Esztergom, 2016 (2. évfolyam, 1-12. szám)
2016-04-12 / 4. szám
CIVIL Huszonhárom új kamerával figyel Esztergom Rendszámfelismerő rendszerrel ellátott térfigyelővel fokozza a közbiztonságot és erősíti a bűnmegelőzést Esztergom. Hamarosan 23 kamera kerül ki a város egyes területeire, melyek jelentősen növelhetik a biztonságérzetet, és fontos szerepet játszanak majd a bűncselekmények megelőzésében illetve felderítésében is. Esztergom több pontjára kerülnek új térfigyelők hamarosan, a városvezetés ugyanis arról döntött március 23-i ülésén, hogy közbiztonsági és bűnmegelőzési céllal 23 új térfigyelő-kamerát telepít a városban. A megfigyelendő területek kijelölésekor az önkormányzat a közterület-felügyelet, a Környezetvédelmi, Köztisztasági és Közrendi Bizottság, valamint az esztergomi rendőrkapitányság javaslatát is figyelembe vette. Az eszközök elsősorban a városba vezető útszakaszokon állnak majd szolgálatba, így többek közt a Dobogókői, a Dorogi, a Táti úton és a Táncsics Mihály utcában, de emellett a Lőrinc Az országban egyre több önkormányzat dönt hasonló beruházás mellett, köszönhetően a Belügyminisztérium pályázatainak A tárca tavaly 461 település összesen 3,6 milliárd forintból építhetett ki térfigyelő hálózatot. Információink szerint a települések bevezető útszakaszaira az egyes önkormányzatok olyan rendszámfelismerő kamerákat szánnak amelyek 120 kilométeres óránkénti sebességig, sötétben is azonosítani tudják az összes európai és azon kívül az arab, a kínai, a koreai, és a cirill betűs jelzéseket is. Sőt az eszköz egy képen belül több rendszámot is képes lesz rögzíteni. utcában és a Rákóczi téren is lesz egy-egy. A fixen telepített térfigyelők mellett ráadásul két mobilkamerát is beszerez az önkormányzat. A térfigyelő rendszert a közterület-felügyelet üzemelteti majd az adatkezelési törvény hatályos jogszabályai alapján. Szakemberek szerint a kamerák elsősorban a bűnmegelőzést szolgálják, de a felderítésben is segítik majd a rendőrség munkáját. Ezek az eszközökáltalánosságbanatöbbfelderítettbűncselekménymellett - szakértők úgy látják, hogy ott, ahol működnek a térfigyelők - akár egyharmadára is visszavethetik a bűnelkövetések számát. Már puszta jelenlétük is visszatartó erő. Veszélyes kémények: előzzük meg a bajt! Egyre több a kéménytűz Komárom-Esztergom megyében. A katasztrófavédelem szerint mindez annak következménye, hogy sokan háztartási szeméttel is tüzelnek, ráadásként elmulasztják a kémények megfelelő karbantartását. Lassan befejeződik a fűtési idény, így kezdődhetnek az alaposabb ellenőrzések. Hamarosan befejeződik a fűtési szezon, amely nemcsak a háztartásoknak jó hír, hiszen őszig jóval alacsonyabb lesz a rezsijük, hanem a mentőknek és a katasztrófavédelemnek is, mert jelentősen csökken a tüzelés miatti balesetveszélyes helyzetek száma. A hátunk mögött hagyott fűtési idényben szinte nem telt el úgy hét, hogy ne kellett volna beszámolni szénmonoxid-mérgezésről. A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ezt megerősítve hozzátette: az elmúlt évek adataival összehasonlítva a 2015/2016-os fűtési szezonban jelentősen megnőtt a kéménytüzek száma. Ennek fő oka, hogy nemcsak a hagyományos fűtőanyagokat, hanem a szemetet is a kazánokban égették el. Azokban a háztartásokban, ahol így tettek és a kémény karbantartását is elhanyagolták gyakoriak voltak a kéménytüzek. „A fűtési költség csökkentése érdekében sokan háztartási hulladékot égetnek el, mely azonban nemcsak jogszabályba ütközik, de környezetszennyező, egészségkárosító és a kéményeken keresztül életveszélyes állapotot is előidézhet” - hangsúlyozta Stolczenberger Tibor ezredes. Az Esztergomi Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője hozzátette: rendelet alapján otthon kizárólag a papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen, száraz fahulladék égethető el. Az előírások megsértőire környezetvédelmi bírságot szabhat ki a hatóság. A szakember szerint az utóbbi években egyre többen állnak vissza vegyes tüzelésre, illetve építenek be kiegészítő fűtésként kandallókat. A szilárd- és olaj tüzelőanyagok használata során korom- és kátránylerakódás képződik a kéményekben, a nem megfelelő tüzelőanyag használata még inkább megnöveli a lerakódás mértékét. Ez a kémények beszűkülését okozza. „A leszűkült keresztmetszet több veszélyt is magában hordoz: a tüzelőberendezés nem kap elég levegő-utánpótlást a működéséhez, ezért szívóhatás alakul ki a kéményben és az égéstermék a tüzelőberendezésen keresztül visszaáramlik a lakótérbe, füst, - illetve szén-monoxid mérgezést okozva ezzel. A kéményben lévő nagymértékű korom és kátránylerakódás egy intenzív fűtés esetén a nagy külső- és belső hőmérséklet különbség hatására belobbanhat, kéménytüzet okozva ezzel. A kémény bekötőnyílásain vagy kitorkollásán kinyúló lángnyelvek könnyen átterjedhetnek a lakóépület éghető anyagú épületszerkezeteire, a környezetében lévő bútorzatra” - részletezte a tűzoltó. Kiemelte azt is, hogy a hulladékkal vagy nedves fával való tüzelés a megspórolt fűtési költségekkel szemben sokkal nagyobb kárt tud okozni. Ezért hangsúlyozza a katasztrófavédelem, hogy a légszennyezés, a szén-monoxid- mérgezés és a kéménytüzek elkerülése érdekében mindenki csak a tüzelőberendezésének megfelelő tüzelőanyagot használjon, és biztosítsa a kéményseprők részére a kémények rendszeres ellenőrzését, tisztítását.
