Esztergom, 2017 (3. évfolyam, 1-12. szám)
2017-04-11 / 4. szám
KULTÚRA Középkori épületek a Kovácsi városrészben Esztergom és a környék felfedezése, avagy a hely története Esztergom jelenkori története a Kovácsi városrészbe tervezett Intermodális Csomópontot előkészítő munkálatok révén ismét az ezeréves múltra utal. Hiszen tudjuk, ha ebben a városban valahol „leásunk”, akkor nagy eséllyel megkezdünk egy feltárást. így történt ez most is, amikor a vasútállomásnál elindult átépítést megelőzően régészeti munka kezdődött az ott található 11-16. századi falu és templom maradványainak feltárására. Kutatási helyzet - most A kutató folyamatokról és azok eredményeiről dr. Tari Edit, a Balassa Bálint Múzeum régésze, intézményvezetője számolt be röviden a március 23-ai képviselő-testületi ülésen. Már akkor rendkívül ígéretes és izgalmas anyagnak tűnt az összefoglaló alapján, amit az Esztergom-Kovácsi városrész új feltárása kapcsán megismerhettek az ülés, illetve az arról készült tévéfelvétel nézői. Az már a helyi médiában korábban közzétett hír, hogy 2016. október 13- án - az új buszpályaudvarhoz és vasútrekonstrukcióhoz kapcsolódó beruházást megelőzően megkezdődött a próbaásatás. A Forster Örökségvédelmi Központ által szervezett, és a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Balassa Bálint Múzeuma kivitelezésével végzett feltáró munkálatok a vasúti sínek alatt lévő templom és temető régészeti kutatását jelentik. A régészeti szakemberek úgy gondolják, hogy az itt található különleges korai toronypár megfelelő bemutatása a hazai építészettörténet, művelődéstörténet, régészet szempontjából várhatóan hatalmas nyereséget jelenthetnek, és nem utolsósorban Esztergom új turisztikai látványossága születne meg. Az érintett Kovácsi terület anno Az Esztergom Kovácsi városrészről többek között érdemes a lenti régészeti feltárások kapcsán tudni, hogy az esztergomi káptalan már a 13. században birtokos volt Kovácsiban. 1290-ben ugyanis III. András király kiváltsága révén az itt lakó káptalani jobbágyok az esztergomi piacon vámmentességet élveznek. A kistelepülés, illetve ma már városrész históriájában az is fontos fordulat, hogy 1326- ban Károly Róbert — a helység feletti bíráskodási joggal együtt — Esztergom városának adományozza Kovácsit. Az adománylevél részletesen leírja a település határait. A középkori Kovácsinak három temploma, így három temetője is volt, közülük kettőnek helye pontosan ismert. A Szent Kozma-Damján-egyház 1270-ben szerepel először oklevélben - az ugyancsak Kovácsiban álló Szent Mihály arkangyal és Szent János evangélistáról nevezett templomokkal együtt. A Szent János-templomot 1270- ben, 1276-ban és 1314-ben együtt említik a Szent Kozma és Damján-, illetve Szent Mihály-templomokkal.
