Esztergom, 2017 (3. évfolyam, 1-12. szám)
2017-09-12 / 9. szám
CIVIL Vajk előttről származó leletek gazdag tárháza Esztergomban Augusztus 23-án helyszíni bejáráson tájékoztatta a médiát és a város vezetőségét Tari Edit régész-igazgató a Kovácsi városrészben folyó régészeti ásatásokról. Az Árpád-kori templom és temető maradványai gazdag leletegyüttest jelentenek, a magyar történelem olyan páratlan emlékeit, melyek részben a Szent István királlyá lett Vajk előtti időkből származnak. A tájékoztatás elején elhangzott, hogy 1891 óta, amikor az első vasúti töltést építették, rendszeres időközönként voltak ásatások a Kovácsi városrész most bemutatandó területén, mondhatni, hányatott sorsú régészeti lelőhely ez. Aki az elmúlt 120 évben itt járt és kutatási hajlama volt, az végzett kutatást, mely megnehezíti a mostani feltárást, leszámítva azt is, hogy az egész leletegyüttest - köztük a méltán híres és fontos Árpád-korabeli templomot - gyakorlatilag szeméttörmelék alól kellett kiásni. Az eddig legnagyobb feltárás 1954-55-ben volt, amit nem régész végzett, bár volt némi régészeti tapasztalata. így elmondható, hogy régész által vezetett régészeti feltárás csak tavaly, 2016 őszén indult meg az esztergomi Kovácsi-városrészben a vasútnál. Tari Edit hangsúlyozta: a leletegyüttes legnagyobb értékét az adja, hogy Szent István koronázását követően a magyar gazdaság megteremtésekor a pénzverés létrehozásával gyakorlatilag egyetlenegy településen élő pénzverők készítették ezeket a pénzeket, akik itt Esztergom, Kovácsi területén laktak. Bent a város területén, a központban volt maga a pénzverde, a pénzverők, több, mint 250 éven át, tehát majdnem a teljes Árpád-koron keresztül csak Esztergomban vertek pénzt. A pénzverés királyi privilégium volt és a pénzverőknek ez a települése, ezért országosan egyedülálló volt, nem volt más ilyen a magyar királyság területén, így ennek megfelelően, méltón kellene a megmaradt emlékekkel foglalkozni, mutatott rá az igazgató. A régészeti feltárás vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy maga Kovácsi település még azért is érdekes, mert 1270-ből van egy oklevél, melyben három templomát említik ennek a településnek, sőt a védőszentjeit is tudjuk: Szent Kozma és Szent Damján, Szent János evangélista és Szent Mihály arkangyal. Azt pontosan nem tudjuk, hogy most feltárt templom melyik védőszent temploma, de feltételezhető, hogy Szent János evangélista temploma, mivel ő volt az ötvösök és vésnökök védőszentje. Szent Kozma és Szent Damján, mint bizánci orvosszent nem feltétlenül illik bele a képbe, illetve van egy későbbi adat 1264-ből, amikor a település északi részén állt Csutimonostornál Szent Kozma és Szent Damján kolostora, s mivel az országban tíz alatt van Szent Kozma és Szent Damján templom, nem valószínű, hogy itt egymás mellett lenne kettő. Ez valamelyest alátámasztani látszik azt, hogy a most feltárás alatt lévő építmény Szent János evangélista védőszent temploma. Tari Edit elmondta, hogy a feltáráskor napvilágra került egy temető is, melyről kiderült, hogy az már a templom építése előtt itt volt, a leletek alapján 10. illetve 11. századira tehető, tehát már Szent István, illetve a Vajk előtt létezhetett. Ennek a temetőnek a szomszédságába épült meg az előbb említett templom. Van egy másik temető is itt, az a templom körül található. Ez egy leletek tekintetében rendkívül gazdag terület. Sajnos a vasúti töltés ennek a nyugati oldalán lévő része jelentős mértékben elpusztult a vasútépítés elmúlt 120 évében. Ugyanakkor a mostani feltáráskor a régészek találtak olyan részeket a templomtól nem messze, melyeknél a sírok 5-6 rétegben voltak egymás fölött, ami azt jelenti, hogy több száz éven keresztül kellett, hogy használják ezt a területet temetkezésre. A templomok körüli temetőkről azt kell tudni, hogy csak a megszentelt földbe volt szabad temetkezni a templom körül, melynek volt egy határa, kerítés, vagy árok formájában. Mivel csak ezen belül lehetett temetkezni így következett be ez a sűrűség, hogy a korábbi sírokra rátemetkeztek. Ennek megfelelően a temető árkába, vagy a temetőn kívül pedig csak a laza erkölcsűeket, illetve azokat temették, aki nem voltak megkeresztelve. Tari Edit régész-igazgató végül arról is beszélt, hogy a tavaly óta megkezdett régészeti ásatás során előkerült anyagokat restaurálásra a Balassa múzeumba vitték, majd a tervek szerint ezeket bemutatják a közönségnek. Magán a temető területén, ahol a majdani buszpályaudvar fog megépülni, mindent fel fognak tárni a régészek, meg fogják örökíteni a teljes leletegyüttest, melyben háromdimenziós grafikai modellek is szerepelnek majd. Az e helyen feltárt templom maradványainak sorsa nem a múzeum kezében van, de Tari Edit régész-igazgató elmondta, hogy ők, mint szakemberek minden lehető szakmai segítséget meg fognak adni, hogy bemutatható legyen egy rekonstruált toronypár, a románkori iker ablakokkal, aminek megtalálták oszlopát, illetve oszlopfőt és oszloptalpat is, tehát van miből rekonstruálni.
