Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-10-16 / 32. szám
2 2003. október 16., csütörtök BAL PART SZLOVÁKIA Korrupciós vélemények A Markíza ismét megfeledkezett Schusterről Rudolf Schuster államfő bírálta a Markíza televíziót, mert nem küldött tudósítót a szlovén elnök Janez Drnovsek ünnepélyes fogadására. „Nem hagyhatom szó nélkül - mert az utóbbi időben gyakran előfordult - hogy a mi híres Markíza televíziónk rendre figyelmen kívül hagyja a hazánkba látogató államférfiak ünnepélyes fogadásait. A Markíza nyilván nem tartotta fontosnak, hogy tudósítson egy baráti ország államfőjének látogatásáról. Szomorúsággal tölt el ez a hozzáállás, de valószínűleg fontosabb híreik is voltak. Mindenesetre a tv távolmaradása rossz fényt vet a szlovén államfőre, de főleg a Markíza magántelevízióra” - állította Rudolf Schuster. Tavaly a kormányhivatallal keveredett hasonló összetűzésbe a Markíza, amikor nem tudósított a kormányülés utáni, a kormány- program értékelését taglaló sajtótájékoztatóról. A MEMO 98 hír- ügynökség akkor az újságírói etika alapszabályainak felrúgásával vádolta meg a magántelevíziót. Rudolf Schuster bírálatát Lubomír Karásek, a Markíza főszerkesztője nem tekinti annyira fontosnak, hogy reagálnia kellene rá. Az egészségügy a maximumot kapta a költségvetésből Rudolf Zajac egészségügyi miniszter úgy véli, hogy tárcája a jövő évi költségvetésből a lehetséges maximális összeget kapta. Ettől függetlenül el tudok képzelni előnyösebb költségvetést is. 2005-ben a tárcának több pénzre lesz szüksége, mert meg kell oldani az egészségügy adósságtörlesztését és az adósságnövekedés megakadályozását. Az MKP minisztereinek voksolásával kapcsolatban - akik a mezőgazdaság szerényebb támogatása miatt nem támogatták a jövő évi költségvetés elfogadását - Zajac annyit mondott, hogy ez az MKP politikai állásfoglalása és megérti miniszterei magatartását. 0 viszont nem ért egyet olyan reformmal, amely nagy összegű pénzügyi támogatáson alapszik. „90 ezer mezőgazdász miatt - akik közül többen nem is a saját földjeiken gazdálkodnak - néhány milliárd koronával megrövidítjük ez egész szlovák társadalmat” - hangsúlyozta Zajac. A polgárok legégetőbb gondjai „A legnagyobb gond a magas árszint, alacsony fizetések és nyugdíjak, nem megfelelő szociális háló, szociális igazságtalanság és szegénység” - derül ki a pozsonyi IVÓ intézmény által készített felmérésből. Míg a választások előtt az emberek életkörülményeit érintő problémákat a megkérdezettek 59 százaléka, jelenleg már a 66 százaléka jelölte meg. Érdekes módon a munkanélküliség csupán a második helyen szerepel. 2002-ben a megkérdezettek zöme a munkanélküliség megoldását tartotta a legégetőbb problémának. A legtöbb bírálatot az egészségügy kapta. 2002-ben a megkérdezettek mintegy harmada, 2003 szeptemberében már a fele tartotta rossznak az egészségügyben uralkodó állapotokat. Az emberek életkörülményeit illető gondokat rangsoroló lista negyedik helyén az erkölcs és a korrupció szerepel. Az emberek pozitívan ítélték meg a bűnüldözés terén elért eredményeket és a szervezett bűnözés visszaszorítását. Nincs döntés az egészségügyi reformokról „Az Egyeztető Tanács ülésén az egészségügyben tervezett reformokról nem született egyezség” - tájékoztatta Pavol Rusko az újságírókat. Az egészségügyi biztosítás megváltoztatásával sem a szakszervezetek, sem a munkaadók nem értettek egyet. Az egészségügyi biztosítókról szóló törvény esetében viszont Rusko lát esélyt arra, hogy az egészségügy és a munkáltatók megegyezésre jussanak. „Újabb tárgyalást javasoltunk, amely két hét múlva esedékes”- közölte Rusko. A vélemények megoszlanak a nagyprivatizációról is. Jozef Kollárnak nem voltak fenntartásai a stratégiai vállalatok tulajdonváltásával kapcsolatban, de fontosnak tartotta tisztázni, hogy a privatizációnak milyen következményei lesznek a költségvetésre. Peter Gajdos, a Szakszervezetek Szövetségének képviseletében nehezményezte a nagyprivatizációt, mert az állam elveszíti befolyását a stratégiai fontosságú vállalatok felett. A minimálbér valorizációjának érdekében kilenctagú bizottság létrehozásában egyeztek meg, amelynek munkáját Ludovít Kaník munkaügyi, szociális- és családügyi miniszter fogja irányítani. Diszkrimináció-ellenes törvény EU-s befolyással A diszkrimináció-ellenes törvénnyel kapcsolatban a kormány érezhetően ki van téve az EU nyomásának. Brüsszel a szlovák kormánynak tudomására hozta, hogy ha csatlakozni akar, meg kell teremteni az emberek közötti esélyegyenlőséget. Jelenleg két törvénytervezet is a parlament elbírálására vár - a Csáky Pál által kidolgozott kormánykoalíciós javaslat és a Smer saját tervezete. A KDH viszont egyiket sem támogatja. A kereszténydemokraták legszívesebben nem is foglalkoznának az esélyegyenlőséget teremtő törvénnyel, de ha már mindenáron valamit a nyugatnak fel kell mutatni, a jelenleg létező jogszabályokat dolgoznák át. A KDH a homoszexuálisok házasságát és gyermekek örökbe fogadását nem tudja elfogadni. Csáky Pál egyetlen törvény elfogadását szorgalmazza, mert ezzel gyorsabban megoldható az esélyegyenlőség kérdésköre. A napokban azzal lepte meg a kereszténydemokratákat és a közvéleményt, hogy ha a több törvény változata mellet döntenének, mintegy 80 létező jogszabályt kellene módosítani. Dániel Lipsic, kereszténydemokrata igazságügyi miniszter Csáky javaslatát továbbra sem tartja jó megoldásnak. Szerinte túlzás a Csáky által emlegetett 80 jogszabály. Összeállította: Oravetz Ferenc „A Dzurida-kormánykabi- net egyéves ténykedése alatt számos korrupcióellenes intézkedést foganatosított. Ezek közül viszont keveset sikerült átültetni a gyakorlatba” - állítja Pavol Nechala a Transparency International Slovensko (TIS) munkatársa. A T1S szerint az emberek jóval érzékenyebben élik át a vezető politikusok botrányait. Főleg az utolsó hetek történései váltottak ki nyugtalanságot, mert magas posztokat betöltő politikusok klientelizmussal és korrupcióval vádolták egymást. Nechala figyelmeztetett, hogy számos politikus a korrupció élharcosának kiáltja ki magát, a gyakorlatban viszont nem ennek megfelelően cselekszik. A parlamentben már előfordul, hogy nagy hűhóval beharangoznak egy-egy korrupcióellenes törvényt, de időközben felmerülő akadályok miatt nem fogadják el. Számos esetben a más-más értékrendet és nézetet képviselő koalíciós partnerek jelentik a probléma gyökerét. Ezzel kapcsolatban Nechala a speciális ügyész esetét említi, akivel kapcsolatban hasonló pártpolitikai csatározás alakulhat ki, mint Ján Mojzis, a Nemzetvédelmi Hivatal volt igazgatója körül. TIS nem lát hajlandóságot a képviselők mentelmi jogának megnyirbálására, vagy az összeférhetetlenségi érdekekkel kapcsolatban szigorúbb szabályozok elfogadására. A TIS dicséri az igazságügyi és munkaügyi tárcát. Pozitívan értékeli a Belügyminisztérium által kidolgozott törvényt, amely 80 ezer koronában állapítja meg a politikai pártok tagsági hozzájárulását. Elmarasztalja viszont a Pénzügyminisztériumot, mert annak javaslatára eltörölték a politikai pártok kampányára költhető összeg felső határát. Kérdéseket vet fel Gabriel Palacka, - volt közlekedésügyi miniszter esete is, aki korábban „besározódott”, de ettől függetlenül elnyerte a Pénzügyminisztérium EU-s pályázatát. Ennek köszönhetően az Európai Bank (EBOR) munkatársa lett. A korrupció gyanújának árnyéka vetül a közigazgatási reform kapcsán előtérbe helyezett néhány „központosított” település kiválasztására is. Oravetz Ferenc Keltosová szerint Meciar kollaboráns Meciar hétfőn az ellenzék közös egyeztetése alkalmával nem volt hajlandó egy asztalhoz ülni a Tkác vezette Népi Unió képviselőivel. Politikai státuszukat kifogásolta - szerinte nem alkotnak pártot, csupán parlamenti klubot. Nyilván Meciar magatartása is közrejátszott abban, hogy Olga Keltosová, a párt alelnöke bírálta Meciarnak a kisebbségi kormány támogatására tett kijelentését. Ezzel kapcsolatban az ex-kor- mányfőt kollaborációval vádolta. „Az ellenzék nem egységes, ereje szétforgácsolódik és az ellenzéken belül addig nem is lesz összhang, amíg Meciar fogja megszabni a játékszabályokat” - közölte Keltosová az újságírókkal. Az ellenzék hétfői egyeztetése két fordulóban zajlott. Először Robert Fico, a Smer vezére tárgyalt a Népi Unióval, majd a második fordulóban a többi ellenzéki párttal. Erre utalt Keltosová, amikor azt állította, hogy Fico igyekezete ellenére az ellenzék politikájának arculatát Meciar szabja meg. Keltosová kijelentette, hogy a kisebbségi kormány támogatása a Népi Unió részéről számításba sem jöhet. A Népi Unió kezdeményezni fogja, hogy az ellenzéki pártok vezérei tárgyaljanak a jövő évi költségvetésről. Szerinte azt a jelenlegi formájában nem lehet elfogadni, mert számos, a parlament által még el sem fogadott törvényhez kapcsolódik. A Népi Unió vezetése képviselőinek azt tanácsolta, hogy maradjanak távol Lubomír Lintner (ANO), a parlament alelnöki posztjának várományosa megválasztásától. Ján Slota híresztelése ellenére az összes parlamenti képviselőjük a Népi Unió klubjában marad. (Slota a múlt héten nyilatkozta, hogy a Szlovák Nemzeti Pártnak novemberben már lesz parlamenti képviselete. Arra utalt, hogy a Népi Unió két képviselője, Ján Mikolaj és Ladislav Polka november elejétől a nemzetiek táborát fogja erősíteni, mert átigazolnak a Szlovák Nemzeti Pártba). A Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) felhívására Tkácék egyelőre nem reagálnak. Az álláspontjuk kialakítása előtt még tárgyalni szeretnének a szakszervezetek képviselőivel. Oravetz Ferenc A nemzetiek bírálják Csákyt Pénz kellene Bősre „Csáky Pál kormányalel- nök kérjen bocsánatot az államnyelv gyalázásáért” - követeli a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetése. Csáky Pál a kisebbségi nyelvek védelmével kapcsolatban tett olyan kijelentést, amelyre a nemzetiek „megorroltak”. „Az SNS felszólítja Csáky Pált, hogy azonnal kérjen bocsánatot Szlovákia lakosaitól az EU parlamentben tett kijelentéséért, a szlovák nyelv és a szlovák törvények ócsárlásáért” - áll az SNS nyilatkozatában, amelyet Ján Slota személyesen juttatott el a S1TA hírügynökségnek. „Az SNS számára érthetetlen, hogy a kormánypártok miért fedezik Csáky Pált, hisz úton-útfélen csorbítja Szlovákia jó hírét, és nyilvánvalóan visszaél a miniszterelnök-helyettesi posztjával. Szlovákia nem lesz úgynevezett többnemzetiségű ország, ahogyan Csáky állandó jelleggel állítja, vagy ahogyan ezt az MKP pártprogramja alapján igyekszik elérni.” Az SNS ezzel kapcsolatban figyelmeztet, hogy a kisebbségekről szóló kerettörvénnyel „az irredentizmus a szlovák szuverenitás nyakán szorosabbra húzta a hurkot. Míg a szlovákok zöme a gazdaság süllyedő hajójának a hajófenékhez közeli kajütjeiből próbál a fedélzetre kászálódni, az MKP csupán arra ügyel, hogy a kormányzenekar magyar nótákat játszogasson. A SNS tiltakozik az ellen is, hogy az MKP politikusai visszaélnek a Regionális nyelvek chartájával és kihasználják saját autonómiai törekvéseik elérésére. Ezzel kapcsolatban az SNS jogorvoslásért hamarosan az Európai Tanácshoz fog fordulni.” o.f. A Környezetvédelmi Minisztériumnak a jövő évi költségvetésből jóval több pénzre lenne szüksége, mint amennyit kapott. A büdzsé tervezete eléggé behatárolja a tárca mozgásterét. Miklós László környezetvédelmi miniszter azon kesereg, hogy az eredeti számokhoz képest mintegy 800 millió koronával kevesebbet kap a tárca. A legnagyobb gondot a vízügyi kérdéskör megoldása jelenti. A vízügyre elkülönített támogatás nem haladja meg a tavalyi juttatások 50 százalékát sem. A kevés pénz veszélyezteti az árvízvédelmi intézkedések maradéktalan teljesítését, és nem jut pénz a félkész állapotban lévő nagy vízügyi építkezések befejezésére sem. Pénz hiányában a tárca nem lesz ké„A Gazdasági Tárca szorgalmazni fogja Szlovákia hat legnagyobb hőerőművének magánosítását” - nyilatkozta Pavol Rusko a TASR hírügynökségnek. Az erőművek részvényeinek 51-66 százalékát kínálnák eladásra. A maradék 34-49 százalékot az érintett városok kapnák. Konkrétan a pozsonyi, nagyszombati, zólyomi, martini, zsolnai és kassai erőműről van szó. Az új gazdasági mipes felszámolni az illegálisan kialakított szemétlerakatokat és a szovjet hadsereg által okozott, Szliács-típusú környezeti károkat. Az 5,1 milliárd koronás tartalékalapból a Környezetvédelmi Minisztérium komoly összeget kért a bősi csatorna baloldali gátjának megerősítésére, de egy fillért sem kapott. Gabriel Jencík. a minisztérium munkatársa szerint legalább 300 millió koronára lenne szükség a gát megerősítésére. A gátrendszer kiépítésekor még azzal számoltak, hogy megépül a nagymarosi vízlépcső. A jelenlegi üzemeltetési mód nagyobb mértékben veszi igénybe a gátakat. A környező falvakat veszélyeztető szivárgásokat folyamatosan ellenőrizni kell. Jencík állítja, hogy a hosszabb ideig tartó magas vízállás Szapnál gátszakadást is okozhat. o.f. niszter erőműügyben elődjéhez képest más álláspontot képvisel. Elődje, Robert Nemcsics ugyanis - Rudolf Schuster nézetével összhangban - teljes mértékben a városokra akarta átruházni a részvényeket. Az említettek közül a befektetők részéről legnagyobb érdeklődésre a pozsonyi és a kassai tarthat számot, amelyeknek évi jövedelme 150-160 millió korona körül van. of Rusko privatizálná a hőerőműveket
