Esztergom, 2016 (2. évfolyam, 1-12. szám)
2016-10-11 / 10. szám
CIVIL Az Európa Kulturális Fővárosa cím cél és fejlesztési lehetőség Az Európa Kulturális Fővárosa Cím elnyerésére irányuló pályázat előkészítéséért felelős Eseti Bizottság a városházán tartotta első ülését szeptember 14-én. A megbeszélésen a még idén májusban megnevezett bizottsági tagokon - Eck András és Meszes Balázs képviselők, Prokopp Mária professzorasszony és Rezi-Kató Gábor, a Vármúzeum igazgatója - kívül Bánhidy László alpolgármester vett részt, a bizottság elnöke, Sasvári Viktor képviselő nem tudott részt venni az egyeztetésen. Az ülés nyitórészében elhangzott, hogy a bizottsági tagok illetve a városvezetés megkapta az Európa Kulturális Főváros cím elnyeréséhez szükséges kritériumrendszer és az Európa Kulturális Fővárosa cím kiválasztásának jogszabályi hátterének és menetének leírását, dokumentációját. Az ülésen elhangzott felszólalások között az első részben arról beszéltek a tagok, hogy az esztergomi bizottság és az őket segítő referensek vegyék fel a kapcsolatot korábbi, magyar vonatkozású Európa Kulturális Fővárosa településsel, mely helységek közül végül Kassára esett a választás. Ugyancsak az ülés első felében szóltak arról, hogy az Európa Kulturális Fővárosa cím, melyet 2023-ban egy éven át viselhet a nyertes település, mind a jelentkező település külső adottságaiban, mind városrendezési fejlesztéseiben, de főleg belső, kulturális tartalmában kell, hogy megfeleljen a kritériumoknak. Több példa is elhangzott korábbi Európa Kulturális Fővárosa címet elnyert uniós településekről, a bizottság tagjai mindkét feltételhalmazra, a külső és belső képességekre mondtak példákat. Ezek között a példák között szerepelt a Kassa - Marseille és a San Sebastian - Wroclaw győztes pár, az Európa Kulturális Fővárosa címet hagyományosan egy nyugati és egy keleti város nyeri el egyszerre. A bizottsági ülés egyik érdekes és karakteres epizódja volt, amikor arról beszéltek a tagok, hogy több nemzetközi és országos szintű szakember, intézményvezető, külföldi és magyar tartja esélyesnek, jó ötletnek és pártolja már most Esztergom Európa Kulturális Fővárosa címről szóló pályázaton való indulását. Az ülésen részt vevők arról is véleményt fogalmaztak meg, hogy a 2023-ig tartó időszakban a cím eléréséhez olyan építészeti megoldásokat kell eszközölni, melyek a kulturális főváros évada után is maximálisan kihasználhatók lesznek Esztergom és a térsége számára. Ezekről a szükséges fejlesztésekről szólva kijelentették a tagok, hogy a fenti rangot célzó pályázat elnyerésében mind a kormányzati támogatásra, mint pedig az európai uniós támogatásra számítani lehet. Szintén napirendi pont volt a bizottság ülésén az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázók kiválasztásának részletes menete, melyben egyebek mellett szerepel az Európa Kulturális Fővárosa pályázati beadandó anyaghoz szükséges formai és tartalmi kritériumok. Az Európa Kulturális Fővárosa Cím elnyerésére irányuló pályázat előkészítéséért felelős Eseti Bizottság arról döntött, hogy a következő ülés október 19-én 14 órakor lesz. Hagyományőrző hajós látogatás Ulmból Német hagyományőrző hajósok kötöttek ki szeptember 19-én Esztergom partjainál. Az Ulm nevű különleges hajón az Ulm városában működő egyesület tagjai utaztak. Elszánt és vidám legénységgel, utasokkal érkezett meg szeptember 19-én délután Esztergomhoz az Ulm nevű német hajó. A német tartományokból Magyarországra érkező telepesekre emlékező hagyományőrzők rendszeres időközönként látogatnak el Esztergomba. Ez a folyamat több mint ötven éves múltra tekint vissza, mint kiderült, a Gesellschaft Der Donaufreunde Ulm (Ulmi Dunabarátok Társasága) párjaként megyénkben is működik hasonló, mégpedig a tatabányai illetőségű Dunabaráti Köre, akik ezt az eseményt is szervezték. A 20 méter hosszú hajón Martin Grimmeis kapitány fogadta Esztergom üdvözletét. Rontanék Etelka polgármester egyebek között Szent István intelmeire utalva említette meg a német és a magyar nép, mintegy ezer éves barátságának fontosságát. Az ulmi hajó legénysége a Németföldről hozott jellegzetes német húsételekkel és természetesen német sörökkel valamint karakán snapsszal kínálták a fogadóbizottságot. A kikötői köszöntést követően a csoport a Várhegyre ment, hogy az ottani múzeumokba látogasson, majd a Prímás Pincében egy közös vacsorán élvezhették a híres magyar ízeket, zamatokat.
