Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-09-25 / 18. szám

2003. szeptember 25., csütörtök RÉGIÓ bídlap Ipolykeszi ,J\ki él szomjaznia kell, forrásra hajolnia kell, időkbe fonódnia kell, hogy az őst unokáival össze, hű élet indája kösse.” (Keresztúri Dezső) Az Ipoly-folyó jobb oldalán, Párkánytól mintegy 16 km-re a Börzsöny-hegység lábánál talál­ható Ipolykeszi. A krónika sze­rint első okleveles emléke 1248- ban íródott. 1439-től „Késén” az Esztergomi káptalan birtoká­ban foglal helyet. Az 1828-ban megtartott nép- számlálás eredménye 56 ház, 339 lakossal, akik főleg a me­zőgazdaság és az állattenyész­tés területén dolgoztak. Köz­igazgatásilag ekkor Hont vár­megye a vámosmikolai járásbí­róságához tartozott. Jelenleg a községnek 416 la­kosa van, amely egyre öregszik. Az 1989-es rendszerváltozást kö­vetően, a megváltozott társadal­mi körülmények között az em­berek életét a létfenntartásért folytatott küzdelem töltötte ki. Magánvállalkozó a községben egy van, néhányan az esztergo­mi Suzuki autógyárban dolgoz­nak, vagy alkalmi munkából él­nek. A munkaképes lakosság 55 %-a munkanélküli segélyre szo­rul. A község polgármestere Molnár Anna, aki januártól vette át a község vezetését Farkas Gyula mérnöktől. Kiskeszin nincs iskola, óvoda viszont mű­ködik 17 kisgyermekkel. A falu lakossága zömében magyarnak és katolikusnak vallja magát. A község temploma az 1200-as évek elején épült román stílus­ban, majd 1700-ban megna­gyobbították. A műemlék jellegű rotundát 1995-ben restaurálták, a falakat vaskonstrukciókkal fogták össze, hogy megóvják e felbecsülhetetlen értéket a kö­vetkező nemzedékek számára. Szomorú tény ugyanakkor, hogy a 19. században épült szép káptalani kastélynak már csak a romjai vannak meg. Az épületet két éve még meg lehetett volna menteni a teljes pusztulástól. Er­re voltak is kísérletek, de érdem­ben végül is nem történt semmi, csupán annyi, hogy az épületet az utolsó tégláig az erre és a ha­sonló „gazdátlan” épületekre szakosodott „elemek” szétrabol- ták. Az épület a főút mellett állt, csodaszép park övezte. Kár érte. Rekviemet a kápolnájának egy­kori kis harangja zeng érte, ame­lyet a templom tornyában he­lyeztek el. Kiskesziről származó híres emberek közt a falu lakói szá­mon tartják Pásztor Jánost, aki nyitrai püspök volt, és Borsos Mihályt, akit 1938-ban szentel­tek pappá. Örvendetes, hogy most már Ballal Péter neve is köztük szerepelhet. Őt 2003. ta­vaszán szentelte pappá Eszter­gomban Erdő Péter érsek. Kiskeszin élt sok ideig édesapjá­val, Dr. Turczel Lajos irodalom- történésszel. Az 50-es évek ele­jén itt is dolgozott, mint könyve­lő, majd Intéző az állami birto­kon. Irodája éppen az imént említett káptalani kastélyban volt. A- lelkes lokálpatrióta író visszaemlékezéseiben sokszor beutazza e tájat, szülőfaluját, Szálkát és a szomszédos Kiskeszit, ahol ifjúságát élte. Az Alsó-Ipoly mentén, így Kiskeszi határában az 1950-es, 60-as években jelentős régészeti ása­tások folytak, amely során 3000 éves sírokra bukkantak a régé­szek. A Börzsöny lábánál meg­húzódó települések minden korban csábították a betelepe­désre a századok különböző né­peit. A hegység gazdag vadállo­mánya biztos élelmet, míg az erdőség maga az ellenség előli menedéket jelentette. Az Ipoly termékeny árterülete pedig a földművelés lehetőségét kínálta. Mindezt a községben és környé­kén talált leletek igazolják. A mai ember a 21. század ele­jén e röviden körbejárt térség­ben már nem képes megélni a mezőgazdaságból. Valami egé­szen mást akar, másképpen akar gazdálkodni. Új utakat, új kilátásokat keres, ám ezekhez az új utakhoz n^m mindegy, hogy hogyan jut el: kerülővel egy jól bejárt úton és mégis a tradicio­nálisnál maradva, vagy a radi­kális változás útján, amely ki tudja, milyen meglepetéssel szolgál majd a jövőre nézve. F. Zsuzsanna Nemzetközi fesztivál Nyitrán Szeptember 26-27-e között a nyitrai Andrej Bagar Színházban 12-ik alkalommal rendeznek nemzetközi színházi fesztivált, amelyre idén többek közt Fran­ciaország, Magyarország, Len­gyelország, Moszkva, Lettország és London is hivatalos. Ez a fesz­tivál a legnagyobb Szlovákiában, de Európa rendezvényei közt is jelentős helyet foglal el, mivel a keretein belül több ország kultú­rájának képviselői cserélik ki ta­pasztalataikat. A rendezvényen rendszeresen jelen vannak neves közéleti személyiségek, politiku­sok, nem állami intézmények, kulturális intézmények, alapítvá­nyok képviselői, számos kritikus és teoretikus. Idén Magyarországot a Ma­dách Kamara képviseli Buda­pestről, aki az Andrej Bagar Színház nagy előadótermében lép fel szeptember 27-én 15,00- kor és 19,00-kor Borisz Godunov drámájával. A rendezvényre so­kan ellátogatnak nem csak Szlo­vákia egész területéről, hanem külföldről is. czm Tiltakozás a Sorstalanság ellen Táltosok akadályozhatják meg a regény filmrevitelét Piliscsabán továbbra is foglalkoztatja a lakókat Ker­tész Imre Sorstalanság című filmjének a Pilisben tervezett forgatása. A lakosok kijelen­tették, aláírásgyűjtéssel tilta­koznak a piliscsabai lőtérre tervezett filmbéli fogolytábor felépítése ellen. Indoklásuk szerint pótolhatatlan kincsek vesznek el, ha azt a helyszínt használják Többen akár élő­lánccal is meg kívánnák aka­dályozni, hogy Koltay Lajos stábja „a magyar ősök szelle­meinek szakrális gyülekező- helyén” építse fel a koncent­rációs tábor díszleteit. A tiltakozók szerint a Pilis hegység „az őskori, ókori és kö­zépkori műveltség nyomait hor­dozza. Az Árpád-korban ma­gyar királyi, koronázási szertar­tások is voltak itt. A hagyomány és egyes történészek szerint a hun törzsek különleges sámán­jai, a táltosok az itteni erdőkben találtak menedéket Attila halála után. Az ő utódaik találkozhat­tak a 13. század közepén a ké­sőbb boldoggá avatott Ozséb esztergomi kanonokkal, aki a pálosok rendjének létrehozása előtt itt töltötte remeteéveit. Más történészek a hiteles törté­nelmi források hiányára hivat­kozva kérdőjelezik meg a kap­csolatot Ozséb kanonok és a tál­tos-leszármazottak között. A legtöbb tiltakozó csupán a hely természeti értékeit félti, megint mások, a szerintük erő­sen érzékelhető földsugárzáso­kat. A hinduizmusból ismert, a test központi idegrendszeri energiaközpontját jelölő csakrák feltételezett jelenlétét és a helyhez kötődő misztikumot erősítheti meg a Dobogókő alatt nemrég felavatott shaolin falu is. Kézdy Pál, a Duna-lpoly Nemzeti Park tájegységvezetője szerint ugyanakkor az említett terület geológiai szempontból már nem is a Pilishez, hanem a Budai hegységhez, Dobogókő pedig a Visegrádi-hegységhez tartozik. Ennek értelmében a Pilishez kötött transzcendentális hiedelmek ezeken a területeken nem érvényesülhetnek. A tiltakozók közül többen ra­cionális alapokra helyezik véle­ményüket, miszerint nem sza­bad zsidó befogadó díszlet ba­rakkokat építeni oda, ahol való­jában soha nem is voltak. A tör­ténészek feljegyzései alapján azonban ez az érv is meglehető­sen sántít. Rétéi Ervin újságíró azt állítja, hogy Piliscsabán 1944 novemberében valódi ba­rakkok álltak és „a tábori csend­őrség ezekbe terelt be bennün­ket. Ha emlékezetem nem csal, akkor nem hangzott el tiltako­zás, hogy a szakrális helyen ma­gyar tábori csendőrök magyar állampolgárokat puskatussal vertek, és élőlánc sem akadá­lyozta meg továbbvitelüket.” Egy 1944. november 4-i bel­ügyminiszteri rendelet a mun­kaszolgálatra behívott emberek menetelő tömegei számára „éjjeliztetőhelyeket” jelölt ki, amelyek közül az első Piliscsaba volt. Az útvonal to­vábbi jelentős stációi Dorog, Süttő, Szőny, Gönyű, Duna- szeg, Mosonmagyaróvár és He­gyeshalom voltak. Pontos ada­tok híján azt nem lehet megál­lapítani. hogy Piliscsabán hová zsúfolták össze a naponta átvo­nuló több tízezer embert. A leg­valószínűbb hely a mai Páz­mány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkara helyén álló kato­nai tábor volt, ahonnan a „ha­lálmenetek” elindítása előtti napokban vonták ki az ott állo­másozó vegyi alakulatot. A háború után egészen a rendszerváltásig katonai lakta­nyaként működő tábort - a rendőrség által használt lőtér ki­vételével - felszámolták. Kertész Imre, a HVG-nek ko­rábban adott interjújában kije­lentette, hogy nem hallott a pi­lisiek tiltakozó akciójáról. A film forgatása eldöntött tény, a kormány egy milliárd forint tá­mogatást ajánlott fel a film el­készítésére, amelyet a költség- vetés általános tartalékából különített el. bukovícs Régiós együttműködés Komáromban Az Európai Információs Nap rendezvénysorozat ke­retén belül Határmenti Kap­csolatok elnevezéssel mun­katalálkozóra került sor kedden Komáromban. A két Komárom közös jövőjé­nek minél gazdaságosabb kihasználásáról szóló ren­dezvény fő pontjai a terület ideális térszerkezetének ki­alakítása, a fontosabb köz­lekedési vonalak elhelyez­kedése, a révkomáromi nyilvános kereskedelmi ki­kötő, valamint a terület gaz­dasági fejlődése érdekében tervezett stratégiai és gaz­dasági célok voltak. A project tartalmazza a java­solt megoldások hatásait az életkörnyezetre és a két város menedzsmentjének szervezeti, intézményi alapelveit is. A poli­tikai akadályok eltávolítása, a gazdasági kapcsolatok liberali­zálása, illetve a transzkontinen­tális Rajna - Majna - Duna vízi forgalmi út létrehozása terem­tették meg a Duna menti régiók fejlődéséhez szükséges feltétele­ket. A komáromi régió közleke­dés-földrajzi fekvése nagyon előnyös, szárazföldi (közúti, vasúti egyaránt) és vízi.közleke­dési folyosók haladnak keresz­tül e területen. Több tanulmányi fázist követően készült el 2000- ben a "Komárno - Komárom városokat példaként felhaszná­ló "hanzaváros modell1' című dokumentum, amely alapjául szolgált a munkatalálkozón most ismertetett tervezeteknek. A projekt fő célja a komplex gazdasági, illetve területi fejlődé­sen keresztül bebiztosítani a két város, valamint a mikrorégiók összefogásának, kohéziójának növekedését. A két oldal terület- és térségfejlesztési törekvéseit közös vizsgálatnak vetették alá a több lehetséges megoldást is ki­dolgozó szakemberek. A mostani konferencia ki­emelt témája volt az ipari par­kok létesítése, amely szorosan kapcsolódna az új kikötő meg­valósításához. A tanulmány a gyártási területek fejlődésének lehetőségeit vizsgálja, mivel ez előreláthatóan regionális szinten megállítaná a gazdasági de­pressziót, illetve a két területen jelentősen élénkítené a régiót, a már létező gyártási területek ki­használási lehetőségein, illetve a megőrzési és fejlesztési irányvo­nalakon keresztül. Az új, nyilvá­nos kikötő megépítését indokol­ja, hogy a város jelenleg is az egyik legfontosabb vízi kereske­delmi gócpont. Szlovákia vízi út­hálózatának fejlesztési terve 2005-ben feltételezi a révko­máromi öreg kikötő újonnani beiktatását, illetve 2010 - 2020 közé helyezi a Harcsás térségbe­li dunai kikötővonal, illetve a kelet-komárnoi terminál építésé­nek kezdetét. Ezt követően meg­valósíthatóvá válik a Dunán és a határon átnyúló vasúti híd fel­építése, amelyre a tanulmány szintén több változatot dolgozott ki. A rendezvényen előadás hangzott el a térség munkaerő­piaci helyzetéről, a munkanélkü­liség eltérő mértékéről Észak- és Dél-Komáromban. A tervezet szerint a jövőben nagy hang­súlyt kell helyezni a kis és közép- vállalkozások támogatására, a munkaerő képzés fejlesztésére és a felnőttoktatás minőségének javítására, amelyek elősegítenék a két oldalon különböző terüle­teken mutatkozó, eltérő fejlettsé­gek kiegyenlítését. A térség fej­lődése érdekében az uniós tá­mogatási formák kihasználása nagyon lényeges, ezért a régió szempontjából fontos az állami regionális politika alakulása. A Duna és a történelem által szét­választott Komárom a projectek megvalósítása esetén a követke­ző években egy fejlődésképes ré­gió egységes központjává válhat.-bk­Ingyenes kisbuszjárat a betegeknek Augusztus 1-től ingyenes kisbusz járat közlekedik Lábat­lanon a Zrínyi telep és az Egészségház között, egyelőre kihasználatlanul. A kezdeményezést a képvise­lő-testület akkor vetette fel, mi­kor elkészült Lábatlan Egészség­háza. Mivel a rendelőkomple­xum a piszkei részen épült, nyil­vánvaló volt, hogy a lábatlani lakosoknak, különösen a bete­gek nagyobbik részét képező időseknek, nyugdíjasoknak, túl messze van. Ezért a testület, a könnyebb, gyorsabb és kényel­mesebb megközelíthetőség cél­jából külön, ingyenesen igény­bevehető buszjáratot indított er­re az útvonalra. A szeptember 16-ai képviselő-testületi ülésen Török István polgármester meg­jegyezte, hogy ezt a lehetőséget igen kevesen veszik igénybe. Reméli, hogy a járat kihasznált­sága növekedni fog. Magyar Kerékpárút épül Lábatlanon \ Kerékpárút építését tervezi a lábatlani önkormányzat. Pályázati úton szeretnének pénzbeli segítsé­get kapni, de csak abban az eset­ben nyújtható be pályázat, ha az építési engedélyt már megkapták. A Nyergesújfalu és a Cementgyár közötti, valamint a Süttő és a Pisz­kei Papírgyár közé eső szakaszra már folyamatban van az engedé­lyeztetés. A köztes területre termé­szetesen szintén szeretnék kiter­jeszteni az építkezést. A kerékpárút tulajdonképpen a nyergesújfalui út folytatása lenne. A pályázat beadási határ­ideje november 7-e - reményeik szerint addig elkészül a tervezet. Jogerős engedély szükséges a munkálatok elindításához, amit minél hamarabb meg szeretne kezdeni a község. Sikeres pályá­zat esetén a kerékpárúinak - tel­jes hosszában - 2005. szeptem­ber 30-ig el kell készülnie. Magyar Ülésezik a megyei közgyűlés Ma délelőtt 9 órakor tartja ülését Komárom-Esztergom megye köz­gyűlése. Az ülésen szóba kerül a Közép-Dunántúli Regionális Egész­ségügyi Tanács megalakulásával kapcsolatos szándéknyilatkozat, a megyei önkormányzat előző félévi gazdálkodása, az APEH megyei igazgatóságának működése. Megtárgyalják a Komárom-Esztergom megyei Iparkamara vállalkozásokat segítő tevékenységét, és a Mun­kaadók és Gyáriparosok Szövetségével kötött megállapodást. akaree Rendkívüli testületi ülés lesz Visegrádon Visegrád önkormányzata szeptember 26-án rendkívüli testüle­ti ülésen tárgyalja a városrendezési terv előkészületeinek lezárá­sát és a felsőoktatásban tanulók támogatására szolgáló Bursa Hungarica pályázat kiírását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom