Esztergom, 2016 (2. évfolyam, 1-12. szám)
2016-03-08 / 3. szám
Hatékony együttműködéssel segít a HÍD Másfél hónappal az intézmény működésének megkezdését követően látogatást tett a városvezetés a HÍD Szociális, Családsegítő- és Gyermekjóléti Központban (HÍD) a szervezet Aranyhegyi úti telephelyén. Január elsejével alakult meg a HÍD Szociális, Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ. A szervezet a számára tervezett Baross Gábor utcai épületet financiális okokból bizonytalan ideig azonban még nem foglalhatja el. A HÍD létrehozatalát egy tavaly nyári törvénymódosítás tette kötelezővé. Esztergom a járásszékhelyek közül speciális helyet foglalt el, hiszen a város volt az egyedüli, amelyik nem üzemeltetett saját szociális intézményt: a családsegítést a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, míg a gyermekjóléti szolgáltatást a Gyermek Kert Alapítvány látta el. Mindkét szervezet Esztergommal kötött szerződését azonban meg kellett szüntetni, hiszen az új központ szervezési munkálatai kezdetén egyértelműnek látszott: ezek a feladatok Esztergomban csak egy önkormányzati intézmény kereteiben láthatók el. A HÍD szakemberei ennek a két szervezetnek a korábbi alkalmazottaiból állnak, de rajtuk kívül pályázati úton közalkalmazotti státuszba kerültek korábban Dorogon dolgozó szociális munkatársak is. A törvénymódosítás lényege a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás közötti párhuzamok megszüntetése volt. A járásközpontokban felállított központok feladatai hatósági döntés-előkészítő tevékenységgel bővültek. Ezt a HÍD hat esetmendzser alkalmazásával látja el, akik közül ketten a látogatás alkalmával is „terepen” teljesítettek szolgálatot. Tordainé Vida Katalin a magalakulás óta a központ megbízott vezetője. Szakmai tapasztalata és szintén évekre nyúló oktatói múltja alkalmassá teszik erre a feladatra. Mint elmondta: a megalakulás óta a járási hivataltól 300 feletti iratanyag, a gyermekjóléttől 200 folyó ügy került át a HÍD 17 fős stábjához. Az esetmenedzserek kifejtették, hogy eleinte szokatlan volt, hogy „nullától a halálig” szinte minden ügytípussal kell foglalkozni, mindezt úgy, hogy nincsenek pontos módszertani útmutatók és még a határidők is lerövidültek. A korábban alapítványi alkalmazásban állók arra is rámutattak, hogy problémát okoz számukra az, hogy a környező településekkel is ki kell alakítani az együttműködést. Hiába van hat esetmenedzser, akik járási szinten látnak el feladatokat, más településeken még nem tudják eldönteni, hogy az általuk végzett alapellátás és a központ hatósági előkészítő feladatai mennyiben fedik egymást, mit kinek kell elvégeznie. A városvezetés részéről Eck András önkormányzati képviselő módosító indítványt nyújtott be annak érdekében, hogy az önkormányzat a Máltai Szeretetszolgálattól is kérjen be ajánlatot arra, hogy milyen költségek mellett tudnák ellátni a gyermekjóléti és családsegítő feladatokat. A megbeszélés végére egyértelművé vált, hogy a szociális szférában dolgozók valóban elkötelezettek a munkájuk iránt és az egyes szervezetek kölcsönösen elismerik egymás tevékenységét. így a HÍD dolgozói is üdvözölték az önkormányzat azon döntését, hogy a továbbiakban is jó kapcsolatot, hatékony együttműködést kíván folytatni a Máltai Szeretetszolgálattal azokon a területeken, amelyeken a karitatív szervezet általuk is elismert eredményeket tud felmutatni, és amelyekre vonatkozóan az önkormányzat azóta már ellátási szerződést is kötött a Máltaiakkal. Tájékoztató lakossági adatgyűjtésről, 2016 Munkaerő-felmérés A munkaerő-felmérés célja a foglalkoztatottság és a munkanélküliség folyamatos megfigyelése, ezek jellemzőinek feltérképezése. A felmérés a munkaerő-piaci helyzet mélyreható megismerését szolgálja, mint például azt, hogy hányán dolgoznak a gazdasági élet különböző területein, általában mennyi időt töltenek munkavégzéssel, hányán keresnek, de nem találnak munkát, hányán szeretnének még dolgozni, és erre képzettségük, családi kötöttségeik alapján milyen esélyük van. Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre csak közvetlenül a lakossághoz fordulva kaphatunk választ. Az adatfelvételben való részvétel önkéntes, de a valós kép bemutatásához nagyon fontos, hogy a háztartások minden típusa megjelenjen a statisztikai adatokban. A háztartások véletlen mintavétel útján kerülnek kiválasztásra az ország különböző településein, ez biztosítja, hogy az adatok jól reprezentálják a teljes lakosságot. Országos szinten körülbelül 36 ezer háztartást keresünk fel negyedévente, Komárom-Esztergom megyében 1200-at. Egy felkért háztartást hat egymást követő negyedévben keresi meg összeírónk, de a második alkalomtól kezdődően telefonos válaszadásra is van lehetőség. Az adatfelvétel minden fázisában szigorúan ügyelünk a személyes adatok védelmére, az adatfeldolgozás után kizárólag összesítve, beazonosításra alkalmatlan módon jelentetjük meg az eredményeket. Az összeírási munkát a Központi Statisztikai Hivatal által alapított STATEK Kft. igazolvánnyal ellátott kérdezői végzik. Kérjük, amennyiben összeírónk éppen Önt keresi fel a fenti adatgyűjtés céljából, legyen segítségünkre, válaszoljon kérdőíveinkre, hogy megbízható, pontos adatokat tudjon a KSH a felhasználók részére biztosítani. Központi Statisztikai Hivatal
