magyarországon körülbelül 450 forint lesz majd. Ugyanez Szlovákiában 310, Lengyelországban 215, a később csatlakozó Romániában pedig 160 forintba fog kerülni. Az árak adótartalmának emelését egyébként az EU-csatlakozás teszi szükségessé. Ennek lényege, hogy 2008-ig a tagországokban egy doboz cigaretta árának 57 százalékát kell az adónak kitennie. A januári emeléssel Magyarországon már 58 százalékot fog kitenni. Előfordulhat, hogy a fogyasztók az emelés hatására, vagy az olcsóbb és rosszabb minőségű termékekre vagy a vágott dohányra térnek át. A vágott dohány áfája ötödé a cigarettáénak. Szlovákiában is olcsóbb a cigaretta, mint Magyarországon. Igaz nem lehet megvásárolni a hazánkban kapható márkákat. A dohányáruk ott még szabadárasak. Szórakozóhelyeken és a vendéglátó egységekben jóval a bolti ár felett juthatunk hozzá egy doboz cigihez. Ez az ár átszámolva forintra sokszor jóval meghaladja a Magyarországon kapható hasonló kategóriába tartozóét. akaree Esztergom számára a termálfürdő megépülése jelenti a gazdasági fejlődést Az MSZP ismét nemet mondott Kötelező a munka vasárnap a SANYO-ban Fotó: Bea Fotó: B.K. (folytatás az 1. oldalról) Ez részben jó, mert azt jelenti, hogy az Ipari Park befektetőket vonzó terület, amely azonban nem bővíthető, mivel a Duna- Ipoly Nemzeti Parkkal határos. Északra, a Búbánat felé sem terjeszkedhet a város, hiszen az a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Egyedül az idegenforgalom fejlesztésében találhatunk lehetőséget a város jövőbeni fejlődésére. Elődeink mutattak erre jó példát - mondta Koditek Pál. Esztergom város vezetése Antoni Béla polgármesterrel az élén, 1927-29- ben, a gazdasági válság idején a melegvizű forrásokra építve létrehozta a részben ma is működő Szent István-fürdőt, amely a strandfürdővel, fedett uszodával, gőzfürdővel és a Fürdő szállóval együtt akkor az ország egyik legkorszerűbb fürdőobjektumának számított. A Szent István-fürdő akkora lendületet adott a város idegenforgalmának, hogy 1938- ban már többen látogattak Esztergomba, mint a fővárosba. A Prímás szigeten felépülő termál- és élményfürdő új lehetőségeket ad befektetőknek és vállalkozóknak egyaránt. A fürdő 3,6 milliárd bekerülési költségéből levonásra kerül a Széchenyi terven elnyert 900 milliós támogatás, 540 milliós ÁFA visszaigénylési lehetőség és további 210 millió forintos, a gyógyfürdőhöz kapcsolt építési telek ára. Az önrész így mind- összesen 1 milliárd 950 millió forint lesz. Az 1 milliárd 950 millió forint is úgy áll össze, hogy ebből 500 millió forint banki hitel, 800 millió forintos pénzügyi befektető és egyéb pénzügyi technikák, amelyek közvetlenül nem terhelik a város költségvetését. A város vezetése szerint, ha ezeket a pénzügyi technikákat nem használják ki, és nem épül fürdő, akkor sem marad több pénz a város működtetésére, útépítésre, köz- tisztaságra. Esztergomba évente egy millió turista látogat el, azonban az itt töltött vendégéjszakák száma átlagosan csupán 2,1. A komplexum a szállodákkal együtt már a kezdeti időszakban is jelentősen megnövelheti a vendégéjszakák számát, és megháromszorozhatja a város jelenlegi évi 30 milliós idegenforgalmi bevételét. Ha megnézzük az ország különböző területein működő termálfürdőket, meggyőződhetünk arról, hogy minden fürdő beruházás nyereséget hoz az önkormányzatnak és az üzemeltetőnek egyaránt. - hangsúlyozta Koditek Pál. A Prímás-szigeten épülő termál- és élményfürdő egyedülálló olyan szempontból, hogy a szigeten a fürdőtől néhány száz méterre van hajóállomás és a határon átvezető Mária Valéria híd, gyalogosan megközelíthető a belváros és a vízivárosi macskalépcsőn át a Várhegy is. Esztergom szívében épül a termál- és élményfürdő, amely néhány éven belül éltető motorja lesz annak a fejlődésnek. Muzslai Agnes Vasárnapra, az éjszakai műszakra berendelték a SANYO munkásait. Sokan a munkahelyüket féltve, szó nélkül bemennek, de többekben felháborodást váltott ki a kényszerű munkanap. Múlt héten, szombaton (október 18-án) is dolgoztak a munkások a SANYO-ban. Ledolgozták az ünnep miatti kiesést. A cég szabadnapot adott október 23-ra. Pénteken, 24-én, ha van elég jelentkező, egy műszaknyi embert foglalkoztatnak. A cég vezetősége viszont az ünnep miatti leállásból fakadó kiesést utólag is ledolgoztatja a munkásokkal, mégpedig úgy, hogy október 26-ra, vasárnapra az éjszakai műszakra kötelező érvénnyel berendelték a dolgozókat - tudtuk meg a cég egyik munkatársától, aki a neve elhallgatását kérte. Idén október 23-án nem dolgoztatott a cég, mivel tavaly súlyos büntetést mértek rá, amiért Mindenszentek ünnepén is folyt a termelés. Elmondta, hogy ha valaki nem megy be dolgozni ezen a napon, akkor megvonják tőle a jelenléti pótlékot. Az amúgy is alacsony bérért dolgozóknak nagy szükségük van a kiegészítő juttatásra, ezért kénytelenek feláldozni a hétvégéjüket. Elsősorban persze nem a pénz miatt mennek be ilyenkor. Sokan dolgoznak vállalkozóként a SANYO-nál. Ha egy vállalkozó úgy dönt, hogy nem veszi fel a munkát, akkor könnyen elbocsáthatják, hiszen az utcán sorban állnak a munkanélküliek. Félnek, féltik az állásukat. Többen érzik úgy, hogy gépként, robotként foglalkoztatja őket a neves cég. A munkaerő cserélődése magas a cégnél. Vannak, akik megelégelve ezt az állapotot önszántukból felmondanak. A SANYO-nál dolgozók közel egy- harmadát teszi ki a szlovákiai munkaerő. Ok olcsóbban és minden körülmények közt vállalják a munkát, hiszen a határ túloldalán még magasabb a munkanélküliség, mint a magyarországi területen. A cégnek szlovákiaiakat foglalkoztatni még akkor is jobban megéri, ha külön busszal kell szállítani őket a Duna túlpartjáról. Sokan most azt sérelmezik, hogy kötelező érvénnyel kell dolgozni. A túlórát a dolgozónak kell kérnie, nem pedig a cégnek kell utasítania a munkást erre. A részleget közvetlenül a műszakvezető utasítja, hogy mikor kell bejönniük felvenni a munkát, de az utasítás valós forrásáról nincs információjuk az ott dolgozóknak. A SANYO-ban is van a dolgozóknak érdekvédelmi szervezetük, de a munkások problémáját nem tudja hatékonyan Orvosolni - mondta egy ottani munkaerő. Elmondta, hogy szerinte nincs megfelelő kommunikáció a dolgozók és a cég vezetői között, pedig a párbeszéd jobban segítené a cég termelését. árpást
