Esztergom, 2017 (3. évfolyam, 1-12. szám)
2017-06-16 / 6. szám
Erdélyi Zsuzsanna-gyűjteményéből nyílt kiállítás a Szent Adalbert Központban Esztergom és a környék felfedezése, avagy a hely története A Keresztény Múzeum Erdélyi Zsuzsanna-gyűjteményéből nyílt a népi vallásosság tárgyi kultúráját bemutató állandó kiállítás május 20-án Esztergomban, a Szent Adalbert Központban. A mintegy ezer tárgyat bemutató kiállításon szobrok, imakönyvek, szentképek, rózsafüzérek, apácamunkák, textíliák és szenteltvíztartók láthatók. A tárlat tematikus sarkai a betlehemállítás szokását, a lourdes-i Szűzanya kultuszát és a régi lakások jellegzetes szent sarkának kialakítását idézik fel. Kontsek Ildikó művészettörténész, a Keresztény Múzeum igazgatója a gyűjtemény létrejöttéről elmondta: Bálint Sándor és Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutatók javaslatára Lékai László bíboros, esztergomi érsek 1980-ban hirdetett országos gyűjtést, hogy közadakozásból létrehozza a népi vallásosság tárgyainak gyűjteményét. Az Esztergomba éveken át érkező több ezer felajánlott tárgy szemlélteti, hogy a nyolcvanas évek katolikus falusi és városi társadalmának tagjai mit gondoltak saját és őseik vallásosságáról, „mely tárgyakban érzik a hétköznapok és ünnepek szentségének megnyilvánulását” - mondta a múzeumigazgató. A Bazilikában tárolt gyűjtemény gondozását a főegyházmegye 1993-ban a Keresztény Múzeumra bízta, a kétezres években kezdődött el a tárgyak tisztítása, fertőtlenítése, helyreállítása és rendszerezése. Soós Sándor, a gyűjteményt gondozó néprajzkutató kiemelte: a sokáig a Bazilika tornyában porosodó tárgyak teljes rendszerezése még évekig eltarthat. Az azonban már a feldolgozás jelenlegi szakaszában is látható, hogy a gyűjtemény nemcsak a népi vallásos élet emlékeit reprezentálja, hanem ennél tágabb „lelki-tárgyi világot őriz”, a teljes magyarországi vallásos élet egyedülálló gyűjteménye. Kitért arra: a kiállítás anyagát maguk az ajándékozók állították össze, hiszen utólagos, kiegészítő gyűjtésre, tudatos gyűjteményfejlesztésre nem volt lehetőség. Ugyanakkor a gyűjteményen érződik „az adományozók szeretete és kitüntetett tisztelete az anyaszentegyház iránt”, hiszen sok esetben - ahogy az adományt kísérő levelekből is kiderül - a család féltve őrzött, öröklött tárgyait adták oda, bízták rá az egyházra. Gaál Endre nagyprépost köszöntőjében kiemelte: az emberek a hit megélésében mindig is fontos jelentőséget tulajdonítottak a vallásos tárgyaknak. E tárgyak ugyanis képesek a „mindennapok gondjai közül fölemelni a lelket Istenhez”, és segítenek az istenkeresésben. A tárlaton a népi vallásosság tárgyai mellett multimédiás állomásokon hangfelvételek, képek, szövegek mutatják be Erdélyi Zsuzsanna életét, munkásságát. Virtuálisan lapozható egy zarándokvezető emlékkönyve, hallható a búcsúsok éneke és néhány archaikus imádság is. Versben, dalban is megidézték Balassát a diákok Szavalóverseny, a költő szobrának megkoszorúzása, megemlékezés és közös éneklés az egykori várostrom helyén - így ünnepelte Esztergom május 26-án Balassa Bálintot, és emlékezett meg halálos sebesüléséről. A Balassa középiskolában már délelőtt szavalóversenyt tartottak, melynek zsűrije a következő döntést hozta: 1. Nagyvári Nóra (a dorogi Zsigmondy Vilmos Gimnázium tanulója), 2. Horváth Mária (a TSZC Balassa Bálint Gazdasági Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája diákja) és 3. Brunczvik Mátyás (a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium tanulója) lett. Különdíjban részesült: Torma Réka (a Dobó Katalin Gimnázium diákja). A program folytatásaként megkoszorúzták Balassa Várhegy lábánál lévő szobrát, majd az ünneplő tömeg a vízivárosi helyszínre vonult, ahol Bálint úrfí elestének helyszínén, a márvány emléktáblánál többen is felszólaltak. Koditek Pál, az Esztergom Barátainak Egyesülete nevében köszöntötte a megjelenteket. Bánhidy László alpolgármester üdvözlő szavaiban arra hívta fel a figyelmet, hogy Balassa Bálint egy sokoldalú alkotó, mai kifejezéssel élve, korának celebritása volt, aki igazi példaképe lehet a mai fiataloknak, akik a sztárokra, celebekre figyelnek. Prokopp Mária professzorasszony is Balassa reneszánszember alakját emelte ki rövid, lelkesítő beszédében, azt a vágyat hangsúlyozta, mellyel az ember a földi boldogságot, a természet, a haza és nem utolsó sorban az Isten szeretetét teszi meg élete fő programpontjainak. A műsor kiemelkedő részeként egy Balassa költeményt szavalt a délelőtti verseny győztese, Nagyvári Nóra, majd Vereckei Attila karnagy vezényletével a helyi iskolásokból verbuválódott vegyeskórus Balassa korából és további korokból származó magyar katonadalokat szólaltatott meg a Kis-Duna parton. Az ünnepség végén Prokopp Mária és Kontsek Ildikó, a Keresztény Múzeum igazgatója megkoszorúzta a Balassa-emléktáblát. Fotó: Mudrák Attila
