Esztergom, 2019 (5. évfolyam, 1-5. szám)
2019-01-01 / 1. szám
RÓLUNK Rendőrkapitányságot. A képviselők négymillió forinttal járultak hozzá a rendőrség feladatellátásának biztosításához. A képviselők döntöttek egy, az önkormányzat számára felajánlott festmény (Kancsár Péter: Az Őrző című alkotása) ingyenes tulajdonba vételéről, továbbá döntöttek több, önkormányzati ingatlan használatáról, hasznosításáról, valamint a Strabag Kft. részére deponálási terület biztosításáról önkormányzati ingatlanon 2019, december 31-ig. A területen az esztergomi út- és járdafelújítások során keletkezett építkezési törmeléket tárolják ideiglenesen. Hiába kérték az ott lakók, nem lesz fizetős parkolás az Árok utcában » Levélben keresték meg az Árok-utca lakói a körzet képviselőjét, Meszes Balázst azzal, hogy a jelenleg a fizetési zónába nem tartozó utcában áldatlan állapotok alakultak ki, az itt lakók nem tudnak parkolóhelyet találni nemcsak a házuk közelében, hanem az egész Árok utcai parkolóban sem. A lakók kérelmükben elmondták, hogy a környékbeli településekről munkába érkezők kora reggel elfoglalják a parkolókat, és késő délutánig megtelítik a szervízutat, A határozat elfogadásához mínősítetttöbbségre lettvolna szükség, azaz legalább nyolc támogató képviselői javaslatra, azaz az ülésen jelen lévők egyöntetű támogatására, de Nyíri Attila tartózkodott, így hiába kérték az ott élők, nem lesz fizetős a parkolás az Árok utcában. A közterületeken kivágott fákat a rászorulók kapják tüzelőként » A képviselők egyhangúan döntöttek arról, hogy az Esztergom területén végzett fakivágás során a 2018-ban keletkezett faanyagot szociális tűzifa célra használja fel az önkormányzat. Esztergom területén folyamatosan történik a fasorok gondozása, az így keletkezett faanyag a 2018. év folyamán megközelítően 100 köbméter volt. A közjóléti irodán jelentkező faigények közel 60 százaléka ezen famennyiséggel teljesíthető. A faanyag szociális célra történő felhasználása során a tárgyban jelölt faanyag feldarabolása és a rászorultaknak történő kiszállítása a közfoglalkoztatás keretében megoldható, az nem jelent több költséget az önkormányzat számára. „ESZTERGOMBAN LETTEM FESTŐ" A TÁR-LAK SZALONBAN RENDEZETT 80. SZÜLETÉSNAPJÁN EMLÉKEZETT MEG JANUÁR 7-ÉN ESZTERGOM KAPOSI ENDRE FESTŐ, GRAFIKUSRÓL. A KIÁLLÍTÁSON KÖZEL NEGYVEN GRAFIKÁT ÁLLÍTOTTAK KI A SIMOR JÁNOS UTCAI GALÉRIA FALAIRA. A KÉPEKET KORÁBBAN MAGA AZ ALKOTÓ RENDEZTE EGY MAPPÁBA, EGY MAJDANI PUBLIKÁLÁS SZÁNDÉKÁVAL. KAPOSI ENDRE ÉLETÚTJÁT, MUNKÁSSÁGÁT ÉS ANNAK JELENTŐSÉGÉT WEHNER TIBOR MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZTŐL HALLGATHATTA MEG AZ EMLÉKKIÁLLÍTÁS KÖZÖNSÉGE. » Mint a megnyitón elhangzott méltatásból kiderült Kaposi Endre édesapja, Kaposi Antal és fia, Kaposi Tamás alkotói hármas nemzedékének középpontjában állt, egy olyan művészi beállítottság birtokában, melynek egyik fő inspirálója és színtere Esztergom volt. Wehner a művész életéről, munkásságáról készült kötetben így fogalmaz: „A Kapo- si-oeuvre erőteljesen Esztergom oly mély történelmi-kulturális-művészeti közegébe, hagyományába illeszkedik, s eme beágyazottságát számtalan tematikai és stilisztikai motívummal igazolhatjuk. (...) Kaposi Endre művészetét Esztergom történelmi-művészeti tradíciói, a város művészeti, építészeti emlékei inspirálták. (...) Ámbár az Esztergom lakóira, a kultúrhistória kiemelkedő jelentőségű alakjaira, a város részleteire hivatkozó, közismert vagy rejtett motívumok révén felismerhető és azonosítható elemekből építkeznek a kompozíciói, művei mégsem fényképszerűek, hanem a valóságelemeket átíró, különös festői redukcióval élő, a részleteket a lényegi elemekről lehántó, egy-egy képi mozzanatot összefüggéseiből kiemelő vagy új kontextusba helyező, szimbolikus tartalmi mondandókat megragadó munkák." Kaposi Endre erről egy 1989-ben készült interjúban így vallott: „Esztergomban lettem festő, itt kezdtem komolyabban foglalkozni a festészettel. Esztergom légköre, atmoszférája, a táj és a környezet hatása meghatározó volt festői szemléletem alakításában is, témaköreiben is, de főként a színvilágában." Wehner Tibor ajanuár 7-ei kiállításmegnyitón kiemelte, hogy Kaposi Endre több alkotói periódust élt meg, s beszélt a grafikusi, rajzolói, majd pedig festészeti korszak után a fotográfiáról, fotókollázsokról szóló szakaszról, valamint az alkotói pálya utolsó részében megjelent tárgykollázsokat középpontba állító időszakról is. Wehner Tibor ugyancsak megemlítette Kaposi Endre „rövídebb-hosszabb hiátusokkal szabdalt művészi munkásságát" felváltó művészetírói, elméleti és gyakorlati művészetpedagógusi tevékenységét, különféle publikációinak egész sorát és több művészeti csoportban valamint a főiskola vezetésében való tevékenysége jelentőségét. A megnyitón Nagy Tamás gitárművész két kompozícióval tette emlékezetessé a művészeti bemutatót. A Kaposi Endre grafikák 23-áig lesznek láthatók a Tár-lak Szalonban, majd aznap a kiállítás zárásaként a művelődési házban 19 órától kerekasztal beszélgetést tartanak a jeles alkotóról. 2019. január [ www.esztergom.hu 13 Fotó: Benedek Attila
