Esztergom, 2016 (2. évfolyam, 1-12. szám)
2016-12-13 / 12. szám
KULTÚRA Márton Áronnak helye van a nemzeti pantheonban A Márton Áron emlékév keretében létrehozott tablókiállítás az esztergomi Gyakorló Iskola aulájában kapott nemrég helyet. A november 25-i megnyitón számos elöljáró tette hangsúlyosabbá az 1896-ban született és 1980-ban elhunyt erdélyi püspök küzdelmes életéről szóló tárlat jelentőségét. ________________ A házigazda esztergomi Keresztény Demokrata Néppárt nevében Szerencsés Gergely önkormányzati képviselő konferálta fel a jelenlévőket, így dr. Völner Pál igazságügyi államtitkárt, a Fidesz esztergomi elnökét, Bagdy Gábor, főpolgármester-helyettest, a KDNP alelnökét, Gaál Endre nagyprépostot, Bánhidy László alpolgármestert és több megyei és város tisztségviselőt. A prózai és zenei elemeket tartalmazó megnyitón a felszólalók az erdélyi püspök példamutató életútját, Székelyföldért, a kereszténységért, a vallásszabadságért, az emberi jogok, a magyarságért folytatott küzdelmes, bátor kiállását helyezték középpontba. Völner Pál arra mutatott rá, hogy Márton Áronnak helye van a nemzeti pantheonban, mivel a diktatúra éveiben hite, hivatástudata minden romániai üldözött számára fogódzót adhatott, az elnyomó hatalommal szembeni bátor kiállása pedig példaértékű volt sokaknak. Bagdy Gábor, főpolgármester-helyettes, a KDNP alelnöke egyebek mellett arra hívta fel beszédében a figyelmet, hogy Márton Áron püspök háromszorosan is a kisebbség lelki vezetője tudott lenni, hiszen hívőként egy ateista államban, római katolikusként egy görög-kelet aspektusú világban és magyarként Ceausescu Romániájában harcolt alapvető jogokért. Gaál Gergely, a Márton Áron Emlékév Programbizottságának elnöke beszédében egy helyen az útmutató szentek és hősök egyikének nevezte Márton Áront, aki harcolt az első világháborúban, átélte a trianoni országcsonkítást, majd 1924-es pappá szentelése után megtapasztalta a kisebbségi létet, a második világháború szörnyűségeit, és életének legjelentősebb szakaszában pedig a román kommunista diktatúrát. A kiállításmegnyitón két zenei produkció is emelte az est fényét, egyrészt elhangzott egy, a legendás püspök szülőhelyéről, Csíkszentdomokosról származó népdal, másrészt egy klasszikus gitáron bemutatott opusz is. A Márton Áron püspök életét bemutató tablótárlat december 9-ig volt látható a Gyakorló Iskola aulájában. Az erdészképzés esztergomi gyökerei Az egykori erdészeti szakiskola épületénél, valamint az Erzsébet királyné útján állított emlékoszlopnál emlékeztek öregdiákok és tanulók az esztergomi erdészeti szakképzésre. r L* 1 w é Lék jtm éfíst . ?'»■ *«* .-N MM mJl £ Az egykori Erdészeti Szakiskola a Meszéna utca - Erzsébet Királyné útja találkozásánál lévő, ma lakóházként szolgáló épületben működött 1924-1950 között, erről ma emléktábla tanúskodik. Ahogy a mai megemlékezésen elhangzott, 1950- ben egyre kényelmetlenebbé vált a hatalomnak az intézmény „esztergomi szellemisége”, így azt Debrecenbe és Sopronba helyeztette át. Sopronban azonban ma is büszkén ápolják az intézmény múltját, esztergomi gyökereit, az iskola ma Roth Gyula Erdészeti, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium néven képzi a szakembereket. A november 10-i megemlékezésen többek között Dr. Rónai Ferenc nyugalmazott igazgató és Hock László igazgató mellett számos öregdiák, a soproni iskola jelenlegi tanulói, erdészeti szakemberek vettek részt és helyezték el koszorúikat a közel egy órás ünnepi műsort követően. Az egykori iskola épületén lévő emléktábla mellett az Erzsébet Királyné útjánál két fából készült emlékoszlop őrzi az erdészeti szakképzés esztergomi gyökereit. ____I "f J-'“V. j *
