Esztergom, 2017 (3. évfolyam, 1-12. szám)
2017-01-13 / 1. szám
A neves repülőgép-konstruktőrre emlékeztek Kertvárosban Az idősebb Rubik Ernő Emléknapon találkozott a repülőgép konstruktőrök, fejlesztők, pilóták szakmai közössége december 2-án Esztergom-Kertvárosban. Az egykori repülőgépgyár, mára hármas egységet jelentő Grante Kft. épületcsoportjának Rubik- termében megtartott rendezvényt koszorúzás előzte meg, majd a délelőtt folyamán több szakmai előadást hallgathattak meg a résztvevők. Esztergom város képviseletében Bánhidy László alpolgármester volt jelen az idősebb Rubik Ernő Emléknapon. Az ünnepség első felében kétszer is koszorúztak a résztvevők, egyrészt a kertvárosi Rubik utcában, majd pedig Grante gyárnál lévő emléktáblánál. Az emléknap további részében a szakmaiság szélesebb és szűkebb köreit érintve négy előadáson vehettek részt a hazai kisrepülőgép gyártásban érintett, zömében veteránnak számító mérnökök, pilóták, konstruktőrök. A megnyitón után Makkay Imre professzor „Ütközést elkerülő rendszerek a repülésben”, Tímár Sándor „Magyar fejlesztésű hibrid repülőgép”, Háy György „Néhány nevezetes esemény az elmúlt évből” és Bánó Imre „A fém vitorlázógépek története” című expozéit lehetett meghallgatni. Magyar repülőgépgyártás történet „Esztergom a magyar repülés egyik legnagyobb múlttal rendelkező városa. Idősebb Rubik Ernő 1936-ban került az 1932-es évben alapított MOVERO Sportrepülők Esztergomi Szakosztályhoz. Többek között nevéhez fűződik az Esztergomban gyártott első R-03 Szittya és az első R-05 Vöcsök gép gyártása. A Vöcsök fényévekkel megelőzte korát és átütő sikert ért el, ezért sok megrendelés érkezett a gyárhoz. 1934 és 1938 között 15, 1938. március és május között 27 repülőgép (Szittya II., Vöcsök, Tücsök) készült az esztergomi üzemben. Az 1948-as államosítás és tartalmi és adminisztratív változtatások után Rubik Ernőt 1964-ben leváltották a vállalat éléről, ugyanakkor az általa tervezett repülőgépet, az R-27 Kópét módosításokkal E-31 Esztergom típusnéven tovább gyártották. 1965-ben a vállalat az R-25 Mokány vitorlázógép módosításával létrehozta az R-254 típusú gyakorló vitorlázógépet, majd később itt tervezték és gyártották az EV.l.K Fecske típusú vitorlázógépet is. A gyár 1969 decemberi bezárásával Magyarországon megszűnt a repülőgépgyártás, de a repülőtér tovább üzemelt. Az egyesületet 1980-ban átvette az MHSZ. 1985-ben a repülőgépgyár újjáalakult, és az osztrák HB Britschkával HB-21 típusú motoros gépeket kezdett gyártani. Ekkor fellendülés következett, a motoros szakosztályok mellett megjelentek a sárkányrepülősök is. A repülőtér a rendszerváltás után a GRANTE Zrt. tulajdonába került. Az üzemeltetést az AeroClub Esztergom végzi. 1991. augusztus 16-án, délután negyed egykor erre a repülőtérre érkezett az Esztergomot meglátogató II. János Pál pápa. 2007-ben egy új hangár készült el. A repülőtér 2014-ben vette fel idősebb Rubik Ernő nevét.” P. Tokár János atya kapta a 2016-os Vályi István-díjat December 17-én a Boldog Ceferino intézmény együttes jótékonysági gálát szervezett a Szent Adalbert Központ dísztermében, melynek keretein belül adták át a Vályi István-díjat is. A gála programja ünnepi szentmisével kezdődött, majd a díj átadása következett. P. Tokár János atya, az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium volt igazgatója vehette át a rangos kitüntetést, melyet Székely János segédpüspök és Popovics György, a Komárom-Esztergom Megyei közgyűlés elnöke adott át számára. Székely János méltatásában kiemelte, teljesen egyedülálló, amit a ferences rend János atya vezetésével vállalt. Bajnán és Nagysápon egy esti gimnáziumi osztályt indítottak és ilyen módon nagyon sok hátrányos helyzetű fiatal, illetve felnőtt szerezhette meg az érettségit. Magyarországon bizonyos értelemben egyedülálló az, hogy egy gimnázium ilyen küldetést vállal, ezzel pedig sok-sok hátrányos helyzetű embernek az egész életére kiható segítséget nyújt, megélhetést és emberhez méltó munkát tud ily módon a kezükbe adni. Popovics György köszöntőjében hangsúlyozta: ez a díj a megyei önkormányzat legnagyobb nemzetiségi díja, mely méltó helyre került ezen a napon. A Vályi István-díjat 2011-ben a Komárom- Esztergom Megyei Közgyűlés - Esztergom-Budapest Főegyházmegye cigánypasztorációval foglalkozó segédpüspökének, valamint a Boldog Ceferino Alapítvány kezdeményezésére - alapította.
